Délmagyarország, 1990. március (80. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-01 / 51. szám

80. évfolyam, 51. szám 1990. március 1., csütörtök Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint Parázs viták, halasztások Időzavarban a Parlament • Háborúban született jelöltek Háziurak, ha kopogtatnak • Magyar kézilabda-győzelem Plzenben Az Országgyűlés tegnapi napjáról tudósító MTI-je­­lentés olyan kifejezésekkel kezdődött, mint hogy „módo­sították a napirendet”, „majd csak csütörtökön”, „felkér­ték a bizottságot”, „az ülésszak végéig tájékoztatják a plé­numot”. Vagyis, a nap nem indult épp simán. S hogy miképp folytatódott? összefoglaljuk a történteket. Beszámolunk, persze, a tegnap más eseményeiről is — olvasóink megtudhatják, hogy eddig 1614 egyéni ország­gyűlési képviselőjelöltet vettek nyilvántartásba, s hogy „átlagosan” 1944-ben születtek. Tudósítunk a választási kampány helybéli eseményeiről, lapunk 3. oldalán pedig útjára indítjuk pénzbefektetési tanácsadó sorozatunkat. (Nem az államosított ingatlanokat visszakövetelőkről szó­ló írásunkra célzunk!...) Ma egyébként szűkében lévén a lapfelületnek, mert röviden a szegediekről szegedieknek szóló cikkeknek — a külföld történéseire nem maradt helyünk. (De itt azért említtessék meg: a gyakorlati kérdésekben még nem egyeztek meg a tárgyalófelek a Nyitott égbolt-akció ügyé­ben. Erre az­ égboltra azért tegnap fellőtték az Atlantis amerikai űrhajót...) A brit külügyminiszter folytatta bu­dapesti tárgyalásait. Pálfy Katalin kezetek — ha a közgyűlés ország pénzügyi helyzetéről úgy dönt , értékesítsék szóló beszámolót, és a társa­­földjeiket.) .Döntöttek io­­dal­mi szervezetek, támogo­­vábbá a házszabályok hó­ tását elbíráló bizottság mó­­dosításáról, elfogadták az löntését. Eladhatók a A legnagyobb vihart a Parlamentben tegnap az ok­tatási törvény módosítására a Parlamentnek benyújtott javaslat, ennek szerdai le­szavazása, majd — egy kép­viselői indítvány elfogadása alapján — a szavazás mai megismétlése váltotta ki. Az ülésszak második munkanapján egyébként sok más téma mellett az Állami Számvevőszék jelentése is felkeltette a képviselők vi­tatkozókedvét — ez újból választások előtti párt­harcokra adott módot.­­Mint ismeretes, az Ország­gyűlés megbízta az Állami Számvevőszéket azzal, hogy vizsgálja meg az MSZP — téesz-földek az MSZMP jogutódjának — vagyonelszámolását. A kér­dés kapcsán egyéb témák is szóba kerültek, például az, hogy az MSZMP miért nem részesült az MSZP kezelésé­be átment vagyonból. Végül is a képviselők elfogadták a Számvevőszék jelentését. A T. Ház elfogadta a tár­sadalombiztosítás irányítá­sáról és szervezetéről szóló ■ törvényjavaslathoz kapcso­lódó határozatot, módosítot­ta az átalakulási és az adó­törvényeket, nem fogadta el viszont — igencsak parázs vita után döntve — a föld­törvény módosítását, (így to­vábbra sincs akadálya an­nak, hogy a termelőszüret- Cukor és liszt a Vöröskereszttől A Magyar Vöröskeresztről hagyományosan kialakult kép: itthon felvilágosító munka, külföldön a politi­kai vagy természeti kataszt­rófák áldozatainak megsegí­tése. A mostani gazdasági és belpolitikai helyzet árnyal­tabbá teszi tevékenységüket: a magyar lakosságra is rá­fér a segítség. A megyei Vöröskereszt apparátusának és aktivistáinak tegnap be­jelentett akciója ezt sejteti. Március 2-án, pénteken délelőtt 9 órától délután fél 4-ig a Lenin körút 47. szám alatti olajosklubban enged­ményes élelmiszervásárt ren­deznek. Szombaton 8-tól 12- ig tart nyitva a rögtönzött üzlet. Alapvető élelmisze­reket kínálnak a bolti árnál 5 százalékkal olcsóbban. A Füszért erre az alkalomra 201­ ezer forint értékű lisz­tet, cukrot, rizst, étolajat és mosószert szállít oda. Aki ott vásárol, nemcsak önmagának spórol. A meg­takarított árrés kisebb há­nyadát nem közvetlenül a vásárló kapja, hanem a Vö­röskereszt segélyezési alap­ját gazdagítja. Ha lesz rá igény, az egy­szeri akcióból rendszeres árusítás válhat nem csak Szegeden, hanem más tele­püléseken is. Emellett olyan árucikkeket is próbálnak felkutatni, melyekből jelen­tősebb engedményt adhat­nának. A szegedi szervezet például a ruhagyárral ter­vez efféle együttműködést. A vállalatok jótékonyko­dásának — eladatlan áruik közcélú felajánlásának — határt szab, hogy közérde­kűnek, így az adóból leír­­hatónak csak a Romániába és Örményországba szánt küldemények számítanak. A magyar fogyasztónak ebből csak áttételesen lehet hasz­na. A Vöröskereszt az áru­kat idehaza jelentős árked­vezménnyel értékesítené, s a bevételt utalná át a köz­érdekű célokra. A pénteki akció próbaként is értékelhető. Kiderülhet, hogy ötven vagy ezer em­­ber-e az, akinek számít az a tíz-húsz forint megtaka­rítás. A segítőszándékot vi­szont nem az összeg minő­síti. T. tsz. I. Mától Változnak a parkolási díjak Megint egy népszerűtlen intézke­dés: emelik a parkolási díjakat Már előre hallom, amint az autósok csí­pősen megjegyzik: Nem elég, hogy egyre feljebb kúsznak a benzinárak, ezentúl drágábban is parkolunk. Itt aztán nincs megállás! Leveleink, te­lefonjaink tanúsága szerint, máris minősítették ezt a döntést arcátlan­nak, törvénytelennek, etikátlannak. Számon kérik a tanácson az önmér­sékletet, felháborodva teszik szóvá: alig egy éve emelték a parkolási dí­jat és most újra megteszik ezt, és nem is akármilyen mértékben. Ugyan mire hivatkozva hoznak ilyen­ dön­tést? Nos, megtudakoltuk. Senki előtt sem lehet kétséges, nő a forgalom a Belvárosban, folyama­tosan telítődnek a parkolók. A Lenin körúton belül egyre elviselhetetle­nebbek, kaotikusabbak a körülmé­nyek. Egyszerűen nem odázható el a forgalom radikális csökkentése, a Belváros tehermentesítése. A város centrumának működőképessége jutna veszélybe, ha tétlenül néznék a ki­alakult helyzetet Márpedig azt is tudni kell, a forgalomszervezés, -irá­nyítás és -szabályozás egyik módsze­re és eszköze éppen a parkolás rend­jének megfelelő megoldása. Ilyetén­­nek tekinthető tehát ez az intézke­dés, jóllehet, sokan csupán a bevé­­telcentrikusságot látják benne. Holott a cél: a díjtételek révén inspirálni a gépjárművezetőket a rövidebb idejű várakozásra, a Belváros úgynevezett hivatásforgalmának mérséklésére. Azt is hozzá kell tenni, a forgalomcsök­kenés következtében a környezetvé­delmi szempontok — mint minőségi kategóriák — is jobban érvényesül­hetnének. Ami pedig a változást illeti, az új díjtételekkel Szeged csak felzárkózik a többi magyarországi nagyvároshoz. Ez ugyan senkit sem vigasztal, csak éppen ténykérdés. No de térjünk a lényegre! Kezdjük azzal: a kedvezőt­lenül hosszú várakozási idő csökken­tése érdekében a fizetőhelyek számát bővítik, új parkolókat alakítanak ki. Lesznek kocsiállások a Bartók tér mindkét felén (a Mikszáth Kálmán utca—Attila utca közötti szakaszon), a Lenin körútnak a Petőfi Sándor sugárút és Hunyadi János sugárút közötti szakaszán mindkét oldalon, a Toldi és a Horváth Mihály utcában. A Széchenyi tér tanácsháza és bí­róság előtti szakaszain, a Klauzál té­ren, a már működő Dugonics téri, az Árpád téri és Jókai utcai fizető vá­rakozóhelyeken, valamint az újonnan létesülő Bartók téri parkolókban ki­emelt tarifát alkalmaznak, azaz 10 Ft/óra helyett 20 Ft/óra az új díj. Az óránkénti parkolási díj a parkoló­órákkal felszerelt helyeken is 20 Ft/óra­­ lesz. Egyéb helyeken változatla­nul 10 forint az egy órai parkolás dí­ja. Ugyancsak változatlan marad a Belvárosban lakó, gépkocsival ren­delkező autósok éves parkolóbérlete. (Továbbra is 500 forintot kell fizet­niük érte.) A város valamennyi fizető várakozóhelyén érvényes éves bérlet ára 1000 Ft­/évről 6000 Ft/évre nő. Ám ebben az évben csak 5000 forint­ba kerül, hiszen nem január elsejé­től, csak március 1 -jétől lép életbe az új díjszabás. Az éves általános bérlettel egyidejűleg havi 500 forin­tos bérleteket is kiadnak. Ingyenes parkolójegy a jövőben sem lesz, a mozgáskorlátozottak pedig természe­tesen ezentúl sem fizetnek a parko­lásért. A városi tanács bevétele nyilván­valóan nő a parkolási díjak megeme­lésével. Jogos tehát a kérdés: mire használják fel ezt az összeget? A vá­lasz, reméljük, megnyugtató. A lakó­­területi alapot szaporítja ez a pénz, a p­eremkerü­letek fejlesztését finan­szírozzák belőle, járdákat, utakat épí­tenek, villany- és csatornahálózatot bővítenek. Még mindig mintegy 200 kilométernyi földút található a vá­rosban. Ez sem akármilyen várospo­litikai tennivalókra utal Gombos Erzsébet Nagy lászló felvétele M­inden tizedik: nő A szerda délutánig be­érkezett adatok alapján a BM választási irodájának a 176 választókerületben 1614 egyéni jelölt elfoga­dásáról van tudomása — közölte az MTI kérdésére Katona Tamás, az iroda munkatársa. Elmondta, hogy a Független Kisgaz­dapárt, a Magyar Demok­rata Fórum, a Magyar Szo­cialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége csaknem mindenütt állí­tott jelöltet, néhány helyen más párttal közösen. A 12, országos listát ál­lító párt, illetve szervezet közül mind a 20 területi listára felkerült a Fidesz, a Független Kisgazdapárt, a Hazafias Választási Koa­líció, az MDF, az MSZP és az SZDSZ. Katona Tamás elmond­ta azt is, hogy az előzetes statisztikák szerint a kép­viselőjelöltek átlagéletkora 46 év, ezen belül Nógrád­­ban találhatók a legfiata­labbak, 43, Budapesten pe­dig a legidősebbek, 48 évvel. A legfiatalabbak a Fidesz jelöltjei; átlagélet­­koruk 28 év, míg a legidő­sebbek a Magyar Néppárt jelöltjei, 51 évvel. Az 1614 egyéni jelöltnek mintegy 10 százaléka nő, ezen be­lül a legtöbb hölgy — 15 százalék — az SZDSZ je­löltjei között található, míg a legkevesebb — 5 százalék — a Független Kisgazdapártnál. Alapítvány a munkanélküliekért Munkanélküliség ... ma­­gára manadottság, kilátásta­­lanság, soha meg nem élt élethelyzet... A szakszer­vezetek városi bizottsága e „fogalmak” tartalmán elme­ditálva alapítvány létrehozá­sát határozta el. Szerintük a ■ munkaügyi szolgáltató iroda tevékenysége mellett szük­ség volna a munka nélkül maradtak szakszerű felké­szítésére, tájékoztatására. Időben kellene információt kapniuk arról, mi vár rájuk, mi il­leti meg őket jogosan, mely "területeken, van, vagy hol lesz munkaerő-kereslet. Az átképző tanfolyamok is­meretében kellene javasla­tot adni a tanácstalanoknak átképzésre, ismeretfelújí­­tásra. A városi bizottság alapít­ványa szaktanáccsal kíván segíteni azokon is, akik vál­lalkozni szeretnének. Fel­adatait nem külön szerve­zettel, hanem meglevő in­tézmények, társulások, vál­lalkozások versenyeztetésé­vel, megbízásával látja el. Az alapítvány létrehozását előzetesen támogatásukról biztosították a foglalkoztatá­si gondok megoldásában ér­dekeltek. A Szakszervezetek Szeged Városi Bizottsága az alapít­ványt meghirdeti és kéri, hogy mindazok, akik céljai­val egyetértenek, anyagiak­kal és ötleteikkel járuljanak hozzá létrejöttéhez, eredmé­nyes működéséhez. Az érte­sítést a következő címre várják: Szakszervezetek Szeged Városi Bizottsága Szeged, Eszperantó utca 3— 5. (Tel.: 25-711). Pártok fóruma az SZBK-ban Mit várhatnak a tudósok ? Kerekasztal-beszélgetésre hívta tegnap délutánra a Szegedi Biológiai Központ­ban működő két szakszer­vezet — a Tudosz és a TDDSZ — a politikai pár­tokat és a sajtó képviselőit, hogy közösen tisztázzák: melyik pártnak mi a tudo­mánypolitikai koncepciója (van-e egyáltalán), vagyis, ha az illető párt kormány­ra kerül, „mit várhatnak” tőle a tudósok, a tudomá­nyos kutatók. A kerekasztal-beszélge­­tésből (a nagy érdeklődés­re való tekintettel) az SZBK nagytermében egy hosszúra nyúlt, „értekezlet­ízű” összejövetel kereke­dett, amelyen a várakozás­sal ellentétben budapesti és szegedi intézeti és egyete­mi kutatók, oktatók voltak túlnyomó többségben: mind­össze öt párt képviseltette magát hivatalosan. Három fő kérdés körül csoportosultak a vélemé­nyek: a tudomány jövőbeni finanszírozása, annak for­mái, az Akadémia és a fel­sőoktatás, illetőleg az egye­temek és a kutatóintézetek viszonya, valamint az alap- és az alkalmazott kutatások megítélése kérdésében. Wagner István (MSZMP) azt fejtegette, hogy külön­böző módszerekkel ki kell kényszeríteni az ipari vál­lalatok támogatását a tudo­mány számára, meg kell teremteni az ipar foga­dó­készségét a kutatási ered­mények iránt. Mint az MSZMP tudománypolitikai bizottságának képviselője hangsúlyozta: a tudomány irányítását politikamentessé kell tenni. (Egyébként ez­zel a véleményt nyilvání­tók mindegyike egyetértett.) Fehér K­ároly, a Magyar Néppárt megyei elnöke — szenvedélyes hangnemű fel­szólalásában — arra hívta fel a figyelmet, hogy nem szabad még egyszer előfor­dulnia annak, hogy a tudo­mányt tanulatlan emberek irányítsák. Annak a véle­ményének adott hangot, hogy nem a tudományos kutatók a legsértettebb em­berek Magyarországon. Rozsnyai Bálint (SZDSZ) szerint Magyarországon a kontraszelekció is éppen olyan sikertelenül műkö­dött, mint a szocializmus általában. Ennek köszönhe­tően számos igen értékes tudományos eredmény szü­letett, s nagyon sok tehet­séges kutató tevékenyked­hetett. Haszontalannak, ön­célúnak nevezte a — fejlett országok túlnyomó részében nem létező — kandidátusi fokozatot. Bírálta azt a döntést, melynek értelmé­ben „az akadémikusok ren­dezték a saját fizetésüket”, s amely miatt most sokan arra hivatkozhatnak: a tu­dományt immár kellőképp (Folytatás a 2. oldalon.)

Next