Délmagyarország, 1988. november (78. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-01 / 261. szám

4 Tények, teóriák, tudomány... Kincset érő pókháló — Kérek egy golyóálló mel­lényt. De pókhálóból legyen! — Akkor uraságod bizonyá­ra heves tűzharcra számít. — Ez a párbeszéd talán nem is soká elhangzik valahol. Azt ugyanis máris tudják, hogy a pókháló jóval erősebb az acél­nál. A finom szövedék némileg az üvegrosthoz hasonlítható. Elemi szálai törékenyek, de a fonat páratlanul rugalmas. Vastagabbra szőve a legerő­sebb kötél válhatna belőle. Er­re azonban a pókok nem haj­landók. Húsz perc alatt meg­kötnek egy kormánykeréknyi hálót, amelynek súlya azonban csak ezredgrammokban mér­hető. Ez a póknak elég, a pók­fonat technikai alkalmazására vágyakozóknak nem. Mit lehet tenni a hozam növelésére? Szerencsére a pókháló fehér­jéből van. Ha fehérje, akkor nukleinsav kódja is van. Ha a kód ismert, akkor beépíthető valamilyen más élőlénybe, mondjuk baktériumba is, amelyben sikerülhet elérni, hogy folyamatosan működjön. Ha a fehérje-alapanyag meg­van, akkor csupán részletkér­dés, hogy szállá, lemezzé ala­kítsák. Már folyik a gén azonosítása, s nemsokára a génsebészek ke­zébe kerül, hogy megvalósítsák a pókhálófehérje tömeges elő­állítását biotechnológiai úton. A sokmillió éves „találmány” új utakat nyithat a legkorsze­rűbb technikában. Ráadásul a feltalálók se szabadalmi, se know-how-, se licenciadíjat nem kérnek. Csendesen szövö­getnek tovább, s csak a légyfo­gáson jár az eszük. (Sun) Hogyan szervezzünk? Manapság egyre többen szeretnék tudni, miként születnek a gazdasági döntések. Nemcsak azért, mert lehet (glasznoszty), hanem azért is, mivel a szocializmus ama éveiben minden olyan simán, olajozottan ment, sőt javuló életszínvonalunk még a siker benyomását is keltette. Most meg: semmi sem jó, nem válik be. A gazdaság, elsősorban is pedig az ipar tengeri kígyóvá vált átszervezéséről, annak mikéntjéről szemléletes tájékoztatót ad Voszka Éva: Reform és átszervezés a nyolcvanas években című könyve. Fárasztóan érdekes olvasmány , mondhatni látlelet gaz­daságunk olyan szakaszából, mely voltaképpen „megalapozta” mai elesettségünket. Ismét egyszer jelentkezett a „szürke eminenciás" — a szerző fogalmazóként vett részt a Koordináló Bizottság titkár­sága munkájában — aki a szo­kásos kitartással, elmélyültség­­gel rágta át magát azokon az akta-hegyeken, melyek szocia­lizmusunkban eddig helyettesí­teni voltak képesek a tényleges eredményeket. Hihetetlen ap­rólékossággal és hittel és féltés­sel szegélyezve a jószándékkal kövezett közmondásos utat. A nagy odafigyelést és irodalmi tájékozottságot igénylő könyv elolvasása után az ember oda jut, amit G. K. Chesterton így fejez ki: „Mi haszna megket­tőzni erőfeszítéseinket, ha köz­ben megfeledkezünk a cél­ról?". Mert nyilvánvaló lehe­tett a nyolcvanas évek „átszer­vezői" előtt, hogy az apró igaz­ságok semmit sem jelentenek az egyre növekvő adóssághe­gyek ellenében. Az talán bizto­san állítható ugyanis, hogy a gazdaság állapota, a növekvő eladósodás csak a széles közvé­lemény előtt volt titok és aligha a felelős politikusok, gazdasági irányítók előtt. Aki maga is végigcsinálta a reform húsz évét, különösen pedig a hetvenes-nyolcvanas évek fordulatait, okosabb ugyan nem lesz, de legalább utólag tájékozódhat a háttér dolgaiban. Látnivaló, hogy a felelősök valamennyien elkö­telezett hívei a szocializmus­nak, de képtelenek elszakadni a sztálini modelltől, s néhányan a szolgálatot fontosabbnak tar­tották — esetleg még ma is tartják — a szakmánál, vagyis, hogy a gazdaság még I­ V. Sztá­lin szerint is (SZKP XIX. Kongresszusa — 1952.) az ob­jektív törvények szerint műkö­dik, mivel maga a szocializmus árutermelő társadalom. Ha az ember hozzágondolja a leírtak­hoz azt is, miszerint a politika „segítség" címén, — az adóssá­gok révén — önmaga gyengíté­sét kapta, az ember végleg elbi­zonytalanodik a ma és a jövőt illetően. Mintha még ma is sok „segítőkész” és „megbízható” ember tenné a dolgát. A szerző, amint ez a szürke eminenciások esetében lenni szokott, alapos munkát vég­zett. Anyag- és tárgyismerete elképesztő. Ez nem annyira az irodalomjegyzékből tűnik ki, hanem a kortárs vállalati veze­tők tudják, mennyi jelentést kellett írogatniok annak ide­jén. Ezek a bürokrácia törvé­nyei (N. C. Parkinson) szerint megsokszorozzák önmagukat. Jellemző kortünet, hogy a ne­ves házaspár-vezetők az Ipari Minisztériumban is írtak egy­másnak feljegyzéseket. Az ala­pos munkára jellemző módon bőséges a megjelent cikkek és könyvek jegyzéke is. A szerző érdeme, hogy egy folyamatot szembesített a kívül- és belül­­állók irodalmi nézeteivel. Eb­ben a jegyzékben minden „nagyágyú” felsorolásra ke­rült. A neves publicistáktól a tudósokig, politikusoktól a vál­lalati vezetőkig. Ha az ember még emlékszik is ezek fonto­­sabbjaira, azt is megkockáztat­hatja, mennyire autentikusak és szakmailag helytállók ugyanezen szakírók mai állítá­sai. A szerző már az előszóban lényegre tapint, amikor megál­lapítja, hogy talán egyszerűen a bürokratikus modell szervezési reflexéről van szó. Ezzel egyet­érthetünk, mert az elmúlt évti­zedek az egész szocialista fejlő­désben, tehát hetven év alatt, elsősorban abból állt, hogy új és új célokra szerveztünk, noha — főleg a nemzetközi össze­hasonlításban — a régi célokat sem sikerült elérni. Akinek ez­zel kapcsolatban vannak kéte­lyei, hivatkozom az elmúlt évek tőkés szervezőinek hazai intermezzóira, melyek igen sok keményvalutába kerültek, de szinte semmi sem maradt belő­lük a gyakorlatban. Illetve épp­úgy csak a látványos „teljesít­­mény”-indexek, melyek akár a végrehajtott átszervezések va­lódi eredményt nem hoztak. Abban is igaza van a szerző­nek, hogy „...az elemzés terepe a hivatalok világa lesz.”, ami a múltra nézve színigazság és jel­zem: míg a világ sikeres orszá­gaiban a vezetők kipróbált gaz­dasági szakemberekből állnak, nálunk eminens egyetemisták és gazdasági tapasztalatokkal nem rendelkező politikusok tö­rekszenek az átszervezések ku­sza érdekbarikádjain ered­ményt elérni. Hogy milyen si­kerrel, azt ma már nem is kell minősíteni. Nem is von le a szerző különösebb tanulságot a leírtakból, csak reméli, hogy az „A jövőre nézve is tanulságos lehet..." mármint a tapasztalat. Nos, ez az a pont, amikor a nagy önfegyelemmel birkózó olvasó kételyei felébrednek: nagyon sok tapasztalatunk van már és alig hasznunk belőlük. S amikor az ember keresni kezdi ennyi valóban jó elme sikerte­lenségét, akkor rá kell jöjjön valami másra is. Igaz, ez nem­csak ebből a könyvből hiány­zik, de minden, szinte minden értékelésből, jelesül, hogy egyedül nem megy, legalábbis jobban nem megy. A mai világ tele van politikai-gazdasági in­tegrációkkal. Mi is egy ilyen, de fölöttébb korszerűtlen in­tegrációban, a KGST-ben élünk. Innen talán már jobban érthető, hogy mi is „csak" szer­vezni tudunk, mivel a gazda­sági környezet hozzánk képest még korszerűtlenebb. Arról már nem is beszélve, hogy álta­lában csak most tudatosul a problémák nyomására az a marxi tétel, hogy a gazdaság minősít. A politikát is! Az ér­ték teremtésének Marx által meghatározott filozófiája ma is érvényes igazság. Ebből a könyvből viszont megtudhat­tuk: nem minden érték, amit annak nevezünk, csak ami pénzben is mérhető. Ezt a mi­nap törvényerőre emelt társa­sági törvény — 1875 óta újfent — világosan kimondja. Valójá­ban most már van esély jól átszervezni. Ezért a közzétett tapasztalatok révén a könyv igen hasznos. (Közgazdasági és Jogi Könyv­kiadó, Budapest , 1988.) Marosi János Automata vonatvezető — Automatikus vonatvezető rendszerrel szerelik fel a buda­pesti metró észak —déli, Kőbá­nya—Kispest—Árpád híd vona­lon közlekedő szerelvényeit. A Metró Közlekedés-Fejlesztési és Beruházási Vállalat által kiépí­tendő rendszer műszaki beren­dezéseit a francia MATRA Transport cégtől vásárolták. A berendezések felszerelése lehe­tővé teszi a metró automatikus üzemvitelét. A motorkocsi-veze­tőnek csak el kell indítania a szerelvényt és ellenőriznie kell a műszerek működését. A metró­kocsira szerelt fedélzeti berende­zés a pálya menetén elhelyezett sugárzó kábeleken érkező infor­mációkat feldolgozva önállóan irányítja a szerelvény mozgását, vagyis gyorsít, lassít, elindul és megáll. Az észak—déli vonalszakasz pályája mentén a szakemberek már felszerelték a húsz centimé­ter széles gumiszőnyeget, amely alatt információkat továbbító su­gárzó kábeleket helyeztek el. Ugyancsak minden állomáson helyükre kerültek azok a beren­dezések, amelyek a rendszert irányítják. A közlekedő szerel­vényeket ellátták a fedélzeti mű­szerekkel, s ezeket folyamatosan levizsgáztatják. A vizsgáztatott szerelvények egyelőre csúcsfor­galmon kívüli időpontokban, napközben és este közlekednek az utasforgalomban. Az üzemi próbák, s a még kárrelévő szere­lési munkák elvégzése után a jövő év közepétől az egész vonal­­szakaszon folyamatosan műkö­dik majd a rendszer. A vonatvezető rendszer biz­tonságosabbá teszi a közleke­dést, automatikusan szabályozza a vonatok egyenletes követési idejét, s ezáltal megakadályozza az esetleges összeütközést. A legmegfelelőbb követési idő meghatározásával kulturáltabb lesz a közlekedés, csökken a ko­csik zsúfoltsága. A rendszer au­tomatikusan szabályozza a vona­tok sebességét, s így jelentős mennyiségű energia takarítható meg. Az automatikus vonatve­zető rendszer felszerelésével a jelenlegi két ember helyett egy is elegendő lesz a szerelvény veze­téséhez. Ez utóbbi azért különö­sen előnyös, mert a BKV­-nál munkaerőhiány van, s így a mo­­torkocsi-segédvezetőket máshol tudják foglalkoztatni. A metró észak -déli szaka­szán felszerelt automatikus vo­natvezető rendszer működik egyebek között a párizsi metró vonalain. A berendezések hazai alkalmazása révén a BKV jó ütemben követi a műszaki fejlő­dés nemzetközi irányvonalát. (MTI) HÁZASSÁG Musa Imre és Dobó Erika, Ábra­­hám-Tandori László Mihály és Görög Ildikó Márta, dr. Keresztes Tibor Jó­zsef és Bárdos Ágnes, Nimesovits András Ferenc és Vörös Tünde Anikó, Mészáros Gábor és Kőszegi Klára, Farkas Gábor és Székely Angéla, Horváth Ferenc és Hódi Erika Mari­anna. Szabó Tibor és Komócsin Emese, Berta Ernő és Gáspár Katalin, Bálint György és Vigh Melinda, Laczi György és Bognár Ildikó házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Savanya László Sándornak és Jaksa Katalin Annának László Gábor, Gengela Ferenc Józsefnek és Steiner Erika Reginának Ferenc Géza, Tóth Róbert Jánosnak és Fazekas Katalin­nak Balázs, Czere István Lászlónak és Radics Katalinnak Tibor, Balogh Józsefnek és Szűcs Györgyinek Lilla, Enyedi Rudolf Péternek és Poór Eme­sének Boglárka, Párkányi Zoltán Jó­zsefnek és Bíró Margitnak Krisztina, Gál Gáspár Bélának és Nagy-György Margit Juliannának Róbert, Kun Sán­dornak és Varga Judit Emmának Ber­nadett, Szűcs Endre Ferencnek és Családi események Elek Erzsébetnek Gábor, dr. Tímár Béla Zoltánnak és Horváth Magdolna Jolánnak Endre Zoltán, Szabó And­rásnak és Varga Etelkának Tekla Ra­móna, Blázsik Csaba Pálnak és Sza­­zánszki Annának Bettina, Nagy Já­nosnak és Sikora Zsuzsannának Edina Zsanett, Balog Józsefnek és Kocsis Évának Márton Sebestyén, Császár Jánosnak és Csákvári Máriá­nak Orsolya, Bük István Gábornak és Mráz Ildikónak Zsófia, Czavalinga Pé­ter Istvánnak és Deli Hajnalkának Dóra Ágnes, Nacsa Zoltánnak és Ja­­nek Erzsébetnek Noémi, Kovács Jó­zsefnek és Dorogi Etelkának Ferenc. Vida Lászlónak és Szekeres Irén Eri­kának Beatrix Erika. Illés Imrének és Ocskó Margit Évának Vera, Szigeti Tibor Józsefnek és Kálmán Klárának Tamás, Novkov Milosnak és Jaczkó Csillának Gabriella. Bogyó Ferencnek és Vigh Editnek Ferenc Mihály. Per­­nye Attilának és Kisszabó Ilona Aran­kának Tímea, Hollóssy Imre Zsoltnak és Szeghő Piroskának Viktor Lajos, Szanka Jánosnak és Kovács Katalin Piroskának Roland, Ivanov Jánosnak és Dobozi Emíliának Emilia, Rácz La­josnak és Petrov Évának Laura, Kiss Andrásnak és Tóth Katalinnak Anita Lilla, Kovács Józsefnek és Kiss Irén­nek Zoltán József. Lajkó Vincének és Jaramazovics Zsuzsannának Csilla nevű gyermeke született HALÁLOZÁS Dr Vlasits Gyula, Polacsek Mihály, Dandi Istvánná Medgyesi Mária, Gó­­lics József, Vincze Antalné Kispéter Margit, Vass József, Illés Istvánná Vas Mária Magdolna, Illés Nándorné Juhász Mária, Feckó Andrásné Sze­gedi Rozália, Szebenyi Kálmán, Kiss Gézáné Ábrahám Júlia, Börcsök Ist­ván, Hódi Istvánná Szécsi Julianna, László Mihály, Szekszárdi István, Kancsár Sándorné Kis Matild, Honti Ferencné Kiss Julianna, Szabó Já­­nosné Kelemen Julianna, Szabó Jó­­zsefné Köblös-Kovács Mária, Kozo­­gány Julianna, Kocsis Szilveszterné Sováczki Zsuzsanna, Molnár István, Androvits Etel, Bélteki Ferencné Szi­rom Ilona, Gruics Kálmán, Nagy Mik­lós, Magyar Mihály, Faragó Gyula Géza, Mezőszegedy Sándor, Nagyi­­csán Lajos, Fenyvesi Józsefné Kál­mán Mária, Kövér Lajos, Pintér Gyula, Gulyásné Gaudi Mária meghaltak 1988. november 1., kedd U ! Mi? Hol? Mikor? 1988. NOVEMBER 1. KEDD — NÉVNAP: MARIANNA A Nap kel 6 óra 28 perckor, nyugszik 16 óra 28 perckor. A Hold kel 22 óra 46 perckor, nyugszik 13 óra 29 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél hétfőn plusz 103 cm (apadó) ÖTVEN ÉVE halt meg Francis Jammes (1868-1938) francia költő és elbeszélő. BELGRÁDI. 17 10: Híradó 17 30 Dokumentumműsor 18 00: Ismeretterjesztő műsor 19.00: Ötös stúdió 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó 20.05: A varázshegy - NSZK tévéfilm 21 00 Stúdióbeszélgetés 22.40: Híradó 23.00: Éjszakai műsor HETVENÖT ÉVES Rökk Mariska (sz. 1913.) magyar születésű német filmszínésznő, a harmincas-negyve­nes évek ünnepelt filmcsillaga 1933-tól Berlinben. 1948-tól Ausztriában, 1950 óta az NSZK-ban filmezik. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10 órakor Aladdin (színes, m. b. olasz film, V. helyek­). Dél­után fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor: Rocky horror picture show (színes, ameri­kai film, III. helyára). Fáklya: fél 3 órakor No megállj csak! (színes, m­ , szovjet rajzfilm). Háromne­gyed 5 és 7 órakor: Soha, sehol, senkinek (színes, magyar film). Szabadság: Az előadás szünetel Filmtéka: délután 3 órakor: Aladdin (szí­nes, m. b. olasz film, V. helyár!). Fél 6 és 8 órakor: Törvénytől sújtva (amerikai film). Kiskörössy halászcsárda: (videomozi) délután 4 és este 8 órakor Farkasok ideje (színes, francia film). Kék Csillag presszó: este 11 órakor Ve­szélyesen kell élni (francia film). Éva presszó: este 8 órakor: Gyilkos nyár (francia film). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR r\iauÁ«íi iei o. smiii \ i o/ö'-usj. csie o órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben! BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett személyeket Szegeden az Idegsebészeti Klinika (Pécsi u. 4.) veszi fel. sebészeti felvételi ügyeletet a II. kórház (Tolbuhin sgt. 57.) tart Gyermeksérültek és gyermeksebészeti betegek ellátása a Gyermekklinika gyer­meksebészeti osztályán történik. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától másnap reggel fél 8 óráig, szombaton, vasárnap és mun­kaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. sz. alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása GYERMEK FÜLL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Ma este 19 órától holnap reggel 7 óráig: Újszeged, Gyermekkórház, Szeged, Odesszai krt. 37 Telefon: 22-655. FOGORVOSI ÜGYELET Hétfőtől péntekig 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig Szeged, Zöld S. u. 1-3. Telefon 14-642 SOS LELKISEGÉLY­SZOLGÁLAT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig Telefon 11­ 000 IFJÚSÁGI DROGTELEFON: 54-773. Hétfőn és csütörtökön délután 3 órától 6 óráig hívható. Tévé BUDAPESTI. 8.55: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.00 Képújság 9­05 Hármas csatorna - Életformák 2 - (ism) 9.50 Mi­ tu-ház 9 (ism.) 10.05: Lengyel József : Wengraf - Tévéjáték — (ism.) 10 45 Mozgató 10.55: Képújság 17.05: Hírek 17.15: Három nap tévéműsora 17.20: Műemlékvédelem Moszkvában — Szovjet rövidfilm 17 40 Egy szó mint száz 18 30 Tévétorna 18.35 Nils Holgersson csodálatos utazása a vadludakkal 19 00 Esti mese 19 30 Híradó 20­05 Özvegyek - Angol bűnügyi tévéfilmsorozat 4 20.55: Stúdió '88 21.45 Károlyi Mihály emlékezete 2 22.45: Híradó 3. BUDAPEST 2. 17 40 Képújság 17 45 Stiri — Hírek román nyelven 17.50: Kuckó 18.20: Kalandozások a zenetörténetben - Angol—magyar koprodukciós film - 5. 19 05 Özvegyek — Angol bűnügyi tévéfilmsorozat — 3. (ism.) 20.00 Képújság 20.05: Verdi Requiem — Koncertfelvétel­­ (ism.) 21.40: Híradó 2. 21.55 A Manu Nemzeti Park - NSZK ismeretterjesztő rövidfilm 22 35 Képújság BELGRÁD 2. 17.30: Híradó 18.00: Belgrádi műsor 19.00: Dokumentumműsor 19.30: Híradó 20.00: Klasszikus zene 20.50: Vidám kedd 21.35: Ifjúsági műsor 22.20: Művelődési műsor 23.05: Ismeretterjesztő műsor ÚJVIDÉK 17 10 Híradó 17.30: Gyerekeknek 18.00 Ismeretterjesztő műsor 18.30: Ruszin nyelvű magazin 1900 Ma 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó 20.05: Sorozatfilm 21.00: Híradó 21.15: Csend, csend, édes Charlotte - amerikai játékfilm O 0 Rádió KOSSUTH 8 20 Társalgó 9.44: Sanzonok 10 05 Hegyalja a fagykár után 10 25 Komlóssy Erzsébet operaáriákat énekel 10.57: Táncház Pesten 11,27 Hunyady Sándor meséli — A nehéz étel című novella 12.45: Intermikrofon 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: Magyarán szólva 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Pesti házak titkai - Dokumentum­­műsor Ságvári Endréről 15 40 Poggyász 16.05: A Magyar Rádió és Televízió­­ gyermekkórusa énekel 16.20: Test­őrségen 17.00 Védtelenül? - A pedagógusok (érdek) védelmében 17.30 Népszerű Kreisler-hegedűművek 17.45 A Szabó család 19.15 Bajnokok — Enn Veteman színműve 20.20 Tudomány és gyakorlat 20.50 Népdalfeldolgozások 21.32 Verseit elmondja Illyés Gyula 22.00 Hírvilág 22.30 Verebics Ibolya dalestje kb. 23.30: Szimfonikus táncok PETŐFI 8.05 Slágermúzem 8.50 Külpolitikai figyelő 9.05 Napközben 12.10: Füvesindulók 12.25 Háztáji állattenyésztőknek 12.30 Miskolci Balogh János népi zenekara játszik 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Tea hármasban 14.50: Forma 1 híradó 15.05 Meseoperákból 15.20 Könyvről - könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.30 Tárcsázz! 18.30 Gramofonsztárok 2. 19.05: Csak fiataloknak! 20­05 Ravi Shankar Budapesten 20.40: Valami történt - Joseph Heller regénye 2105 Háló 22.00: Epizódok Lucio Dalia olasz énekes életéből 23 10 A dzsessz története 26 23.50 Virágénekek BARTÓK 9 08 Kovács Endre orgona­hangversenye 10 19 Birinyi József népi hangszereken játszik 10.30­ Diákfélóra 10.30 Törd a fejed! 10 45 Hangos szöveggyűjtemény 11.00: Berlioz Faust elkárhozása — drámai legenda 13.05 Hahn, az elefánt — Osman Uns novellája 14 01 Vonósmuzsika 14 50 Erdei képek 15 05 Labirintus 15 20: Operaegyüttesek 16 00 Zenekari muzsika 17 00— Diákfélóra 17.00 A tudákosság könyvei 17.20: Professzor úr, meséljen... — Aki­­ mesél", dr. Germanus Gyula professzor 17 30 Poggyász 17 50 A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel 18.30: Na maternjem jeziku — a Magyar Rádió szerbhorvát nyelvű nemzetiségi műsora 19.05: In der Muttersprache — a Magyar Rádió német nyelvű nemzetiségi műsora 19 35 Maurizuio Pollini zongoraestje kb 21 30 Operaanak 21.50: A Régi Zene Együttes játszik 22 45 Országok, tájak népzenéje 22.59 Oszkár - Bácher Iván egyfelvonásosa

Next