Délmagyarország, 1989. november (79. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-01 / 259. szám
79. évfolyam, 259. szám 1989. november 1., szerda Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint Népszavazás november 26-án A köztársaságielnök-választást január 7-én tartják Felfüggesztették a bős—nagymarosi beruházást Az előzetes várakozástól eltérően interpellációk tárgyalásával folytatta munkáját kedden az Országgyűlés októberi ülésszaka. A napirend megváltoztatására azért volt szükség, mert a plenáris ülés megkezdése előtt — reggel 9 órakor — a terv- és költségvetési, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság még nem tudta befejezni az előző napon elhangzott, a népszavazás elrendeléséhez kapcsolódó módosító indítványok megvitatását. Az interpellációk és válaszok után folytatódott a népszavazások elrendeléséről, illetve a köztársaságielnök-választás kiírásáról hétfő délután megszakadt plenáris vita. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság több ülésen kialakított állásfoglalását az állampolgári kezdeményezésre elírandó népszavazásról Kereszti Csaba, a bizottság előadója ismertette. Mint mondotta: az SZDSZ aláírásgyűjtő ívein feltüntetett négy kérdést egyetlen szövegszerű változtatással, és más sorrendben javasolja a szavazólapon feltüntetni. A kérdések után zárójelben magyarázó szövegek szerepelnek annak érdekében, hogy az állampolgárok egyértelmű választ adhassanak. A bizottság elutasította azt a javaslatot, hogy a népszavazást és az elnökválasztást egy időpontban tartsák meg. Egyetértett viszont azzal, hogy az állampolgári kezdeményezésre kiírandó népszavazást az SZDSZ négy kérdésében november 26-án, a Magyar Köztársaság címeréről a kormány kezdeményezésére kiírandó népszavazást, valamint a köztársasági elnökválasztást egy időpontban, 1990. január 7-én tartsák meg. Az esetleges második elnökválasztási forduló időpontjául január 14-e megjelölést támogatja. Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk ), a Magyar Televízió szegedi stúdiójának szerkesztő-riportere a népszavazásról szóló törvénynek arra a passzusára hívta fel a képviselők figyelmét, hogy a népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozatnak tartalmaznia kell a kezdeményezésben megfogalmazott kérdést (kérdéseket). Alkotmányjogászok véleményére alapozva javasolta, hogy az Országgyűlés ragaszkodjék az eredeti megfogalmazáshoz. Ugyanilyen megfontolásból indítványozta azt is, hogy a szavazólapon csupán az SZDSZ kérdései szerepeljenek, s ehhez külön lapon mellékeljék a magyarázatokat. Úgy vélte, a Parlamentnek valóban törvényesen és korrekt módon kell eljárnia — annál is inkább, mert sérelmezte, hogy mások nem így cselekedtek. Az ülésszak soros elnöke, Fodor István Király Zoltán felvetésére reagálva elmondta, hogy a jogi bizottság vállalta a népszavazásról szóló törvény értelmezését, és annak alapján döntött. Király Zoltán ismételten szót kérve feltette a kérdést az Országgyűlésnek: elfogadhatónak tartaná-e, hogy külön lapon szerepeljenek a kérdések, és külön lapon a magyarázatok. A képviselő végig se mondhatta kérdését, mikor a plénum közfelkiáltással leszavazta. Fodor István ezt követően tájékoztatta a Parlament tagjait, hogy a népszavazás elrendelésének tényéhez kétharmados többség, azaz 252 képviselő igenlő szavazata szüksége. Részkérdésekben elegendő a Ház-tagok ötven százalékának plusz egy képviselőnek az egyetértő szavazata. A kialakult gyakorlatnak megfelelően a képviselők először a módosító javaslatokról határoztak. Elfogadták Filló Pálnak a köztársaságielnök-választással kapcsolatos kérdéshez fűzött magyarázatjavaslatát, továbbá a bizottságnak azt az indítványát, hogy e kérdés szövegében ne szerepeljen a „szabad” jelző. A témához több képviselő is hozzászólt. Végezetül a Parlament úgy határozott: az állampolgári kezdeményezésű népszavazást november 26-án, a címer kiválasztására vonatkozó népszavazást és a köztársaságielnök-választást 1990. január 7-én kell megtartani. A köztársaságielnök-választás esetleges második fordulójának időpontjaként január 14-ét jelölte meg. * A bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer sorsának alakulásáról, a nagyberuházás nemzetközi jogi, ökológiai, műszaki hatásait feltáró vizsgálatok eredményeiről szóló beszámolót Németh Miklós miniszterelnök terjesztette a Parlament elé. A vízlépcsőrendszer problémáit komplex módon elemző írásos előterjesztés főbb megállapításait ismertetve a Minisztertanács elnöke elmondta- a kormány álláspontjának megfogalmazásánál abból indult ki, hogy a vízlépcsőrendszer eredeti terveknek megfelelő üzembe helyezésével mindkét ország érintett területei ökológiai szükséghelyzetbe kerülnének. A kormány álláspontja szerint az ökológiai szükséghelyzetet a csúcsra járatás lehetőségének kiiktatásával, a nagymarosi vízlépcső megépítésének végleges elhagyásával, a bősi erőmű alapüzemű használatával lehet megelőzni. Mindezek alapján a kormány kezdeményezi a csehszlovák félnél „A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a Gabcikovo—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről szóló 1977. évi szeptember 16. napján aláírt szerződés” módosítását. A magyar kormány ugyancsak kezdeményezi, hogy az 1989 februárjában aláírt jegyzőkönyv Nagymarosra vonatkozó részét érvénytelenítsék. A kockázatok megítélésénél a kormány a környezetért érzett felelősséget, az élővilág életfeltételeinek megóvását tartotta szem előtt. Abból indult ki, hogy e létfontosságú kérdésben még a minimális valószínűséggel bekövetkező katasztrófák kockázatát sem szabad vállalni. A környezet védelmében az abszolút veszélytelenséget kell bizonyítani, vitathatatlanul meg kell cáfolni az aggályokat. Ha egyik fél sem tudja elfogadható mértékben alátámasztani az igazat, akkor az a döntéshozónak cáfolhatatlan bizonyíték arra, hogy helyesen dönt, amikor a beláthatatlan következményekkel járó bizonytalanság elhárítását szolgáló változat mellett teszi le voksát. A döntésnél tehát elsőbbséget kapott az ökológia, a környezet védelme, s ilyen értelemben Németh Miklós nem is tagadta, hogy a probléma fontos politikai kérdéssé is vált „Lehet-e fontosabb politikai kérdés, min az emberi környezet védel (Folytatás a 2 oldalon.) Nagy László felvételei E/en... Bánffy György a Magyarországon működő nemzetiségi iskolákban folyó anyanyelvi oktatás ügyében interpellált a művelődési miniszterhez. A nemzetiségiek iskolaügyeinek javítását egyértelműen támogatja a T. Ház — ez világos a reakciókból, s abból: Glatz Ferenc válaszát elismerő moraj fogadja. A miniszter még komorabbnak látja a kérdést, mint az interpelláló képviselő, s fokozott támogatást ígér a gyengéknek Bánffy György köszönettel fogadja e választ. A lelkes hangulat után meglepő dolog látható a táblán: négyen a nemzetiségiek fokozott felkarolása ellen szavaznak. Gépi szavazásos időkben némi utánajárás szükséges annak kiderítéséhez, kik az „ellenszavazók”. De a számítógép nyilvántartja. A lista legalábbis meglepő. Balogh László Pest megyei képviselőn kívül Devcsics Miklós, Nógrád megye volt első titkára a (volt) MSZMP-bizottságban; Szabó Kálmán, aki tanszékvezető a budapesti közgazdasági egyetemen, és Púja Frigyes, akit talán nem kell bemutatni. Tanakodom, mi az ellenszavazatok oka. Tán csak nem az, hogy Glatz Ferenc egy mondatában azt is megemlítette: a pártvagyon szétosztásakor is gondolnak majd a nemzetiségiekre...? (balogh) Csongrád megye új rendőrfőkapitánya Salgó László Már ismert, a Belügyminisztériumban október 30-án személyi kérdésekben döntöttek. Ez Csongrád megyét is érinti. Barna Sándor rendőr vezérőrnagyot hétfőn beiktatták hivatalába, a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetője lett. Mint azt tegnap, kedden délután a megyei főkapitányságon 1rcsik Sándor belügyminiszterhelyettes elmondta, a megbízással a hozzáértő szakembert ismerték el Barna Sándorban. Jól szervezett, rendezett rendőri apparátust vesz át az új főkapitány, Salgó László, aki eddig a makói rendőri apparátust irányította, de ez nem könnyíti a dolgát. Az új Csongrád megyei főkapitány beiktatása alkalmából öt szót hangoztatott: köszönöm, kérem, elvárom, megkövetelem, ígérem. A kulcsszavak jelentéséről bizonyára részleteket is megtudhatunk ezen a héten, pénteken, amikor Salgó László első sajtótájékoztatóját tartja. Holnap: tanácsülés Zsúfolt napirendje és hosszúra nyúlt vitái miatt félbemaradt a városi tanács legutóbbi, október 19-ei ülése. A folytatás holnap reggel fél kilenckor kezdődik. Először a dr. Tóth Károly vezette ideiglenes bizottság terjeszti elő beszámolóját arról, milyen lehetséges kimenetei vannak, ha a testület elnöke hivatalban maradását kérdésessé tenné. Majd a peremkerületek ellátásában szükséges feladatokat határozzák meg a tanács tagjai, s tájékozódnak a városkörnyéki bizottság és az ügyrendi bizottság tevékenységéről. Előterjesztésekkel, interpellációkkal zárul a holnapi nyilvános tanácsülés. Szegeden az Admira is Huszonhét osztrák állampolgár érkezett tegnap délután Szegedre. Nem turisták, ám jó kedvű látogatók, akik hasonló kedéllyel szeretnének távozni. A labdarúgók és a vezetők, az Admira Wacker csapatát képviselik. Ők azok, akik a Ferencváros elleni KEK-mérkőzésen a továbbjutásért harcolnak majd a Tisza-parti stadionban. A bécsieket elkísérte az osztrák televízió forgatócsoportja is, tehát nagy a várakozás. Akárcsak bennünk ... Sipos István felvételei Szegeden otthonra talált a Fradi