Délmagyarország, 1989. június (79. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-01 / 127. szám

75­. évfolyam, 127. szám 15­85­. június 1., csütörtök VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint Csökken a katonaidő? Több mint 8 milliárd forinttal kevesebb pénze lesz a Magyar Néphadse­regnek a tervezettnél. Ez az elvonás már az amúgy is lefaragott összeget csökkenti. A takarékos­ság elvezethet-e a sor­katonák szolgálati idejé­nek csökkentéséhez? Töb­bek között erre a kérdés­re is választ ad Kárpáti Ferenc honvédelmi mi­niszter a Délmagyaror­­szág részére adott külön­­interjújában, amelyet la­punk 2. oldalán találnak olvasóink. Királynak nincs pénze repülőjegyre Elterjedt a hír, hogy a mostani ülésszakra haza­tér Londonból — ott tanulmányúton tartózkodó sze­gedi képviselő — Király Zoltán. Képviselőtársai hiá­ba keresték a Parlamentben, üresen maradt a széke. Munkatársunknak telefonon sikerült néhány kérdést feltennie az alelnök.Jelöltként is szóba került parla­menti „fenegyereknek”. (írásunk a 3. oldalon.) A szavazatokat csak ma számlálják Szerdán folytatta munká­ját az Országgyűlés üléssza­ka. Tegnap először a mező­­gazdasági termelőszövetkeze­tekről szóló, 1967. évi III. törvény módosításáról szóló, a földről szóló, 1987. évi I. törvény módosításáról szóló, valamint az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló, 1961. évi VII. törvény mó­dosításáról szóló törvényja­vaslatot tárgyalja a Parla­ment. A három törvényjavaslat­hoz kapcsolódóan Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tar­tott­ expozét. — A termelőszövetkeze­tekről, a földről és az er­dőkről, valamint a vadgaz­dálkodásról szóló törvény szorosan összetartozik. Mó­dosításukhoz abból indultak ki, hogy a föld csak a gaz­datudatú, földművelő em­berrel együtt lehet igazi ér­ték. A szövetkezeti szektorról elmondta: az 1250 termelő­szövetkezet, a 60 szakszö­vetkezet, a 12 halászati ter­melőszövetkezet és a hozzá­juk ezernyi szállal kapcso­lódó 1,5 millió kistermelő együtt a mezőgazdasági ter­melés négyötödét állítja elő. A termelőszövetkezetek meg­határozó szerepet játszanak a falusi emberek f­oglalkoz­­tatásában, a falu társadalmi, politikai, gazdasági és kultu­rális életének formálásában is. Felelősséget­ viselnek a szövetkezetekhez kötődő, csaknem egymillió család sorsáért, falujuk létéért, éle­tük jobbításáért . A beterjesztett tör­vényjavaslat a­ tulajdonlás alapkérdésében a magyar ■ gazdasági reformhoz illesz­kedő, reform szellemű válto­zásokat tartalmaz. A szö­vetkezetek, a szövetkezeti tagság számára létkérdéssé vált a tulajdonhoz és a szö­vetkezeti formaválasztás szabadságához fűződő jogok maradéktalan érvényesítése, hogy az alapvető jogok ere­dendően­ tegyék lehetővé a demokrácia tényleges érvé­nyesülését. A törvénymódosítás való­­di tartalmat ad a tagság és a szövetkezet vagyoni kap­csolatának, a jogokkal, a fe­lelősséggel és a kockázattal együtt. Ugyanis ez a kap­csolat határozza meg a tag tulajdonosi mi­nőségének tar­talmát, és teszi lehetővé szá­mára a tulajdon feletti ren­delkezést. Ha ez igazából érvényesül, akkor az új tí­pusú, vállalkozó szellemű, kezdeményező szövetkezeti tag eszménye valóság lehet. Az egy aktív és nyugdíjas tagra jutó tiszta szövetkeze­ti vagyon átlagosan megha­ladja a 260 ezer forintot. Ennek 50 százalékos felosz­tása esetén egy tagra átla­gosan több mint 130 ezer forintnyi vagyonrész jut Az átlagok nagy­­ szóródást­ ta­karnak, ám az bizonyára érzékelhető, hogy a szövet­kezetek és a tagság vagyoni kapcsolatában, a tagi érde­keltség növekedésében kor­szakos jelentőségű előrelé­pésről van szó.­­ Az oszthatatlanság és a tulajdonviszonyok kapcsán, beszélni szeretnék a kötele­ző földbevitel, a földjáradék és a földmegváltás kérdé­seiről. E kérdéskörben most a változtatás igénye több helyütt markáns megfogal­mazást kap. E valós problé­ma megoldásának tisztázá­sához önmagában magasabb jogszabályi előírás sem ese­mény, hogy a gyakorlati megoldásra hivatott döntés­hozók — a termelőszövetke­zetek közgyűlései — a gaz­dasági korlátok miatt di­lemmák előtt állnak. A tár­sadalmi igazságosság jegyé­ben elő lehetne írni például a földjáradék kötelező eme­lését, a bevitt földek kiadá­sát, vagy akár azt is, hogy a megváltási ár mértékét a kisajátítási kártalanítás sze­rint határozzák meg.­­ Ám az a véleményünk, hogy a központi szabályo­zással cs­ak korlátoznunk a szövetkezeti önkormán­yzatot — mondotta Hütter Csaba. Az önkormányzatok ilyen széles körű és érdemi dön­tési joggal történő felruhá­zása mellett a törvény az­ egyén, illetve a közösség ér­dekeit védő, két irányba ha­tó biztosítékokat tartalmaz. Az egyik az, hogy­­ az emlí­tett kérdések szabályozása­kor a jelenleginél kedvezőt­lenebb helyzetbe senki nem hozható. Ezt a törekvést szolgálja például a föld­já­­­radék kötelező minimumá­nak a fenntartása, ami je­lenleg aranykoronánként 9 kilogramm búza árának fe­lel meg A másik kötelező előírás, hogy ezek az intéz­kedések csak a jelenlegi ta­gokra érvényesek, azok, akiknek a tagsági viszonya korábban szűnt meg, és ve­lük vagy örököseikkel az akkor hatályos előírások szerint a termel­ős­zö­vetkezet elszámolt, kártalanításra a törvényjavaslat alapján nem tarthatnak igényt. A miniszter ezután áttért a földről, illetve az erdőről és a vadgazdálkodásról szó­ló törvények módosításának indoklására A tagok föld­jeiknek tulajdonosai marad­tak, ám egyéni földhaszná­latukat a közös földhaszná­lat váltotta fel. A szövetke­zeti tag halálozása után földjeik mind nagyobb ré­­­zén lettek tulajdonosok a szövetkezeten kívüli örökö­sök. A nem szövetkezeti ta­gok által örökölt földek megváltás útján fokozatosan a tsz-ek tulajdonába kerül­tek. A reformfolyamatok az 1987-ben elfogadott földtör­vény újabb jelentős módo­sítását sürgetik, mert a fe­lesleges kötöttségek a kü­lönböző földek megszerez­hetőségét és művelését, azok gazdaságos hasznosítását immár akadályozzák. Erdőtulajdon szerzését, az állami szervek részére is csak abban az esetben en­gedi meg a jogszabály, ha az erdő feladataik ellátásá­hoz nélkülözhetetlen. Erdők telepítése magánszemélyek számára gyakorlatilag ki­zárt. Ezért arra teszünk ja­vaslatot, hogy az állami és szövetkezeti tulajdonban le­vő földek, ingatlanok elide­genítése — akár magánsze­mély részére is — teljesen­­ szabad legyen. Egyúttal javasoljuk: a magánszemélyek telek-, la­kás-, üdülő- és termőföld­­tulajdonának szerzésénél meglevő jelenlegi korl­áto­zá­sok teljes megszüntetését az­zal, hogy a jövőben magán­­­személyek is korlátozás nél­kül szerezhessenek ingatlant, a mezőgazdasági kis- és m­a­­gántermelés lehetőségeit, biztonságát szándékozunk elősegíteni. Ezzel helyenként a gazdasági szerkezetváltás következtében átmenetileg felszabaduló munkaerő be­kapcsolódhat a mezőgazda­­sági kistermelésbe. A spe­kulatív jellegű ingatlanvá­sárlásokat a személyi jöve­delemadóval, tehát közgaz­dasági eszközökkel korlá­tozzuk. Az erdőgazdálkodásban meg kell tartani a hosszú távú, nemzeti érdekeinket garan­táló tervszerűséget, ami a jövőben ebben az ágazatban is — szektorra való tekin­tet nélkül — követelmény marad. Ezt a mai erdőtör­vény és az erdőgazdálkodás különféle intézményei bizto­sítják. A mai művelési kötele­zettség helyett javasolt ta­lajvédelmi kötelezettség iga­zából csupán az ésszerű kul­­túrállapot fenntartását je­lenti. A mai termelő, vagy a következő nemzedékek számára lehetővé teszi, hogy a piaci viszonyok megváltó- Téeszekről, földről, erdőkről és a vadgazdálkodásról — Hütter Csaba expozéja Gond és derű az első sorokban , igyen utazhatnak A hetven éven felüliek mo­ ót nemcsak a helyi közlekedési eszközöket használhatják ingyen, hanem a távolsági utazáshoz sem kell pénzért menetjegyet váltaniuk. A rendelkezés részleteit lapunk 3. oldalán közöljük. Miniszteri trió Szegeden Vasárnap Emlékeznek? Az Ország­gyűlés 18 év elteltével tár­gyalt most, tavasszal hazánk ifjúságáról, s ha szabad mi­nősíteni, a téma súlyához méltatlan színvonalú, tartal­mú előterjesztés alapján. Új típusú állami ifjúságpolitiká­ra van szükség, új felfogású, szolgáltató jellegű állami if­júsági intézmények kellenek. Az elvárásoknak pedig az új, őszre ígért, kormányprog­ramban a helyük. A tét nem más, mint hogy kormányzati rangra emelkedik-e az ifjú­ság ügye Magyarországon?­­ Jó lenne eszmét, érveket­­ cserélni, vitázni a hogyan to­­­­vábbról, de nem a fejünk és főként nem a fiatalok feje fölött, hanem velünk, és a fiatalokkal együtt. A szege­dieknek erre módjuk lesz jú­nius 4-én, vasárnap. Az if­júságért, jövőnkért című ta­lálkozó vendége Csehák Ju­dit egészségügyi, Der­­zsi András közlekedés- és hírközlési, Glatz Ferenc mű­velődésügyi miniszter, továb­bá Halmos Csaba, az ÁBMH képviseletében államtitkár, valamint Kralikné Cser Er­zsébet, az AlSH elnökhelyet­tese. Velük polemizálhatnak az érdeklődők délután fél 4- től a József Attila sugárúti Deák Ferenc Gimnázium aulájában. A találkozót, amelyet Ró­zsa Edit országgyűlési kép­viselő szervezi, kétórásra ter­vezik, melyen jó lenne, ha tényleg a fiatalokról esne szó és nem az egyes tárcákat érintő kérdésekről. Korzó, Belvárosi Mozik visszakeresztelése Mától megváltozik két sze­gedi mozi neve. A Vörös Csillag filmszínházat ezután Korzónak, a Szabadságot pe­dig Belvárosi mozinak hívják — hivatalosan is. Akárcsak régen. Érdeklődésünkre a megyei moziüzemi vállalat munkatársa azt mondta, hogy a névváltoztatásra „alulról jövő kezdeményezés” indította a céget. A Belváro­si moziban működő, eddig Filmtékának nevezett tesz­ten ugyancsak új nevet ka­pott, mostantól Balázs Béla Filmtéka. A névügyeken kí­vül még egy változás: a Korzó moziban az eddigi három előadás mellé egy ne­gyediket iktatnak, ezután na­ponta délután 1 órakor is vetítenek. Következéskép­pen a pénztár mától délutá­nonként már fél 1-kor nyit. Még egy újdonság­­ a Belvárosi moziból. Tegnap volt a műszaki átadása az új kamarateremnek, amely kettős funkciót tölt be. Dél­utánonként rajzfilmeket ve­títenek azoknak a gyerekek­nek, akiknek a szülei a mű­soron levő filmet nézik, este pedig sorozatokat, művész­­filmeket adnak az újonnan kialakított kis vetítőben. Negyedszázad olajban Az utóbbi ötven évben, ahol nagy olaj­kincset fedez­tek fel, nem volt nehéz meg­jósolni a terület, település hirtelen, ugrásszerű fejlődé­sét. Ez a tendencia — némi módosítással — Magyaror­szágon is érvényes volt. Köztudomású: az algyői szénhidrogén mező rejti az ország legnagyobb olaj- és földgázkincsét. 25 évvel ez­előtt nyilvánvalóvá vált, hogy a föld mélye oly nagy munkát ad évtizedekre a szegedi olajbányászoknak, hogy önálló üzemet is érde­mes itt létrehozni. Tehát három fúró- és két lyuk­befejező berendezéssel 1964 közepén megalakult az OKGT AKV szegedi üzem­egysége. 1989. január 1-jéig 1273 kutat fúrtak közel 3 millió méteres mélységben. Több szakmai csúcsot tarta­nak. Az algyői mezőn kívül kutattak Ülles környékén, Szeged-Móravároson és Kis­­kundorozsmán. Szánkon Az olajipar ■ hosszú ideig húzóágazata volt Szeged és környéke iparának, léte hoz­zájárult az itteni infrastruk­túra fejlődéséhez, jó néhány száz lakás épült fel az olaj­iparban dolgozóknak. Mára­d a koros" mező ter­melési adatai már a csökke­nést mutatják. Kevesebb a feladat a kőolajkutatók szá­mára, bár a szeizmikus mé­rések új módszerétől még eredményeket várnak. A 25 éves jubileumra ma szakmai előadásokkal emlékeznek. Hingl József, a kőolajkutató vállalat vezérigazgatója (ré­gebben szegedi igazgató) az üzem kialakulását és terve­zését idézi fel, Balla Kálmán kutatási igazgatóhelyettes a hazai szénhidrogén-kutatás negyedszázadát elemzi, Tor­­nyi Lajos termelési vezér­igazgató-helyettes pedig a műszaki és technológiai eredményeket eleveníti fel. B. I.

Next