Délmagyarország, 1990. március (80. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-01 / 51. szám
80. évfolyam, 51. szám 1990. március 1., csütörtök Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint Parázs viták, halasztások Időzavarban a Parlament • Háborúban született jelöltek Háziurak, ha kopogtatnak • Magyar kézilabda-győzelem Plzenben Az Országgyűlés tegnapi napjáról tudósító MTI-jelentés olyan kifejezésekkel kezdődött, mint hogy „módosították a napirendet”, „majd csak csütörtökön”, „felkérték a bizottságot”, „az ülésszak végéig tájékoztatják a plénumot”. Vagyis, a nap nem indult épp simán. S hogy miképp folytatódott? összefoglaljuk a történteket. Beszámolunk, persze, a tegnap más eseményeiről is — olvasóink megtudhatják, hogy eddig 1614 egyéni országgyűlési képviselőjelöltet vettek nyilvántartásba, s hogy „átlagosan” 1944-ben születtek. Tudósítunk a választási kampány helybéli eseményeiről, lapunk 3. oldalán pedig útjára indítjuk pénzbefektetési tanácsadó sorozatunkat. (Nem az államosított ingatlanokat visszakövetelőkről szóló írásunkra célzunk!...) Ma egyébként szűkében lévén a lapfelületnek, mert röviden a szegediekről szegedieknek szóló cikkeknek — a külföld történéseire nem maradt helyünk. (De itt azért említtessék meg: a gyakorlati kérdésekben még nem egyeztek meg a tárgyalófelek a Nyitott égbolt-akció ügyében. Erre az égboltra azért tegnap fellőtték az Atlantis amerikai űrhajót...) A brit külügyminiszter folytatta budapesti tárgyalásait. Pálfy Katalin kezetek — ha a közgyűlés ország pénzügyi helyzetéről úgy dönt , értékesítsék szóló beszámolót, és a társaföldjeiket.) .Döntöttek iodalmi szervezetek, támogovábbá a házszabályok hó tását elbíráló bizottság módosításáról, elfogadták az löntését. Eladhatók a A legnagyobb vihart a Parlamentben tegnap az oktatási törvény módosítására a Parlamentnek benyújtott javaslat, ennek szerdai leszavazása, majd — egy képviselői indítvány elfogadása alapján — a szavazás mai megismétlése váltotta ki. Az ülésszak második munkanapján egyébként sok más téma mellett az Állami Számvevőszék jelentése is felkeltette a képviselők vitatkozókedvét — ez újból választások előtti pártharcokra adott módot.Mint ismeretes, az Országgyűlés megbízta az Állami Számvevőszéket azzal, hogy vizsgálja meg az MSZP — téesz-földek az MSZMP jogutódjának — vagyonelszámolását. A kérdés kapcsán egyéb témák is szóba kerültek, például az, hogy az MSZMP miért nem részesült az MSZP kezelésébe átment vagyonból. Végül is a képviselők elfogadták a Számvevőszék jelentését. A T. Ház elfogadta a társadalombiztosítás irányításáról és szervezetéről szóló ■ törvényjavaslathoz kapcsolódó határozatot, módosította az átalakulási és az adótörvényeket, nem fogadta el viszont — igencsak parázs vita után döntve — a földtörvény módosítását, (így továbbra sincs akadálya annak, hogy a termelőszüret- Cukor és liszt a Vöröskereszttől A Magyar Vöröskeresztről hagyományosan kialakult kép: itthon felvilágosító munka, külföldön a politikai vagy természeti katasztrófák áldozatainak megsegítése. A mostani gazdasági és belpolitikai helyzet árnyaltabbá teszi tevékenységüket: a magyar lakosságra is ráfér a segítség. A megyei Vöröskereszt apparátusának és aktivistáinak tegnap bejelentett akciója ezt sejteti. Március 2-án, pénteken délelőtt 9 órától délután fél 4-ig a Lenin körút 47. szám alatti olajosklubban engedményes élelmiszervásárt rendeznek. Szombaton 8-tól 12- ig tart nyitva a rögtönzött üzlet. Alapvető élelmiszereket kínálnak a bolti árnál 5 százalékkal olcsóbban. A Füszért erre az alkalomra 201 ezer forint értékű lisztet, cukrot, rizst, étolajat és mosószert szállít oda. Aki ott vásárol, nemcsak önmagának spórol. A megtakarított árrés kisebb hányadát nem közvetlenül a vásárló kapja, hanem a Vöröskereszt segélyezési alapját gazdagítja. Ha lesz rá igény, az egyszeri akcióból rendszeres árusítás válhat nem csak Szegeden, hanem más településeken is. Emellett olyan árucikkeket is próbálnak felkutatni, melyekből jelentősebb engedményt adhatnának. A szegedi szervezet például a ruhagyárral tervez efféle együttműködést. A vállalatok jótékonykodásának — eladatlan áruik közcélú felajánlásának — határt szab, hogy közérdekűnek, így az adóból leírhatónak csak a Romániába és Örményországba szánt küldemények számítanak. A magyar fogyasztónak ebből csak áttételesen lehet haszna. A Vöröskereszt az árukat idehaza jelentős árkedvezménnyel értékesítené, s a bevételt utalná át a közérdekű célokra. A pénteki akció próbaként is értékelhető. Kiderülhet, hogy ötven vagy ezer ember-e az, akinek számít az a tíz-húsz forint megtakarítás. A segítőszándékot viszont nem az összeg minősíti. T. tsz. I. Mától Változnak a parkolási díjak Megint egy népszerűtlen intézkedés: emelik a parkolási díjakat Már előre hallom, amint az autósok csípősen megjegyzik: Nem elég, hogy egyre feljebb kúsznak a benzinárak, ezentúl drágábban is parkolunk. Itt aztán nincs megállás! Leveleink, telefonjaink tanúsága szerint, máris minősítették ezt a döntést arcátlannak, törvénytelennek, etikátlannak. Számon kérik a tanácson az önmérsékletet, felháborodva teszik szóvá: alig egy éve emelték a parkolási díjat és most újra megteszik ezt, és nem is akármilyen mértékben. Ugyan mire hivatkozva hoznak ilyen döntést? Nos, megtudakoltuk. Senki előtt sem lehet kétséges, nő a forgalom a Belvárosban, folyamatosan telítődnek a parkolók. A Lenin körúton belül egyre elviselhetetlenebbek, kaotikusabbak a körülmények. Egyszerűen nem odázható el a forgalom radikális csökkentése, a Belváros tehermentesítése. A város centrumának működőképessége jutna veszélybe, ha tétlenül néznék a kialakult helyzetet Márpedig azt is tudni kell, a forgalomszervezés, -irányítás és -szabályozás egyik módszere és eszköze éppen a parkolás rendjének megfelelő megoldása. Ilyeténnek tekinthető tehát ez az intézkedés, jóllehet, sokan csupán a bevételcentrikusságot látják benne. Holott a cél: a díjtételek révén inspirálni a gépjárművezetőket a rövidebb idejű várakozásra, a Belváros úgynevezett hivatásforgalmának mérséklésére. Azt is hozzá kell tenni, a forgalomcsökkenés következtében a környezetvédelmi szempontok — mint minőségi kategóriák — is jobban érvényesülhetnének. Ami pedig a változást illeti, az új díjtételekkel Szeged csak felzárkózik a többi magyarországi nagyvároshoz. Ez ugyan senkit sem vigasztal, csak éppen ténykérdés. No de térjünk a lényegre! Kezdjük azzal: a kedvezőtlenül hosszú várakozási idő csökkentése érdekében a fizetőhelyek számát bővítik, új parkolókat alakítanak ki. Lesznek kocsiállások a Bartók tér mindkét felén (a Mikszáth Kálmán utca—Attila utca közötti szakaszon), a Lenin körútnak a Petőfi Sándor sugárút és Hunyadi János sugárút közötti szakaszán mindkét oldalon, a Toldi és a Horváth Mihály utcában. A Széchenyi tér tanácsháza és bíróság előtti szakaszain, a Klauzál téren, a már működő Dugonics téri, az Árpád téri és Jókai utcai fizető várakozóhelyeken, valamint az újonnan létesülő Bartók téri parkolókban kiemelt tarifát alkalmaznak, azaz 10 Ft/óra helyett 20 Ft/óra az új díj. Az óránkénti parkolási díj a parkolóórákkal felszerelt helyeken is 20 Ft/óra lesz. Egyéb helyeken változatlanul 10 forint az egy órai parkolás díja. Ugyancsak változatlan marad a Belvárosban lakó, gépkocsival rendelkező autósok éves parkolóbérlete. (Továbbra is 500 forintot kell fizetniük érte.) A város valamennyi fizető várakozóhelyén érvényes éves bérlet ára 1000 Ft/évről 6000 Ft/évre nő. Ám ebben az évben csak 5000 forintba kerül, hiszen nem január elsejétől, csak március 1 -jétől lép életbe az új díjszabás. Az éves általános bérlettel egyidejűleg havi 500 forintos bérleteket is kiadnak. Ingyenes parkolójegy a jövőben sem lesz, a mozgáskorlátozottak pedig természetesen ezentúl sem fizetnek a parkolásért. A városi tanács bevétele nyilvánvalóan nő a parkolási díjak megemelésével. Jogos tehát a kérdés: mire használják fel ezt az összeget? A válasz, reméljük, megnyugtató. A lakóterületi alapot szaporítja ez a pénz, a peremkerületek fejlesztését finanszírozzák belőle, járdákat, utakat építenek, villany- és csatornahálózatot bővítenek. Még mindig mintegy 200 kilométernyi földút található a városban. Ez sem akármilyen várospolitikai tennivalókra utal Gombos Erzsébet Nagy lászló felvétele Minden tizedik: nő A szerda délutánig beérkezett adatok alapján a BM választási irodájának a 176 választókerületben 1614 egyéni jelölt elfogadásáról van tudomása — közölte az MTI kérdésére Katona Tamás, az iroda munkatársa. Elmondta, hogy a Független Kisgazdapárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége csaknem mindenütt állított jelöltet, néhány helyen más párttal közösen. A 12, országos listát állító párt, illetve szervezet közül mind a 20 területi listára felkerült a Fidesz, a Független Kisgazdapárt, a Hazafias Választási Koalíció, az MDF, az MSZP és az SZDSZ. Katona Tamás elmondta azt is, hogy az előzetes statisztikák szerint a képviselőjelöltek átlagéletkora 46 év, ezen belül Nógrádban találhatók a legfiatalabbak, 43, Budapesten pedig a legidősebbek, 48 évvel. A legfiatalabbak a Fidesz jelöltjei; átlagéletkoruk 28 év, míg a legidősebbek a Magyar Néppárt jelöltjei, 51 évvel. Az 1614 egyéni jelöltnek mintegy 10 százaléka nő, ezen belül a legtöbb hölgy — 15 százalék — az SZDSZ jelöltjei között található, míg a legkevesebb — 5 százalék — a Független Kisgazdapártnál. Alapítvány a munkanélküliekért Munkanélküliség ... magára manadottság, kilátástalanság, soha meg nem élt élethelyzet... A szakszervezetek városi bizottsága e „fogalmak” tartalmán elmeditálva alapítvány létrehozását határozta el. Szerintük a ■ munkaügyi szolgáltató iroda tevékenysége mellett szükség volna a munka nélkül maradtak szakszerű felkészítésére, tájékoztatására. Időben kellene információt kapniuk arról, mi vár rájuk, mi illeti meg őket jogosan, mely "területeken, van, vagy hol lesz munkaerő-kereslet. Az átképző tanfolyamok ismeretében kellene javaslatot adni a tanácstalanoknak átképzésre, ismeretfelújításra. A városi bizottság alapítványa szaktanáccsal kíván segíteni azokon is, akik vállalkozni szeretnének. Feladatait nem külön szervezettel, hanem meglevő intézmények, társulások, vállalkozások versenyeztetésével, megbízásával látja el. Az alapítvány létrehozását előzetesen támogatásukról biztosították a foglalkoztatási gondok megoldásában érdekeltek. A Szakszervezetek Szeged Városi Bizottsága az alapítványt meghirdeti és kéri, hogy mindazok, akik céljaival egyetértenek, anyagiakkal és ötleteikkel járuljanak hozzá létrejöttéhez, eredményes működéséhez. Az értesítést a következő címre várják: Szakszervezetek Szeged Városi Bizottsága Szeged, Eszperantó utca 3— 5. (Tel.: 25-711). Pártok fóruma az SZBK-ban Mit várhatnak a tudósok ? Kerekasztal-beszélgetésre hívta tegnap délutánra a Szegedi Biológiai Központban működő két szakszervezet — a Tudosz és a TDDSZ — a politikai pártokat és a sajtó képviselőit, hogy közösen tisztázzák: melyik pártnak mi a tudománypolitikai koncepciója (van-e egyáltalán), vagyis, ha az illető párt kormányra kerül, „mit várhatnak” tőle a tudósok, a tudományos kutatók. A kerekasztal-beszélgetésből (a nagy érdeklődésre való tekintettel) az SZBK nagytermében egy hosszúra nyúlt, „értekezletízű” összejövetel kerekedett, amelyen a várakozással ellentétben budapesti és szegedi intézeti és egyetemi kutatók, oktatók voltak túlnyomó többségben: mindössze öt párt képviseltette magát hivatalosan. Három fő kérdés körül csoportosultak a vélemények: a tudomány jövőbeni finanszírozása, annak formái, az Akadémia és a felsőoktatás, illetőleg az egyetemek és a kutatóintézetek viszonya, valamint az alap- és az alkalmazott kutatások megítélése kérdésében. Wagner István (MSZMP) azt fejtegette, hogy különböző módszerekkel ki kell kényszeríteni az ipari vállalatok támogatását a tudomány számára, meg kell teremteni az ipar fogadókészségét a kutatási eredmények iránt. Mint az MSZMP tudománypolitikai bizottságának képviselője hangsúlyozta: a tudomány irányítását politikamentessé kell tenni. (Egyébként ezzel a véleményt nyilvánítók mindegyike egyetértett.) Fehér Károly, a Magyar Néppárt megyei elnöke — szenvedélyes hangnemű felszólalásában — arra hívta fel a figyelmet, hogy nem szabad még egyszer előfordulnia annak, hogy a tudományt tanulatlan emberek irányítsák. Annak a véleményének adott hangot, hogy nem a tudományos kutatók a legsértettebb emberek Magyarországon. Rozsnyai Bálint (SZDSZ) szerint Magyarországon a kontraszelekció is éppen olyan sikertelenül működött, mint a szocializmus általában. Ennek köszönhetően számos igen értékes tudományos eredmény született, s nagyon sok tehetséges kutató tevékenykedhetett. Haszontalannak, öncélúnak nevezte a — fejlett országok túlnyomó részében nem létező — kandidátusi fokozatot. Bírálta azt a döntést, melynek értelmében „az akadémikusok rendezték a saját fizetésüket”, s amely miatt most sokan arra hivatkozhatnak: a tudományt immár kellőképp (Folytatás a 2. oldalon.)