Délmagyarország, 1990. október (80. évfolyam, 249-277. szám)

1990-10-01 / 249. szám

80. évfolyam, 249. szám 1990. október 1., hétfő ALAPÍTVA: 1910-BEN Havi előfizetési díj: 101+20 forint Ára 4,30 forint Bágyadt vasárnap, súlytalan urnák Szegeden csak 27 százalék szavazott • Két hét múlva újrakezdjük Rokonok és ellenfelek — Kisvárosi történetek — Villanófényben a tarjáni torony­tér S­zegeden érvénytelen volt a szavazás. A választásra jogosult állampolgároknak mindössze 27 százaléka járult az urnák elé. A 27 egyéni választókerületből — a lapzártakor rendelkezésünkre álló, 17 órakor kiadott adatok szerint — a Belvárosban a 10.-ben és a 11.-ben a választópolgárok 37, a 18.-ban 38 százaléka ment el sza­vazni. A legkevésbé a lakótelepieket — az újrókusi 24., a makkosházi és az északi városrészi 22. választókerületben élőket és az algyőieket érdekelte az önkormányzati testü­let összetétele. A Szeged „vonzáskörzetéhez” tartozó másik két város­ban a következő eredménnyel zárult a vasárnap: Móra­­halom lakóinak többsége élt jogával, de leghamarabb hol­nap tudjuk meg, kit választottak meg polgármesternek. Kisteleken ellenben meg kell ismételni a szavazást. A Csongrád megyei községek közül a legtöbben Derekegy­­házán tették le voksukat (a polgárok 68 százaléka), a Nagylakon élők és az öttömösiek 66 százaléka, a legkeve­sebben Dócon (a polgárok 28 százaléka). Az élénk válasz­tási kampány után meglepő, hogy a Sándorfalván élők kö­zül kevesen, a választópolgároknak csak 31 százaléka já­rult az urnák elé. Úgy tűnik, a kübekházaiak, a röszkeiek és a pusztamérgesiek nem fáradtak hiába, sikerült polgár­­mestert választaniuk. Az országos jellemzőknek ez a me­gye annyiban megfelel, hogy a városokban jóval keveseb­ben mentek el szavazni, mint a községek többségében. Csongrád városai közül a hódmezővásárhelyiek és a szen­tesiek voltak a legaktívabbak (a választópolgárok harma­da szavazott), a csongrádiak és a makóiak 29 százaléka élt jogával, a „negatív csúcsot” Szeged érte el. Csongrád me­gyében a tízezer­­ főnél kevesebb lakosú településeken 45, az ennél nagyobb városokban 27 százalék az átlagos rész­vételi arány, így ebben a térségben a választásra jogosul­tak 34 százaléka vett részt az önkormányzati választáso­kon. A délután 5 órás adatok szerint a 10 ezernél keve­sebb lakosú települések körülbelül 90 százalékában voksolt a jogosultak 40 százaléka. A 10 ezernél népesebb helységek túlnyomó többségében nem ment el szavazni a választók 40 százaléka. A deszki származású humorista, Nagy Bandó András a Baranya megyei Orfű polgármestere lett. Lapzártakor Szabó Imre, a választási bizottság titkára jelezte: Szegeden csupán a 18. vk.-ben volt érvényes és eredményes a választás. Itt dr. Ványai Éva (MDF—KDNP) szerezte meg a helyet a torony alatt... Csongrád megye 57 községéből 47-ből jelentették a polgármester megválasztását; e poszt betöltői közül 35-en függetlenek. Arcok és álarcok A két kisváros politikai térképe úgyszólván azonos. Lélekszámban mindkettő alatta marad a 10 ezernek, következésképpen lakosaik közvetlenül választhatnak maguknak polgármestert — egyaránt 3-3 jelöltből. S az azonosságoknak ezzel ko­­rántsincs vége. A kisteleki és a mórahalmi jelöltek múltja, politikai környezete esetenként szinte szabályos megfeleléseket mutat. Az egyik és a másik helyen is indul a tanácselnök, úgy­mond a régi rendszer embe­re, Ott József (Kistelek) és Murányi György (Móraha­­lom) személyében. Mindkét kisváros fel tud mutatni egy-egy olyan jelöltet, aki jól látható, hogy Mórahal­mon 17 órakor már eredmé­nyes volt a szavazás. Kistele­mögött széles pártkoalíció (Kistelek — dr. Palotás Fe­renc, MDF—SZDSZ—KDNP —FKgP—FKgP) illeve párt­koalíció és társadalmi szer­vezet (Mórahalom — Katona László, KDNP— FKgP— Pátria Kör) sorakozik fel. Végezetül a megbomló szim­metria ellentétes pozíciókat feleltet meg. Mórahalmon Szécsi Antal, a helyi TESZ (volt népfront) vezető alak­ja a múlt — Kisteleken Ambrus János vállalkozó a jövő felől egészíti ki a kisvá­rosok politikai mappáját. Táblázatunk szemlélteti, ezen a meleg szeptemberi vasárnapon hányan tartották fontosnak, hogy beleszólja­nak városuk sorsába. ken valamivel rosszabb a helyzet a kora esti órákban is, de talán nem lesz szükség az ismétlésre. Városok — Szeged erőterében . Szavazásra jogosultak 40% Szavazáson résztvevők % Kistelek 6178 2472 Hóra 1128 18,0 I 14 óra 1657 26T I 17 óra 2313 37,8 Mórahalom 4421 1769 11 óra 90­5 20,0 Hóra 1500 34,0 H óra 2050 46,0 Két választás Az alföldi ember nehezen megközelíthető. Látszik ez a házak magasra rakott, átlát­hatatlan tégla- vagy deszka­­kerítéseiből, na és abból is, hogy itt nehéz csak úgy egy utcai trécselésre megállítani a népeket, hiszen mindenki motorizált, de legalábbis lábhajtányos individuum — értsd: vagy mopeddal, vagy — a többség — kerékpárral közlekedik, gyalogos úgy­szólván nincs is. Hogy ilyen­nel találkozzunk, a buszmeg­állóba célszerű menni — oda csak nem viszi magával két­kerekűjét. A három napfür­­dőző nyugdíjas kedélyesen (Folytatás a 2. oldalon.) ^őszi napsütés. Vasárnap is nyüzsgő város. Ünnep­i 1­lőbe öltözött, bizakodó emberek a szavazókörök­. Közöny­ ­ben. Eredményes szavazás. — E négy mondat­tal egy választás jellemezhető. De nem a mostani, ha­nem a tavaszi országgyűlési képviselő-választás. A négy mondat közül az őszi helyhatósági választásra csak az első vonatkoztatható. Bágyadt (őszi) napsütés volt teg­nap Szegeden. De a város kihaltnak tűnt Szántó ke­vesebben jártak az utcán, mint egy átlagos vasárnapon. Ünneplőbe öltözött emberrel alig találkoztunk, bizako­dóval pedig egyáltalán nem. Szegeden a választókerüle­tek többségében nem volt eredményes ez a szavazás. Az ismétlés két hét múlva esedékes. A szavazástól való tartózkodást a „szakértők” sok­féleképpen magyarázzák majd. Mi az „egyszerű válasz­tópolgár” magyarázata? A távolmaradók többsége unja a politikát. Mert a korábbi egypártrendszer se volt jó, de abból is elegük van, hogy most úgymond, sokpárt­rendszer van, mert korábban egy, most pedig a sok párt miatt nem szólhatnak bele a politikába, az őket köz­vetlenül érintő ügyek alakulásába. Úgy látják, a tör­vény túl fifikás, ezért (úgy) sincs (más) választás. Elő­ször is, a törvény most „megelégszik” 40 százalékos részvételi aránnyal. Másodszor: a szavazók egynegyedé­nek (azaz, a választókerületben élők 10 százalék­ának) voksa elegendő a képviselőséghez. Továbbá: a második forduló „sikeréhez” nem szükségeltetik kötelező rész­vételi arány, a képviselőséghez se kell „arányszám”. Azaz, ha az állampolgárok tömegét ügyesen manipu­­lálják (például kampánycsendet is sértő műsorokkal), vagy ha jól taktikázva (mondjuk, időzített bombaként ható áremelés-bejelentéssel) elveszik az emberek­ kedvét attól, hogy az urnák elé járuljanak, akkor a második fordulóban ,,törvényesen" hozhatnak létre olyan önkor­mányzati testületeket, amelyekben a képviselőséghez minimális számú (akár egyetlen) szavazópolgár voksa elegendő. Az így kikényszerített második fordulóban pedig nyilvánvalóan a nagy létszámú aktívahálózattal rendelkező pártok képesek bejuttatni jelöltjeiket a kép­viselő-testületbe. Az „egyszerű állampolgár” szerint az önkormányzati képviselők és polgármesterek választá­sáról szóló törvény trükkje az is, hogy a 10 ezernél na­gyobb lélekszámú településeken a polgárok nem vá­laszthatják meg közvetlenül önmaguk közül a mestert. A kis­- és középvárosokban, ahol ugyanúgy ismer min­denki mindenkit, mint a 10 ezer lakosnál kevesebbet számláló községekben, az állampolgárt nemcsak az ér­dekli, ki lesz­ a képviselője, hanem abba is bele akar szólni, ki legyen az elöljárója. Úgy tűnik, a polgármes­ter közvetlen választásának lehetősége mozgósította az embereket, a 10 ezer főnél kevesebb lélekszámú tele­pülések jó részében eredményes volt a szavazás. A köz­vetlen demokrácia gyakorlásának e lehetőségétől meg­fosztott kis- és középvárosokban az emberek egy le­­gyintéssel intézik el, amikor a rendszerváltás szóba ke­rül: „Régen egy, most pedig több párt játszadozik ve­lünk, dönt rólunk, nélkülünk.” Az ilyen városokban ki­zárólag a párterőviszonyok döntik el, hogy a — ráter­mett és az alkalmasnak nem nevezhető — jelöltek kö­zül ki lesz a polgármester. (Az „egyszerű választópol­gár” talán végig se gondolta, hogy a sikertelen első for­­duló után milyen gyér lakossági támogatást maga mö­gött tudó testület dönthet a polgármester személyéről, és más, a városban élők jövőjét érintő kérdésekről.) A távolmaradók közül jó néhányan unják a szavazást. Nem értik, miért citálják újból és új­ból őket egy választási bizottság elé, miért kell újból és újból az előzőtől eltérő módon szavazni. A demokrácia gyakorlásának „szavazásos módja” nem többségi élet­forma. Két, napsütéses vasárnap. Ám márciustól szeptem­berig a rendszerváltásban való hit mintha szertefoszlott volna... Azon a márciusi vasárnapion „elvettek” tőlünk egy órát, s azt mondták: új időszámítás kezdődik. Most, mikor azt az egy órát visszaadták, úgy tűnik, semmivel se élünk jobban vagy másképp, mint „annak előtte”, sőt... Ez a vasárnap itt semmin se változtatott. Ajándékcsomag*akciónk idén Induló vállalkozásoknak Ha ötször hirdet kedvezményt, kap! Napi 60 OOO példány és a 80 éves múlt. Ez a DM szorzója! Hirdetését feladhatja: a Sajtóházban, Szeged, Tanácsköztársaság út 10. Telefon: 12-836. a Mediátor Irodánál. Szeged, Dugonics tér 12. Telefon: 24-326. a Mahir Igazgatóságánál. Szeged, Jókai u. 7. a Mahir vásárhelyi Irodájánál. Hódmezővásárhely, Lenin u 1. A Mahir szentesi kirendeltségénél. Szentes, Kossuth L a 12.

Next