Délmagyarország, 1989. október (79. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-02 / 232. szám
1989. október 2., hétfő Nem összeesküvés Rózsa Mihály és két társa a Magyar Radikális Párt nevében, továbbá Ádám Pál, a Független Kisgazdapárt Bács megyei szervezete nevében összeesküvés büntette miatt feljelentést tett az ügyészségen Petres Sándor ellen, aki kijelentette: pártja nem hagyja, hogy egy jövendő Országgyűlésben csak értelmiségiek vegyenek részt, a munkásokat kirekesztve. Ez ellen akár fegyveresen is fel fognak lépni, katonai hatalomátvételre is képesek . A vizsgálat során az ügyészség a következő tényeket állapította meg: Petres Sándor — más forrásból meg nem erősített — előadása szerint megkezdte egy. Munkások Marxista-Leninista Pártja elnevezésű párt szervezését. Ennek politikai platformjáról és célkitűzéseiről többször nyilatkozott. Az inkriminált mondat a Mai Napban jelent meg. A feljelentések alapjául szolgáló kijelentések és Petres ,,szervező" tevékenységének jogi értékelése alapján az összeesküvés bűntettét nem lehetett — és más bűncselekményt sem — megállapítani, mert a Mai Napban megjelent interjúban egy jövőbeni, feltételezett helyzetre vonatkoztatva, minden reális alapot nélkülöző egyéni véleményének adott hangot. E véleményének megítélése és minősítése nem tartozik a büntetőjog körébe. Az ügyészség ilyen elvi okoktól a nyomozást megtagadta. (MTI) „A szerkesztőségen patkány” átsétált egy Pártatlanság, esélyegyenlőség Szombaton délelőtt a JATE bölcsészkari épületében a vidéki sajtó helyzetével foglalkozó konzultációt szervezett a Nyilvánosság Klub, annak vezető embere, Hirschler Rihánd, a HVG szerkesztője. Amikor azt kérdeztem tőle, miért pont Szegedet választotta színhelyül, úgy válaszolt: ideális hely erre a város, mert itt több lap is megjelenik, pezsgő vita folyik a Délmagyarország helyzetéről, MSZMP-hez való viszonyáról, Szeged a progresszív szellemiségnek is mindig fellegvára volt. Azt is megkérdeztem fővárosi kollégámtól: egy jól menő pesti hetilap főnöke mi okból harcol a vidéki sajtó jobbításáért? Azt felelte: a negyvenéves pártdiktatúra alatt a sajtóban, s különösen a vidék sajtójában igaztalan helyzet alakult ki, s mint olyan ember, aki szereti a szakmáját, hozzá kíván járulni a sokszínű, szabad lapkiadás megteremtéséhez. Apropó, szabadság. A fórum résztvevői közül többen olyan lapoktól jöttek, amelyek „cégtáblájáról" lekerült az „MSZMP lapja" felirat, s egyszerűen politikai napilapként hirdeti magát. A felszólalók kifejtették, mindez csupán formaság addig, amíg nem önállósulnak teljesen a kiadóvállalatok, s a főszerkesztők változatlanok. Van tervezet, miszerint a kiadó igazgatójának hatáskörébe kellene utalni a szerkesztőségek első emberének kinevezését, de sokan ezt is elvetették. Abban azonban többen egyetértettek: valóban önállóak csak akkor lehetnek a vidéki lapok, ha megszabadulnak az MSZMP korábbi gárdáját is fenntartás nélkül kiszolgáló vezetőktől. Szó volt az újonnan alakult lapok igen nehéz anyagi helyzetéről. Olyan, amelyik eltartaná magát, szinte nincs is köztük. Különbség tőként az eddigi veszteségek nagyságrendjében van, munkakörülményeik viszont egyformán nehezek. A Déli Napló főszerkesztőe, Várkonyi Balázs ezzel összefüggésben jelképesnek nevezte azt az esetet, amikor szerkesztőségükön átsétált egy patkány. A MUOSZ képviseletében jelenlévő Bullai József, a Petőfi Népe főszerkesztő-helyettese azt fogalmazta meg: a szövetség nem diktálni akarja a megoldást, hanem elvi segítséget akar adni a pártatlanság és esélyegyenlőség kivívása érdekében. Ez az a két fogalom, amely lapgazdától, tulajdonostól függetlenül minden résztvevőt azonos cél elérésének szolgálatába tud állítani. Balogh Tamás „Eladom a csontjaimat” Hálátlanok a szegedi cigányok? Tanácstalanul ültünk a teremben. Vártuk a szegedi cigányokat, akik megalakítanák a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségének helyi tagszervezetét. A péntek este 6- ra szóló meghívó, állítólag, három szervező által eljutott a címzettekhez. Fél hét tájt még mindig csak az országos szövetség vezetői sustorogtak a terem egyik végében, újságírók, tévék tébláboltak a másikban. Legelőször az elektronikus média munkatársai unták meg haszontalanul múlatni az időt, ripszropsz megörökítették az üres széksorokat, a hoppon maradt vezéreket, összecihelődtek és elmentek. Maradtunk páran, márcsak azért is, hogy megtudjuk, mit kezd a vezérkar az időközben mégis csak befutott 4—5 helyi érdeklődővel, meg azért is, milyen magyarázatot adnak a nyilvánvaló kudarcra. Nem kell elkeseredni — biztatták egymást. Szeged mindig különcködő, Szegedet nehéz bevenni... Az így hangzó, városunkról szóló jellemvonások mellett közelebbi magyarázatokat is kerestek. Nem jöttek a szegedi cigányok, mert félnek, tehetetlenek, kiszolgáltatottak. Nem szoktak hozzá saját hangjukhoz, hisz senki se kérdezte őket eddig. Arra nézvést, hogy valamiféle aknamunka lett volna az alakuló ülés ellenében, némi töprengés után sem leltek kellő bizonyosságot. A széthúzásra viszont igen. Király van itt, csak demokrácia nincs - heveskedett egy lobbanékony vezető, a másik csöndesebb, azon meditált, vajon miért nem veszik észre Szegeden: megmozdultak a magyarországi cigányok. Különben pedig „vegyék azt gesztusnak, hogy lejöttünk ide és elintéztük nekik, ne legyen gettó." (A hálátlanok...) Nehéz pártoskodni, szervezkedni pénz nélkül. Ez a másik ,,bibi". Mert, ha mondjuk, virslit, rágógumit, sört osztanának, majd lenne itt tülekedés! Csakhogy arra nincs kéret, s ahogy másfél óra múltán láttam a vezérek sietségét, úgy tűnt, még egy jóféle szegedi halászlére sem futotta nekik. Rohantak vissza Pestre. Az üres gyomor vacsoratájt már önmagában idegesítő, mindent sötétebben lát az ember. E pénztelenség legalább oly fájó, mint az, hogy a testvérek nem hisznek az MCDSZ-ben, hogy az új pártok, szervezetek szégyellnék a cigányszavazatokat. Pénz nélkül őrültség politizálni, mire egy kevésbé őrült ötletet hallhattunk: már gondoltam, eladom a csontjaimat Amerikáitokba dollárokat meg költsék a cigányokra... Hátha többre mennek azzal, mint az együttműködési megállapodásokkal, amiket aláírtak a népfronttal, a tanácsokkal. S ekkor megint csak oda jutottak: Szeged problematikus város. Még szerencsénk, hogy teremnek benne szakmájukhoz értő népművelők, bár vitathatatlan, nem olyan fontos személyiségek, mint egy országos titkár, elnök, megyei első titkár, azért érdemes odafigyelni rá is, mit mond. Megkérdezte az MCDSZ vezetőit, gondoltak-e arra, amikor a meghívókat elküldték, hogy el tudják-e azokat olvasni Dorozsmán, a repülőtéren... Az siker lett volna, ha a tagszervezet létrejöttéhez szükséges I cigány eljön péntek este a Vörösmarty utcai népfrontszékházba? Sem fordítva kéne építkezni, a tagságnak keresni célokat? Végső soron neki, a népművelőnek köszönhetik, hogy még egy próbát tehetnek november 10-én. Dorozsmán. Egy folklórostul kapnak szót. Elmondhatják, mit akarnak, aztán jöhet az alakulás ha a szegedi cigányok is úgy akarják. M. E. A reform esélyei a kongresszuson Mit végeztünk eddig — mit végezzünk ezután? Hívjuk és várjuk mindazokat a párttagokat, akik mellettünk vagy másként voksoltak és akik nem szavaztak. Invitáljuk mindazon baloldali érzelmű polgártársainkat, akik a mögöttünk álló viharos esztendőben kikeveredtek a pártból, vagy soha be sem léptek. Szétválik-e az MSZMP-n belül a haladás és a maradás, lesz-e új szocialista párt? Meleg szívvel külön is elvárjuk beszélgetésünkre reformkori mozgalmunk alapító atyáit és hölgyeit, mindazokat, akik eljártak fórumainkra, szimpatizáltak törekvéseinkkel, szervezték munkánkat. Hívjuk a gyári reformköröket is. Beszámolunk arról, mit végeztünk eddig, mit tudunk a kongresszus látható és láthatatlan előkészületeiről. Kérjük a véleményeket és javaslatokat, hogy megfelelő munícióval mehessünk a kongresszusra. Összejövetelünk helye a városi pártbizottság Tisza-parti épülete, időpontja: kedd, 17 óra. A reformkörös küldöttek nevében: Lovászi József, Géczi József A régi-új szegedi ügyekről a népi ellenőr és a főügyész Az alsóvárosi MDF-szervezet nyílt levelet írt a Csongrád megyei főügyészségnek és a megyei nettnek, vizsgálja meg a Régi Hungária Rt., a szegedi lakástámogatás és állami lakásgazdálkodás törvényességét, nézzenek utána, vanak-e visszaélések a Tisza Füszért Vállalatnál, károsodott-e a tanács. A nyílt levél tartalmát lapunkban is közöltük, most pedig afelől érdeklődtünk, hogyan reagálnak a címzettek. Vizsgálat pedig volt... A Csongrád megyei neb elnöke hat hónapja táppénzen van, helyetteséé, Buda Sándoré a szó. — Ezzel a lakossági bejelentéssel nem tudunk foglalkozni, bármennyire is megtisztelő számunkra. Fájó szívvel azt kell mondanom, a vizsgálatokból — ha lesznek — mi nem részesedhetünk. — Kiváncsi lennék döntésük okaira, mert így csak találgathat az ember. Egy: megfutamodnak, mert félnek, hogy leszerepelnek, mint ahogy a dunántúli népi ellenőrök hasonló lakástémában. Kettő: Buda Sándor belefáradt a lakásgazdálkodás tanulmányozásába, hiszen ismereteim szerint Ön irányította és végezte is 1986- tól a városi tanács lakástámogatásával, -gazdálkodásával, valamint a régi Hungária Rt.-vel kapcsolatos vizsgálatokat. De nem akarok találgatni tovább. — Készséggel elsorolom az indokainkat, s azt gondolom, a részletezés más szempontok miatt sem lesz fölösleges. Úgy érzem, a megyei neb vizsgálatai befejeztével, az összes törvényadta lehetőséget felhasználta annak érdekében, hogy a jövőben rendben menjenek a dolgok. Mi ennél többet az ügy érdekében nem tudunk tenni. Közérdekű bejelentéseknek eleget téve utánanéztünk a támogatásoknak .• Szúrópróbaszerűen 50 esetet választottunk ki, ebből 30-ról bebizonyosodott: szabálytalan. Tizenkét esetben kezdeményeztünk büntető feljelentést. Megjegyzem, 10-en önként visszaadták a kölcsönt, a maradék két ügy a Legfelsőbb Bíróságon hozott határozatokkal zárult. Lényegileg helybenhagyták megállapításainkat és az összegek visszafizetésére kötelezték a kedvezményezetteket. " Mivel a támogatásokkal ilyen gondok voltak, s az állami lakásgazdálkodást illetően a panaszok szaporodtak, vizsgálatot kezdtünk egész Csongrád megyében. Az említett büntető feljelentéseken kívül fegyelmi eljárásokat kezdeményeztünk (elsősorban Szegeden), szignalizációkkal éltünk a felügyeleti szerveknek. Például föhívtuk a figyelmét az akkori megyei tanácselnöknek, Rapdi Józsefnek, akitől választ sem kaptunk. A Lenin körút 61. számú ingatlanra vonatkozó állásfoglaláskérésemre — amely ez év márciusi és Lehmann Istvánnak szólt — ugyanígy nem kaptam választ. A szegedi tanács testülete jelzéseink után köteles volt saját eljárását lefolytatni. Annak végén hozott határozatokhoz semmi közünk. Az ügyészség azt mondta, nem lehet törvényes eljárást indítani, mert csak formai hibákat követtek el, a tanács meg tjt állampolgárokra mutogatott, hogy azok becsapták őket a kölcsönigénylések során. Bennünk legfeljebb elégedetlenség lehet, mert úgy tűnik, ebben az egész verkliben se erkölcsi, se anyagi kár nem érte azokat, akik a legnagyobb szabálytalanságokat követték el. Láthatáron . Az ad hoc bizottság beszámolóját ismeri? — Nem küldtek nekünk egy példányt sem, így a tartalmát nem ismerem. Végső soron tanácsi belügy, nem kötelesek tájékoztatni bennünket. Azért jólesett volna, ha megismertetik velünk a következtetéseket, annál is inkább, mert a bizottság munkáját maximálisan segítettük. Tudomásomra jutott, hogy egy tanácstagi interpelláció nyomán az igazgatási osztály 1000 lakástámogatási kérelmet vizsgált fölül. Kértem egy példányt a jelentésükből, a mai napig nem adtak. S megbántódtak? — Egyáltalán nem. Ezek tények, és fontosnak tartom, hogy a szegediek ismerjék meg ezeket is. Mint ahogy egyébként mi mindvégig tisztességesen tájékoztattuk a közvéleményt. Gondoljon az újságcikkekre, amelyek nem születnek meg, ha visszatartjuk információinkat, titkoljuk dokumentumainkat. Azokat most is szívesen bocsátjuk bárki rendelkezésére. — A Tisza Füszértről szóló észrevételek frissek. — Annak az ügynek tisztázása nagyon speciális szakértelmet igényel, olyan egyedi, jogi kérdéseket kell megoldani, amiben mi legfeljebb egy dilettáns kört futhatnánk. Ennek pedig nincs értelme. Annál is inkább, mert van még egy érvünk, ami a nemleges válasz mellett szól: a nem előreláthatólag december 31- ével jogutód nélkül megszűnik. Befejezetlen ügyet nem akarunk hagyni, úgyhogy tevékenységünknek most már a létünk is határt szab. Őszi vendéglátó napok '89 Ízelítő ínyenceknek — Nyel egy nagyot az ember, ha azt olvassa: töltött hátszín madeira mártással, vagy azt: lúdvári sertésflecken — pedig talán még sosem evett e jónevű ételekből. De most megteheti — a Csongrád Megyei Vendéglátó Vállalat huszonkilencedik alkalommal megrendezendő vendégcsalogató programsorozatán. Az őszi vendéglátó napok idején — mától, október másodikától 29-ig — Szeged, Hódmezővásárhely, Makó és Szentes éttermeiben, bisztróiban, presszóiban az e célra kiadott műsorfüzet 15 oldalát megtöltő rendezvénylistából válogathat, aki alföldi, vagy éppenséggel vadnyugati, a Balkánról való, netán bácskai ételkülönlegességekre, nagymamák sütötte édességekre vágyik. Persze kaphat a vállalat jóvoltából „halat, vadat, s mi jó falat" — sok mindent a vendég, még népszerű művészek műsorát, divatbemutatót is, csak győzzön válogatni! Ma délelőtt a Hágiból startol a rendezvénysorozat, s Szegeden 14, Makón meg Vásárhelyen 6—6, Szentesen pedig 12 helyszínen versenyeznek a szakácsok, cukrászok, a hidegkonyha csodatévői a vendég elismeréséért. Vegetáriánusoknak és szójabarátoknak, a szerb konyha híveinek és a vadpártiaknak, gyerekeknek és felnőtteknek, háziasszonyoknak és agglegényeknek, táncoslábúaknak és jó muzsikát szeretőknek, törzsvendégeknek és alkalmi vásárlóknak neves mesterek és ma még tanuló, ám leendő faszakácsok készítik a finom falatokat, s keverik hozzá a máskor — másutt itallapra sem kerülő hűsítőket. Vagy éppen a melegítő, vérpezsdítő koktélokat — ki mit szeret. Lesz dalfesztivál és zenekarok parádéja, jönnek a Miss Jugo-verseny helyezettjei, szól a discómuzsika, a cigányzene, a magyar verbunk, a bárzenekar, ízelítőnek talán ennyi is elég. Hiszen az ínyencek, a hazai vendéglátás hagyományainak értő támogatói bizonyára ennyiből is értenek: most érdemes... Az első hét* szegedi programjából: mától október 8- áig a Szeged étteremben — ritkán kapható ételek; 4-én 10 órától a Tarján bisztróban rétesbemutató, csütörtökön a Hangulat presszóban és a Nagyáruház éttermében süteményvásár, a Napsugár bisztróban szójával készült ételek bemutatója a korszerű táplálkozás híveinek; pénteken a Postakonyhán, a Napsugárban és a Korzó Imbiszben hidegkonyhai, illetve süteménybemutató. Szombaton a Lila akácban coctail party, a Gulyáscsárdában vadételek parádéja, a Hangulatban sütivásár, vasárnap a Hóbiártban magyaros ételek az étlapon, tíz órától fagylaltkóstoló és bűvészműsor a Hangulatban — gyerekeknek (x) Kronologika Kereszti Béla, Csongrád megye főügyésze azzal kezdte, a levélben fölvetett témákra kronologikus sorrendben kíván reagálni. — Régi Hungária Rt. — Fölmelegítjük az ügyet és újra megvizsgáljuk, hogy az igazgató tanácsi tagság jogán ki kaphat, milyen mértékű tiszteletdíjat, egyáltalán: kaphat-e? Továbbá: kinél merül fel összeférhetetlenség? Egyébként a nebtól 197-ben már kaptunk egy bejelentést, melynek nyomán formai szabálytalanságra bukkantunk . A tanács végrehajtó bizottságának nem volt döntési jogköre a tanácsi apportot illetően. Ezt Papp Gyulának, az akkori tanácselnöknek kifogásoltuk is. — Lakásosztály, eltűnt akták? — A városi tanácsülés anyagából megismertük az ad hoc bizottság véleményét, jóllehet, a testület október 1ü-ére napolta el megtárgyalását. De Jármai Tibort, a városi vezető ügyészt már megkereste a tanács azzal, hogy kontrollálja az alkalmi bizottság munkáját. Vagyis az MDF-esek levele előtt már eldöntött tény volt, hogy az ügyészség foglalkozik a témával. Bekérjük a szükséges aktákat, s minthogy tetemes mennyiségű dokumentumot kell ellenőrizni, egy ügyészt már munkája alól fölszabadítottunk, így ketten foglalkozhatnak vele. Természetesen fölkérjük és bevonjuk munkánkba a tanács igazgatási osztályát is. — Tisza Füszért? — A vállalatról szóló észrevételekkel a főügyészség foglalkozik. — Így tehát a levélben megfogalmazott kéréseknek eleget tesznek. Kronologikus sorrendben? — Nem, mert a másodikat tartjuk a legfontosabbnak, s a tanácsülésre mindenképpen készen akarunk lenni vele. Mag Edit