Délmagyarország, 1989. július (79. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-01 / 153. szám

2 A francia forradalom 200. évfordulója alkalmából A magyar Ország­­gyűlés nyilatkozata Franciaország népe és vele a világ­ ez év július 14-én emlékezik meg azokról a forradalmi esemé­nyekről, amelyek 1789-ben az egykori börtön, a Bas­tille lerombolásával kezdődtek. A népmozgalom ered­ményeként harcban, vérben, egyéni diadalban és bu­kások közepette új rend született, amelynek jelszava a szabadság, egyenlőség és testvériség volt. Olyan elemi erejű társadalmi robbanás volt ez, amely szétvetette a feudális privilégiumokon, a fran­cia nemzet többségének jogfosztottságán alapuló, kor­rupt tekintélyuralmi rendszert. A sorsát kezébe vevő nép — olyan lánglelkű és forradalmi szellemű személyiségek, mint Danton, Ma­rat, Robespierre irányításával — megfogalmazta és ki­vívta a szabad élet nélkülözhetetlen feltételeit jelentő személyi és polgári jogokat, amelyek az 1793-as jako­binus alkotmányban kaptak törvényes megerősítést; ezek azóta is minden modern és demokratikus alkot­mány lényegét képezik. Éppen ezért a mának, nekünk szóló üzenetnek is érezzük a francia forradalom ered­ményeit és tr­agikus ellentmondásoktól sem mentes ta­nulságait. Megérezték és megértették ezt nemzetünk nagyjai is, amint azt Martinovics Ignác és mártírtár­sai, vagy Batsányi János, Petőfi Sándor és sok más magyar hazafi lelkesedése jelzett a francia forradalom bölcsője, Párizs iránt. Forradalmi, de módszereit illetően erőszakmentes szereplői vagy­unk mi, magyarok, itt, a Kárpát-meden­cében, akik e gyökeres társadalmi átalakulás sikeres megvalósítása érdekében tanulni szeretnénk, nemcsak saját múltunk de más népek így, a francia nép tör­ténelmi tapasztalataiból is. A francia forradalom máig hatóan befolyásolta földkerekségünk sorsát: a világ sok táján a követke­ző napokban, hetekben ünnepségekre, megemlékezé­sekre kerül sor. A francia forradalom 200. évforduló­ján tisztelettel és nagyrabecsüléssel köszöntjük a fran­cia nemzetgyűlés és szenátus képviselőit, rajtuk ke­resztül a francia népet, amellyel kapcsolatainkat és együttműködésünket a jövőben is szélesíteni és elmé­lyíteni kívánjuk az élet minden területén. Budapest, 1989. június 30. A Magyar Népköztársaság Országgyűlése Módosítják a honvédelmi és a földtörvényt m­­i Rádiótok» (Folytatás az 1. oldalról.) Szerette volna elérni, hogy az egy­k­ori községi és váro­si földek tulajdonjoga ne változzék addig, amíg a tu­lajdonjogi reformot ki nem dolgozzák; magyarán, addig fagyasszák be ezeknek az ingatlanoknak a tulajdonjo­gát. A képviselő ugyanis at­tól tartott, hogy enélkül a jövőben kialakuló önkor­mányzatok vagyon nélkül maradnak. Tallóssy Frigyes egy további problémára is felhívta a figyelmet: sokan azért csatároznak, hogy a kezelői jog legyen azonos a tulajdonjoggal. Ma ezt elfo­gadnák — vélekedett —, nagy hibát követnének el. A jelenlegi kezelők ugyanis igen nagy értékű állami tu­lajdonok felett szereznének ily módon rendelkezési jo­got. Szót­­ kért a vitában Kul­csár Kálmán is. Kifejtette: a módosító javaslat szerint a társadalmi szervezetek kedvezőtlenebb­­ helyzetbe kerülnének, mint a többi tulajdonos, mert vannak olyan tulajdonaik, amelyek nem a költségvetés révén kerültek hozzájuk. Török Sándor módosító javaslatával Kulcsár Kál­mán nem értett egyet, mondván: az indítvány el­fogadása azt jelentené, hogy különösebb indok nélkül visszaállamosítanak vagy államosítanak bizonyos földterületeket. A módosító indítvány szerinti egyesü­léssel létrejövő termelőszö­vetkezeteik gazdagodnának, mert korábban egyesített szervezetek tulajdonaiból kerülnének jobb helyzetbe. Ez méltánytalan, szemben áll az egyesülés logikájával —­­hangsúlyozta az igazság­ügy-miniszter. Tallóssy Frigyes javasla­tával kapcsolatban rámu­tatott: a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri­um információi szerint 1968 óta már nincsenek olyan községi, városi földek, ame­lyek kizárhatók a tulajdon­ba adásból, mert ezeket a korábban államosított föl­deket időközben szétosz­tották a szövetkezetek és az állami gazdaságok között. Ezért­­ kérte ennek a módo­sítási indítványnak is az el­utasítását. Határozathozatal követke­zett. Először megváltoztatták a földről szóló, 1987. évi I. törvény még nem életbe lé­pett. korábbi módosításának azt a paragrafusát, amely az állami tulajdonú ingatlan kezelésére vonatkozott Ezt a javaslatot 2 ellenszavazattal és 57 tartózkodással fogadta el a Parlament. Három ellenszavazattal és 65 tartózkodással fogadták el azt a másik módosító ja­vaslatot, amely kimondja, hogy a társadalmi szervezet a kezelésében levő állami ingatlan tulajdonjogát nem ruházhatja át Török Sándor módosító indítványát 13 ellenszava­zattal és 57 tartózkodással fogadta el az Országgyűlés. Ezt követően személyi kérdésekről döntöttek a képviselők. Felmentették — három ellenszavazattal és két tartózkodással — Szűrös Mátyást a külügyi bizottság elnöki tiszte alól, mivel őt a Ház elnökévé választották korábban. Helyére, 53 ellen­­szavazattal és 3 tartózkodás­sal, Berecz Jánost (Szabolcs- Szatmár m., 6. vk.) válasz­tották a bizottság elnökévé. Biacs Pétert (Budapest, 30. vk.), egy ellenszavazattal és 8 tartózkodással, a tudo­mánypolitikai és műszaki­fejlesztési bizottság elnöké­vé; Lotz Ernőt (Borsod- Abaúj-Zemplén m„ 12. vk.) pedig —­­két ellenszavazattal és két tartózkodással — a bizottság titkárává válasz­tották. A vitát követően az Or­szággyűlés elfogadta a tör­vénytervezet módosítását Az elfogadott napirend­nek megfelelően, interpellá­ciók következtek. Interpellációk, kérdések, válaszok Varga Imre (országos lis­ta) a gödöllői Grassalkovich­­kastély ügyében interpellált a művelődési miniszterhez. A miniszter válaszával a képviselő egyetértett, az Or­szággyűlést pedig két tartóz­kodással ugyancsak elfogad­ta. Az interpellációk sorát megszakítva, a művelődési miniszter válaszolt Antal Imre (Pest m., 19. vk.) kér­désére, amely az idegen nyelvek iskolai fakultatív oktatásának bevezetésével kapcsolatos intézkedésekre vonatkozott. Ezután Békési Istvánné (Pest m., 3. Vk.) interpellált a pénzügyminiszterhez, a 34/1986. PM-rendelettel mó­dosított 10/1961. PM-rende­­let módosítása tárgyában. Békesi László pénzügymi­niszter válaszát mind a képviselő, mind az Ország­­gyűlés elfogadta. Movik Lászlóné (Pest m, 27. vk) az adókimunkálási jutalékról, behajtási prémiu­mokról és illetékprémiumok­ról szóló PM-rendeletek megváltoztatása tárgyában interpellált Az interpellá­cióra adott pénzügyminiszte­ri választ sem a képviselő, sem az Országgyűlés nem fogadta el. Krekács László (Pest m., 8. vk.), a csődbe jutott álla­mi vállalatok felszámolása során a szövetkezeti szek­torba tartozó gazdálkodó szervezeteket hátrányosan érintő intézkedések tárgyá­ban interpellált A kormány megbízásából Békesi László pénzügyminiszter válaszolt, s legfeljebb harmincnapos ha­ladékot kért. Balogh Károly (Győr- Sopron vn., 11. vk.) a szociá­lis foglalkoztatók adóked­vezménye ügyében interpel­lált a pénzügyminiszterhez. Békesi László válaszát a képviselő és a Parlament egyaránt elfogadta. Az interpellációk sorát Márk György (országos lis­ta) folytatta, az oktatási és egészségügyi intézmények­ben fizetendő élelmezési té­rítési díjrendszer módosítá­sából eredő feszültségek tárgyában. Az interpelláció­ra Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter vála­szolt, s ezt mind a képvise­lő, mind a Parlament elfo­gadta. Sápi Ferenc (Budapest, 43. vk.) a Hungária körút korszerűsítésével kapcsola­tosan interpellált. A képvi­selő és az Országgyűlés egy­hangúlag elfogadta Derzsi András válaszát. Tóth László (Borsod-Aba­­új-Zemplén m­.y 20. vk.) az önhibájukon kívül, fizetés­képtelenné vált gazdaságok pénzügyi gondjainak meg­oldása tárgyában interpel­lált. A képviselő és az Or­szággyűlés elfogadta a me­zőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszter válaszát. Bubk­­ Gyula (Budapest, 3. vk.) a Mártírok útja és a Víziváros környékei kör­nyezetvédelmi helyzetével kapcsolatosan interpellált. Derzsi András válaszát mind a képviselő, mind az Országgyűlés elfogadta. Az interpellációk után kérdések következtek. Ezután az Országgyűlés elfogadta a Parlament prog­­­ramját felülvizsgáló ad hoc bizottság határozatterveze­tét, amelynek értelmében az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a kormány az alkotmányozással összefüg­gő sarkalatos törvényjavas­latokat a politikai egyezte­tő tárgyalásokon elfogadás­ra kerülő megállapodásokat figyelembe véve terjeszti a Parlament elé. A képviselők végül nyi­latkozatot fogadta­k el, amelyben üdvözlik a nagy francia forradalom 200. év­fordulóját, és köszöntik a francia népet. (A nyilatko­zatot külön közöljük.) Ezt követően Szűrös Má­tyás bejelentette: az Or­szággyűlés várhatóan szep­tember második felében ül össze legközelebb, majd be­zárta a Parlament üléssza­kát. GRÓSZ KÁROLY AMERIKAI ÜZLETEMBERT FOGADOTT Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára pénteken fogadta George F. Hemingway ame­rikai üzletembert, a­­ He­mingway Unimpex Corpora­tion elnökét. VIT-KÜLDÖTTS­ÉGÜNK PHENJANBAN A magyar VIT-küldöttség pénteken megérkezett Phen­­janba, a XIII. Világifjúsági és Diáktalálkozó színhe­lyére. A delegációt a VIT- emblémával, zászlókkal és üdvözlő feliratokkal díszí­tett repülőtéren köszöntöt­ték a házigazdák. NINCS SZÜKSÉG STATISZTIKAI LAPRA A magánútlevéllel utazó magyar állampolgárok ré­szére rendszeresített Sta­tisztikai lap használata jú­nius 30-i hatállyal meg­szűnt. A fel nem használt kitöltetlen nyomtatványok a postahivatalokban 1989. augusztus 31-éig névértékü­­kön visszaválthatók. KÍNA NEHEZMÉNYEZI... ‘Iü Peng kínai miniszter­elnök — a pénteki pekingi központi lapok szerint —­­visszautasította a demokra­tikus diákmegmozdulások leverése miatti széles körű nemzetközi bírálatot. Jang Sang-­kun államfő helyesnek nevezte a Tienanmen téri katonai beavatkozást, s így értékelte a tüntetés vérbe­­fojtását az Országos­­ Népi Gyűlés Állandó Bizottságá­nak — a parlament elnöksé­gének — csütörtökön kezdő­dött ülésszaka is. „Az em­beri jogok zászlaja alatt többen indokolatlanul megvádolták Kínát az ellen­­forradalma felkelés leveré­séért és a bűnösök törvény szerinti megbüntetéséért". ERDŐTŰZ A SZAHALINON Hatalmas erdőtűz pusztít a távol-keleti Szahalinon: a sziget területének csak­nem egyötödén, 200 ezer hektáron már harmadik he­te égnek az erdők. Ivan Kuropatko, a szahalini ta­nács vb-elnöke a Pravda pénteki számában megjelent nyilatkozatában valóságos természeti katasztrófának minősítette a kiterjedt er­dőtüzet, amelyre még nem volt péda a sziget történeté­ben.­­Pusztul az egyedülálló flóra és fauna, súlyos ve­szély fenyegeti a ritka la­zacféléket, amelyek ívása hamarosan megkezdődik, de a sziget folyóit lángoló tagiga övezi. Az erdőtűz miatt be kellett állítani az olajkitermelést is. Jelenleg több ezer ember próbálja felvenni a küzdelmet a lán­gokkal. 1989. július 1., szombat Államcsíny Szudánban • Kairó (MTI) Szudánban a hadsereg pénteken délelőtt magához ragadta a hatalmat — kö­zölte délben a hivatalos egyiptomi hírügynökség, a MENA. Egyetlen részlet­ként csupán annyit tett a hírhez, hogy a főváros, Kar­­tum kulcsfontosságú pont­jait a katonaság megszállta, akárcsak az elnöki palotát és a minisztertanács épüle­tét, a város hídjain tilos bármiféle forgalom. Három héttel korábban Szadik al-Mahdi kormánya egy puccskísérlet leleplezé­sét jelentette be, melyben állítólag a hadsereg néhány tisztje, valamint 29 polgári személy vett részt, s céljuk­ a megbuktatott diktátor, Dzsafar Nimeri hatalmának visszaállítása lett volna. A szomszédos Egyiptom­ban a „fantázia terméke­ként” értékelték az akkori k­artúmi bejelentést, amel­­­lyel Kairó szerint az Egyiptommal szemben ellen­séges politikai vonalat igye­kezett igazolni Szadik al- Mahdi. Nyitott rendelő A Csongrád Megyei Köjál dicséretes és várhatóan igen hasznos egészségügyi mun­kába kezd. Július 4-én — székházukban — indítják az úgynevezett nyitott rendelő programot. A hetente egy alkalommal mindenki előtt nyitva álló orvosi rende­lőben igen alapos egészség­­ügyi szűrővizsgálatot végez­nek az egészségmegőrzési program sikeres megvalósí­tását segítendő. A laborvizsgálatok, a vér­­nyomásmérés, az ideális testsúly-meghatározás mel­lett egy nyolcvan kérdés­ből álló kérdőív segítségé­vel mérik fel mindazokat a rizikótényezőket, amelyek szerepet játszanak a beteg­ségek kialakulásában. Az életmódról, a sportolásról, táplálkozásról, helytelen szo­kásokról tudakolózó kérdé­sekre adott válaszokból, il­letve a szűrővizsgálat többi adataiból kiderül, hogy a „páciens" egészségének vis­­­szaállításához, megőrzéséhez elegendő-e a rizikótényezők felszám­olása, avagy szük­ség van már gyógykezelés­re. Ez utóbbi esetben az illetőt a megfelelő gyógy­­intézménybe irányítják. Ha viszont a helytelen élet­módból fakadó rizikófakto­rok megszüntetése is elég­séges az egészség megőrzé­séhez, akkor a nyitott ren­delő szakemberei nyújtanak segítséget. Ilyen egészséget romboló rizikótényező a helytelen táplálkozás, s az ebből kö­vetkező elhízás. A 24 héten át tartó — magatartásterá­piával és táplálkozási ta­nácsadással egybekötött — testsúlycsökkentő kiscsopor­tos kurzusok a fogyást hi­vatottak segíteni. Mindazok számára, akik maguk — s nem közös foglalkozásokon — kívánnak megszabadulni felesleges kilóiktól, egyénre szabott étrendjavaslatot kap­nak. A másik, egészségünket ugyancsak károsító rizikó­­faktor: a stressz. Ennek le­küzdése — pontosabban he­lyes feldolgozása — tör­ténhet egyéni és csoportos módszerekkel. A stresszfel­­dolgozás elsajátításához nyújtanak kapaszkodót az életvezetési tanácsok, az au­togéntréning, valamint a jó­ga. A köjál a lakótelepi sportegyesületekkel, a FESZT-klubban társulva szervezi meg ezeket az egészségvédő tanfolyamo­kat. A tervek között szerepel még egy, dohányzásról le­szoktató kurzus is, vala­mint ígérik, hogy megta­nítják a hozzájuk forduló­kat vérnyomásmérésre, így a viszonylag olcsón kapható, egyszerűbb mérőműszerrel otthon is ellenőrizhető a vérnyomás. Egyébként a nyitott rendelőbe rendszere­sen járhatnak vérnyomás­ellenőrzésre, sőt, a köjálo­­sok határozott célja, hogy „pácienseiket” rendszere­sen újra vizsgálják a rizi­kótényezők csökkentése, megszüntetése utáni egész­ségi állapotuk­­ tanulmányo­zása okán. Még egyszer hangsúlyoz­zuk: a Csongrád Megyei Kö­jál július 4-én, kedden dél­után 2 órakor nyíló rende­lőjében nem gyógyító, ha­nem a helytelen életmód megszüntetését, és az egész­ség megőrzését segítő mun­ka kezdődik. K.K. A buszmenetrend nyári változásai A Tisza Volán több jára­tán — kísérleti jelleggel — július 3-ától, hétfőtől kezd­ve szeptember 4-éig — be­vezetik a nyári menetren­det. A gyorsjáratok 10G, 2­0G, 35G, 78G, 78C, 78B, 83G és 84G jelzésű autó­busz vonalainak járatát szep­tember 4-éig szüneteltetik. A munkásszállító járatok me­netrendje a következő lesz: az U15 Tarján Víztorony tér —Textilművek vonalán nem közlekednek a Vízto­rony térről reggel 6 óra öt perctől, a Textilművektől reggel 5 óra 39 perctől, 6 óra 22 perctől, délután 3 óra 25 perctől és 3 óra 50 perc­től induló járatok. Az A23 Petőfitelep, Főtér , Textil­művek vonalán a Főtérről délután negyed kettőtől, a Textilművektől 2 óra 25 perctől és 3 óra 50-kor in­duló járatok nem közleked­nek. A Marx tértől a Füvész­­kertig tartó 70-es autóbu­szok járatai a Vedres utca burkolatfelújítása miatt te­­relőúton, a Torontói tér — Alsó Kikötő sor útvonalon járnak. A Vedres utca és a Gabonatermesztési Kutató­­intézet helyett a Torontói téren, illetve az Alsó Kikötő soron, a Herke utcai becsat­lakozásnál mindkét irányban ideiglenes autóbusz-megál­lóhelyet alakítanak ki. A Marx tértől az újszegedi Erdélyi térig közlekedő 71- es buszok menetrendje a kö­vetkező lesz: a Marx térről reggel 4 óra 25-től 7 óra 45- ig, déli 12 óra 35 perctől este háromnegyed hatig 10 percenként, reggel nyolctól déli 12 óra 20-ig, 12 óra 55- től este 6 óra öt percig 10 percenként, reggel 8 óra 20- tól 12 óra 40 percig, este 18 óra húsz perctől 22 óra 40- ig 20 percenként, valamint este 11 óra 5 perckor köz­lekednek az autóbuszok. A telkesjáratok menet­rendje bővül: a 2T Petőfi­­telep Főtérről Kiskundo­­rozsma fürdőig közlekedő járatai a Főtérről reggel ne­gyed 7-kor, negyed 8-kor, negyed 11-kor, illetve dél­után negyed 5-kor, negyed 6-kor és negyed hétkor in­dulnak. Kiskundorozsma Fürdőtől pedig: reggel há­romnegyed 7-től, háromne­gyed 8-tól, 8 óra 45 perctől, illetve délután 16 óra 45- től, 17 óra negyvenöttől, vala­mint háromnegyed héttől in­dulnak a buszok szabadna­pokon és munkaszüneti na­pokon. A Marx tér—Kiskundo­rozsma fürdő 7T jelzésű já­ratai munkanapokon reg­gel 7-től este 8-ig óránként, szabad- és munkaszüneti napokon reggel 7-től este 6- ig félóránként, valamint es­te 7 és 8 órakor indulnak. A dorozsmai fürdőtől munka­napokon reggel 7 óra 25 perctől este 20 óra 25-ig óránként, szabad- és mun­kaszüneti napokon reggel 7 óra 25-től este 18 óra 25-ig 30 percenként, valamint 19 óra 25, és 20 óra 25 perckor indulnak buszok. A menetrendváltozás egyéb részleteiről a buszo­kon és a decentrumokban beszerezhető ingyenes szóró­lapokról tájékozódhatnak.

Next