Délmagyarország, 1989. április (79. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-01 / 77. szám

79. évfolyam, 77. szám A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT Havi előfizetési díj: 101 forint 1989. április 1., szombat SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA __________________Ara: 4,30 forint Elkelne az áztató eső Mi még csak a napokban állítottuk előrébb az órán­kat, a természet már hetek­kel korábban. A napos, me­leg­­ időből nincs hiány, csa­logatja az embereket a ker­tekbe. Az aggodalom azon­ban mindenkinek ott a lel­kében, a kipattanó rügyek meg ne csalatkozzanak ús­­­sz­uk már meg komolyabb fagyok nélkül, mert külön­ben egész elfeledjük milyen is az a kajszi vagy ősziba­rack. A szőlő már novem­berben eldobta az idei ter­més jórészét, a mínusz 20 fok körüli fagy nem kegyel­mezett a növénynek. A vé­dettebb portákon talán re­­ményteljesebb a helyzet. A vetemények is jó meleg ta­lajba kerültek, s itt még jobban kikerül egy-egy lo­csoló víz, hogy csírázásnak indulhassanak, mint a nagy­üzemekben. Ugyanis a fagy­tól való félelem mellett a vízhiány az, ami aggasztó méreteket öltött, s újabb aszályos esztendőt sejtet. Az őszi időszaktól számít­va a sokévi átlaghoz képest közel 150 mm csapadék hi­ányzik a talajból. Az őszi kalászosok viszonylag jól fejlődtek, az előrehaladot­tabb fejlődési szakaszban le­vők már bokrosod­tak. Most kellene nagyon az eső, hogy ez a kedvező helyzet meg­maradjon. A tavaszi veté­sek alá végzett talaj-előké­szítést elsősorban a kötött talajokon nehezíti a száraz­ság. Megyénkben a vetés­­szerkezet lényeges változá­sa, hogy csökken a burgo­nya területe a tavalyi túl­termelés hatásaként. A szó­ja is megsínylette az aszályt, így az idén óvatosabbak a gazdaságok, 3 ezer hektár helyett csak fele a tervezett vetésterület. Kukoricából a tavalyival közel azonos a terv. Az egyéb pénzes nö­vények, így például a fény­mag, mustár termesztésére többen vállalkoznak. A sző­lőkben, gyümölcsösökben a metszés zömét elvégezték, a gyümölcsfák lemosóperme­­tetzése is jól halad. A Szegedi Új Élet Tsz­­ben közel 90 hektáron „por­ba” vetették el a fűszerpap­rikát, a tavalyinál 10 nap­pal korábban, így, ha idő­ben jönne egy kiadós zu­hanás, még minden jóra for­dulhat. A fénymag is a földben vár, a magborsót most vetik. Az időjárás kedvez a munkavégzésnek, de nem bánnák, ha pár nap­ra kiverné őket az eső a táb­lákból. A kalászosok tavaly rekordtermést adtak, az már most látszik az idén, ez nem ismétlődik meg. A kö­zepes terméshez is azonnali csapadék kellene. A felvá­sárl­ótelepen a retek és salá­ta szezon már jórészt le­ment. A termelő számára aránylag elfogadható keres­let és ár alakult ki. Öt töm ösön, a Magyar László Tsz-ben a burgonya­­ültetés a legnagyobb mun­ka most. A korai Kleopátra már a földben van, de a Desirével sem várnak to­vább. A talaj hőmérsékletét ehhez megfelelőnek érzik. A konzervipari célra termesz­tett répát elvetették. Erre­felé a fűszerpaprikát palán­­tázzák, így a fóliaágyásban vetették el a magot, a para­dicsommal együtt. A spár­gaszedést körülbelül 2 hét múlva kezdik, most fe­jezték be a növényt a fény­től védő töltések kialakítá­sát. A őszibaracfákat most metszik. Egyelőre közepes termésre van kilátás, csak a fagyos hajnalokat kell még kiböjtölni. A szőlők őszi fagykára miatt 80-90 száza­lékos kiesés várható. A ka­lászos gabonák a kései ke­lés után mostanra helyre­­jöttek, de a vízhiány már érződik. Egy-két hét türelmi idő még talán van. Addig csak a reménykedés marad. v Érzékeny műszer a pénz... A több mint 130 ezer ta­got számláló megyei fo­gyasztási szövetkezeti moz­galom közel 100 küldötte­­ tartott közgyűlést tegnap, pénteken délelőtt a Mészöv székházában. — Nem ingott meg a bi­zalom a szövetkezetek iránt •— kezdte beszámolóját az elmúlt évi gazdálkodásról Ocskó Imre, a szövetség el­nöke. — A legérzékenyebb műszer a pénz, s ez azt mu­tatja, hogy a tagok tovább­ra is megbíznak a fogyasz­tási szövetkezetekben, hi­szen tavaly is nőtt a rész­jegyállomány. Ez a bizalom, a legnagyobb kincsünk, amit a jövőben is meg kell őriz­nünk! Az elmúlt hetekben érté­kelte a Szevasz a megyei szövetségek munkáját. Az eredmény? A Csongrád me­gyeiek minden tekintetben az ország első öt szövetsége között vannak. Ebből persze véletlenül sem lehet azt a tanulságot levonni, hogy itt nem akadnának gondok. — Úgy látszik, ebben az országban ma semmi sem drága! — jelentette ki Ocs­kó Imre. — Továbbra is hatalmas gátja a gazdasági fejlődésnek az állami bü­rokrácia, a rend­eletek gyors változ­tatgatása. Két napra előre sem tudunk tervezni, hogyan lehetne így megfe­lelően gazdálkodni? Rossz rendeletek egész sora nehezítette tavaly a to­vábblépést: az eddig siker­ágazatnak elkönyvelt ipari termelést a változó szabá­­lyozók „hazavágták”. Itt van például a környékbeli ogosz vágóhidak problémá­ja: több milliós befektetés­­ után a kedvezőtlenül válto­zó rendeletek nehéz helyze­tet teremtettek mára. De a bürokrácia útvesztőiben a szakcsoportok is sorra-rend­­re bomlanak fel, alakulnak át. Igazi siker volt viszont tavaly a nagykereskedelmi tevékenység. Több mint 500 milliós forgalom mellett szép hasznot hozott a részt­vevő szövetkezeteknek. A szövetség néhány új vállal­kozása is bejött az elmú­lt évben: a Pentaco Kft. a vártnál is szebb évet zárt, a konkordia viszont gondjai miatt kft.-vé alakulva az idén számíthat sikerre.­­ A vállalkozások elin­dítása szinte tehetetlen har­cokkal jár együtt. A hiva­talok továbbra is görcsösek, lassúak — hallhattuk a­­ be­számolóban. — Reform­­­anarchia dúl ma környeze­tünkben, s ez a szövetkeze­tek gazdálkodására is rá­nyomja bélyegét. A szövet­­ségnek nem azért kell meg­újulnia, mert ma ez a divat, hanem mert a gazdasági élet ezt kötelezően előírja. De az átrendeződést nem lehet fájdalommentesen megolda­­ ni — mondta Ocskó Imre Ami pedig a tavalyi mér­leget illeti: az áfészek az is­mert gazdasági folyamatok, a lakosság elszegényedése miatt nem tudták hozni a kereskedelmi és vendéglá­tói forgalom eddigi növeke­dését. Sőt! A legtöbb áru­cikknél drasztikus kereslet­csökkenéssel válaszolt a la­kosság az életszínvonal romlására. A takarékszövet­kezetek viszont minden ed­diginél jobb évet zártak: az év végén 3 milliárd 199 mil­liós betétet kezeltek, szem­ben az 1 milliárd 150 milli­ós hitelállománnyal. Több „falusi bank” az egyre job­ban szaporodó vállalkozá­soknak is köszönheti a si­kert. Lassan-lassan a lakás­szövetkezeti gondok, viták is elülnek. A kettécszlett ága­zatból 21 szövetkezet ma­radt meg a Mészöv kötelé­kében. Tavaly összesen 81 lakás készült el szövetkeze­ti­­ kivitelezésben és 127 to­vábbi lakás építését­­ kezd­ték meg a lakásszövetkeze­tek. Végül Ocskó Imre Me­­szöv-elnök bejelentette, hogy ez év decemberében nyug­díjba kíván menni. Ezt a küldöttközgyűlés tudomásul vette. R. G. Vállalkozói kölcsön Április 1-jétől az újrakez­dési kölcsön helyett új, a ko­rábbiaknál szélesebb körben igényelhető kölcsön segíti a vállalkozók indulását. Ezt az új vállalkozói kölcsönt mindazok igénybe vehetik, akik a munkaerő-közvetítő szervek segítségével sem tudnak egy hónap alatt el­helyezkedni, így tehát a pályakezdők is, de kérhetik azok is, akiknek munka-, tagsági viszonya, munkahe­lyük felszámolása, vagy je­lentős létszámcsökkentés miatt szűnik meg, függet­lenül attól, hogy az illetékes munkaerő-közvetítő szervek tudnak-e részükre megfelelő munkahelyet felajánlani. A kölcsön összege változatla­nul maximálisan 300 ezer forint lehet, legfeljebb 10 évre, a kamatok fizetését viszont már csak négy évig vállalja magára a foglal­koztatási alap az eddigi 10 esztendő helyett. , Az uruguayi külügyminiszter látogatása Luis Barrios Tassano uru­guayi külügyminiszter —­­aki csütörtök délután érke­zett hivatalos látogatásra Budapestre — pénteken a Külügyminisztériumban meg­beszélést folytatott Várkonyi Péter magyar külügyminisz­terrel. Németh Miklós miniszter­­elnök az Országházban fo­gadta Luis Barrios Tassano uruguayi külügyminisztert. A felek arra a következte­tésre jutottak hogy Magyar­­országon és Uruguayban ha­sonló gondok érzékelhetők a világgazdasági kihívás kö­vetkeztében. Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Straub F. Brúnó, az El­­nöki Tanács elnöke tájékoz­tatta a testületet a február 22-25. között Japánban tett látogatásáról, ahol részt vett az elhunyt Hirohito császár gyászszertartásán, kifejezve a magyar nép, az Elnöki Tanács és a kormány rész­vétét. A látogatás megerősí­tette: hazánk kiemelkedő fontosságot tulajdonít a ma­gyar—japán kapcsolatok fejlesztésének, a két nép közötti hagyományos baráti együttműködés ápolásának, ugyanakkor alkalmat adott a kétoldalú legfontosabb kérdések áttekintésére. A vezető japán személyiségek­kel lezajlott találkozások során megerősítést nyert a kölcsönös érdekeltség a po­litikai, a gazdasági, a pénz­ügyi és a kulturális kap­csolatok fejlesztésében. Az Elnöki Tanács a láto­gatást és az elnök által foly­tatott több irányú megbeszé­lések jelentőségét hangsú­lyozva a tájékoztatást egyet­értéssel tudomásul vette. A testület az Országgyűlés által a közelmúltban hozott, a gazdasági társulásokról szóló törvénynek megfele­lően, módosította a magán­kereskedelemről szóló 1977. évi 15. tvr. egyes rendelke­zéseit. A jogszabály-módosí­tás kihirdetésekor lép ha­tályba, a végrehajtást a ke­reskedelmi miniszter rende­lete szabályozza. A testület határozott Pe­­tőfibánya lakotterületnek községgé alakításáról, továb­bá az április 4-e alkalmából adományozandó kitünteté­sekről. Az Elnöki Tanács személyi kérdésekben határozott, bí­rákat mentett fel és válasz­tott, majd kegyelmi ügyek­ben döntött. Országszerte készülődnek az évforduló köszöntésére • Április 4-i ünnepségek Az elkövetkező napokban Magyarország felszabadu­lásának 44. évfordulóját ün­nepli az ország. Az MSZMP, az állami és a társadalmi szervezetek, a vállalatok, intézmények, valamint az állampolgárok a hagyomá­nyokhoz híven emlékeznek meg a második világháború eseményeiről, a fasizmus ál­dozatairól, azokról az is­mert, vagy névtelen hősök­ről és mártírokról, akik éle­tüket, vérüket adták hazá­juk és más népek szabad­ságáért. Országszerte hamarosan kezdődnek a megemlékezé­sek: a városokban, közsé­gekben április 4-e előtt ró­ják le kegyeletüket az em­lékhelyeken. Tegnap a har­kányi bolgár, a beremendi jugoszláv hősi emlékművet koszorúzták meg, elhelyez­ték a megemlékezés és a há­la virágait a hajdúböször­ményi román sírkertben, a solymári angol, ausztrál, francia, kanadai, lengyel, új-zélandi közös katonai te­metőben és a fővárosban a Budaörsi úti amerikai hősi emlékműnél Ma, április elsején adják át a Parlamentben a Ma­........ *­énköztársaság Kiváló és Érdemes Művésze kitün­tetéseket, a Pesti Vigadó­ban pedig a Jászai Mari-, a József Attila-, a Liszt Fe­renc-, az Erkel Ferenc-, a Balázs Béla- és a Munká­­csy-díjakat. Április 2-án várossá avat­ják a Nógrád megyei Bá­­tonyterenyét, április 3-án pedig a Szabolcs-Szatmár megyei Záhonyt. Zalaegerszegen a Ság­vári gimnáziumban már március 31-én, pénteken felavatták a nemzetközi hírű kera­­mikusművész, Németh Já­nos „Legenda” című dom­borművét, április 4-én a Csongrád megyei Magyar­­csanádon avatnak felszaba­dulási emlékművet. Magyarország felszabadu­lásának 44. évfordulója al­kalmából Csehák Judit, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, szociális és egészségügyi miniszter mond ünnepi beszédet, amely áp­rilis 3-án a Magyar Televí­zióban és a Magyar Rádió­ban hangzik el. Az ünnep napján, kedden reggel a Gellérthegyen ka­tonai tiszteletadással fel­vonják a nemzeti zászlót és a munkásmozgalom vörös lobogóját, a Kossuth téren pedig az állami zászlót. Délelőtt az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, az MSZMP Központi Bizottsá­ga, a társadalmi és tömeg­­szervezetek, a fegyveres erők és testületek, valamint a szovjet nagykövetség kép­viselői és a főváros lakói megkoszorúzzák a Szabad­ság téren a szovjet hősi emlékművet, valamint a Hősök terén a magyar hő­sök emlékművét. Az évforduló alkalmából kitüntetési ünnepséget ren­deznek az Orszégházban, ahol az Elnöki Tanács által adományozott elismerése­ket adják át. Délben zenés őrségváltás lesz a Kossuth téren. Az évforduló alkalmából rendezik meg a moszkvai napok Budapesten rendez­vénysorozatát. A szovjet főváros eredményeit, kultu­rális értékeit reprezentáló programok nyitányaként kedden kiállítás nyílik a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házában, valamint a szovjet kereskedelmi ki­rendeltség Örs vezér téri bemutatótermében Moszkva a Szovjetunió fővárosa cím­mel. Az ünnepélyes meg­nyitónak a Budapest Kong­resszusi Központ ad otthont. Április 4-én Nemesmed­­vesen délelőtt 10 órakor a hagyományok szerint meg­­kondul a harang, s az ün­nepség résztvevői koszorút helyeznek el a felszabadí­tók hősi harcaira emlékezte­tő T 34-es harckocsinál. Békés megyében két test­vérmegyei küldöttséget fo­gadnak: a penzai szovjet és az aradi román vendégek részt vesznek a megye egyes városaiban rendezendő ün­nepségeken. A Miskolci Nemzeti Színházban díszelő­adást tartanak, a debreceni Csokonai Színház társulata Erkel Ferenc Bánk bán cí­mű operáját mutatja be. Győr-Sopron megyében a magyarországi felszabadí­tó harcok egyik utolsó, s egyben legnagyobb csatája áll a megemlékezések kö­zéppontjában. Április 1-jén és 2-án Moson­magyaró­vár térségében zajlott le az a csaknem kétnapos ütközet, amelynek során a szovjet csapatok a körülzárt német egységek jórészt megsem­misítették. * Hazánk felszabadulásá­nak 44. évfordulója alkal­mából az MSZMP Szeged Városi Bizottsága, Szeged Megyei Város Tanácsa, a Hazafias Népfront és a KISZ Szeged Városi Bizott­sága koszorúzása ünnepsé­geket rendez április 4-én. Délelőtt 9 órakor a Dugo­nics temetőben levő szovjet hősi emlékműnél helyezik el a megemlékezés virágait, az állami, párt- és társadalmi szervezetek képviselői, a Magyar Ellenállók, Antifa­siszták Szövetségének, a fegyveres erőknek és testü­leteknek, valamint a Szege­den állomásozó szovjet ka­tonai alakulatoknak küldöt­tei. Szintén 9 órakor kezdő­dik a­­ Belvárosi­­ temetőben levő román hősi emlékmű­nél a koszorúzási ünnepség. Ezt követően délelőtt 10 órakor a Széchenyi téri szovjet hősi emlékműnél em­lékeznek a hazánk fel­szabadítása során hősi ha­lált halt katonákra.

Next