Délmagyarország, 1989. november (79. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-01 / 259. szám

79. évfolyam, 259. szám 1989. november 1., szerda Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint Népszavazás november 26-án A köztársaságielnök-választást január 7-én tartják Felfüggesztették a bős—nagymarosi beruházást Az előzetes várakozástól eltérően interpellációk tár­gyalásával folytatta munká­ját kedden az Országgyűlés októberi ülésszaka. A napi­rend megváltoztatására azért volt szükség, mert a plená­ris ülés megkezdése előtt — reggel 9 órakor — a terv- és költségvetési, valamint a jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottság még nem tud­ta befejezni az előző napon elhangzott, a népszavazás el­rendeléséhez kapcsolódó mó­dosító indítványok megvi­tatását. Az interpellációk és válaszok után folytatódott a népszavazások elrendelésé­ről, illetve a köztársaságiel­­nök-választás kiírásáról hét­fő délután megszakadt ple­­náris vita. A jogi, igazga­tási és igazságügyi bizott­ság több ülésen kialakított állásfoglalását az állampol­gári kezdeményezésre­­ el­írandó népszavazásról Ke­reszti Csaba, a bizottság elő­adója ismertette. Mint mondotta: az SZDSZ aláírásgyűjtő ívein feltünte­tett négy kérdést egyetlen szövegszerű változtatással, és más sorrendben javasolja a szavazólapon feltüntetni. A kérdések után zárójelben magyarázó szövegek szere­pelnek annak érdekében, hogy az állampolgárok egy­értelmű választ adhassa­nak. A bizottság elutasí­totta azt a javaslatot, hogy a népszavazást és az elnök­választást egy időpontban tartsák meg. Egyetértett vi­szont azzal, hogy az állam­­polgári kezdeményezésre ki­írandó népszavazást az SZDSZ négy kérdésében no­vember 26-án, a Magyar Köztársaság címeréről a kor­mány kezdeményezésére ki­írandó népszavazást, vala­mint a köztársasági elnök­választást egy időpontban, 1990. január 7-én tartsák meg. Az esetleges második elnökválasztási forduló idő­pontjául január 14-e meg­jelölést támogatja. Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk ), a Magyar Tele­vízió szegedi stúdiójának szerkesztő-riportere a nép­szavazásról szóló törvény­nek arra a passzusára hív­ta­ fel a képviselők figyel­mét, hogy a népszavazás el­rendeléséről szóló ország­­gyűlési határozatnak tartal­maznia kell a kezdeménye­zésben­­ megfogalmazott kér­dést (kérdéseket). Alkot­mányjogászok véleményére alapozva javasolta, hogy az Országgyűlés ragaszkodjék az eredeti megfogalmazás­hoz. Ugyanilyen megfonto­lásból indítványozta azt is, hogy a szavazólapon csu­pán az SZDSZ kérdései szerepeljenek, s ehhez kü­lön lapon mellékeljék a ma­gyarázatokat. Úgy vélte, a Parlamentnek valóban tör­­vényesen és korrekt módon kell eljárnia — annál is inkább, mert sérelmezte, hogy mások nem így csele­kedtek. Az ülésszak soros elnöke, Fodor István Király Zoltán felvetésére reagálva elmond­ta, hogy a jogi bizottság vállalta­ a népszavazásról szóló törvény értelmezését, és annak alapján döntött. Király Zoltán ismételten szót kérve feltette a kérdést az Országgyűlésnek: elfo­gadhatónak tartaná-e, hogy külön lapon szerepeljenek a kérdések, és külön lapon a magyarázatok. A képviselő végig se mondhatta kér­dését, mikor a plénum köz­felkiáltással leszavazta. Fodor István ezt követően tájékoztatta a Parlament tagjait, hogy a népszavazás elrendelésének tényéhez két­harmados többség, azaz 252 képviselő igenlő szavazata szüksége. Részkérdésekben elegendő a Ház-tagok ötven százalékának plusz egy kép­viselőnek az egyetértő sza­vazata. A kialakult gyakorlatnak megfelelően a képviselők először a módosító javas­latokról határoztak. Elfo­gadták Filló Pálnak a köz­­társaságielnök-választással kapcsolatos kérdéshez fű­zött magyarázatjavaslatát, továbbá a bizottságnak azt az indítványát, hogy e kér­dés szövegében ne szerepel­jen a „szabad” jelző. A té­mához több képviselő is hozzászólt. Végezetül a Parlament úgy határozott: az állam­pol­gári kezdeményezésű nép­szavazást november 26-án, a címer kiválasztására vo­natkozó népszavazást és a köztársaságielnök-válasz­­tást 1990. január 7-én kell megtartani. A köztársasági­­elnök-választás esetleges második fordulójának idő­pontjaként január 14-ét je­lölte meg. * A bős—nagymarosi víz­lépcsőrendszer sorsának ala­kulásáról, a nagyberuházás nemzetközi jogi, ökológiai, műszaki hatásait feltáró vizsgálatok eredményeiről szóló beszámolót Németh Miklós miniszterelnök ter­jesztette a Parlament elé. A vízlépcsőrendszer prob­lémáit komplex módon elemző írásos előterjesztés főbb megállapításait ismer­tetve a Minisztertanács el­nöke elmondta- a kormány álláspontjának megfogalma­zásánál abból indult ki, hogy a vízlépcsőrendszer eredeti terveknek megfelelő üzembe helyezésével mind­két ország érintett terüle­tei ökológiai szükséghelyzet­be kerülnének. A kormány álláspontja szerint az ökológiai szük­séghelyzetet a csúcsra já­ratás lehetőségének kiikta­tásával, a nagymarosi víz­lépcső megépítésének vég­leges elhagyásával, a bősi erőmű alapüzemű használa­tával lehet megelőzni. Mind­ezek alapján a kormány kezdeményezi a csehszlovák félnél „A Magyar Népköz­­társaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kö­zött a Gabcikovo—Nagyma­rosi Vízlépcsőrendszer meg­valósításáról és üzemelteté­séről szóló 1977. évi szep­tember 16. napján aláírt szerződés” módosítását. A magyar kormány ugyancsak kezdeményezi, hogy az 1989 februárjában aláírt jegy­zőkönyv Nagymarosra vo­natkozó részét érvénytele­nítsék. A kockázatok megítélésé­nél a kormány a környeze­tért érzett felelősséget, az élővilág életfeltételeinek megóvását tartotta szem előtt. Abból indult ki, hogy e létfontosságú kérdésben még a minimális valószínűséggel bekövetkező katasztrófák kockázatát sem szabad vál­lalni. A környezet védelmé­ben az abszolút veszélyte­lenséget kell bizonyítani, vi­tathatatlanul meg kell cá­folni az aggályokat. Ha egyik fél sem tudja el­fogadható mértékben alá­támasztani az igazat, akkor az a döntéshozónak cáfolha­tatlan bizonyíték arra, hogy helyesen dönt, amikor a be­láthatatlan következmények­­kel járó bizonytalanság el­hárítását szolgáló­­ változat mellett teszi le voksát. A döntésnél tehát elsőbb­séget kapott az ökológia, a környezet védelme, s ilyen értelemben Németh Miklós nem is tagadta, hogy a prob­léma fontos politikai kérdés­sé is vált „Lehet-e fonto­sabb politikai kérdés, min az emberi környezet védel (Folytatás a 2 oldalon.) Na­gy László felvételei E/­en... Bánffy György a Magyarországon működő nem­zetiségi iskolákban folyó anyanyelvi oktatás­ ügyében interpellált a művelődési miniszterhez. A nemzetisé­giek iskolaügyeinek javítását egyértelműen támogatja a T. Ház — ez világos a reakciókból, s abból: Glatz Ferenc válaszát elismerő moraj fogadja. A miniszter még komorabbnak látja a kérdést, mint az interpel­láló képviselő, s fokozott támogatást ígér a gyengék­nek Bánffy György köszönettel fogadja e választ. A lelkes hangulat után meglepő dolog látható a táblán: négyen a nemzetiségiek fokozott felkarolása ellen szavaznak. Gépi szavazásos időkben némi utánajárás szük­séges annak kiderítéséhez, kik az „ellenszavazók”. De a számítógép nyilvántartja. A lista legalábbis megle­pő. Balogh László Pest megyei képviselőn kívül Dev­­csics Miklós, Nógrád megye volt első titkára a (volt) MSZMP-bizottságban; Szabó Kálmán, aki tanszékve­zető a budapesti közgazdasági egyetemen, és Púja Frigyes, akit talán nem kell bemutatni. Tanakodom, mi az ellenszavazatok oka. Tán csak nem az, hogy Glatz Ferenc egy mondatában azt is megemlítette: a pártvagyon szétosztásakor is gondol­nak majd a nemzetiségiekre...? (balogh) Csongrád megye új rendőrfőkapitánya Salgó László Már ismert, a Belügymi­nisztériumban október 30-án személyi kérdésekben dön­töttek. Ez Csongrád megyét is érinti. Barna Sándor rend­őr vezérőrnagyot hétfőn be­iktatták hivatalába, a Bu­dapesti Rendőr-főkapitány­ság vezetője lett. Mint azt tegnap, kedden délután a megyei főkapitányságon 1r­­csik Sándor belügyminiszter­helyettes elmondta, a meg­bízással a hozzáértő szakem­bert ismerték el Barna Sán­dorban. Jól szervezett, rendezett rendőri apparátust vesz át az új főkapitány, Salgó László, aki eddig a makói rendőri apparátust irányítot­ta, de ez nem könnyíti­ a dol­gát. Az új Csongrád megyei főkapitány beiktatása alkal­mából öt szót hangoztatott: köszönöm, kérem, elvárom, megkövetelem, ígérem. A kulcsszavak jelentéséről bizonyára részleteket is megtudhatunk ezen a héten, pénteken, amikor Salgó László első sajtótájékoztató­ját tartja. Holnap: tanácsülés Zsúfolt napirendje és hosszúra nyúlt vitái miatt félbemaradt a városi tanács legutóbbi, október 19-ei ülé­se. A folytatás holnap reg­gel fél kilenckor kezdődik. Először a dr. Tóth Károly vezette ideiglenes bizottság terjeszti elő beszámolóját ar­ról, milyen lehetséges kime­netei vannak, ha a testület elnöke hivatalban maradá­sát kérdésessé tenné. Majd a peremkerületek ellátásában szükséges feladatokat hatá­rozzák meg a tanács tagjai, s tájékozódnak a városkör­nyéki bizottság és az ügy­rendi bizottság tevékenysé­géről. Előterjesztésekkel, in­terpellációkkal zárul a hol­napi nyilvános tanácsülés. Szegeden az Admira is Huszonhét osztrák állampolgár érkezett tegnap délután Szegedre. Nem turisták, ám jó kedvű látogatók, akik ha­sonló kedéllyel szeretnének távozni. A labdarúgók és a vezetők, az Admira Wacker csapatát képviselik. Ők azok, akik a Ferencváros elleni KEK-mérkőzésen a továbbjutá­sért harcolnak majd a Tisza-parti stadionban. A bécsieket elkísérte az osztrák televízió forgatócsoportja is, tehát nagy a várakozás. Akárcsak bennünk ... Sipos István felvételei Szegeden otthonra talált a Fradi

Next