Délmagyarország, 1990. november (80. évfolyam, 278-303. szám)
1990-11-01 / 278. szám
80. évfolyam, 278. szám 1990. november 1., csütörtök ALAPÍTVA: 1910-BEN Havi előfizetési díj: 101 forint Ára 4,30 forint A tegnapi hírek közül feltűnően sok, mely a pénzről szól. A pénzről, mint fizetőeszközről, mint juttatásról, segélyről, mint szegénységet vagy gazdagságot előidéző tényezőről, mint beruházások, vállalkozások megalapozójáról. A pénzről, melyet ezekben a fizetés körüli napokban valószínűleg minden családban, háztartásban megszámlálnak, sokszorozni vágynak, vagy csak beosztani legalább... Nyilván, a mintegy kétszáz, magas beosztású állami tisztviselő — miniszterek, államtitkárok és helyetteseik — is osztotta-Szorozta azt a szolid, 21 millió forint összértékű jutalmat, amit október 23-a alkalmából vehetett át. A kéthavi fizetéssel felérő juttatás ténylegesen a bruttó összeg egynegyedét jelenti — így szól a hír, melynek olvastán nyilván sokan felsóhajtanak, de szeretnének ők is ennyi adót fizetni! Budapesti hír: Demszky a főpolgármester! Nem szórólapot gyártanak! Alapítvány, vagyonvédelemre Mi van a borítékban ? Demszky Gábor a budapesti főpolgármester — Kisteleki eskütétel Helikopterek Gorbacsovtól — Magyarország—Ciprus 4-2 Cél: „Csongrád megye területén a vagyonvédelmi tevékenység színvonalának emelése, a kármegelőzés elősegítése. Ennek érdekében korszerű technikai eszközök és módszerek felhasználásának támogatása. A meglevő technikai eszközök folyamatos korszerűsítése és szükség szerinti pótlása. Vagyonvédelmi propagandatevékenység kifejtése.” Eszköz: egy alapítvány, amelynek okiratát a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság, a megyei tanács, az Állami Biztosító, több megyei vállalat, így a Zöldért, a gabonaforgalmi, a sütőipari, továbbá az OTP megyei igazgatósága, a Külkereskedelmi Bank szegedi kirendeltsége, a Szegedi Konzervgyár, a Délalföldi Pincegazdaság, az Éliker és a Vidia Kereskedőház Rt. képviselője tegnap, szerdán délelőtt írta alá a főkapitányságon, Szegeden. Az általuk létrehozott vagyonvédelmi alapítvány, jóllehet nem az első az országban, azt jelenti, Csongrádban is tettek valami újat a javak megóvása érdekében. A jelenlevők az egyébként igen gyakorlatias, célratörő és minden ünnepélyességet nélkülöző aktuson rövid ismertetőt hallhattak a megye és Szeged bűnügyi ismérveiről. A lényeg: rohamosan nőtt a bűncselekmények száma (a vagyon elleniek is), romlott a nyomozások eredményessége, ellenőrizhetetlenné válik lassan a bevásárlóturizmus, jelentősen nőtt a külföldi bűnelkövetők száma, új bűnözési formák terjedtek el (hengerzártörések, rablások, a valutázók körében a pénzpörgetés), a bűnözők egyre agresszívabbak. A betöréses lopások aggasztó méreteket öltenek Szegeden, az utcán leparkolt személyautók pedig hovatovább mindig kéznél levő prédái a rongálóknak, a tolvajoknak. Egy szakma, a rendőrség tehetetlenségéről lenne szó, vagy másról is? A 11 alapító — mint látszik a fölsorolásból, a legkülönbözőbb tevékenységet űzik — bizonyítja a vagyonvédtelenség manapság éppúgy bankügy, mint vállalati, mint személyes. A közé, tehát, függetlenül a foglalkozástól, a működési formától. Az alapítványtevők egyben kuratóriumtagok régebb óta tárgyaltak a főkapitányság vezetőivel, a tegnapi aláírásukat megelőzően már mindannyian szándéknyilatkozatot tettek, de nem ragaszkodnak semmiféle előjoghoz. Az 1 millió 120 ezer forintos törzstőkével rendelkező vagyonvédelmi alapítványhoz bárki csatlakozhat. Minden intézmény, vállalat, magánember előtt nyitott, politikamentes „szerződés" ez. Az okirat szövegének véglegesítése kis időt vett igénybe, ezért szünetet tartottak. Akkor tudtam meg a kuratóriumtagoktól például, hogy a törzstőkéhez nem nyúlnak, mindenkor a hozadékot használják föl. A meglevő pénzt abban a pénzintézetben helyezik el, ahol a legkedvezőbb kamatajánlatot kapják. A hozadékot nem bugyuta szórólapokra, reklámokra — mint amiket egyébként a vagyonvédelem témájában a korábbi esztendőkben tapasztalhattunk , hanem a valóban érdemi, hatásos prevencióra költik. Hallottam, hogy már több jelentkezővel, számos kisiparossal is tárgyalnak. Nem kizárt, hogy hamarosan újabb millióval gyarapszik a törzsvagyon. Az alapító tagok tegnap megválasztották a vezetőséget. Elnöknek Olasz Józsefet mb. főkapitány-helyettest, társelnöknek Pallagi Attilát, a Külkereskedelmi Bank szegedi igazgatóját, titkárnak pedig Rácz Attilát, a főkapitányság mb. vagyonvédelmi alosztályvezetőjét. Az alapítványnak még nincs csekkszámlaszáma — amint lesz, nyilvánosságra hozzák — akik érdeklődnek iránta, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság (Szeged, Kossuth Lajos sugárút 22— 24.) bűnüldözési osztályához fordulhatnak levélben, személyesen vagy telefonon (62/23-011). (A levélírók írják rá a borítékra: Vagyonvédelmi alapítvány.) M. E. nem mindenben vezet Szeged A bányabéka — felülről Szegényedünk. Lassan-lassan életszínvonalunkat csak a bányabéka „magasságához” hasonlíthatjuk. De vajon az országos tendencia hogyan érvényesül Csongrád megyében? Az átlagosnál gyorsabban, vagy lassabban romlik életszínvonalunk? — A megye hét városában élők anyagi helyzete között „statisztikailag" nincs lényeges különbség — mondja Klonkai László, a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatója. — Egy biztos, Szegeden látványosabban mennek végbe a folyamatok. Itt jobban szem előtt van a gazdag ember, és feltűnőbb a szegényedés is. Egy kis faluban látszólag ugyanúgy él a jobbmódú is, mint a szegény. — Mennyire nyílik szét az olló a két véglet között? — Erőteljes a differenciálódás Ez a kereskedelmi forgalomban is mérhető: a nagyon olcsó árukat és nagyon drágát lehet könnyen eladni. Az előzőt a bérből, fizetésből élők, az utóbbit a vállalkozók viszik haza. A szegényedés oka nálunk elsődlegesen abból adódik, hogy a bérek nem tudnak lépést tartani az inflációval. Csak másodsorban szól bele a munkanélküliség. — Az országos átlaghoz viszonyítva hol állunk? — Ha csak a béreket nézzük, jóval az átlag alatt. Az iparban dolgozók 70 forinttal, az építők HOO-zal, a kereskedők pedig 800 forinttal keresnek kevesebbet, mint az országos átlag. — Okok? — Elsősorban Budapest túlsúlya, ami félrebillenti a statisztikát. De ez már hosszú évek óta így van. Egy fővárosi ipari munkás átlagbére 12 ezer 510 forint, Csongrád megyében ugyanez a szám kereken 10 ezer forint. Az átlagkeresetekben még nagyobb a különbség, közel 3 ezer forint. De ha az átlagjövedelmet vesszük nagyító alá, akkor az első háromba beleférünk. Ez is jelzi, a második gazdaság, főleg a mezőgazdasági kistermelés aránya magas az itteni jövedelmekben. — Mennyire? — A jövedelmeknek alig felét adja a bér és a fizetés. — A hét megyei város bérei között mekkora a különbség? — Ha a szegedi ipari munkások 9682 forintos átlagbérét 100-nak vesszük, akkor Kistelek a második 99- cel, a sor végén pedig Csongrád kullog, 79-cel. — Mindez a fogyasztásban is tükröződik? — Nem. Nem mindenben Szeged vezet. A kiskereskedelmi forgalom dobogósa Kistelek. Itt évente 107 ezer forintot költenek el az emberek. Szeged csak második — 92 ezer forintos átlaggal, ezt követi Szentes és Mórahalom. — A fogyasztást a keresetek befolyásolják. A jövedelmet viszont alapvetően meghatározza, milyen a termelés szerkezete egy-egy városban! — Ez is érdekes. Ha az iparosodás fokát figyeljük, akkor Szeged csak a negyedik. A vizsgálódás alapja, hogy a városokban ezer lakosból hányan dolgoznak az iparban. — Mi a rangsor? — Hódmezővásárhely az első. Itt ezer emberből 185- en dolgoznak az iparban, Makón 158-an, Csongrádon 157-en, Szegeden „csak” 150-en. S hogy mit mutatnak a számok a jövőnkről? Nos, nem sok biztatót. A lakosság nehezen éli meg, hogy az eddig elért életszínvonalából most már jelentősen engednie kell. Eleinte ugyanis csak a luxusfogyasztást szűrtük ki életünkből. Ha ugyan luxusnak nevezhető az utazás, a pihenés, a szórakozás. Ma már azonban ott tartunk, hogy mindennapi fogyasztásunkat is erősen visszafogjuk. A számok pedig nem javulnak. A bányabéka csak így felülről tűnik ilyen békésnek. Megélni sokkal, de sokkal nehezebb ezt az időszakot. Rafai Gábor Labdarúgó EB-selejtező Le a kalappal... Amitől Panikosz Jakovu ciprusi szövetségi kapitány tartott, bekövetkezett: Budapesten, az MTK-VM pályáján szakadó eső fogadta a csapatokat az Európa-bajnoki labdarúgó selejtező mérkőzésen. A csapatok a következő összeállításban kezdtek: Magyarország: Petry — Disztl L. — Garaba, Limperger —, Mónos, Kozma, Bognár, Lőrincz, Szalma —, Kiprich, Kovács. Ciprus: Onisziforu — Szokratusz — Hrisztodulu, Kasztanasz, Konsztantin, Miamiliotisz — Kaloteu, Jiangudakisz, Szavva —, Kantilosz, Hsziuruppasz. Pillanatokkal a középkezdés után bebizonyosodott, hogy a vendégek nem alaptalanul féltek a csúszós pályától, rögtön az első magyar támadás eredményesen végződött. Bognár baloldali szögletét Lőrincz a védőket megelőzve öt méterről a kapu bal oldalába fejelte. 1-0. A váratlan előny birtokában felbátorodott a hazai együttes, sorra vezették veszélyes akcióikat. Úgy tűnt, csak a gólarány javítása lehet már a tét Mészöly Kálmán csapatának, de a 14. percben ezt a reményt a ciprusiak — egy időre — kérdésessé tették. A csúszkáló magyar védők között Hsziaruppasz megtalálta a rést, s 10 méterről petry felett emelt a hálóba, 1-1. Csak pár percig tartott a dermedtség. A görög Olympiakos Pireus védője Hrisztodulu ugyanis előbb Lőrincz fejesébe ért szerencsétlenül, s lábáról a labda a hálóba pattant, 2-1. A vendégek még az öngól miatt bánkódtak, amikor Hrisztodulu újabb szarvashibát vétett, ezúttal a veszélyesen betörő Kovácsot vágta fel a büntetőterületen belül. A tizenegyest Kiprich a jobbra vetődő Onisziforu mellett a bal sarokba helyezte, 3-1. Meglepő, de a csúszós pályán is látványos játékot produkált a magyar válogatott. Később, valamivel gyengébb lett az iram, de változatlanul a hazai támadások voltak ígéretesebbek. Szünet után olykor kifejezetten egyoldalú volt a játék, a vendégek — ha ez a sportágban lehetséges lenne — bizonyosan többször is időt kértek volna ... A 66 percben Kiprich rakétaként indult el, a 16-oson belül Miamiliotisz csak elkaszálni tudta. Erre a szabálytalanságra — nem úgy, mint az első félidő hajrájában — az albán bíró igent bólintott, újabb tizenegyest adott. Kiprich ezúttal is könnyedén vágta a labdát a kapu bal oldalába, 4-1. Alig egy perc volt hátra, amikor a kicsit önfeledt mámorba „feledkezett" magyar védelmen Tszolakisz átkígyózott, és a kapu bal oldalába helyezett, 4-2. Október, egyben az év harmadik EB-selejtezője olyan játékkal és eredménnyel zárult, amire a magyar futballválogatott iránt kifejezetten rosszindulatúan viseltetők is csak egy dolgot tehetnek: megemelhetik a kalapjukat. Magyarország—Ciprus 4-2 (3-1). Hungária körút, 4000 néző. V.: Kotherja (albán). Gólszerzők: Lőrincz (1. p), Hrisztodulu (19. — öngól), Kiprich (21., 66. — mindkettőt büntetőből), illetve Hsziuruppasz (14.), Tszolakisz (89.). Csere: Kozma helyett Fischer Pál (56.), Kiprich helyett Rugovics Vendel (75.), illetve Kantilosz helyett Angelosz Tszolakisz (59.), Konsztantinu helyett Panajiotisz Orfanidesz (72). Sárga lap- Hsziuruppasz (69.). A 3. csoport állása: 1. Magyarország 2. Szovjetunió 3. Olaszország 4. Norvégia 3. Ciprus 312-5-34 1 1 - - 2-02 1-1-1-11 2-110-21 1 - - 1 2-4 0 Röplabda NB I. Továbbra is nyeretlen az Építők Játékos és vezető egyaránt bízott abban, hogy a tegnapi mérkőzéssel megszakad a Szegedi Építők férfi röplabdáéinak egy hónapja tartó nyeretlenségi sorozata. Jó esélyük volt arra, hogy öt vereség után végre megszerezzék első győzelmüket, hiszen ellenfelük, a Vasas is csupán egyszer diadalmaskodott. Az első játszma a tervezettek szerint zajlott, simán nyertek a szegediek. A folytatásban, hasonló gyorsasággal, a Vasas kerekedett felül, majd a harmadik játékrészben is a vendégek voltk jobbak. Elsősorban azért, mert a szegediek rendkívül rosszul fogadták a nyitásokat, sáncukat szinte mindig átütötte a fővárosi gárda, mindezek tetejében Medvéék támadási kísérleteit könnyűszerrel hárították. A negyedik játszma hozta még a fordulópontot, bár a Vasas már 6:1-re vezetett. A „második sor” nagyszerű dolgokat produkált — nagy kár, hogy nem előbb cserélt Nyári edző —, remekül sáncolt, ütött, és mezőnymunkája is kifogástalan volt. Beárnyékolta a jó játékot, hogy a társaságot összefogó Nusser operált térde „fölmondta a szolgálatot”, be kellett fejeznie a küzdelmet. (Sérülése oly súlyos, hogy nem utazhat Rigába!) A mindent eldöntő ötödik, rövidített játszmában végig, fej-fej mellett haladtak a csapatok, mígnem 14:13-ra a házigazdák vezettek, ám a rövidzárlat, sajnos, vereségüket jelentette. Ismét drámai csatát vívott az építős gárda, melynek három kezdő játékosa „lebetlizett", minek következményeként a padlóról kellett felállnia. Ehhez is volt lelki és testi ereje, a végjátékban azonban a szerencse elpártolt tőle Szegedi Építők—Vasas SC 2:3 (6, -7, -10, 11, -14). Férfimérkőzés, Lila iskola, 200 néző. Vezette: Herpai, Grábner. Sz. Építők: Tóth, PETHEŐ, Polgár, Medve, Hulmann, Rácz. Csere: HUSZTA, BORHY, Nagy, NUSSER. Csikós. Edző: Nyári Sándor. (gyürki)