Délmagyarország, 1991. március (81. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-01 / 51. szám

81. évfolyam, 51. szám 1991. március 1., péntek ALAPÍTVA: 1910-BEN Havi előfizetési díj: 148 forint Ára 5,80 forint Hat hét háború Fegyvernyugvás az Öbölben • Biztonságos város-e Szeged? T­egnap George Bush amerikai elnök hivatalosan ki­hirdette az öbölbeli hadműveletek felfüggesztését. A bejelentést azt követően tették, hogy az iraki ENSZ-nagykövet szerdán kormánya nevében közölte a Biztonsági Tanáccsal: Irak teljesíti a rá vonatkozó rendelet valamennyi pontját. Az amerikai elnök bejelentésére — a hivatalos iraki rádióban elhangzottak szerint — az iraki haderők számára elrendelték a fegyverszünetet. Ez a har­cok végét jelenti: a hat hétig tartó öböl-háború a szövet­ségesek teljes győzelmével ért véget. A Magyar Köztársaság kormánya a tűzszünet hírére nyilatkozatot adott ki, melyben üdvözli Kuvait felszaba­dulását, és reményének ad hangot, hogy a BT határozatai­nak Irakkal való elfogadtatása valóban a háború végét je­lenti. A magyar kormány támogat minden olyan erőfe­szítést, amely a Közel- és Közép-Kelet térségében egy át­fogó biztonsági rendszer megteremtésére irányul. John­ Major brit miniszterelnök kormányának az Eu­rópai Közösségekkel foglalkozó „Fehér Könyvéhez” írt elő­szavában támogatásáról biztosította Magyarország EK-tár­­sult tagsági kérelmét, amely idővel elvezethet a teljes jo­gú tagsághoz. Iszlám a Szovjetunióban — Kevesebb a magyar szövetségesek képviselői­ i­vel, megtegyék a tűzszünet­hez szükséges katonai intéz­kedéseket. Amerika kérni fogja az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását, hogy a testület gondoskod­jék a háború­­ befejezéséhez szükséges lépésekről. A támadó hadműveletek felfüggesztésének feltétele, hogy Irak nem tüzel a szö­vetséges csapatokra, és nem indít Scud-rakétákat egyet­len ország ellen sem. Amennyiben Irak bármely feltételt megsérti, a szövet­­séges csapatoknak szabad­águkban áll újra felvenni a harcot. Bush hangoztatta, hogy a koalíciónak nem az iraki néppel, hanem vezetőikkel, mindenekelőtt Szaddám Huszeinnel volt viszálya; az iraki nép nem ellenség, nem törekszenek elpusztítására. A­­ hadifoglyokkal jól bán­nak, és várják a napot, ami­kor olyan vezetése lesz az országnak, amely kész bé­kében élni szomszédaival — mondotta. Bush feltételei Kuvait felszabadult, az iraki hadsereget legyőztük — jelentette be helyi idő szerint szerda esti­­ beszédé­ben George­­ Bush. Az ame­rikai elnök közölte, hogy a szövetségesek éjféltől (kö­zép-európai idő szerint reg­gel 6-tól) tűzszünetet lép­tettek életbe, de annak fenn­tartását feltételeikhez kö­tik. Az elnöknek a Fehér Házból sugárzott beszédét valamennyi tv- és rádióhá­lózat élő adásban közvetí­tette. imush bejelentette, hogy hat héttel a háború kezdete és 100 órával a földi hadműveletek megkezdése után a szövetségesek éjfél­től felfüggesztik a támadó hadműveleteket, s Irakon múlik, hogy ez tartós fegy­­­verszü­nethez vezet-e. A fel­tételek:­­ Iraknak haladéktalanul szabadon kell engednie min­den hadifoglyot, más orszá­gok állampolgárait, a ku­vaiti foglyokat és tájékozta­tást­­ kell adnia minden föl­di és tengeri akna helyéről, típusáról. — íróknak végre kell haj­tania valamennyi, az or­szágra vonatkozó ENSZ-ha­­tározatot, beleértve azt, hogy érvényteleníti Kuvait bekebelezését, és el kell fo­gadnia az elvet, hogy kárté­rítéssel tartozik az agres­sziójával okozott károkért, veszteségekért. A koalíció felhívja az ira­ki kormányt: jelöljön ki ka­tonai parancsnokokat, akik 148 órán belül találkoznak a Kádár Béla külgazdasági miniszter megbízásából Ku­vait bécsi nagykövetével tárgyalt a napokban az NGKM illetékese. A tárca osztályvezetője elmondta, hogy a minisztérium még a háború idején kidol­gozta azokat a terve­ket, amelyek segíthetik a magyar cégek bekapcsoló­­dását Kuvait újjáépítésébe. Az ezzel kapcsolatos írásos dokumentumot átvevő nagy­követ elmondta: mintegy másfél hónapra van szüksé­ge Kuvaitnak ahhoz, hogy felmérje a károkat, s priori­tási sorrendet állítson fel az újjáépítésben. Az osztályvezető azt is a nagykövet tudomására hoz­ta, hogy azok a magyar vál­lalatok, amelyek korábban jelen voltak a kuvaiti pia­con, készek az azonnali vis­­­szatérésre, így például a Chemokomplex gázcső­építésekben, a Transelektro ■ pedig erősáramú berende­zések szállításában, létesí­tésében vehetne részt. Ezen­kívül szó lehet magyar jár­műexportról, valamint élel­miszer-szállításokról is. A magyar vállalatok az ENSZ-embargó feloldása után részt vehetnek Irak újjáépítésében is, de ehhez előbb meg kell állapodni ar­ról, hogy Bagdad miként törleszti adósságát Ma­gyarországnak. Jelenleg 145 millió dollárral tartozik Irak, s ebből az elmúlt év­ben 16 millió a lejárt ma­gyar követelés, míg az idén 40 millió dollár törlesztése lenne esedékes. A teljes adósság visszafizetésének ideje egyébként 1995. * Amint visszaköltözik or­szágába a kuvaiti kormány, s normalizálódnak az ottani életkörülmények, a magyar (Folytatás a 2. oldalon.) Magyarok Kuvaitba „Boldogok vagyunk, hogy a tulajdona lehetünk” Elkelt a konzervgyár Február 25-étől új gazdája van a Szegedi Konzervgyár­nak. A második eladási kísérletet az különböztette meg az elsőtől, hogy kisebb volt a nyilvánosság, nagyobb az ered­ményesség, s valami elképzelhetetlen a gyorsaság. A gyá­ron belül megnyugodtak a kedélyek, úgy tűnik, nincsenek már veszélyben az utóbbi hónapokban ugyancsak ingatag munkahelyek. Délelőtt 10 órakor mun­­kásgyű­lésen mutatkozott be a vevő, Balázs András, a Sámson Kft. (Holding) tu­lajdonosa. A magabiztos vállalkozó az emberek ér­zelmeire is tudott hatni, sű­rűn elhangzó kulcsmonda­ta: „A gyár a maguké.” A Sámson-Szeko Kft. — így hívják ezután a konzerv­gyárat — vezérigazgatója, Szikszay Miklós is optimista volt, márciustól béremelést ígért, s ezért racionális gaz­dálkodást, takarékosságot kért cserébe. Kérése másnak is volt. (Folytatás a 3. oldalon.) Szombati magazinunkban — Baka István verseit közöljük; — a katolikus papi békemozgalom 1956 utáni újjáala­kításáról olvashatnak: — Szellemi körök című összeállításunkban a tudomány fellegváráról, az egyetemről hozunk „életképeket", s a kávéház, mint agóra mellett „érvelünk”, többek között ismertetjük Kass János és Koczor György fen­tebb közreadott tervét a Stefánia átalakítására. (újszászi) M­inden valós önkor­­­­­­mányzat életképessé­gének feltétele, hogy megfe­lelő gazdasági alapokkal rendelkezzen. Ennek egyik eszköze lehet a helyi adók bevezetése. A rövid szám­vetés, és az önkormányzat költségvetésében szükség szerint jelentkező fokozott bevételi igény ismeretében nem lehet reális alternatíva az, hogy Szeged városában a helyi adókat bevezetik-e, vagy sem. A körülmények kényszerítő hatására a he­lyi adók bevezetése az ön­­kormányzat számára nem­csak lehetőség, hanem saj­nos kötelezettség. A nehéz helyzet természetesen foko­zott felelősséggel jár, ezért az önkormányzatnak az eszköztár számbavételekor figyelembe kell vennie az adóalanyok, de különösen a város lakosságának teher­viselő és -fogadó képességét. Az önkormányzat 1991. évi költségvetésében mutat­kozó bevételiforrás-hiány enyhítésére eszközként a helyi adók „kombinációjá­nak” több változata készült el. Adófajták Az 1990. évi C. törvény szerint az önkormányzat rendeletével építményadó, telekadó, kommunális adó, idegenforgalmi adó, helyi iparűzési adó bevezetésére jogosult. A város adómegál­lapítási jogát korlátozza többek között az, hogy a bevezetett adó mértékeként nem állapíthat meg többet a törvény szerinti adómaxi­mumnál. A jogszabályban meghatározott mentességek bővíthetők, az egyedi ügyek­ben gyakorolható méltá­nyosság egyéniesített jogal­kalmazást tesz lehetővé. Az egyes adónemek főbb jellemzőiről tudni kell: Az építményadó alanya az építmény tulajdonosa. Tárgya a lakás és nem­ la­kás céljára szolgáló épület. Az adó mértékének maxi­muma 300 forint/négyzet­­méter. Mentes az adó alól például a szükséglakás, to­vábbá valamennyi lakás esetén egyenesági hozzátar­tozók után személyenként 25 négyzetméter. A telekadó alanya a telek tulajdonosa. Tárgya a be­építetlen belterületi föld­részlet Az adó évi mérté­kének felső határa 100 fo­­rint/négyzetméter. Mentes az adó alól például az épí­tési tilalom alatt álló telek. A telekadóval kapcsolatban szükséges eloszlatni azt a félreértést, hogy az önkor­mányzat a kiskerteket négy­zetméterenként 100 forint adóval kívánja terhelni. A kiskertek, mint zártkerti ingatlanok ugyanis nem belterületi földrészletek, ezért nem tárgyai a telek­adónak. A kommunális adó eseté­ben a magánszemélyek adó­kötelezettségét a tulajdoná­ban álló építmény, telek, valamint a nem magánsze­mély tulajdonában álló la­kás bérleti díja alapozza meg. Az adó mértékének felső határa évi 3 ezer fo­rint. A vállalkozók kommuná­lis adójának alanya a vál­lalkozó. Az adó alapja az adóalany által helyben fog­lalkoztatott személyek át­lagos létszáma. Az adó mér­tékének felső határa évi 2 ezer forint/fő. Az idegenforgalmi adó alanya a lakásnak nem mi­nősülő üdülő tulajdonosa, illetve a nem állandó la­kosként 48 órát meghaladó­an tartózkodó magánsze­mély. Az ideiglenes tartóz­kodás esetén az adó mér­tékének felső határa sze­mélyenként és naponta 100 forint. A helyi iparűzési adó esetén az adókötelezettséget az önkormányzat illetékes­ségi területén végzett gaz­dasági tevékenység alapozza meg. Alanya a vállalkozó. Az adó alapja az értékesí­tett termék, illetve a vég­zett szolgáltatás éves nettó árbevétele. Az adó mérté­kének felső határa három ezrelék. Változatok — bevételre Az önkormányzat gazdál­kodásához elengedhetetle­nül szükséges bevételi for­rások bővítését és az adó­alanyok teherviselő képes­ségét figyelembe véve, há­rom változatot dolgoztunk ki. „A” változat: A szektor­­semlegesség és arányos te­herviselés hangsúlyozása mellett a törvényben bizto­sított ötféle adó bevezetése az adómaximum 30 száza­lékának megfelelő mérték­ben. Ezen változat szerint egész adóévre az elméleti­leg megállapítható helyi adók, a még meglevő, úgy­nevezett tanácsi adók, vala­mint az illetékek együttes összege 526 millió forint, ebből a várható bevétel 366 millió forint. „B” változat: A tervezett helyi adók eltérően érintik a lakosságot, annak egyes csoportjait, illetve a gazdál­kodó szerveket, vállalkozó­kat. 1991. évben a lakossági terhek aránytalan növeke­désével számolhatunk, ezért ebben az évben csak a gaz­dálkodó szerveket, vállalko­zókat terhelnék a helyi adók, a törvényben bizto­sított maximális adómér­­ték­kel. A magánszemély adóalanyok 1992. január 1- jétől adóznának. A változat ez évben csak a gazdálkodó szervekre, vállalkozókra há­rítaná. Ezen változat sze­rint az elméletileg megálla­pítható évi helyi adók, ta­nácsi adók és illetékek együttes összege 995 millió forint, a várható bevétel 651 millió forint. „C” változat: A magán­­személyek a vagyoni típu­sú adók (építményadó, te­lekadó) helyett egységesen kommunális adót (évi 2 ezer forint) fizetnének, a gazdálkodó szervek, vállal­kozók pedig a törvényben biztosított lehetőségek és garanciális korlátok között maximális adómértékkel adóznának. Ezen változat szerint, éves szinten a helyi adók, maradvány­tanácsi adók és az illetékek együt­tes összege 1 milliárd 139 millió, a várható bevétel 733 millió forint. Mindhárom változatban az év közben történő beve­zetés esetén természetesen az adókivetés és bevétel időarányos részével számol­hat a költségvetés. A kü­lönböző változatok egybeve­téséből kitűnik, hogy a „C” variáció várható bevétele enyhíti a legnagyobb mér­tékben a k költségvetés hiá­nyát. Ezen változat az adó­alanyok körében szerényebb arányosságot mutat, a la­kosság terheit elviselhetet­len mértékben nem növelné. Közmeghallgatás A helyi adók politikai súlya, az adóalanyokra há­ruló többletterhek miatt is szükséges kutatni a bevéte­li forrásokat, és szigorú mércével vizsgálni a kiadá­sok körét. Az önkormány­zat közgyűlése legutóbbi ülésén egyelőre ezért sem foglalt állást a helyi adók kérdésében. Tekintettel arra, hogy az önkormányzat olyan felelős döntés előtt áll, amely a város lakosságát széles kör­ben érinti, ezért a helyi adókról 1991. március 4-én, 17 órakor a Szegedi Ifjúsági Házban közmeghallgatást tart. Addig is várja az ön­­kormányzat a lakosság ész­revételét a helyi adókról. Javaslataikat az Adó- és Il­letékhivatalnál­­ (Szeged, Széchenyi tér 9., ’ tsz. porta előtt elhelyezett dobozban), vagy a városi ügyfélszolgá­lati irodában (Szeged, Szé­chenyi tér 11., sz. hasonló módon) írásban tehetik meg. Dr. Lippai Pál polgármester A helyi adókról Szeged város közhatalmi jogosítványainak gyakorlásá­hoz, alapvető közszolgáltatást végző intézményeinek mű­ködtetéséhez az elmúlt évben 4,9 milliárd forinttal rendel­kezett. A város üzemeltetése sokkal inkább tűnt bűvész­mutatványnak, mint a pénzeszközökkel történő gazdálko­dásnak. Az önkormányzatnak — a várható inflációra is te­kintettel — az 1990. évhez hasonló, de a valós igényeket meg sem közelítő ellátás biztosításához mintegy 5,6 mil­liárd forint bevételre volna szüksége. Ezzel szemben a város az előzetes számítások — vagy talán némi túlzással: remény — szerint 4,4-4,5 milliárd forint bevétellel számol. Az egyszerű számtan alapján is könnyen belátható, hogy a nélkülözhetetlen feladatok ellátásához a város pénztár­cájából több mint 1 milliárd forint hiányzik.

Next