Délmagyarország, 1991. november (81. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-01 / 256. szám

PÉNTEK, 1991. NOV. 1.Belpolitika 3 Viszályt vető nagygazdák A kisgazdák „nagygazda” része nincs tekintettel arra az alapvető tényre, amit Oláh Sándor, az FKgP-képviselőcsoport helyettes vezetője imigyen fogalmazott meg: Az ország érdeke stabilitást kíván... Ugyanakkor kijelentette: a hárompárti tárgyalás az országos vezetőség szerdai határozata (kizárások, futószalagon) és Torgyán József bírósági keresete (négy minisztert perel) után nemcsak politikailag, hanem etikailag is folytathatatlan. A parlamenti frakció a kizárásokat jogtalannak, törvénytelennek, szabálytalannak minősíti. Ellentámadásba menvén, Oláh Sándor megállapította, miszerint Torgyán József nem teljesítette azt a frakcióhatározatot, amely nyolc napot szabott meg számára, hogy feddhetetlenségét bizonyítsa. Az Országgyűlés szociális bizottságának tagjai egy interpelláció nyomán megtudták, miszerint folyamatban van a lakáskoncepció kialakítása, és novemberben a kormány, illetve a parlamenti bizottságok elé kerül a tervezet. A Pénzügyminisztérium képviselője ugyanakkor közölte, hogy sem idén, sem jövőre nem várható a szociálpolitikai kedvezmények növelése. Nagy vita alakult ki a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló, idén meghozott törvény módosításáról rendelkező javaslatról. Bár az előterjesztést általános vitára alkalmasnak találták, felhívták a figyelmet: a dokumentum ellentétben áll azzal az elvvel, hogy az állam is vállaljon át bizonyos részt a munkanélküliséggel együttjáró terhekből. A kormányszóvivői tájékoztató szerint a kormány ismét foglalkozott a világkiállítással. A kabinet egyhangú szavazással döntött, miszerint az Országgyűlés keddi plenáris ülésén kéri, hogy a Ház kezdje meg annak a törvénytervezetnek a vitáját, amit a Házbizottság felkérésére készítettek. A rendőrségről szóló törvényjavaslat mindenekelőtt azt szabályozza, hogy e szerv az alkotmányos alapértékeket szolgálja. Alapvető feladata a közbiztonság és belső rend védelme lesz. Bevezetik a biztonsági ellenőrzés alá helyezés intézményét, ami lehetővé tenné a többszörösen visszaeső bűnözők kontrollját, ám csakis bírósági határozat eredményeként. A javaslat rendelkezik arról is, hogy szükség esetén a rendőrségi eljárásokkal szemben a bíróságokhoz lehet fordulni jogorvoslatért. Göncz Árpád fogadta John Galvin tábornokot. Magyarország nem válságövezet, hanem a válságövezet határán van, gondoskodni kell arról, hogy ne is váljék azzá - jelentette ki a magyar köztársasági elnök. A koalíció bonyodalmai A Miniszterelnöki Sajtóiroda csü­törtök délután az alábbi közleményt juttatta el az MTI-hez: „A kormány mai ülésén napirend előtt megvitatta a Független Kis­gazdapárt Országos Vezetősége által kiadott állásfoglalást, amelyet írásban nem kapott meg, és csak a tömegtájékoztatáson keresztül szerzett róla tudomást. Vélemé­nyének kialakításakor figyelembe vette a Magyar Demokrata Fórum és a Kereszténydemokrata Néppárt állásfoglalását is. Egyidejűleg a miniszterelnök levelet kapott az KFgP parlamenti frakciójának helyettes vezetőjétől, amely az alábbiakat tartalmazza: „Mint ismeretes, az FKgP Or­szágos Vezetősége október 30-án a kisgazdapárti kormánytagok és politikai államtitkárok megbízatá­sát 1991. október 31-én lejártnak tekinti. A vezetőségi ülés ellent­mondásosságai, a körülötte kiala­kult politikai légkör miatt, továbbá mert felmerülhet a vezetőségi ülés határozatképessége is, azzal a kéréssel fordulok a külföldön lévő dr. Pásztor Gyula frakcióvezető nevében Önhöz, hogy az országos vezetőség javaslatától eltérően szíveskedjék a kormányzati lépések­kel a párt parlamenti frakciójának állásfoglalását megvárni. Mint Miniszterelnök Úr előtt is ismert, az FKgP parlamenti frakciója legutóbbi ülésén bizalmat szavazott a párt minisztereinek és politikai államtitkárainak, s jelen körül­mények között is ez legitimitásukat biztosítja. Budapest, 1991. október 31. Oláh Sándor, az FKgP parlamenti frakciójának helyettes vezetője.” Ennek megfelelően a kormányfő a három koalíciós párt képviselő­­csoportjainak következő együttes ülésén kívánja a kialakult helyzetet megvizsgálni. A kormány folyamatos és további működését tehát az FKgP Országos Vezetőségének jelzett állásfoglalása jelenlegi formájában nem érinti. A hivatalban lévő miniszterek és államtitkárok feladataikat teljes felelősséggel látják el.” Az iskolaigazgatók „megbízásáról”... A művelődési minisztériumban kidolgozták az iskolaigazgatók megbízásáról szóló újabb rendelet tervezetét. A dokumentumot jelen­leg a különböző tárcák veszik nagyító alá, és a közeljövőben sor kerül a tárcaközi egyeztetésre is. Az iskolaigazgatók megbízásáról szóló miniszteri rendelet még az év végre előtt hatályba lép - értesítette az MTI-t csütörtökön a művelődési minisztérium. A rendelkezésre azért van szü­kség - tájékoztatott az MKM -, mert az Alkotmánybíróság alkot­mányellenesnek találta és megsem­misítette az óvodavezetők, egyes nevelési-oktatási intézmények, valamint a nevelőotthonok igazga­tóinak megbízásáról és az ezzel kapcsolatos pályázati eljárás szabá­lyairól szóló 27/1986. (VIII. 31.) MM rendeletet. Az a rendelet ugyanis - az Alkotmánybíróság indoklása szerint - ellentétes volt a helyi önkormányzatokról szóló törvénnyel, amely a közszolgál­tatások céljából létesített önkor­mányzati intézmény vezetőjének kinevezését a képviselő-testületre bízta. Az MM rendelet megszünteté­sével viszont - véli a művelődési tárca - a kinevezéssel kapcsolatos eljárás szabályozatlanná vált, ezért sürgető egy olyan jogszabály, amely nem korlátozza az önkor­mányzatok döntési jogait. A hétfői művelődési miniszteri értekezleten elfogadott rendelettervezet szerint az igazgatók kiválasztásában közreműködik a nevelőtestület, valamennyi intézményi szakszer­vezet, továbbá a szülők közössége. A rendelet élete a közoktatási törvény hatálybalépéséig tart - közölte a művelődési minisztérium. KÖZÉLETI NAPLÓ MA A VÁROS POLGÁRSÁGA nevében dr. Lippai Pál délelőtt 10 órakor csapatzászlót adományoz a szegedi műszaki dandárnak a Szabadkai úti Török Ignác laktanyában. DR. EKE KÁROLY országgyűlési képviselő 8-12 óráig Csongrádon, 14-15 óráig Felgyőn, 16-17 óráig Bokroson tart fogadóórát, a község­illetve városházán. HOLNAP Kisteleken 10-12, Csenyetén 13-14, Pusztaszeren 15-16 óráig tart fogadóórát dr. Eke Károly, ugyancsak a város- és községházákon. Pártatlan jogi szolgáltatás Törvény a közjegyzőkről Ma, november 1-jén hatályba lépett a közjegyzőkről szóló tör­vény, s január 1-jétől megszűnik az állami közjegyzőség. Az új törvény közhitelességgel ruházza fel a közjegyzőket, hogy a jogviták megelőzése érdekében pártatlan jogi szolgáltatást nyújtsa­nak a feleknek. A közjegyző a jog­ügyletekről és jogi jelentőségű té­nyekről közokiratot állít ki, okira­tokat őriz meg, az állampolgárok megbízásából pénzt, értéktárgyat és értékpapírt vesz át a jogosult ré­szére történő átadás végett, a pol­gárokat tanácsadással segíti jogaik gyakorlásában és kötelességeik teljesítésében. A közjegyzőt az igazságügy­miniszter nevezi ki, aki ellátja a közjegyzői szervezet feletti felü­gyeletet is. A közjegyző - a köz­jegyzői működése körében - okozott kár megtérítéséért a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint felel. Megalakult a Csongrád megyei Közművelődési Egyesület A Magyar Népművelők Egyesületének Csongrád megyei területi szervezete csütörtökön tisztújító közgyűlést tartott a Mórahalmi Városi Művelődési Házban. A tanácskozás házigazdája, Gyuris Péter igazgató nyitotta meg és ismertette a távollévő polgármester, Katona László, a tanácskozás résztvevőihez írt üdvözlő szavait. Kruzslicz Pál elnöki beszámolójában felvázolta az eddigi szervezeti és szakmai eredményeket, melyeket a megváltozott viszonyok között egyre nehezebben lehetett elérni. Az eddigi intenzív tapasztalatcserék, szakmai találkozók gazdag információhoz és a közművelődési munkát segítő tapasztalatokhoz segítették hozzá a népművelőket, viszont kevésbé volt sikeres az érdekvédelmi munka. Ezt különösen megnehezítette az önkormányzatok megalakulása. Nem hisz abban - jelentette ki -, hogy a művelődési intézmények korrekt módon más célra is felhasználhatóak. Ilyen esetben a szakmának szinte alig lesz köze a kultúrához. Ennek a folyamatnak gátat kell vetni! - mondta befejezésül. Mészáros János, vezetőségi tag az egyesület jövőjéről szólt. Véleménye szerint változtatni kell a szervezeti formán. Ne az országos egyesület egyik területi szervezete legyen, hanem váljon önálló megyei kulturális egyesületté, és a későbbiekben lehet egy országos szövetség egyik szuverén tagja. Ez segíti az önálló munka tartalmi gazdagodását, sokszínűvé válását. Az érdekvédelem az információs bázisként is működő Magyar Kulturális Kamara feladata lenne. Az anyagi kondíciókról szólva hangsúlyozta, a költségvetési finanszírozás az általánosság szintjéről áttevődik a konkrét művelődési tevékenységek céltámogatására. Szabó Lajos titkár tömören összefoglalta az egyesület pénzügyi helyzetét, ami lehetővé teszi, hogy különösebb működési zavarok nélkül menjen végbe 1992-ben a szervezeti átalakulás. A szünet után a jelenlévők úgy döntöttek, hogy mint a MNE jogutódja, önálló megyei egyesületként működnek tovább, Csongrád megyei Közművelődési Egyesület néven. A vezetőségválasztás eredménye: a főbb posztokon nem történt változás. Az önállóság viszont megkövetelte, hogy megválasszák a pénzügyi ellenőrző bizottságot. Mórász Attila Expo-pártiak Az ország magánkereskedői az Expo megrendezése mellett vok­solnak - mondotta a KISOSZ Or­szágos Tanácsának csütörtöki ü­lésén Káli János elnök. Szólt arról, hogy a KISOSZ is tagja a „Vál­lalkozók a világkiállításért” alapít­ványnak, amelynek kuratóriuma éppen az ülést megelőző órákban ült össze, s úgy határozott, hogy 1 millió forinttal támogatja a Világ­­kiállítási Programirodának azt a kezdeményezését, hogy eddigi ténykedését kiállításon mutassa be. A magánkereskedők és vendég­látók egyébként azért lelkes hívei az Expo-nak, mert úgy vélik, hogy az idegenforgalom várható fellen­dülése igen hasznos lenne számukra. A kereskedők gyűjtik az aláírásokat az Expo mellett. A Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú- Bihar megye mezőgazdasági és élelmiszeripari szakembereinek regionális értekezletén az állam­titkár kedvező képet festett külpiaci lehetőségekről. Elmondta: a közös piaci társult tagságunkról szóló szerződés aláírása jövőre 200-250 millió dolláros többletexportra kínál lehetőséget az ágazatnak, s a kivitel mértéke az elkövetkezendő években további 10-10 százalékkal fog bővülni. Kedvező hírként ér­tékelte, hogy az EGK a kelet­európai országok kérésére a terme­lői ártámogatásról áttér a közvetlen jövedelemtámogatásra, aminek eredményeként termékeik legalább a harmadik piacokon nem jelen­tenek majd konkurenciát szánunk- Búzapiac A mezőgazdaság idei várható devizabevétele eléri a 2,5 milliárd dollárt, ami azt jelenti, hogy az agrárágazat egymaga képes volt előteremteni a nemzetgazdaságot ebben az évben terhelő hitelka­matokat -jelentette be Raskó György, a Földművelésügyi Minisz­térium közigazgatási államtitkára csütörtökön Debrecenben. ra. Az államtitkár azzal össze­függésben, hogy Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország 1992-től másfél milliárd ECU-ért szállíthat élelmiszereket a Szov­jetunióba, kifejtette: „a drasztikus piacvesztést követően aránylag rövid idő alatt sikerült talpra állnunk, s ha a közös piaci támogatási rendszer legalább középtávon megmarad, jó esélyünk van rá, hogy visszaszerezzük, sőt bővítsük piaci lehetőségeinket.” Raskó György szerint a közös piaci országok jövőre várhatóan jelentősen csökkentik a gabona vetésterületét. Ez számunkra nem kevesebbet jelent, minthogy a jó minőségű magyar búzának jövőre is lesz piaca. Garantált árat ugyan - az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény hiányában - az államtitkár nem mondhatott, de szerinte a jó minőségű búza tonnánkénti világpiaci ára 1992-ben elérheti a 90 dollárt. A Talent lélegzethez juttat Történelmi, időszerű cserearány A kft. két ügyvezetője - Kapás Ferenc, illetve Benkó Ferenc - közül az előbbi vázolta a külföldi magyar tehetségek gondozásában elért eredményeiket, illetve lehe­tőségeiket. Nem tagadta: profito­rientált vállalkozás képviselőiként a tehetségekre, mint értékekre figyelnek, s a G-2000 Alapít­vánnyal együttműködve mérlegelik további lépéseiket. Az ország több városában már 25-30 kisvállal­kozás létrehozásában bábáskodtak, melyeket 19-25 éves ügyvezetők felügyelnek. Legújabb hír: a sze­gedi Rotary Club egyik vezetője, Balogh Sándor professzor jelezte, foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy a Talent Centerrel közösen, együttműködve, számontartandó ígéretként karolják föl a tehet­ségeket. Kiss András testneve­lés-történelem szakos tanár, az Invokáció Bt. képviseletében, mint a nyári táborban részt vett 170 gyermek vendéglátója és program­­szervezője beszámolt a kisdiá­koknak biztosított műsorokról. Jelezte azt a szolgálatkészséget, amivel a Somogyi-könyvtártól kezdve a néptáncfesztivál illeté­kesein át a szegedi intézmények vezetői fogadták óhajaikat. A gyermekek életkorának megfelelő - figyelembe véve azt az iskola­­rendszert, melyben tanulnak -programot sikerült összeállítani számukra. Minderről Kiss Ferenc Temes megyei tanfelügyelő, illetve Bugárcsky Ildikó tanárnő, az egyik csoportot kísérő nevelő levele ta­núskodik. A Talent Központ, az első év tapasztalatai alapján, a továbbkép­zésben gondolkodik. Egy-egy tur­néban 260 gyermeket tudnak fogadni, ily módon a tíz nyári vál­tásban összesen 2600 kisdiákot láthatnak vendégül. Százötven ven­dég teljes ellátását 1992-ben is (1991-hez hasonlóan) fölvállalják, s a többi gyermek szabad­időprogramját is megszervezik. Inkubátorházukban, terveik szerint, a tizenévesek betekinthetnek a hazai kisvállalkozás „rejtelmeibe”; találkozókat szerveznének vállalko­zókkal, kiknek a munkájába ideig­­enesen bekapcsolódhatnának a szórványmagyarságból származók, sőt, kihasználható lehetőségként a menedzserklub-hálózat is rendel­kezésre áll... Tárgyalásokat foly­tatnak a Juhász Gyula, a Probitas, valamint az United Way alapítvá­nyokkal, valamint a Máltai Szere­tetszolgálattal az együttműködés­ről. Bővíteni szeretnék a területi „érdekeltségüket”; Erdély, illetve a Bánság mellett felvidéki, kárpát­aljai és délvidéki fiatalokat is fo­gadnának. A nyári tábor létjogo­sultságához nem fér kétség, amennyiben hozzájárul a szórvá­nyok erősítéséhez, a magyarság­­tudat formálásához. A többletkölt­ségek fedezéséhez szükség van a Szeged környéki, Csongrád megyei vállalatok, gazdálkodó szervezetek, intézmények segítségére. Várják a felajánlásokat. A kötetlen beszélgetéssé átala­kuló sajtóértekezlet során Tötössy Istvánné, a Művelődésügyi Minisz­térium képviselője felhívta a figyelmet arra a veszélyre, amit az illúziókeltés jelenthet. A gyökere­ket nem szabad elmetszeni, inkább azok erősítése ajánlatos. Felhívta a figyelmet egy olyan kezdeménye­zésre, melynek járható volta szám­talan lehetőséget rejt magában. Magyarországi nevelőotthonok gyermekei olyan erdélyi családok­nál nyaraltak, kiknél a hazai tábo­rokba kerültek helyét foglalták el ideiglenesen... Szekérre ülhettek, lovat hajthattak, élték a szórványok mindennapi életét. A „csere­gyerekek” mindenike számára (itt és ott) talán egy életre szóló, meg­határozó élményt jelentett e kap­csolat. Mindenesetre a miniszté­rium élénk érdeklődést tanúsít a Talent kezdeményezése, a felkínált lehetőségek, illetve a kishomoki csángótáborival összevethető tapasztalatok iránt. Pataki Sándor Tanulságos sajtóértekezletet tartottak a szegedi Talent Központ vezető munkatársai az elmúlt nyár tapasztalatairól és a jövő esztendőre szóló terveikről. Húsz évre bérelték ki az egykori újszegedi KISZ-iskolát, amit a maga idejében emlékezetes sajtóbotrány kísért, következmények nélkül. Amiről már több alkalommal is írtunk a Délmagyarország hasábjain: a Talent Kft. 310 ezer forinttal mérhető áldozathozatallal tábori körülmények között látta vendégül a szórványmagyarságból származó gyermekeket, megismertetvén velük Szeged városát, a lehetőségek arányában az itteni szellemi életet. Jó értelembe vett meglepetésünkre jelen volt Töttössy Istvánné, a Művelődésügyi Minisztérium etnikai és kisebbségi főosztályának vezetője, valamint Schrankó Péter, a Magyarok Világszövetségének sajtófőnöke.

Next