Délmagyarország, 1988. november (78. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-01 / 261. szám

78. évfolyam, 261. szám 1988. november 1., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1­80 forint Ülést tartott a városi pártbizottság Állásfoglalás és intézkedési terv Megválasztották a végrehajtó bizottságot A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged Városi Bi­zottsága tegnap délután tartotta meg első munkaértekez­letét a pártértekezleti megválasztás óta, Oláh Miklós tit­kár elnökletével. Első kötelessége volt, hogy az október H-i pártértekezet megbízásából, annak vitája és határozata alapján, összeállítsa azt az állásfoglalást, amelynek alap­ján a következő kongresszusig a párt szegedi vezető tes­tületei és szervezetei tevékenységüket végzik. Ehhez csa­toltak egy intézkedési tervet is. E két dokumentumot Szé­kely Sándor első titkár terjesztette a testület elé. A napi­rendi pont vitájában huszonegyen szólaltak fel, egy pb­­tag, betegsége miatt, levélben küldte el hozzászólását. Az intézkedési tervről szó­ló vitában Józsa Gusztáv nem nyilatkozott: kísértetiesen hasonlít régi, hasonló doku­mentumokra. Jó lenne a pártbizottság munkastílusát eredendően tisztázni, mert annak ismeretében esetleg más lenne a feladatrendszer is. Két „menetes” tárgyalást javasolt. Hasonló vélemé­nyen volt Debreczeni Pál, aki a pártértekezletre vis­­­szatekintve, annak munká­jával összhangban levőnek minősítette ugyan, de „régi építkezésűnek”. Alaposabb, mélyrehatóbb, újszerűbb megközelítést javasolt. A pártértekezlet óta eltelt időt elemezve elmondta: válság­tüneteket fedez föl a szegedi közéletben. A ,,moralizálás” helyett a politizálást kellene előtérbe állítani. Beszélt a régi Hungária felújításának vállalkozásáról is — főként azzal összefüggésben, hogy az e körül támadt vádasko­dások is az ügyet gyöngítik. Hasonló eset a szegedi párt­­ház körüli ügykeverés. Véle­ménye szerint Szegeden és Csongrád megyében semmi­vel sem gyengébb a közer­kölcs, mint máshol, legföl­jebb nagyobb a nyilvánossá­ga. Nem béníthatja le a pártmozgalmat az a néhány erkölcsi, etikai kisiklás, amellyel egyébként határo­zottan szembenézünk. A párt számára első és legfon­tosabb a politikai aktivitás. Hiányolta az állásfoglalás­ból Dombi Gyula az állam­­igazgatási és az igazságszol­gáltatási szervek munkájá­ra vonatkozó erőteljesebb fi­gyelmet: a szocialista törvé­nyesség fenntartásának fo­kozott garanciáit, a mun­kásőrség ügyében szükséges egyértelmű állásfoglalást. Bistl Gábor véleménye sze­rint nincs idő az állásfogla­lás-tervezet stilisztikai vagy tartalmi átszabására, de jo­gos az igény a stílusváltás­ra. Fontosabb a jelenlegi helyzetben, hogy hozzáfog­junk a pártértekezlet meg­bízásainak végrehajtásához A pártegységre, az etikai helyzetre, az önszerveződő egyesületekhez való vi­szonyra, a nyilvánosság és az ifjúság kérdéseire kell a fi­gyelmet összpontosítani. A lakóterületi pártmunka fel­lendítésének szándékával egyetértve. Takács Imréné javasolta: a pártbizottság fontos politikai kérdésekben tartsa fenn magának a jogot a pártszervezetek irányításá­ra, s több módosító indít­ványt terjesztett elő az in­­tézkedési tervhez. Galgóczi László úgy ítélte meg: „mű­ködési zavarok” nemcsak a felső- és középfokú oktatási intézményekben tapasztal­hatók, hanem a tudományos intézményekben is. Hiányol­ta a Szeged jövőjére vonat­kozó stratégiai feladatok meghatározását — ezekből lehetne visszakövetkeztetni az időszaki vagy részfelada­tokra. A pártértekezlet ,,üze­netét” meg kell értenie az új pártbizottságnak — fejteget­te Szentgyörgyi Pál, bár nem volt egységes ez a fórum sem mindenben. Igazi ,,el­mozdulás” nem érzékelhető a pártértekezlet hatására. Józsa Gusztávval egyetértés­ben a „kétlépcsős” tárgya­lást kezdeményezte, ami al­kalmasabb lenne a régi me­revségek elhagyására az in­tézkedési tervben. Cselek­vési visszavonulás lenne az intézkedési terv jóváhagyá­sának elnapolása — véleke­dett Munz Károly, majd vi­tatkozott Dombi Gyulának az államigazgatási és bíró­sági szervekre vonatkozó vé­leményével. Révész Mihály az előterjesztésből hiányolta azt a nézőpontot, hogy sza­bad emberek szabad közös­ségalkotásán alapul társa­dalmunk. A pártnak el kell jutni az emberekhez, a poli­tizáló ember a politikai in­tézményrendszer része. Kü­lönös figyelmet érdemel e te­kintetben az ifjúság, amely nélkül átalakítást, reformot véghez vinni nem lehet. Az intézkedési tervet ugyan megvalósulásra kell fogni, de úgy kell kezelni a jövő­ben, hogy politikai tartalma erősödjön. A kormányzó pártnak mindenen rajta kell tartania a szemét — így fo­galmazott előzőleg Debre­czeni Pál, s ezzel vitatkozott Kristó Gyula, kifejezve, hogy a politika esetében ez teljesen rendjénvaló, hiszen politikai pártról van szó. Ennek megfelelően azonban meg kell hagyni a szakem­berek kompetenciáját a gaz­daságban és egyebütt. Ez nem a „párt kivonulása”, hi­szen a párt tagjai részt vesz­nek ezekben a folyamatok­ban. Ilyen elv alapján azt a minősítést adta az intézke­dési tervről: túl sokat föl­vállal, ami nem dolga. Papp György ugyanezt a gondolat­menetet erősítette, majd szintén vitázott Dombi Gyu­lával a „jogos féltés” téma­körében. A pártértekezleti vitaindító téziseinek az ál­lásfoglalás-tervezetbe való beépítését javasolta Kissné Novák Éva, az intézkedési tervről szólva pedig el­mondta: a párt vezető szere­péből nem következik az, hogy mindenhez ért és min­denható. Ezért azokat a cél­kitűzéseket pártfogolta, amelyekben a párt demonst­rálni tudja hozzáértését, s­v néhány fontos ideológiai kérdésben például igen nagy szükség volna tisztázó meg­nyilatkozására. Simicz Jó­zsef szerint a munkamódszer és a munkastílus meghatá­rozása nélkül féllábas az in­tézkedési terv, s hiba a párt­bizottság munkabizottságai­nak megválasztását halogat­ni. A pártértekezlet vissz­hangjáról számolt be And­­rássy Lajos, kifejezve a párt­tagságnak azt az álláspont­ját, hogy maga is kész ke­resni az új megoldásokat, s jól fogadta az önállóságra vonatkozó kezdeményezése­ket. A lakóterületi párt­­munka fellendítése érdeké­ben szólva kifejtette: a tech­nikai feltételek ehhez ma elégtelenek. Bujdosná Len­gyel Eszter a megszokott, panelszerű elemek elhagyá­sát javasolta, és szorgalmaz­ta az első titkári vitaindító gondolati elemeinek erőtel­jesebb beépítését az állás­­foglalásba. Többen megkér­dezik a pártközvéleményben: miben újultunk meg? — tet­te föl a kérdést Móra Péter. Erre tettekkel kell válaszol­ni, s már a tettek ideje van a párt megújulásában, a gazdaságban, az ifjúságpoli­tikában, a lakóterületi párt­­munkában stb. Lukács Ár­pád elmondta: csak a ,,leg­fontosabb” jelzővel illetett témamegjelölésekből is el­hangzott a vitában legalább húsz-huszonöt. Nem fedhe­tünk le mindent. De számol­hatunk a munkabizottságok közreműködésével is. Ilyen háttérrel reális az állásfogla­lás-tervezet is, az intézkedé­si terv is. Balán Miklós be­tegsége miatt levélben fej­tette ki gondolatait a lakó­­területi pártmunka korsze­rűsítéséről. Fraknóy Gábor fölhívta a figyelmet arra, hogy a városi pártértekezlet állásfoglalásait föltétlenül (Folytatás a 2. oldalon.) Megbeszélések Grósz Károly, a Minisz­tertanács elnöke hétfőn a Parlamentben fogadta Heinz Riesenhubert, az NSZK szövetségi kutatási és tech­nológiaügyi miniszterét. A megbeszélésen jelen volt Tétényi Pál akadémikus, az Országos Műszaki Fejleszté­si Bizottság elnöke, vala­mint Hans Alfred Steger, az NSZK budapesti nagykö­­vete.­­ Ugyancsak tegnap Grósz Károly fogadta franz Schmidet, az Osztrák Köz­társaság magyarországi nagykövetét. A látogatást a diplomata kérte. (MTI) Ha, keddre összehívták az MSZMP Központi Bizottságát Amint arról már koráb­ban hírt adtunk, november elsejére összehívták a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságá­nak ülését. A Politikai Bi­zottság javaslatára a testü­let jelentést vitat meg a belpolitikai helyzetről és a párt feladatairól, illetve megtárgyalja a népgazda­ság 1988. évi várható fejlő­déséről, az 1989—90. évi gazdaságpolitika fő voná­sairól és eszközrendszeréről szóló jelentést. A Központi Bizottság ülését követően — illetve már a napiren­dek vitája után — a közvé­lemény a sajtó útján rész­letes tájékoztatást kap a testület munkájáról, a vitá­ról, a kialakított állásfog­lalásokról. (MTI) Marógép, szekrénysor Somogyi Károlyné felvételei Féléves üzemelés után az NSZK-gyártmányú automata marógép bebizonyította, hogy megbízhatóan, pontosan végzi el a faiparban szükséges valamennyi műveletet. A CNC-vezérlésű, fi megmunkálófejes berendezés a Szegedi Bútoripari Szövetkezet üzemcsarnokában működik — első felvételünk erről készült —, a második egy szekrénysor összeszerelését mutatja be Ami lesz, és ami nem... Alaposan megváltozott a fogyasztók szokása az idén. Az árak emelésével, a jöve­delmek csökkenésével egyre inkább az olcsóbb árukat keresik. De nem mindig ta­lálják. Egy biztos, a fo­gyasztók az idén tíz száza­lékkal kevesebb árut vásá­roltak, mint tavaly. De té­vedés lenne azt hinni, hogy a luxusról, a kevésbé fon­tosról tudunk lemondani. — Azt mutatják a statisz­tikák, hogy alkoholból, cso­koládéból ugyanannyit visz­nek haza az emberek, mint eddig. Csökkent viszont az alapvető élelmiszerek fo­gyasztása — mondja Kelle István, a Tisza Füszért igazgatóhelyettese. — Közeleg az év vége, egyre több kósza hír kering az áremelésekről. Bírják-e majd az iramot, ha beindul egy felvásárlási láz? — Az elmúlt hónapokban csökkent a hiánycikkek szá­ma, nőtt a kínálat, de az biztos, nehéz előre kiszámí­tani, hogy egy felvásárlási láz esetén miből fogyna el a készlet. — Miből lesz elegendő áru? — Javul a margarinellá­tás, ami az elmúlt hónapok­ban hiánycikknek számított. A Rámából egy új változat­tal, a dobozos csomagolású­val is hamarosan találkoz­hatnak a vásárlók. Nem lesz gond a cukor, a liszt, a tésztafélék és az alapvető élelmiszerek kínálatával sem. — A közelgő ünnepekre mit tudnak majd nyújtani? — Szaloncukorból, miku­lásáruból lesz bőven, leg­feljebb az olcsóbb, konzum­­szaloncukorból lesz hiány, de ez évek óta így van. Egyéb édességekből várha­tóan nem lesz hiány. — A déligyümölcsök rég­óta problémát jelentenek . . . — Nagy változás itt sem várható, narancsból, banán­ból és mandarinból a meg­szokott mennyiség kerül a boltokba. A terítést novem­­ber második felében kezd­jük. Citromból viszont ki­elégítő lesz a kínálat. És egy örömhír: pezsgőből válogathatunk is. Lesz mi­vel koccintani az új eszten­dőre. Kávézni, teázni is tu­dunk majd, hiszen ebből is akad bőven. Ígérik, az idén fűszerekből sem lesz fenn­akadás, a disznóv­ágások­ idejére is jut majd paprika, bors. A hurkába való rizs­ről viszont elterjedt, hama­rosan emelik az árát. Sokan attól félnek, megindul a felvásárlási láz. De hát mi­nek nem mozog az ára mos­tanság?! — Mi a helyzet a háztar­tási vegyi áruknál? — Dezodorokból ezután sem tudunk kellő választé­kot biztosítani. Gond a ba­­bahintőporoknál is akad. Várható, hogy a hiány eny­hítéséra Jugoszláviából ho­zunk be hintőport, de ez a mainál jóval drágább lesz. Mosóporból, szappanból lesz bőven, legfeljebb a baba­szappannal fordulhat elő, hogy elfogy. Nem így a fog­krémekkel, amiből már most hiánycikk a hazai ol­csóbb áru. Az autósok a fagyálló folyadék miatt ag­gódhatnak. Hiányzik az­ alapanyag, nem is várható, hogy javul az ellátás az idén. És ha még..., akkor komoly áremelésre lehet számítani. Azért néhány jobb hírrel is szolgálhattak a Tisza Füszértnél. Többek között azzal, hogy november köze­pétől szombaton is nyitva tart majd a Diszkont Áru­ház. Parkolókat, nyújtott nyitva tartási időt, bővített választékot ígérnek a szak­emberek. A bevásárlócent­rummá alakított áruházban több kedvezményes akcióira is számíthatnak a vásárlók. Figyelemre méltó, hogy a füszértesek korszerűsítették a számítógépes árurendelést is. Az új módszer miatt a jövőben jobb áruellátást ígérnek az üzletek. S nem fordulhat elő az, hogy hiába keressük a boltokban azt, ami mázsaszámra áll a központi raktárban . G Füszért-ígéretek

Next