Délmagyarország, 1991. október (81. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-01 / 230. szám

2 Külpolitika lisszaboni Levél Választások előtt Lisszabonból, Portugália festői szépségű fővárosából jelentkezem, az­zal a szándékkal, hogy időnként hírt adjak ebből a hazánkhoz sok tekin­tetben hasonló országból. A feladat élvezetes és nem is túl nehéz, hiszen már három éve élek itt. Hivatásom muzsikus, és mint zenekari hegedűs kezdtem el dolgozni 1988. május 1-jén. Jelenleg a Lisszaboni Operaház zenekarában játszom, és kedves, jó fülű portugál gyerekeket tanítok egy magán zeneiskolában. Férjem portugál, foglalkozása újságíró, így segít­ségével valóban a legfrissebb információkkal tájékoztathatom a Délma­­gyarország kedves olvasóit. A hasonlóság a két ország között nyilvánvaló. Területe: 88 619 négy­zetkilométer, a tengeren túli területekkel, Madeirával, az Azori-szi­­getekkel és Macau-val együtt 90 619 négyzetkilométer. Lélekszáma: 10 721 700. Államformája köztársaság, népszerű elnökük, Mario Soares 1990 szeptemberében hazánkban is járt. Politikai életét a többpártrend­szer jellemzi. Az első helyet a szoc. dem. párt (PSD) foglalja el, de a szo­cialista párt (PS) is jelentős képviselettel rendelkezik a Parlamentben. Őket a CDU nevű koalíciós párt követi, melyben az Alvaro Cunhal­­vezette kommunista párt a hangadó. Az ország festői szépsége változatosságában rejlik. Nyugaton és délen az Atlanti-óceán határolja smaragd színű vizével. Északon magas hegye­ket lát az utazó, Lisszabontól délre gabonát érlelő alföldre ér, ez Alenteje. Az éghajlat sem egyenletes. A belső területeken nyáron a 30-36 Celsius­­fok sem ritka, télen pedig a magasabb, hegyes vidéken hó is esik, a hőmérséklet 0-5 Celsius-fok. (A „Serra da Estrela” például ilyenkor közkedvelt síparadicsom.) Lisszabon klímája kellemesebb. Nyáron 30 Celsius-fok fölé ritkán emelkedik a hőmérő higanyszála, a telet + 8, + 10 Celsius fok körüli hőmérséklet jellemzi. Dél-Portugália, Algarve rengeteg turistát vonz nyáron. A vízhőmérséklet 23-24 Celsius-fok, ellentétben az északi 18-19 fokkal szemben, és az éghajlat napfényes, száraz. A turizmus az ország jelentős jövedelmi forrása, különösen az angolok kedvelt üdülőhelye Portugália. Az ország állammá 1143-ban egyesült, amikor első királyuk, Don Al­fonso Henriques kiűzte az arab hódítókat. Az arab uralom itt kb. 500 évig tartott, emlékeit ma is megtaláljuk az építkezésben, a nyelvben­­ az al-lal kezdődő szavak, mint Algarve, Alentejo, Alcantara­­, az étkezési szoká­sokban. A sötét haj, barnás bőr és a markáns vonások is utalnak erre az örökségre. Az Avis-uralkodóház 1385-től 1580-ig adott királyokat az országnak. /. Joao fia, Infante D. Henrique - .kormányos Henrik” - már­­ V-V vzázad első felében új földrészek fölfedezésére küldte a hajósokat. Diego Cao pillantotta meg először a Kongó folyót, Bartolomeu Dias hajózta körül elsőként a Jóreménységfokot, Vasco da Gama pedig eljutott Indiába. Pedro Alvares Cabral pillantotta meg először Brazília földjét, Fernao de Magalhaes - mi Magellánként ismerjük - hajózta kö­rül először a Földet. Az ismeretlen földrészek 60 százalékát a portugál hajósok fedezték fel Európa számára. Az ország Don Manuel alatt (XV. század vége, XVI. század első fele) élte virágkorát, dicsősége Spanyolországéval vetekedett. 1580 után, az Avis-ház kihalásával oldalági örökösként II. Fü­löp spanyol-Habsburg király került a trónra, és 60 éves gyűlölt uralma alatt igyekezett megnyir­bálni Portugália politikai, kereskedelmi hatalmát. Ebből az időből származik a szólás: „De Espanha, nem bem vento, nem bem casamento". (Spanyolországból nem jó sem jó szél, sem jó házasság.) 1640-ben elül­dözték Fülöpöt és a portugál Bragança-ház vette át a királyi jogart, és 1910-ig meg is tartotta. Ettől kezdve köztársaság az ország államformája. Hazánk és Portugália kapcsolatában van egy igen érdekes közös momentum. Horthy kormányzó 1944 után itt talált végleges menedéket. Családjával Estoril-ban, Lisszabon pazar tengeri üdülőhelyén telepedett le, és mindvégig csodálója maradt António Salazar diktatúrájának. Itt érte a halál, hamvai a lisszaboni Angol Temetőben nyugszanak. Portugália gazdasági élete erőteljesen és szemmel láthatóan fejlődik. jelentős Közös Piaci támogatást élvez, a külföldi tőke jelenléte is számot­tevő. Az infláció jelenleg 11,4 százalék, csökkent az év eleji 14 százalékhoz képest. 1991. október 6-án parlamenti választások lesznek, két héttel előbb megkezdődött a választási kampány, nagy felhajtással. Legtöbb esélyt a hatalmon lévő PSD-nek jósolnak, bár elképzelhető, nem éri el az abszolút többséget. Ebben az esetben koalícióba lép a PS-szel, mely a legutolsó felmérések szerint szorosan a PSD nyomában halad. A másik jelentős esemény, mely lázban tartja a közvéleményt, Portugália elnöklete az Európa Közösségben, mely 1992 januárjában kezdődik és 6 hónapig tart. Hatalmas beruházással készül el az eseményre a Centro Cultural de Belém, mely óriási­­ operák előadására is alkalmas­­ kongresszusi teremmel, kiállítások és kulturális rendezvények özönével fogadja majd az idelátogatókat. Minderről és a választási eredményekről a következő alkalommal tudósítok, remélve, hogy a kedves olvasók érdeklődve és szeretettel fogadják a Lisszaboni leveleket. Erdei Klára Elvi megállapodás az EK-val Az MTI tudósítójának megbíz­ható forrásokból származó értesülé­se szerint az Európai Közösségek miniszteri tanácsában hétfő délelőtt elvi megegyezés jött létre a három társuló országgal - Csehszlová­kiával, Lengyelországgal és Ma­gyarországgal - való tárgyalási mandátum módosításáról, bár a textilkereskedelemmel kapcsolatos formulát még egyeztetik a minisz­terek. A megállapodás lehetővé teszi a három országgal folytatott társulási tárgyalások érdemi felújítását azt követően, hogy a szeptember 6-i francia „vétó” nyomán ezeket lé­nyegében technikai érintkezésre csökkentették, mivel a közösségek bizottsága az érdemi vitapontokról való tárgyalásra nem rendelkezett felhatalmazással. A három ország nagyobb piacra jutási lehetőséget sürget mezőgaz­dasági és textilipari termékei szá­mára. Vitás még a munkaerő sza­bad vándorlása, és néhány más kér­dés is. Délmagyarország Kedd, 1991. OKT. 1. 'A Vád: katolikus terror­export A szerb Vecernje Novosti című lap hétfőn Németországot azzal is vádolta, hogy fegyvereseket küld Horvátországba. Az újság szerint „több mint 25 ezer jól képzett harcost, többségében tapasztalt, több országból toborzott terroristát" dobtak át Jugoszláviába egy frankfurti katolikus szervezet segítségével. A zágrábi rádió jelentése szerint tegnap ismét heves harcok színhelye volt Vukovár és környéke: a szövetségi hadsereg három vadászbombázója támadta Vukovár külvárosát, majd reggel Belgrádb­ól elindult páncéloskonvoj is részben a város felé vette útját. A Zágrábtól 70 kilométerre fekvő Bjelovárból napok óta tartó harcok után visszavonult a szövetségi hadsereg. Az ENSZ iraki missziót teljesítő nukleáris fegyverellenőrző csoportja kézzelfogható bizonyítékokat talált arra vonatkozóan, hogy Bagdad érdeklődést mutatott egy nukleáris szerkezet felrobbantása iránt. Arról a kérdésről, hogy Irak mikor lett volna képes nukleáris fegyverek előállítására, David Rydd, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) szóvivője úgy nyilatkozott, hogy legkésőbb az évtized közepére Bagdad évi két-három nukleáris töltetet készíthetett volna. A csehszlovákiai magyarság kulturális életét szervező Csemadok országos választmányának tegnap kiadott állásfoglalása szerint a magyar szervezet nem támogatja azokat a politikai erőket, amelyek azt szorgalmazzák, hogy a Cseh és Szlovák Köztársaság alkotmányellenesen, a nemzetiségek jogbiztonságának szavatolása nélkül bomoljék fel szuverén Csehországra és Szlovákiára. A Csemadok - a referendum szó használata nélkül - gyakorlatilag csatlakozott azokhoz, akik népszavazást szorgalmaznak a Csehszlovák Föderáció jövőjéről. Mozgósítás Boszniában Újabb konvoj indult Horvátország felé Belgrádban egyelőre még nem erősítették meg hivatalosan azt, hogy újabb katonai menetoszlop indult útnak Horvátország felé. A komoly páncélos hadoszlop hétfő reggel haladt át Belgrádon, de moz­gásáról egyelőre még nem lehet képet alkotni. Elképzelhető, hogy csak újabb erődemonstrációról van szó, de azt sem tartják kizártnak, hogy a friss erők útnak indításával a hadsereg igyekszik megszilár­dítani Szlavóniában megrendült helyzetét. A Sídnél és Vinkovcinál kiala­kult helyzet nem kedvez a hadse­regnek. Vinkovci városának lakta­nyáját fel kellett adni, a Sid köze­lében, Tovarniknál kialakult front­vonal pedig szétzilálódott, mivel távozott több rosszul felszerelt ka­tonai alakulat. A katonai menetoszlop útnak indítása mindenképp a Kadijevic nemzetvédelmi miniszter és a Franjo Tudjman elnök között létrejött tűzszüneti egyezmény megsértését jelenti. Ez a meg­állapodás ugyanis előirányozza, hogy visszavonják a laktanyákba a jugoszláv haderőt, s ehelyett most újabb egységek indultak útnak. A hadsereg bizonyára azzal indokolja majd döntését, hogy a horvát fegy­veres erő sem tesz eleget a fegyver­nyugvásnak, hiszen több laktanyát támadtak. Bosznia-Hercegovina nyugati részén általános mozgósítást ren­delt el a Banja Luka-i katonai kör­zet parancsnoka, Nikola Uzelac tá­bornok. A mozgósítás minden 20-60 év közötti, Bosanska Kraji­­na-i (szerbek lakta) férfit érint. A francia hírügynökség jelentése szerint Alija Izetbegovic boszniai elnök a katonai behívást „törvény­telennek” minősítette és „magán­háború viselésével” gyanúsította Uzelac tábornokot. Öngyilkosságot követett el a horvát származású Vladimir Barovic ellentengernagy, aki a múlt hétig a pulai helyőrség parancsnoka volt - jelentette vasárnap este a horvát televízió. Pénteken az 52 éves főtisztet a horvátországi Splitbe vezényelték át. Pulába Ba­rovic helyére a szerb Dusan Rakic került. Meg nem erősített értesü­lések szerint a pulai helyőrség kaszárnyájában Barovic leváltása előtt és annak napján lövöldözést hallottak és nem zárták ki azt a feltételezést, hogy a katonák között tűzpárbaj volt. Szerbia két legnagyobb ellenzéki pártja követelte a november 10-ére kiírt szerbiai helyhatósági válasz­tások elhalasztását a jugoszláviai harcok, a hágai békekonferencia befejeztéig. A Szerb Megújulási Mozgalom szombaton, a második legnagyobb ellenzéki párt, a De­mokrata Párt pedig vasárnap dön­tött így. Branko Kostic, a jugoszláv ál­lamelnökség alelnöke vasárnap este kijelentette: nagyobb esélyei len­nének a jugoszláviai béke megte­remtésének, ha a horvátországi vezetés tudomásul venné, hogy nem számíthat külföldi katonai segítségre. A Crna Gora-i tévében elhangzott nyilatkozatában Kostic hozzátette: össze kell roppantani a horvát fegyveres erőket, és azután tárgyalóasztalhoz lehet ülni. A ju­goszláv alelnök bejelentette, hogy kedden (szeptember 7-e óta elő­ször) összeül az államelnökség. Több mint 200 katonai járműből álló konvoj indult el hétfőn kora reggel Belgrádból Horvátország felé - jelentette az AFP francia hírügynökség tudósítója a jugoszláv fővárosból. Az AFP helyszíni tudósítója szerint a konvojban mintegy harminc páncélos csapatszállító jármű, húsz nehézharckocsi is halad a jugoszláv fővárost Zágrábbal összekötő autóúton. Magyar feltételek A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nyolctagú el­nöksége szombat esti kolozsvári ülésén hosszas elemzés után úgy döntött, hogy amennyiben felkérik kormányalakítási tárgyalásokra, azokon részt fog venni. Kijelöltek és meghatalmaztak egy négytagú tárgyaló küldöttséget is Domokos Géza elnök, Szőcs Géza politikai alelnök, valamint Csapó József és Tokay György elnökségi tagok sze­mélyében - közölte az MTI tudó­sítójával Patrubány Miklós, az RMDSZ elnökségének tagja. Patrubány Miklós közölte, hogy az RMDSZ esetleges kormány rész­vételének ugyanakkor számos fel­tétele van. Közülük négyet emelt ki: Petre Roman valóban mondjon le és távozzon hivatalából. Victor Stanculescu volt védelmi, jelenlegi ipari miniszter személye az új kor­mány megalakításánál semmikép­pen sem merülhet fel. Román kormányválság Petre Roman kormányfőnek tekinti magát Cáfolta, hogy alap­vető súrlódások let­tek volna a román elnök és ő közötte, azt azonban elismer­te, hogy a szenátus elnökével, Alexand­ra Birladeanuval komoly ellentétei tá­madtak, mivel a tör­vényhozás magas rangú beosztottjának gondolkodása „kommunista típusú gazdasági nézeteket tükröz”. Érdekes megállapítást tett a mostani bukaresti bányászakció hátteréről. Véleménye szerint mind a múlt heti drámai események, mind pedig a tavaly júniusban tör­téntek közös tőről fakadnak.­­ A bányászok bukaresti feljövetelét csupán az tudta megszervezni, aki ehhez megfelelő feltételekkel és kapacitással rendelkezett - mon­dotta sokat sejtetően, hozzátéve: a történtekért tehát az a hibás, aki hasonló akciókat „sajnos, már más alkalmakkor is megszervezett”. A Zsil-völgyi bányászok legutóbbi megjelenését „szélsőbaloldali, vagyis kommunista” megmozdu­lásnak nevezte. Az akció legtra­gikusabb következményének azt tartotta, hogy a Nyugat bizalmat­lansága ismét fokozódott Romá­nival szemben: ez mindenekelőtt szer­ződések és kölcsö­nök leállításában, felfüggesztésében és elhalasztásában mutatkozik majd meg. Hétfő reggel csaknem 40 ezer Zsil-völgyi bányász vette fel újra a munkát azt köve­tően, hogy a múlt héten közel hat­ezer társuk a román fővárosba uta­zott, nyomatékot adandó követelé­seiknek. A bukaresti összecsapá­sokban öt személy meghalt és négyszáz megsebesült. A szakszervezetek képviselői a bányászok előtt megerősítették azokat az engedélyeket, amelyeket sikerült elérniük elmúlt heti tár­gyalásaikon. Lemondásom tulajdonképpen az erőszak előtti meghátrálást jelentette volna - a demokrácia meghátrálását a nyers erőszak előtt - mondotta Petre Roman a román televíziónak. Amint ez alkalommal is hangsúlyozta, még mindig kormányfőnek tekinti magát, mert - éppen a fent említett ok miatt - a „lemondás helyett csupán a mandátumát ajánlotta fel az államelnöknek”. Phare-program 8,7 milliárd forint Magyarországnak A megállapodá­sok értelmében, a re­formfolyamat támo­gatására, szerkezet­­átalakításra és priva­tizációra előirányzott összeg 4 milliárd fo­rint, 1,3 milliárd fo­rint jut a mezőgaz­dasági és élelmiszer­­ipari ágazat átalakításának és pri­vatizálásának segítésére. Egymil­­liárd forintot a magyar és az EK kutató-fejlesztő szervezetei közötti kooperáció elősegítésére, a magyar kutatás és fejlesztés minőségének és hatékonyságának javítására fordítanak. 800 millió forintot irá­nyoztak elő a magyar vámrendszer infrastruktúrájának fejlesztésére, 500 millió forintot az energiaprog­ram támogatására és átszervezé­sére, 500 milliót a kereskedelem­ fej­lesztés korszerűsí­tésére, 400 milliót a kis- és középválla­latok támogatására, 200 millió forintot pedig a közlekedés­­fejlesztési koncep­ció kidolgozására. Az összegek felhasználása az EK szabályai szerint történik. Ez lehetőséget ad arra, hogy magyar beszállítók és szolgáltatók is közvetlen haszonélvezői legyenek a Phare-programnak. Az Európai Közösség 8,7 milliárd forint pénzügyi támogatást biztosít Magyarország számára hat pénzügyi megállapodás alapján - jelentette be hétfői sajtótájékoztatóján Bogár László, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának államtitkára. Ez a 8,7 milliárd forint az eddigi legnagyobb támogatás, amelyet a Phare-program keretében az Európai Közösség nyújt Magyarországnak. Menekültmérleg A hét végén, péntek reggeltől hétfő reggelig 870 jugoszláv állampolgár kért ideiglenes mene­déket Magyarországon - mondta hétfőn délelőtt az MTI érdeklő­désére Krisán Attila, a BM Határ­őrség helyettes szóvivője. Hozzá­tette: ugyanakkor 153 jugoszláv állampolgár visszatért hazájába. A hét vége a határőrség tájékoz­tatása szerint nem volt nyugodt a jugoszláv határhoz közeli magyar településeken, miután többször is lövöldözés zaja hallatszott, s volt olyan erejű robbanás, amelyet Nagykanizsán és Nagyatádon is lehetett észlelni.

Next