Délmagyarország, 1989. szeptember (79. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-01 / 206. szám
79. évfolyam, 206. szám 1989. szeptember 1., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint Ingatlanok, tartozások, befektetések Negyvennégyen maradtak Egy maratoni tanácsülésről jelentjük Feltűnően hézagosak voltak a széksorok, amikor elkezdődött a városi tanács tegnapi ülése: 14-en bejelentetten, 18-an ,,igazolatlanul” voltak távol. Közülük páran idővel megérkeztek, így részesei lettek a megyei tanácsban korábban megüresedett három tanácstagi hely jelöltjeinek állításában és választásában. Szegedet a megyei testületben ezentúl Bartha István, Dékány Géza és Tóth Csaba képviseli majd. A tanácsülésen egyebek közt a városi érő környezeti ártalmakról, a köztisztaság helyzetéről készült összefoglalót vitatták meg — ezt lapunkban korábban már ismertettük, a hozzászólók észrevételeit pedig későbbi cikkeinkben hasznosítjuk. A további napirendek közül most a közérdeklődésre számot tartóakról írunk részletesebben. Ptk kontra földtörvény A Pénzügyminisztérium felhatalmazása kellene ahhoz, hogy a városi tanács — a magyar állam nevében — pert indíthasson a KISZ jogutódja ellen az újszegedi ifjúsági központ (KISZ-tábor) tulajdonjogának átruházása, az adásvételi szerződés törvénytelensége miatt. Ám ezt a meghatalmazást a pénzügyminisztériumi államtitkár nem adta meg, arra hivatkozva, hogy a szerződés az akkor hatályos földtörvény alapján köttetett. Igaz, a júniusi ülésszakon a Parlament megszüntette a társadalmi szervezetek által kezelt állami ingatlanok átruházásával kapcsolatos jogszabályi ellentétet (a polgári törvénykönyv és a földtörvény között), ám a módosítás csak július elsején lépett hatályba... Jogilag tehát most már nem támadható az ügylet, így más módon kell keresnie a megoldást a városi tanácsnak. Tóth Károly javaslatára felkérik Rózsa Edit országgyűlési képviselőt, hogy interpelláljon a Parlament legközelebbi ülésén. A Csongrád Megyei Bíróság szerint egyébként jogilag semmisnek nyilvánítható a szerződés, a Fidesz képviselőjének véleménye pedig: közérdeket sértő volta miatt mondják semmisnek az átruházási ügyletet! Következetesség és méltányosság A pénzügyi osztály félévi mérleget készített arról, mennyi hátralékkal tartoznak a város lakói és gazdálkodó szervezetei a tanácsnak, illetve a közüzemi vállalatoknak. Az illeték- és adótartozásoké a kétes elsőség — olvastuk a jelentésben, melynek számszerű adatait összegezve megállapítható: már 85 millió forintnál több a hátralék Ebből 17 milliónál többel „részesedik” a városgazdálkodási vállalat, a legkevesebbel, 751 ezer forinttal pedig a Démász, melynek nyilvánvalóan azért kevesebb az adósa, mert a nem fizetők könnyűszerrel kizárhatók a szolgáltatásból. A tartozások behajtásának következetessége és a méltányos eljárás követelménye nem választható el egymástól — ez az alapelv érvényesül a hátralékok követelésekor, hiszen maguk a jelentés készítői is tudják: a fizetési morál csökkenése az életszínvonal romlásának következménye. (Igaz viszont, hogy a tartozások nagyobb mértékben növekednek, mint amilyen ütemben rosszabbodik az adósok vagyoni helyzete. Nem arról a 20 szegediről van szó persze, akire 1987 decemberében 21 millió forint jövedelemadót kellett kivetni...) Fizet a minisztérium — de mennyi? Miképp térül meg a tanácsnak az az 54 millió forintos ráfordítás, amellyel annak idején „beszállt” a Komócsin téri pártszékház felújításába? A többfordulós rendezés részleteit ismerik az olvasók, most arról adhatunk hírt, hogy megköttetett a kezelői jog átvételéről, átadásáról szóló szerződés. Ennek részletei: az MSZMP megyei bizottsága a tanács rendelkezésére bocsátja a Rákóczi téri épületrészt. (Értéke 108 millió forint.) Mivel ez a szárny egyetemi képzési céloknak megfelel, a tanács átadja a kezelői jogot az egyetemnek. A 108 millióból a Művelődési Minisztérium 54 milliót fizet a tanácsnak (ez a pártszékházi kompenzáció!), a fennmaradó összeg pedig a JATE jelképes támogatása — ez a pénz ugyanis csak papíron létezik. Mivel a középiskolások elhelyezését is meg kell oldani, az egyetem segítséget nyújt a középiskolások beiratkozásához úgy, hogy 1990-ben és 1991-ben 1—1 pluszosztályt indít a Ságvári Gimnáziumban, és a IV. évfolyam végéig megteremti az oktatási feltételeket. Leginkább a feltett kérdések sugallták — pedig a kérdezők legélénkebbje sajátságosan nem is a tanácstag volt —, többen nem egészen értik, annyi év múltán miért ugyanannyit kap vissza a lakóház-felújítási alap, mint amennyit kivettek onnan. Többen utaltak rá: az inflációs hatást aligha ellensúlyozza, hogy a Ságvári két osztályt vállal. Mások a JATE kivételezett helyzetét vitatták — végül azonban a szavazáskor jóváhagyták az MSZMP megyei bizottsága és a város, valamint a város és az egyetem közti szerződéseket. Még egy ingatlanról kapott tájékoztatást a testület: az alsóvárosi kolostor ügyében a tanács elnöke, Csonka István és Gyulay Endre megyéspüspök írt alá megállapodást, miszerint a város az egyházközség rendelkezésére adja és az év végéig kiüríti a szociális otthon épületét. Vállalkozni vagy sem ? A címbeli kérdés nem újkeletűen foglalkoztatja a tanács tagságát, és várhatóan nem is rövid távon Az államháztartási reformról nap(Folytatás a 2. oldalon.) Magyar—NDK megbeszélések Berlinben Ausztria feloldotta a vízumkényszert Horn Gyula külügyminiszter az NDK kormányának kezdeményezésére csütörtökön látogatást tett Berlinben. Megbeszélést folytatott Oskar Fischer külügyminiszerrel és Günter Mittaggal, a NSZEP Politikai Bizottságának tagjával, a KB titkárával. A berlini tárgyalásokon kifejtett NDK-álláspontra válaszul Horn Gyula hangsúlyozta, hogy a magyar kormány változatlanul a két német állam megállapodásától várja az ügy rendezését. A magyar külügyminiszter egyúttal aláhúzta: magyar részről csak olyan megoldási módozatokban vagyunk hajlandók részt venni, amelyek összhangban állnak a Magyar Népköztársaság emberi jogi nemzetközi kötelezettségeivel és humanitárius politikai gyakorlatával. A fentiek szellemében Horn Gyula az NDK-féllel ismertette azokat a tervezett konkrét magyar lépéseket, amelyek az ügy mielőbbi megoldásához vezethetnek. A tárgyalófelek megállapodtak a további kétoldalú konzultációk folytatásáról. * Ausztria úgy döntött: ideiglenesen feloldja a vízumkényszert az NDK-beli állampolgárokkal szemben, hogy megkönnyítse ezzel a Magyarországon „veszteglők” ezrei számára az átutazást az NSZK-ba — jelentette be csütörtökön Bécsben az osztrák belügyminisztérium egyik szóvivője. A tisztségviselő elmondta: ezt az intézkedést egy olyan osztrák törvény értelmében hozták, amelyet „katasztrófák”, vagy sürgősen megoldandó „humanitárius” problémák esetén kell alkalmazni. A vízumkényszer feloldása azokra a személyekre vonatkozik, akik csupán NDK-papírokkal rendelkeznek. Azok, akik az NSZK budapesti nagykövetségén kiadott nyugatnémet útlevél birtokában vannak, ugyanúgy léphetnek Ausztria területére, mint bármely nyugatnémet állampolgár. Bécs a hazánkban „veszteglő” keletnémetek továbbutazását kívánja segíteni A feltaláló biztos volt a dolgában Kiállta az első próbát a Celladam Érez-e vizsgadrukkot — kérdezte az MTI tudósítója Kovács Ádám feltalálót a csütörtöki nyilvános értékelés előtt, amelyen a celladam teszt reprodukálhatóságát vizsgálták. Nem, — válaszolta a feltaláló — biztos vagyok a dolgomban. A feltalálónak igaza lett, magabiztossága megalapozott volt, a teszt reprodukálhatósága a nyilvánosság előtt bizonyosodott be. A Celladam teszt vizsgálatára azért került sor, mert Paál Tamás, az Országos Gyógyszerészeti Intézet főigazgatója hónapokkal ezelőtt nyílt levélben kérte Kovács Ádámtól, hogy a tesztet közösen, a nyilvánosság előtt értékeljék. Ez ügyben június elsején ültek először asztalhoz, s állapodtak meg arról, hogy elsőként a teszt reprodukálhatóságát vizsgálják, vagyis azt, hogy ugyanannak az embernek a vérmintáira ugyanúgy jelez-e a teszt. A bizonyítás során összesen 113 embertől vettek 5-5 vérmintát a Celladam Dalszínház utcai Diagnosztikai Laboratóriumában. A közjegyző által hétjegyű kódszámmal ellátott mintákat zárt borítékban letétbe helyezték, s a vérmintákat összekeverték, hogy személyhez tartozásukat ne lehessen azonosítani. Csütörtökön az Országos Gyógyszerészeti Intézetben a nyilvános értékelésen — amelyen részt vett Paál Tamás, az OGYI főigazgatója, Petrányi Győző, egyetemi tanár, az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet vezető helyettese, Hamvas József, az OGYI főigazgató-helyettese, Csekey Éva, az OGYI tudományos titkára, Kovács Ádám feltaláló, Réthy Lajos immunológus professzor és Papp Károly vegyészmérnök, valamint Vértesi András, a Celladam Kisszövetkezet diagnosztikai csoportjának vezetője , Erdélyi Anita közjegyző felbontotta a zárt borítékokat, és ezzel megkezdődött a kódok feloldása, azaz a kódok és a hozzájuk tartozó vérminták azonosítása. A majd 2 órán át tartó műveletet számítógépen végezték, amelynek végén kiderült, hogy a tesztek 88,3 százalékban kiállták a próbát, vagyis megbízhatóak. Az előzetes megállapodás szerint maximum 15 százalékos hibát fogadhattak el. A tesztpróbáról Paál Tamás írásban adott nyilatkozatot a sajtó számára, amelyben megállapítja, hogy a teszt ellenőrzésének második, fontosabb lépése még ezután következik, amikor azt kell megvizsgálni, hogy valóban immunrendszer-egyensúlyt, vagy valamilyen más testi állapotot jelez-e? Ebben a második lépésben az OGYI már nem kíván részt venni, mert ez immunológiai szakkérdés. A továbbiakban az OGYI a Celladam injekció hasonlóan pártatlan és objektív értékelésének megszervezésével foglalkozik majd. Paál Tamás végül hangsúlyozta: a mostani vizsgálattal mindkét oldalnak sikerült bebizonyítani, hogy nyilatkozatháború helyett lehetséges és érdemes olyan objektív ellenőrző vizsgálatot szervezni, aminek eredményét utólag nem kérdőjelezheti meg senki. (MTI) A hibahatáron belül Csapatkivonásokat Európából Király Zoltán javaslata — Raffay Ernő a Az európai országokban állomásozó idegen csapatok teljes kivonására tett javaslatot Király Zoltán országgyűlési képviselő. Javaslatában szorgalmazza, hogy a volt szövetséges hatalmak és az érdekelt országok, vagy a helsinki záróokmányt aláíró államok külügyminiszterei még 1989-ben Budapesten, vagy Nyugat-Berlinben kezdjenek tárgyalásokat annak érdekében, hogy 1995- re valamennyi európai országból távozzanak az ott állomásozó idegen csapatok. Ezzel egyidejűleg pedig a NATO-t és a Varsói Szerződést létrehozó országok kimondhatnák a két katonai tömb megszűnését. A most nyilvánosságra hozott javaslatot csütörtökön a Parlamentben ismertette Király Zoltán az újságírókkal. A képviselő elmondotta: reméli, hogy hatásos lehet egy ilyenfajta népi diplomáciai kezdeményezés, főként, ha minél több szervezet, párt, politikai tömörülés és állampolgár csatlakozik a felhíváshoz. Hozzátette: a kezdeményezéshez jó alkalomként szolgál a második világháború kitörésének 50. évfordulója, hiszen — mint hangsúlyozta — Európában ugyan negyvennégy esztendeje béke van, ám ez a béke folyamatos megújításra szorul. Ennek során pedig fontos lenne mindkét oldalon az ellenségképpel való végérvényes szakítás. A Magyarországon állomásozó szovjet csapatok kivonásáról Király Zoltán úgy vélekedett, hogy ezt csak az összeurópai rendezés keretébe illesztve lehetne megvalósítani. A sajtótájékoztatón Király Zoltán javaslatának ismertetése mellett bejelentették ,,közös ellenségről” az ugyancsak az ő felvetése nyomán szerveződött ellenzéki képviselői csoportosulás létrejöttét. Az ellenzéki frakcióhoz csatlakozott a közelmúltban a parlamenti pótválasztások során mandátumhoz jutott három képviselő, Roszik Gábor, Debreczeni József, Raffay Ernő, s rajtuk kívül Bánffy György is. Ezzel kapcsolatosan Király Zoltán kifejtette: a parlamentarizmushoz elengedhetetlenül hozzátartozik egy, az oppozíciót felvállaló csoport léte. Ugyanakkor a jelenlegi átmeneti időszakban fontos, hogy az ellenzéknek legyen parlamenti képviselete. Hozzáfűzte azonban, hogy a parlamenti ellenzék tevékenysége nem jelenti az Ellenzéki Kerekasztal egységes képviseletét a Tisztelt Ház falai között. Az újságírók kérdéseire válaszolva Roszik Gábor elmondta azt is, hogy bár a pótválasztások során mandátumhoz jutottak valamennyien a Magyar Demokrata Fórum tagjai, ez nem jelenti azt, hogy úgymond az MDF politikai szócsövei kívánnának lenni a Parlamentben. Ezt erősítette meg Raffay Ernő is, aki annak a véleményének adott hangot, miszerint az ellenzéki képviselőknek valamennyi ellenzéki politikai erő nevében kell fellépniük — mindaddig, amíg közös az ellenfelük. A közös ellenfél pedig nem más — hangsúlyozta a képviselő —, mint „az országot tönkretevő kommunista hatalom”. Az újonnan megválasztott MDF-tag képviselők — ugyancsak a kérdésekre reagálva — elképzelhetetlennek tartották, hogy bármiféle paktum létrejöhetne az MDF és az MSZMP reformszárnya között. Még azt is kizártnak ítélték, hogy a választásokat követően koalícióra lépne egymással e két politikai erő, főleg, ha az MSZMP továbbra sem szabadul meg azoktól a csoportjaitól, amelyek egyértelműen konzervatív, dogmatikus irányvonalat képviselnek. (MTI)