Délmagyarország, 1988. szeptember (78. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-01 / 209. szám

0 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ^0 DÉLMAGYARORSZÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 78. évfolyam, 209. szám 1988. szeptember 1., csütörtök Tanévnyitó az új gimnáziumban Nem szoktunk beszámolni középiskolai tanévnyitókról, most mégis kivételt teszünk, hisz Szegeden a József Atti­la sugárúton új, két tannyel­vű (magyar és angol) gimná­ziumot vettek birtokba teg­nap délután a tantestület tagjai és a diákok. Igaz, az iskola még nem nevezhető teljesen késznek, mert né­hány kisebb belső berende­­zési és külső építési-szerelé­si munka,, valamint a hatal­mas sportcsarnok építésének befejezése hátra van. „No­vember végéig, a határidőig minden elkészül" — mondta Kovács László, a gimnázium megbízott igazgatója, aki a következő szavakkal köszön­tötte a tanévnyitó résztvevő­it: „Megismételhetetlen, de nem hagyományos, amolyan munkaévnyitón gyűltünk itt egybe. Nem szeretnénk, ha a mai évnyitó oly magasztos lenne, mint amilyet októ­berben szeretnénk. Ekkor lesz ugyanis a hivatalos név­adó ünnepség, iskolánk Deák Ferenc nevét kívánja föl­venni. Amikor ez év febru­árjában átvettem az épüle­tet, ezzel nem csupán egy is­kola irányítását, hanem az építkezés féléves késését is vállaltam. Hála a Délépnek, iskolánk tanárainak és diák­jainak, a mai napon mind­össze két nappal maradunk el a tervezettektől.” Az igazgató elmondta még, hogy ebben a minden igényt kielégítő, európai mintákat követő épületben modern, de elveiben konzervatív, azaz a mindenkori értékeket tisztelő és megőrző iskolát szeretné­nek működtetni. Hagyomány, hogy az új tanév kezdetén az új tanerőket bemutatják az iskola diákjainak. Itt, ezen az ünnepségen minden­kit be kellett mutatni, többek között Pálvölgyi Imrét, aki verset írt erre a napra, és Réti Attilát, aki elmondta a kolléga költeményét. Az ide­gen nyelvi oktatásra utalt, hogy a Cyn­di Sándor vezet­te Canticum három angol kórust adott elő. Az ünnep­ségen — az alkalomhoz il­lően — a diákság részleteket hallhatott István király in­telmeiből. D. I. Növelni kell a termőterületet az őszibarack nagy riválisa A Törökbálinti Gyümölcs­­termesztési Rendszer tudo­mányos tanácskozásra és őszibarack-bemutatóra hív­ta meg a minap a csonthé­jas gyümölcsökkel foglalko­zó szakembereket. Magyar­­országon az elmúlt 15 év során az őszibarack-ültet­vények­ 12 ezer hektárról ötezerre csökkentek. Noha e gyümölcsfaj ter­mésével nem könnyű ma­napság versenyezni a világ­piacokon, mégis növelni kellene a megcsappant ter­mőterületeket. E tekintet­ben természetesen tudomá­nyos alapossággal szüksé­ges megválasztani a fajokat, az éghajlati viszonyokat, va­lamint a talajadottságokat. A fajokat illetően, a nálunk még kevéssé ismert nekta­rin, magyar nevén a szőrte­­len, azaz kopasz barack­ ígér hosszú távon sikereket. E különös csemegéről kér­­deztük Gergely Istvánt, a csonthéjas gyümölcsök ne­ves kutatóját, a Gyümölcs­ös Dísznövény-termesztési Kutatóintézet igazgatóját.­­ A nektarin Kínából származik, s bár kellemes az íze, zamatos, és régóta ismerték más földrészeken is — sokáig nem mutattak iránta nagyobb érdeklődést. Elsőként az Egyesült Álla­mokban honosították meg, ahol annyira megkedvelték, hogy ma már az ottani őszi­barack-ültetvények fele nektarin. Ugyanez mondha­tó el Olaszországról is. — Mi a különbség az őszibarack és a kopasz ba­rack között? — Tudományosan nevén, a nek­tarinnak egy génje más, mint a többi ősziba­racké. Ebből következik, hogy nem növeszt pihés szőrzetet. Ennek nagy elő­nye, hogy nem okoz aller­giát Köztudott ugyanis, hogy elég sok ember nyál­kahártyája érzékeny a pi­hés, szőrös gyümölcsökre. Külön említendő még a kel­lemes sav összetétele. Ebből adódóan, elsősorban nyers fogyasztásra kiválóan alkal­mas. — Hol foglalkoznak ná­lunk nektarinkutatással? — A legnagyobb méretek­ben kutatóintézetünk erd. elvirai telepén, ahol m­int­­­egy 50 fajtával kísérlete­zünk. Az ott nevelt, vírus­mentes fák jövőre már ter­mőre fordulnak. — A kopasz barack mi­­lyen éghajlatot, talajt sze­ret? — Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a nek­tarin nagyon érzékeny a betegségekre. Mindenekelőtt a mambiára és a liszthar­matra, ezért csak vírus­mentes csemetét szabad ül­­tetni, lehetőleg egészséges fák közé. Ami pedig az ég­hajlatot illeti, szereti a meleget, ebből következik, hogy a szegedi, a somogyi, a ceglédi, a pécsi és a Bu­da környéki vidéken lehet majd létjogosultsága. Ked­veli a kövér, ásványi kom­­pozitumokkal kevert, hu­muszos földet . A szakember milyen jövőt jósol ennek a nálunk ma még kevésbé ismert gyümölcsnek? — Jóllehet hazánkban még csak néhány hektár nektarint tartanak számon, szerintem rohamosan el fog terjedni. Az egyik nemzet­közi tanácskozáson hallot­tam, hogy az ezredforduló­ra világviszonylatban vár­hatóan 70 százalékra emel­kedik a nektarin aránya a hagyományos őszibarackkal szemben. Országos találkozó Pannónia '88 elnevezéssel szerdán Harkányban meg­kezdődött a hazai szövetke­zeti szakemberek országos találkozója. A három nagy szövetkezeti ágazat — a me­zőgazdasági, az ipari és a fogyasztási szövetkezetek — vezetőinek idei, immár ti­zenkilencedik találkozójának központi gondolata: a szö­vetkezetpolitika megújulása. Erről beszélt megnyitó elő­adásában Köveskúti Lajos, az Okisz elnöke, az Országos Szövetkezeti Tanács soros elnöke is. Kínai küldöttség hazánkban Szung-c-funak, a Kínai Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Központi Bizottsága első titkárának, a Kínai Kommu­nista Párt Központi Bizott­sága tagjának vezetésével — a KISZ KB meghívására — szerdán hazánkba érkezett a kínai KISZ küldöttsége. A delegáció a nap folya­mán megkezdte tárgyalásait a Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség Központi Bi­zottságának tárgyalócsoport­jával, amelyet Hámori Csa­ba, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a KISZ KB első titkára vezetett. Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint ViSfl-hitelkártya magánszemélyeknek is A Magyar Külkereskedel­mi Bank Rt. szeptember el­sejétől devizaszámlával ren­delkező magyar állampolgá­rok számára is lehetővé te­szi VISA-hitelkártya meg­vásárlását. Ugyancsak élhet­nek ezzel a lehetőséggel a jövőben a banknál deviza­­számlát vezető külföldi ma­gán- és jogi személyek is. A magyar kiutazók a Lánc­hidat ábrázoló MKB-VISA kártyákat a világ több mint 160 országában, megközelí­tően 6 millió kereskedelmi helyen — bankokban, szál­lodákban, éttermekben, áru­házakban és másutt — hasz­nálhatják készpénz helyett, s a bankokban és az utcai pénzváltó automatákból a nap bármely szakában kész­pénzhez is juthatnak a kár­tyával. A torta tölteléke Mint ahogy a tortalapok közé simulnak a töltelék ré­tegei, úgy építkezik, ahhoz hasonló az idegenforgalom. Elősütött lapjai a szálláshe­lyek, vendéglátó-ipari ás ke­reskedelmi létesítmények, s rétegelt krémként ragaszt­ják ezeket össze a szolgálta­tások, a különféle progra­mok. Új ízként időnként ta­nácsos hozzáadagolni egy kis szíveslátást, „mindent a vendégért” szemléletet, s ha mindez együtt van, ajánla­tos leönteni a propaganda és az árkalkuláció ínycsiklan­dozó mázával. Ekkor jöhet a vevő: veszi-eszi, vagy sem, a cukrásznak nem mind­egy ... Az utolsó szeleteinél tartunk annak a tortának, amelyet úgy hívunk: a sze­gedi fesztiválnyár idegen­­forgalma­ ízletes volt? Ke­lendő? Készítőinek vélemé­nyét nem először tudakoljuk e hasábokon: az elmúlt he­tekben szót kaptak lapunk­ban a nagyobb utazási iro­dák és a szállodaipar szak­emberei­ kedden a fesztivál intézőbizottságának gyors számvetését nyújtották át az olvasóknak. Most a csoporto­san és egyénileg ideutazó tu­risták első számú házigaz­dáinak, a Szeged Tourist munkatársainak tapasztala­tait adjuk közre Varga Jó­zsef hivatalvezető segítségé­vel. — Augusztus 24-én kelte­zett összefoglalója szerint az 1988-ra életbe léptetett adó­­rendelkezések hátrányos helyzetet teremtettek a szer­vezett utaztatásnak. Részle­tesebben? — Aránytalanul nagy energiát kötött le, hogy újra kellett szabályoznunk a hi­vatal tevékenységét. A ren­deletek és azok év közbeni módosításai, kiegészítései, magyarázatai, értelmezésük időigényessége a konkrét piaci munkától vonta el a figyelmet. Ráadásul a mind­addig természetesnek tartott 5—15 százalékos szervezési díjon felüli 15 százalékos áfát sem a ki-, sem a beuta­zó turisták nem fogadták el. Amikor az 1988-ra szóló szerződéseinket kötöttük, a 0-kulcsos adózás híre járta. S végül is 15 százalék lett belőle. Bár ebből valamen­­­nyit a küldő és a fogadó fél is „lenyelt” volna, magára a vendégre is rakódtak volna még adóterhek. Az igehirde­tés és az igeragozás különbö­zőségének végül is az lett a következménye, hogy az első félévben a vendégéjszakák száma 17,3 százalékkal el­maradt a tavalyi első hat hó­napétól. S noha ez a folya­mat megállt júliusban — augusztusi mérleggel még nem szolgálhatunk —, s va­lamivel több vendég több éj­szakát töltött nálunk, mint egy éve, ez már egy fél év kiesését nem pótolhatja. — Annak ellenére nsem, hogy mint hírlik, a konver­tibilis elszámolású forgalom némiképp nőtt? — E forgalom fő fogadóte­rületeitől Csongrád megye távol van, szálláskapacitá­sunk színvonala és összeté­tele sem e vendégkör igé­nyeire épült ki. Mi az ol­csóbb, a hazai é­s a szocia­lista országokból érkező ven­dégeknek szánt szállásokat fejlesztettük. S épp e ven­dégkör fizetőképessége csök­kent. Ráadásul e szálláska­tegória közelmúltbeli bővü­lésének — a vízművek part­­fürdői és sziksóstói kem­pingjeivel, a KISZ-tábor szállásaival, a magánpanzi­ókkal — ugyancsak volt ven­dégelszívó hatása. Nem vesz­tettünk viszont pozíciónkból az üdülőturizmusban, sőt: a csongrádi népi belváros üdü­lőházainak, az újszegedi és a sziksósfürdői bérelhető nya­ralóknak, az üdülőtanyáknak nőtt a keletjük. Csongrád 48,6 százalékos forgalomnö­vekedése egyébként arra példa, hogy az idegenforga­lom érzékeny mérőműszere az életmódváltozásnak. Mos­tanra megnőtt az ázsiója a csöndnek, a kisvárosi nyuga­lomnak, a természetközeli életnek. Ilyen értelemben mondom, hogy mára ..beér­tek.” a csongrádi befekteté­seink. — És az ópusztaszeriek? — A szeri kemping forgal­mát a főszezon zömében visszavetette, hogy nem volt kész a csárda, s mert azt még építették, elkészült ren­dezvényterünket sem hasz­nálhattuk programok tartá­sára. Erre a nyárra egyéb­ként is az egyéni program­értékesítés volt a jellemző: a szerb templom, a zsinagó­ga látogatottsága nőtt, a panorámabuszra 40 százalék­kal több jegyet adtunk el, mint tavaly ilyentájt, s nőtt a lovas kocsis városnézők száma is. De többségében egyéni érdeklődőkre számít­hattunk, hiszen kevesebb volt a szervezett csoportunk. Talán ezért, s propaganda­­hiányosságok miatt is keve­sebben hallgatták meg az orgonabemutatókat. — Tudjuk, az idén nem jelenhetett meg a Fesztivál Magazin. De a szegedi nyár propagandájának azért nyilván vannak más eszkö­zei is... — A konkrét reklám, a nagy nemzetközi idegenfor­galmi vásárokon való megje­lenésünk és a turistamaga­zinokban közzétett hirdeté­seink mellett a propaganda­­fogásoknak azt a fajtáját is komolyan kellene vennünk, amely pénzzel nem fejezhe­tő ki. Ilyen például a szava­hihetőség — hadd utaljak vissza arra, amit az áfa­hercehurca okozott. A presz­tízsveszteségen túl nekünk minden egyes vendég elvesz­tése anyagi veszteség is. Vagy idetartozónak érzem azt a személyes tapasztala­tomat, hogyan szolgálják ki nálunk a magyarul nem be­szélő idegent az üzletekben! Az embernek néha kinyílik a bicska a zsebében. De szól­hatnék az éttermek esti nyit­va tartásának lehetetlensé­geiről, vagy a szállodai fo­lyosók éjszakai zajáról, a pihenni szándékozó vendég semmibevételéről. Ezekben az években a nemzetközi idegenforgalomban igen erős kínálati piac működik is ezt jelzi a kiutaztatással össze­függő valutaeladási forgal­munk 68,6 százalékos növe­kedése!). Kár volna ilyen­­ apróságok­ és megfontolat­­lanságok miatt kiszorulni a táj közelségéből. Hiszen az idegenforgalomban mind ugyanazt a tortát szeletel­jük. S az nagyobb nem lesz a közeljövőben! Legfeljebb ízesebb lehetne ... Pálfy Katalin — avagy nyárutói beszélgetés az idegenforgalomról

Next