Délmagyarország, 1990. október (80. évfolyam, 249-277. szám)

1990-10-20 / 268. szám

1990. október 20., szombat Orgonatörténet A templom fölszentelésének napján, 1930. október 24-én szólalt meg először az új orgona a zeneszerető közönség előtt. Az évforduló tiszteletére két hangversenyt is ren­deznek a következő napokban. Már az építkezés idején elhatározta a városi köz­gyűlés, hogy „művészi szín­vonalú orgona” illenék a legnagyobb szegedi temp­lomhoz. Klebelsberg Kunó azonban kicsinek találta az eredetileg tervezett mérete­ket, amelyek 75 hangszín­­változatú orgonáról szóltak Az 1924-ben kiírt pályázatot felülvizsgálták, és négy év múlva Geyer József, a Bu­dapesti Zeneakadémia taná­ra már 97 regiszteres orgo­nát tervezett, amelynek el­készítésével a híres pécsi Angster orgonagyárat bíz­ták meg. Közben Klebelsberg kül­földi tapasztalataiból merít­ve javasolta, hogy ne csak a kóruson legyenek­­ sípok, hanem a kupolában és a szentélyben is. A kupolaor­­gona hozzátoldása 101 re­­giszternyi gazdagodást je­lentett. 1930. nyarán 12 hétig tartott a helyszíni összesze­relés. Október 24-én az ün­nepségsorozat első napján Antos Kálmán, a dóm fő­állású orgonistája ült az öt­­fm­anuálos játszóasztalhoz. Másnap, 25-én a rádió egye­nesben közvetítette Schmidthauer hajós orgo­­naművész hangversenyét, amelyen a Szegedi Filhar­monikus Zenekar is közre­működött Figedy-Fichtner Lajos vezényletével. A záró­­ünnepség október 26-án volt, amelyen a kor másik nagy orgonistája, Wehner Géza játszott. Az avatás után további bővítéseken gondolkodtak. Szentélyorgona építését ha­tározták el, külön játszó­asztallal — ez el is készült, 1931. november 11-én ad­ták át. Sevillai példát em­lítve Klebelsberg Kunó azt is szorgalmazta, hogy ne csak a szentélybe, hanem az altemplomba is építsenek orgonát. A „de profundis­­orgona”, a „kriptamű” vé­gül nem készült el. A sze­gedi dóm orgonája 134 hangszínváltozattal, össze­sen 10 ezer 180 sípot tud megszólaltatni. Átadásának idején a hetedik volt Euró­pában — a kriptaművel Passau és Milano mögött a harmadik lehetett volna. Így a „Közép-Európa legna­gyobb orgonája” címet vi­selheti. Hatéves rekontsrukció ért véget most azzal, hogy az összes síp kecskebőr fúvócs­­káját kicserélték. Újra szól minden hangszín, de idővel szükség lesz a központi ját­szóasztal felújítására, eset­leg cseréjére is. A félig pneumatikus, félig elektro­nikus technikával működő regiszterkapcsolókat telje­sen elektronizálni szeretnék, ám ehhez egyelőre hiányoz­nak a források. Szinte megszámlálhatat­lan, hatvan év alatt hány orgonakoncertet rendeztél­ itt. Ábrahám István, a temp­lom jelenlegi plébánosa az utóbbi huszonöt évre vissza­emlékezve elmondta, hogy az évenkénti 10-15 filhar­móniai koncert mellett a szabadtéri előadás napjain körülbelül ugyanennyi or­gonabemutatót szoktak tar­tani, ezen felül­­ előfordult, hogy az IBUSZ egyetlen év­ben külön 170 bemutatót rendelt. A mostani ünnepségek ke­retében október 21-én, va­sárnap este 6 órakor Mozart D-dúr miséjével kezdődik hangverseny, utána 7 órától Hunyadi Mátyás halálának 500. évfordulója alkalmából reneszánsz és mai szerzők műveit játssza dr. Bottkáné Égető Mária, a Dóm Ének­karának közreműködésével (vezényel: Varjasi Gyula). Október 23-án, kedden este 7 órakor az Osztrák Kulturális Intézet és a bel­városi plébánia közös ren­dezésében Franz Haselböck orgonái. Műsorában Johann Gottfried Walther, Johann Sebastian Bach, Liszt Fe­renc, Ludwig van Beetho­ven és Leopold Mozart mű­vein kívül elhangzik Ernst Köhler két átirata, Haydn Teremtés és Handel Mes­siás című oratóriumának részleteiből készült fantázia is. A koncertre a belépés díj­talan. Nyilas Péter Somogyi Károl­yné felvétele A flottakapitány partra száll ? (Folytatás az 1. oldalról.) biztonsági embereket za­varta a tömeg. Intézkedtek, hogy állítsák le a rendez­vényt. — Azóta eltelt három év. — Nézze, azt mégsem csi­nálhatjuk, hogy a Gomba nappal fürdő, este meg ku­pi. Budapesten most hirdet­ték meg a kétszemélyes kád­fürdőt : négyszáznyolcvan fo­rintért. Nem kell monda­nom, hogy személyi igazol­ványt senkitől sem kérnek — egyszerűen, kádaztatnak. Mi a Gombát fürdőnek akarjuk hasznosítani. Akkor is, ha ez púp a cég há­tán. — Kém lenne ésszerűbb, ha csak a vízszolgáltatás maradna az önkormányzaté, a fürdőket kiadnák vállal­kozóknak? — Rajtunk csak segíte­nének. Ki önt tiszta vizet a pohárba? — Hírlik, hogy más vál­lalkozók, köztük a Szőke Ti­sza Kft. vezetője, Veres Já­nos is szemet vetett az új­szegedi fürdőkomplexumra. Partra szállna a flotta ka­pitánya Újszegeden? — Erről nincs tudomá­sunk. Minket nem keresett meg ez ügyben. Különben is, a bérbeadás az önkormány­zat dolga. — Mi lesz a Gomba sor­sa? — Egy éven belül nem tudjuk megnyitni, az már bizonyos. A probléma sok­kal bonyolultabb, mint első hallásra tűnik. Hamarosan be kell zárnunk a Gőzfür­dőt. Vízgyógyászatra pedig szüksége lenne a városnak. Terveket készítettünk, hogy a Gombát összekötnénk a Forrás Szállóval, egy kor­szerű vízgyógyászati közpon­tot építenénk. — Miből, amikor fűtésre sincs elég pénz? — A szerényebb változat 80 millióba, az európaibb 300-ba kerülne. A Forrással közösen szeretnénk megépí­teni a beruházást. A szálló igazgatója hajlana is rá. Az a baj csak, hogy a Ma­gyar Szakszervezetek Or­szágos Szövetsége, akié a szálló, hallani sem akar a dologról. — Akkor marad a lakat a Gombán? — Egyelőre igen. Új vilá­gítást kell szereltetnünk, ez két és fél millió. A szellő­zés korszerűsítése legalább 10-11 millió. Erre most sen­kinek sincs a nadrágzsebben pénze. Elképzelhetőnek tart­juk, hogy részvénytársaság­gá alakuljon a vízművek. Magánvállalkozók bevoná­sával, külföldi tőke idecsa­­logatásával változna a hely­zet. Egyelőre azonban sen­ki sincs döntési helyzetben. Az új önkormányzat bizo­nyára hamarosan tiszta vi­zet önt majd a robárba. Rafai Gábor Nem államköltségen Augusztus 25-ei „Gyer­mekfalu, gyermekfalu” című cikkünkben egyik név nél­küli nyilatkozó azt állította, hogy a faluvezető fia állami költségen, mint a gyermek­falu lakója vett részt egy olaszországi táborozáson. A cikknek ez a megállapítása téves információn alapult. A valóság az, hogy az S. O. S. Gyermekfalvak Nemzetközi Szövetsége évente a gyer­mekfalu lakóival együtt a faluvezetőt és családját a szövetség költségén látja vendégül. A helyzet az óvást elutasították Az elmúlt héten több al­kalommal foglalkoztunk la­punkban a Szeged városi kórház-rendelőintézet ered­ménytelenül végződött igaz­gatóválasztásával. Első al­kalommal az óvással, amit dr. Kajáry Irén, a Csongrád Megyei Tanács egészségügyi osztályának vezetője és dr. Várkonyi László — az egyik pályázó — nyújtottak be a Csongrád Megyei Orvosi Kamara Elnökségének. Óvá­suk az ellen szólt, hogy a választáson a tartózkodást is érvényes szavazatnak minő­sítették, s ennek okán nem kapta meg egyik pályázó sem az orvos-igazgatói poszt betöltéséhez szükséges sza­vazati arányt. Másodszor dr. Csernay László egyetemi tanár, a megyei orvosi kamara elnö­ke, az igazgatóválasztó köz­gyűlés levezető elnöke indo­kolta, miért volt szabályos a szavazás, illetve miért uta­sította el a megyei kamara — egyhangúlag — az orvos­­igazgató-választással kap­csolatos óvást, amit egyéb­ként továbbított a Magyar Orvosi Kamara Országos Elnökségének. Ezúttal a Magyar Orvosi Kamara Országos Elnöksége tegnap érkezett döntéséről adhatunk tájékoztatást, amely a következőképpen szól: „A Magyar Orvosi Ka­mara Elnöksége a Szeged Megyei Városi Tanács Kór­ház-rendelőintézet orvos­igazgatói választásával kap­csolatos óvást elutasítja. Az elnökség a Csongrád megyei területi kamara állásfogla­lásával ért egyet.” A döntés ismeretében kér­deztük a városi tanács egészségügyi osztályának ve­zetőjét, dr. Csergő Tibort, mi következik ezután? A főorvos elmondta, új pályá­zatot írnak ki, amit a Nép­jóléti Közlönyben, illetve a helyi lapokban tesznek köz­zé. A beérkező pályázatokat továbbítják az orvosi kama­ra megyei bizottságához. A bizottság által javasolt pá­lyázók közül a kórház-ren­delőintézet főorvosai és szakorvosai választják meg az intézmény igazgatóját. A választási menetrend tehát ugyanaz, mint az első „for­dulóban”. Reméljük, másod­jára eredményt hoz. K. K. 3 „Drága hazám, te nagyok termőföldje” Ez a Kapisztrán Szent Jánosról szóló himnusz kezdő­sora. Tinódi Sebestyén regősénekének dallamára költött ének folytatja: „Vérben is tied dicsőid legtöbbje. De kis kertedben, melyet szentnek hívnak, mások is nyílnak, öt is, ki joggal a te kincsed már most, más nemzet szülte Kapisztráni Jánost. Kalábriából, mikor épp fosztották, nyerte az ország.... A pogány nékünk már sírhelyet né­zett, akkor jött hozzánk barátnak, s vitéznek. Hogy sírba dőljünk: nagy Hunyadiak kardja s ő nem hagyta.” 1386-ban Capes­tranóban született. Apja „északi bá­ró”, német származású lo­vag. 1400—1408-ig Perugiá­­ban jogot tanul. 1412-ig Ná­polyban a törvényszék elnö­ke. 1412—­15-ig Perugia kor­mányzója. A Nápoly és Ma­­latesta közötti háború alatt fogságba kerül. Kiszaba­dulása után Szent Ferenc rendjébe lép. 1420-tól 35 éven át a pápa küldötte­ként járja Európa országait, hogy a fejedelmeket és fő­urakat a török elleni küz­delemre, összefogásra bír­ja. Országnagyok békítése, eretnekeik megtérítése és a keresztény Európa megmen­tése a feladata és életcélja. A magyar rendek először 1452-ben hívták hazánkba. Ekkor kezdte fölismerni, hogy Magyarország megse­gítésén múlik Európa jövő­je: a török veszedelem el­hárítására a pápa, a feje­delmek, a császár összefogá­sa szükséges. A török hadak előnyomu­lásának hírére Győrbe érke­zett, ahol az Országgyűlésre összejött rendek még nem ismerték föl a nagy vesze­delmet. Hunyadi Jánossal Szegeden akart találkozni. Közösen Erdélyben a szö­vetségi sereg fölállításának tervén fáradoznak. 1456 elején Carvajal pápai követ átadja neki Budán III. Kalliszt pápa levelét, melyben a keresztes háború hirdetésével bízza meg. Márciusban összehívták az Országgyűlést. A rendek csak akkor mozdultak meg, amikor híre érkezett annak, hogy a szultán hatalmas se­reggel Nándorfehérvár felé tart. Kapisztrán országszerte hirdette a keresztes hábo­rút. Mire Szegedre érkezett, már 22 ezres sereg gyűlt össze. A pápa elrendeli a déli harangszót, hogy imá­val segítse az egész keresz­ténység a hadba indulókat. Történelmünk tanúsítja, mekkora győzelmet aratott Hunyadi és Kapisztrán se­rege a szultán hatalmas ha­dával szemben. A győzelem hírére a pápa aug. 5-ére Urunk színeváltozásának ünnepét rendelte el. Sem Hunyadi, sem Ka­pisztrán nem örvendezhetett sokáig a diadalnak. A ve­zér 3 hét után, Kapisztrán pedig október 23-án halt meg. Ilokon, Újlakon a fe­rences kolostorban temették el. A himnusz befejező vers­szaka: Ö azért mindig sze­ressük, dicsérjük. Kövessük abban, hogy másért is él­jünk. A földért, s az égért vívott harcban, biztasson arca! * Az alsóvárosi templom­ban október 21., 22., 23-án megemlékezést tartunk Ka­pisztrán Szent Jánosról az esti 6 órás szentmiséken. 23- án a Bartók kórus énekel. Kodály Magyar miséjével, s különböző motettákkal segí­tik elő az áhítatot. Mihály atya MIOSZ-álláspont A Mezőgazdasági Szövet­kezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) az Al­kotmánybíróság határozatá­val igazoltnak látja állás­pontjának helyességét; azt, hogy a mezőgazdaságban is elkerülhetetlenül szükséges privatizáció ne a szövetkeze­ti tulajdon terhére, és ne a termőföldnek a volt tulaj­donosok részére való vissza­adásával valósuljon meg. Mivel ezek a törekvések az Alkotmánybíróság határoza­ta ellenére, továbbra is ta­pasztalhatóak, a MOSZ el­nöksége szükségesnek tartot­ta, hogy ismételten megfo­galmazza a mezőgazdasági szövetkezeti tagság érdekeit tükröző álláspontját — erről tájékoztatta az MTI-t a MOSZ illetékese. A szövetkezeti közös tu­lajdonban lévő vagyon — benne a termőföld privati­zációjának egyetlen járható és alkotmányos útja a va­gyonnak a szövetkezeti ta­gok közötti nevesítése, tény­leges tulajdonba adása. A korlátozásoktól mentes tagi tulajdon teremti meg társa­dalmi méretekben az alapot ahhoz, hogy a mezőgazda­ságban is általánossá vál­hasson a magántulajdonon alapuló vállalkozás és a ta­gok érdekeit szolgáló szö­vetkezés. A Móra család csaknem minden tagjában élt művé­szi, költői tehetség. Már Mó­ra Ferenc is a bátyját, Ist­vánt követte, amikor diák­ként verseket kezdett írni. S Móra István fia, Móra László is követte apjának meg nagybátyjának példáját. Még kisdiákként ő szerkesz­tette családjuk hetente „megjelenő”, kéziratos Házi Tudósítóját, amelybe mind a hét testvér írt vagy raj­zolt valamit. Így kezdődött költői pályája. Ma száz esztendeje, Zen­­tán született. Ott volt apja tanító, onnan kerültek 1895- ben Budára. László a pápai tanítóképző elvégzése után 1909-ben Budán kezdett ta­nítani, s ott lett 1929-ben elemi iskolai igazgató. A világháborúból, hadifogság­ból jócskán kivette részét: 1914-ben bevonult, s csak 1920-ban került haza. Négy­éves volt már kisebbik fia, mire megláthatta ... A húszas években, ami­kor Móra Ferenc már pró­zájával lépett ki a körtöltés mögül az ország nyilvános­sága elé. Az Én Újságom­ban addig kifészkelt helyét unokaöccsének, Móra Lász­lónak adta át. Az ifjabb Móra gyermekíróként is méltó lett nagybátyja ne­véhez. Maga is szerkesztette a Meseország című gyer­meklapot, és sok verse je­lent meg elemi iskolai tan­könyvekben, Három korsó, három korsó címmel pedig 1929-ben kötetnyi meséje. Pályázatokat nyert, díja­kat kapott, sorra jelentek Abban is követte Ferenc bátyjának példáját, hogy szintén 54 évesen halt meg. 1944. december 29-én, fele­neg verseskötetei (Álmok szekerén, 1925; Sír egy or­szág, 1926; így jó, 1929; XX. század, 1939). Ének magamról című ver­sében így summázta életét: ségével együtt a szovjet csa­patok budai hadműveletei során vesztették életüket. Péter László Móra László centenáriuma Voltam kisgyerek, vidám, bohó. Voltam nagy gyerek, borkóstoló. Voltam gézengúz apám szellején. Voltam szerelmes, boldog vőlegény. Voltam beszédes, hallgatag, komoly. Voltam katona s bús hadifogoly. Voltam hazámtól messze kergetett. Voltam irgalom. Voltam szeretet. Voltam kenyér is mások kedvére. Voltam platánfa. Voltam venyige.

Next