Délmagyarország, 1989. december (79. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-01 / 285. szám

79. évfolyam, 285. szám 1989. december 1., péntek " 1 ................ ......... — ■­­ POLITIKAI NAPILAP Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint A választásokig maradjon a kormány és a Parlament Pártok a békés átmenet feltételeiről — A népfront nem talál polgármester jelöltet — Vámháború az NDK-ban is 1989. november 30. Comaneci és az­ UFO-k históriája még mindig elő­kelő helyen szerepelt az elmúlt nap híreiben. S ami szin­tén várható volt: a népszavazást követően több párt is véleményt nyilvánított a politikai helyzetről, a békés át­menethez szükségesnek tartott feltételekről. Jó néhány vélemény összecseng abban — kivéve az EKA-t —, a vá­lasztásokig szükségesnek tartják, hogy helyén maradjon a Parlament és a Németh-kormány. Tegnap Bős—Nagymaros me­gyében is lépett a magyar fél: a budapesti Külügyminisztériumban átadták Cseh­szlovákia képviselőjének az államközi szerződés módosítá­sára vonatkozó javaslatot. Ami a szegedi történéseket illeti: a szegedi népfront­elnökség .kesernyés hangulatú” ülésen nem tudtak dű­lőre jutni egy számításba jöhető polgármesterjelölt sze­mélyében. E döntésképtelenség minden bizonnyal jelzés értékű. Mint annyi minden más napjainkban. Szávay István Nincs alkalmas polgármesterjelölt...? Igen kesernyés hangulat­ban ültek össze tegnap, csü­törtökön délután a szegedi népfrontelnökség tagjai. A törvény szabta köteles­ségüknek a lehető legtisz­tességesebben és a legde­mokratikusabb módon kí­vántak eleget tenni: a sze­gedi tanácselnök-utódlás kérdéséről, s arról, hogy kit javasoljanak, beszélgetésre hívták a tanácstagokat, a szegedi pártok képviselőit, és fogadták (volna) a lakos­ság észrevételeit is. Az el­múlt napok tapasztalatai alapján Szendrei János el­nök arról tudott beszámolni, hogy a több mint 80 tanács­tag közül csak mintegy hú­szan nyilvánítottak véle­ményt. A pártoktól sem kap­tak konkrét javaslatokat, il­letve akadtak, amelyek azt a választ adták, nem fog­lalkoznak a kérdéssel. A szegedi lakók közül egy ön­jelölt akadt, így arra a megállapításra jutottak, nincs alkalmas polgármesterjelölt Szegeden, legalábbis, akit december 14-én, a legközelebbi tanács­ülésen jó szívvel javasolná­nak megválasztásra. A jelö­lést előkészítő munka során a legkülönfélébb megoldási módokkal foglalkoztak, teg­napi ülésükre is alkotmány­­jogász segítségét kérték. Vé­gül is megállapodtak abban, hogy a legközelebbi helyha­tósági választásokig — a hí­rek szerint pár hónapra — a jelenlegi elnökhelyettest, Müller Józsefnét javasolják az elnöki teendők ellátására, elnökhelyettesi funkcióban. A tanácsi vezetői feladatok ellátása érdekében javasol­ják a tanácstestületnek, vá­lasszon saját soraiból társa­dalmi elnökhelyetteseket, annyit, ahánynak szükségét látják. A társadalmi helyet­tesekre ugyan név szerint is javasolt a tanács tagokat, de az elnökség úgy döntött, hogy személyi javaslatokat nem tesz. M. E. Bejegyezték az MSZP-t A Fővárosi Bíróság beje­gyezte a Magyar Szocialista Pártot, amelynek taglétszá­ma már meghaladja az 51 ezret — jelentette be Vas­­tagh Pál, az MSZP elnöksé­gének tagja, vidéki titkára a csütörtökön, Veszprémben tartott aktívaülésen. Fejér, Komárom és Veszprém me­gye községi pártszervezői vettek részt az eszmecserén, amelynek napirendjén a párt agrárpolitikai tézisei mellett a vidéki pártszerve­ző munka szerepelt. Az MSZP vidéki titkára rámu­tatott arra is, hogy a nép­szavazás eredményei, vala­mint a regionális pártveze­tői tanácskozások azt bizo­nyítják, hogy az MSZP je­lentős politikai befolyással rendelkezik vidéken, s ezt tovább kívánja fokozni ha­tékony országos politizálás­sal. Szólt arról is, hogy az MSZP a parlamenti válasz­tásokat, a más politikai erők által javasoltnál ha­marabb is megrendezhető­­nek tartja. Budapesten megalakult az Amerikai Kereskedelmi Kamara Csütörtökön Budapesten, a Magyar Hitel Bank Rt. Kun Béla rakparti épületében megalakult a magyarországi Amerikai Kereskedelmi Ka­mara. Az alakuló ülésen, mintegy 50 amerikai cég képviselője vett részt, köz­tük azok, akiknek magyar cégekkel vegyes vállalata­ik vannak. A budapesti Amerikai Kereskedelmi Kamara alapvető célja, hogy a Magyarországgal kereske­dő több száz amerikai cég, valamint az itt megalakult és létesítendő magyar— amerikai vegyes vállala­toknak megfelelő üzleti kör­nyezetet teremtsen UFO-k és csillagok Számunkra egészen szo­katlannak mondható ese­ményekről igyekszik hírt adni az utóbbi napokban a sajtó. Előbb az UFO-k, majd Nadia Comaneci vá­ratlan fel-, majd eltűné­se tette-teszi próbára az újságíró híradó képessé­geit. Az előbbi földi lény megjelenése hazánk terü­letén talán nagyobb port vert föl, mivel a kollégák számára elérhetőbbnek tűnt. —­­Egyetlen mulasz­tásuk, hogy nem Nadia szállodai szobájának kü­szöbén háltak, a későbbi­eket tekintve pótolhatat­lannak bizonyul. — Nyo­mozói képességeikről tegnapi sajtótájékoztató­ján a megyei rendőr-fő­kapitány is elismeréssel szólt, miután kijelentette: az Ag utcai gyilkosság felderítéséről szóló első napirendi pontot követő­en, másodikként a román tornászcsillaggal kapcso­latos esetleges kérdése­inkre is válaszol. (Mint el­mondta, ő sem tud többet, mint a sajtó képviselői. A rendőri szervek hivatal­ból — a háromnapos, ma­gyarországi tartózkodás­ra vonatkozó engedély ki­adásán túl — nem fog­lalkoztak az üggyel. Meg nem erősített kósza hírek szerint Comaneci köddé vált. Állítólag Svájc­ban sejlett fel, nyo­mában a román titkos­­rendőrség, s a nemzetközi sajtó kajtat. Menekítői bi­zonyára profik. Kollégá­inkat tört magyarságú, erőszakosan információ­kat követelő telefonálók zaklatják... Az Ág utcai brutális rablógyilkosságról lapunk 8. oldalán, Nadia Coma­neci eddig ismert pálya­futásáról a 6. oldalon ol­vashatnak. V. I. Az alakuló ülésen Mark Palmer, az Egyesült Álla­mok budapesti nagykövete elmondotta, hogy Kelet-Eu­­rópában a vállalkozások­nak új lehetőségek kínál­koznak. Hangsúlyozta, hogy a budapesti ame­rikai kamarának a be­ruházók új lehetőségeit kell feltárnia. Elmondta, hogy ez az első olyan Ame­rikai Kereskedelmi Kama­ra, amely kelet-európai or­szágban létesült. A budapesti Amerikai Ke­reskedelmi Kamara —amint azt az alakuló ülésen han­goztatták — szoros együtt­működésre törekszik a Ma­gyar Gazdasági Kamarával. Maradni vagy nem maradni? A népszavazás utáni poli­tikai helyzetet, a választás tanulságait értékelték a Ma­gyar Néppárt kezdeményezé­sére a Bajcsy-Zsilinszky End­re Baráti Társaság, a Ma­gyar Demokrata Fórum, a Kereszténydemokrata Nép­párt, a Hazafias Népfront, a Magyar szocialista párt és a Független Szociáldemokrata Párt képviselői csütörtöki sajtóértekezletükön, a Fővá­rosi Tanács épületében. A hazai és a nemzetközi sajtótudósítók számára vilá­gossá tették, hogy nem a koa­lícióteremtés szándéka, ha­nem a ,,helyzet” ültette őket egy asztalhoz. Nem hagytak kétséget afelől, hogy mielőb­bi parlamenti választásokat akarnak, szeretnék, ha a Parlament decemberben ki­írná a választásokat március közepére. Ugyanakkor szük­ségesnek ítélték, hogy a je­lenlegi Országgyűlés az át­meneti időszakban is marad­jon hivatalban, hiszen szük­(Folytatás a 2. oldalon.) SZONDA A­ verés most elmaradhat Útelágazás előtt a szövetkezetek A mezőgazdaságról, föld­ről és szövetkezetekről szó­ló párt- és szakmai viták, parlamenti törvénymódosítá­sok után a gyakorlat próbá­ja következik. Aki lépni tud és akar, megteheti, addig a határig, ami az átmeneti vi­szonyaink között törvényes­nek számít. A szövetkezeti tag tulajdonosi kötődését a vagyon egy részének neve­sítésével, személyekre osz­tásával és a termőföldbir­toklás nagyobb szabadságá­val kívánják megoldani. A jogszabályok csak irányokat és kereteket szabnak, a he­lyi viszonyokhoz leginkább alkalmazkodó­ megoldások megtalálása a közgyűlés fel­adata, így ahány közös gaz­daság, annyi variáns léte­zik. A Rózsai Népszabadság Tsz-ben most elfogadott alapszabály-módosítás csak egy példa arra, miként kí­ván megújulni ez a moz­galom. A téeszesítéskor al­kalmazott nyomás és kény­szer által kialakult nagy­üzemben csak most adatik meg az egyén szabadsága, hogy választhasson. Talán jobb későn, mint soha. A téesz által használt földterület 70 százaléka még mindig a tagoké. Akinek van ilyen részaránya, há­rom hektár erejéig egyéni gazdálkodást folytathat raj­ta. Emellett a 0,6—1,2 hek­tár közötti háztáji is meg­illeti. A táblásítás, ültetvé­nyek miatt ritkaságnak szá­mít, ha az eredeti „dűlő­ben” kapja meg a jussát. Ezeket a 3 hektárokat a ta­gok egymás között adhat­ják, vehetik. Aki úgy dönt, hogy kilép a szövetkezetből, akkor ne­ki vagy örökösének a be­­vittel azonos értékű föld jár. Ha benthagyja közös művelésre, akkor a most duplájára emelt földjáradék illeti meg. A közös föld közvetlen el­adását nem szorgalmazzák, de lehetőséget adnak rá, személyenként 25 hektár erejéig. Az árakat majd a kereslet-kínálat egyensúlya dönti el. Az induló irány­ár 50—100 ezer forint kö­zötti hektáronként, a föld­minőség függvényében. Ez az a pont, amely elsősor­ban a kisgazdapárt állás­pontjával ellenkezik. Ugyan­is a közösnek is meglehet még a volt tulajdonosa. Több párt programjában afelé hajlik, hogy az itt évtizedekig verejtékezők, most is itt dolgozó föld­nélküliek a jogos „örökö­sök”. Nekik kellene jutá­nyos áron juttatni belőle. E kérdés végkifejlete aligha­nem az új, koalíciós parla­ment erőviszonyai szerint fog eldőlni. Itt olyan döntés szüle­tett, hogy a szövetkezeti va­gyon 45 százalékát, száz­millió forint körüli érték­ben a tagoknak juttatják. Az osztalék mértékét a gaz­daság eredményességétől függően a közgyűlés fogja meghatározni. A múltban és most itt dolgozók egyaránt részesei az értékteremtés­nek, így a felosztásnál épp­olyan súllyal esik latba a tagsági évek száma, mint az 1987—88-ban kifizetett munkadíj mértéke. Lehet mérlegelni, kinek érdemes továbbra is a kö­zös védőernyő alatt ma­radni, s ki veszi a bátorsá­got, hogy kilépjen alóla. Ugyanis a parasztember jól tudja az egyéni gazdálkodás gazdagságát, s nyomort egy­aránt hozhat a családnak. Ugyanis az államkasszának bevételre van szüksége, s manapság igencsak sarcolja a nagyüzemeket. Biztosan nem kíván lemondani a ré­széről, ha nem a szövetke­zettől, akkor a gazdától fog­ja kicsikarni azt. Az anya­gok, eszközök drágulási spi­rálja egyre gyorsul, s ezt a piacgazdaság keretei között úgy lehet csak a bevételek­kel ellensúlyozni, ha a vá­sárlónak lesz pénze élelmi­szerre. No meg a bizonyta­lan export, a hazai keres­kedelmi káosz nem túlságo­san adhat önbizalmat. A megfontoltság nem el­vetendő tulajdonság nap­jaink viharos változásai kö­zepette sem. A zökkenőmen­tes átmenet nem képzelhető el bor, búza, no meg békes­ség nélkül. Erre mondta az egyik idős felszólaló: „Csak ne olyan alapon adják ki a földemet, mint ahogy be­léptettek, mert bizony en­gem megvertek akkor.” Tóth Szeles István r­köztársaság tisztelete Azt beszélik, a Magyar Köztársa­ság kikiáltása nyomán új személyi igazolványt, útlevelet, vezetői enge­délyt kapunk, egyáltalán, minden dokumentumunkat kicserélik. Végső soron indokolt lenne a csere, hi­szen az okmányokon a népköztársa­ság kifejezés szerepel. Olvasom, egy szaklapban, néhány buzgó (állam) polgártársunk ma­szekban meg is oldotta az iratkor­szerűsítést. Egyszerűen leragasztot­ta, áthúzgálta a nép­jelzőt, s ezzel formailag is deklarálták köztársasá­gi érzületüket — ha ugyan­az van nekik. Magam, tisztán köztársaság párti indíttatással, végiggondoltam, mi lenne, ha valamennyi fölnőtt ma­gyar címkézésbe fogna. Attól tar­tok, egy újabb, össznépi marha­ság kerekedne ki a dologból. (Mellesleg, a javított útleveleket a köztársaság határőrei nem fogadták el, úgyhogy a gazdáik fordulhattak vissza, s fi­zethettek az új paszportért). A csere máról holnapra nem megy. Új nyomtatványok, új pecsé­tek kellenek, magyarul, pénz, és nem is kevés. S még ha tele is len­ne köztársaságunk kasszája, akkor is fölösleges a sietség, mert az új államformának jelvényei is változ­tatásra várnak. A címer is. Az a címer, amely szintén ott díszeleg a törvényes iratokon, és minden, le­gitimitását hangsúlyozó közhivatal­ban. Például az egyébként igen dísztelen tárgyalótermekben a bí­rák a kalászos címer alatt ülnek még. S ha már az ítéletalkotók só­ba kerültek, talán nem árt megje­gyezni: a Legfelsőbb Bíróság bírái a napokban tettek esküt a köztár­saság alkotmányára. Mint egyikük nyilatkozta, az új esküszöveg leg­lényegesebb elemének a törvényes­ség hangsúlyozását tartja. Úgy vélem tehát, nekünk­ sem holmi szóösszetételek ellen kellene hadakoznunk, hanem azon kéne fá­radoznunk, hogy újszülött köztársa­ságunk új törvényeiben, új szimbó­lumaiban, új intézményrendszeré­ben és új gazdaságában mihama­rabb kiteljesedjék. Méghozzá tör­vényes úton. Mert a törvénytiszte­let, a törvények betartása eddig még minden köztársaságnak csak hasznára volt. A Magyar Köztársaság pedig új személyi igazolványok, útlevelek be­vezetéséről még nem rendelkezett... Mag Edit

Next