Délmagyarország, 1991. december (81. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-02 / 282. szám

Hétfő, 1991. Dec. 2.­81. Évf. 282. SzámHavi Előfizetési Díj: 185 Ft, Ára: 7,40 Ft Az üzemorvos nem gyógyíthat - Milyen feladatot szánnak az üzemorvosoknak a jövőben, ha egyáltalán fenntartják az üzem­egészségügyi hálózatot? - Az üzemegészségügyből foglalkozás-egészségügy lesz, és a névváltozás egyszersmind hatás­köri módosulást jelent. Az új rendszerben az üzemorvos nem gyógyíthat - legfeljebb foglalkozá­si ártalmat nem veheti táppénzre a beteget. Feladatköre: az üzemi ár­talmak vizsgálata, ellenőrzése, a betegségek megelőzése, a dolgozók egészségének megőrzése, szükség esetén elsősegélynyújtás.­­ Magyarország is aláírta a Nemzetközi Üzemegészségügyi Szolgálat egyezményét, amelyben az Ön által felsorolt feladatokat rögzítik az üzemorvosok köteles­ségeként. - Ez így igaz, de a nemzetközi egyezmény nem tiltja a gyógyító tevékenységet, azt, amire a hippok­­ratészi esküt tettük. Nálunk pedig­­ egyelőre legalábbis úgy hírlik -, hogy tiltani kívánják. Hagynak ugyan egy lehetőséget, amely azonban csak elvi, a gyakorlatban megvalósíthatatlan. - Milyen lehetőséget? - A ’92 januárjától életbe lépő szabad orvosválasztással elvileg lehetővé válik, hogy a beteg - il­letve januártól biztosított - házi­orvosának az üzemorvosát válas­­­sza, és neki adja le biztosítási kártyáját. A gyakorlatban ez nem történhet így, hiszen a gyárak, üzemek, vállalatok dolgozói - akiknek döntő többsége vidékről jár be - tisztában van azzal, hogy számára nem kedvező a lakó­helyétől távol élő üzemorvost vá­lasztani, amikor ott van helyben a körzeti orvosa. Ezért mondom, hogy az üzemorvosoknak igen kicsi az esélyük arra, hogy őket több száz ember háziorvosnak választja. Ha mégis megtörténne e „csoda", akkor a társadalombiztosító szer­ződést köt a több száz biztosítási kártyát összegyűjtő üzemorvossal, és ez esetben lehetőséget ad szá­mára a gyógyításra, a táppénzre vételre. - Felvetődött-e az üzemorvosok átképzésének a szükségessége? - Egyelőre csak javasolják, hogy az üzemorvostan szakvizsga mellé tegyük le a belgyógyászat és a oxiológia szakvizsgát is. - Az üzemorvosi szakvizsga milyen területeket foglal magába? - A belgyógyászati differenciált diagnosztikát, az oxiológiát, a toxikológiát, a baleseti sebészetet, a közegészség- és járványtant, a munkahigiénét. - Ha az üzemegészségügyet kizárják az alapellátásból, akkor ki finanszírozza a költségeit? - A majdani, új munka­törvénykönyv szerint az üzem­egészségügy költségeit a munkál­tatónak kell majd fedeznie, de az új törvény megszületéséig a tár­sadalombiztosítás finanszírozza. Az országos tanácskozáson egyéb­ként a Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke tiltakozott az ellen, hogy a vállalatokra kívánják áttestálni az üzemorvoslás költsé­geit, akkor, amikor a munkáltató fizeti a magas társadalombizto­sítási járulékot. Az elnök határo­zottan úgy nyilatkozott, hogy minden eszközzel próbálják meg­akadályozni ezt a lépést, és to­vábbra is állami feladatnak tekintik az üzemorvosi hálózat fenntartását. - Viszont, ha a munkáltató fizeti az üzemorvost, akkor ő diktál, hogyan „muzsikáljon". - Pontosan így van. A munkál­tató nem viseli el, hogy az üzem­orvos a technológiát bírálja az egészséget veszélyeztető okok miatt, vagy kifogásolja a zaj, a por és egyéb ártalmakat. A munkálta­tó az új rendszerben maga vá­­­laszthatja meg a foglalkozás­egészségügyi orvosát, és valószí­nűleg olyan embert választ, aki nem akadályozza a vállalat terme­lő tevékenységét. - Mi a terv a másodállásban foglalkoztatott üzemorvosokkal? - A kisebb cégeknél részmun­kaidőben foglalkoztatott orvosokat január elsejétől nem alkalmazzák tovább a kórház-rendelőintézet státuszain. Vannak cégek, amelyek átvállalják a fenntartás költségeit, s ott megmaradnak a részfoglal­kozású üzemorvosok. Akik ezt nem tudják megtenni, azok dolgo­zóikat a Szeged városi üzem­egészségügyi szakrendelésre irá­nyítják. - Úgy tudom, a Magyar Orosi Kamara tiltakozott az ellen, hogy az üzemorvosoktól megvonják a gyógyítás jogát?­­ A kamara kiállt az üzem­orvosok mellett. Állásfoglalásuk tartalmazza, hogy az üzemorvo­sok a megelőzésen kívül gyógyító munkát is végezzenek továbbra is. Hogy lesz-e foganatja? Tán eldől végre. Kalocsai Katalin Az üzemegészségügy átszervezése körül nagy a bizonytalanság. Az érintettek egy hónappal az alapellátás átalakítása előtt még semmi biztosat nem tudnak arról, mi lesz a sorsuk a gyárak, vállalatok, kft-k, részvénytársaságok üzemorvosainak. Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének közelmúltban lezajlott országos megbeszélésén sem lettek sokkal okosabbak az üzemorvosok a jövőjüket illetően. A még konkrétumnak nem tekinthető - ott elhangzott - riogatásokról kérdeztem dr. Kovács Katalint, a szegedi üzemorvosi hálózat vezetőjét. Fotó: Gyenes Kálmán FÓKUSZ ■N VLADISZLAV JOVANO­­VITY szerb külügyminiszter ismét a jugoszláv belügyekbe való beavatkozással vádolta meg Magyarországot, és azt állította, hogy Magyarországon kiképzőtáborokat hoztak létre zsoldosok számára. A szerb kü­lügyminiszter egy szabadkai vitafórumon Németország csat­lósának mondotta Magyar­­országot, Ausztriát, Bulgáriát és Olaszországot. Jovanovity reményét fejezte ki, hogy az ENSZ békeerők már december közepén megérkeznek Jugo­szláviába. Elmondta, hogy a kéksisakosok telepítéséről még tárgyalnak. A legvalószínűbbnek azt nevezte, hogy a vál­ságövezetekbe telepítik majd őket, hogy ott „felváltsák a hadsereget a népirtással fenyegetett szerb nép védelmében". A továbbiakban egyszerűen ámításnak nevezte azt a nézetet, hogy Szerbia he­­gemonista lenne. Ez szerinte kísérlet arra, hogy végleg megtörjék Jugoszláviát, és megszüntessék államiságának eszméjét. A MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT aggodalommal állapítja meg, hogy a kormány és az MDF által az utóbbi napokban tett különböző nyilatkozatok veszélyeztetik a békés átmenetet, jóvátehetetlen károkat okoznak a magyarországi demokráciának - mondotta Horn Gyula, az MSZP elnöke a párt vasárnap délutáni sajtótájékoztatóján. A párt országos elnöksége tagnap rendkívüli ülést tartott, amelyen kialakította álláspontját az elmúlt napok eseményeivel kapcsolatban. PFUJJOLÁS ÉS FÜTTY FOGADTA Békéscsabán a 33 kisgazda képviselő nevében felszólalókat egy megyei kisgazda gyűlésen. A gyűlés előtt a békési FKgP-szervezetek egy része bojkottra szólított fel - sikertelenül. AZ ÉLELMISZERIPAR HELYZETE is nehéz, ám az ipari átlaghoz viszonyítva lényegesen kedvezőbb - mondta Piros László, az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségének főtitkára a szervezet közgyűlésén. A főtitkár kifejtette: az agrárszféra exportjának mintegy 75 százalékát az élelmiszeripar adta, ennek ellenére az iparág jövedelmezősége lényegesen csökkent. Antall József nyilatkozata Ki írhat alá ellenzéki chartát? A magyar pénzügyi politikáról, az MNB-nél szükségessé vált személyi változásokról, a minisz­tériumok összevonásáról, sajtóban elterjedt híresztelésekről, valamint a Külügyminisztériumban tervezett személycserékről adott nyilatko­zatot Antall József miniszterelnök a Magyar Televízió Híradójának és az MTI-nek szombaton este. A miniszterelnök hangsúlyozta: a december 1-jén életbe lépő jegybanktörvény teszi szükségessé azt, hogy felmentsék, majd újra kinevezzék a Magyar Nemzeti Bank legfelső vezetőit, így minden körülmények között fel kellett menteni az MNB elnökét és elnökhelyetteseit. Arra a kérdésre, hogy ezek a változások nem veszélyeztetik-e külföldi pénzügyi körök hazánk iránti bizalmát, a miniszterelnök kifejtette: az eddigi sikeres pénzü­gyi politika nemcsak Surányi György nevéhez fűződik, hanem az egész Magyar Nemzeti Bank és a kormány munkájának eredménye. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy Surányi György aláírta a demokratikus chartát, Antall József hangsúlyozta: egy ilyen nyilatkozat aláírása azt jelenti, az aláíró két­ségbe vonja, hogy Magyarországon demokrácia van, s a kialakuló bankrendszer megfelel az európai normáknak. Ha valaki szabadságért kiabál ott, ahol szabadság van, az téveszme áldozatává vált, hogy valótlant állít. A miniszterelnök elmondotta, hogy személyesen közölte kifogá­sát Surányi Györggyel, beleértve azt is, hogy ez a cselekedet össze­egyeztethetetlen a jegybank elnöki tisztségével. Bod Péter Ákos vállalta azt, hogy lemond minden politikai tevé­kenységéről, Parlamentben betöl­tött képviselői tisztéről. Antall József kifejtette, szakmai szempontból jó véleménnyel van arról a munkáról, amelyet Surányi György végzett. Mivel értékes szakembernek tartja, ezért bízik abban, hogy élni fog ajánlatával, és továbbra is állami szolgálatban ma­rad, a kormányzat bizalmát élvezve tölt be megfelelő funkciót. Egy másik témára áttérve a mi­niszterelnök cáfolta azokat a hí­reszteléseket, miszerint hamarosan összevonják az Ipari és Keres­kedelmi, valamint a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisz­tériumát. Ilyen változtatás nemcsak a kormány döntésén múlik, ahhoz a Parlamentnek is törvényt kellene módosítania. Perelnek a Dugonics téri árusok A Dugonics téri árusoknak története­sen nagyon is fonto­sak, mert mint ál­lították a bírósá­gon: a létük, megél­hetésük forog kockán. Ki akarják lakoltatni őket, meg akarják szüntetni az értékesí­tés jelenlegi formáját. Az árusok nem hagyják magukat, perbe fogták (forma szerint) a köztár­sasági megbízotti hivatalt (gyakor­latilag a helyhatósággal állnak had­ban). A tárgyalás most volt a na­pokban. A történet régi keletű. Tulajdon­képpen hét éve tűnt fel a téren az első öt árus. Jó hely a „Dugó”, nagy a forgalom, az áruház árnyé­kában biztos megélhetést nyújt. Rájöttek erre mások is, úgyhogy pár év alatt tucatnyira szaporodott az iparosi, kereskedői „létszám”. Valamennyien ideiglenes terület­használati engedély alapján kínál­hatták portékáikat. De adjunk ma­gunkra! Szeged eme frekventált terén ne a flaszterra, kókányolt asztalokra rakodja­nak! Tessék besze­rezni pavilonokat, lehetőleg egymáshoz hasonlókat, kérjenek az építmények tele­pítésére engedélyt! eleget tettek az „bódék” most is Az utolsónak Az árusok előírásnak, a zöld ott láthatók a téren elkészült pavilonra szóló engedélyt alig pár héttel azelőtt adták ki, hogy lejárt volna az ideiglenes közterülethasználati engedély. Méltán reménykedhettek hát az (Folytatás a 7. oldalon) Megszokta Ön a fabódékat a Dugonics téren? Kötött előnyös vásárt az ottani árusokkal? Hozzátartoznak a városképhez azok a pavilonok? Hallott-e a közterület-felü­gyelők és az iparosok, árusok vitájáról? Van-e elképzelése, milyennek kellene lennie annak a belvárosi köztérnek? Ahányan vagyunk, talán annyiféle a válasz az iménti kérdésekre, már ha érdekli egyáltalán a téma az olvasót. TARTALOM Iliescu-beszéd a román nemzeti ünnepen.........................2 Viharvert oktatás.........3 Hetedhét határon.........4 Németországi riport....5 Nyíregyháza-Szeged SC 1-1 (0-4­)................................8 Podmaniczky Szilárd tárcája..........................16 Biztosított üzlet A kötelező felelősségbiztosí­tásból a biztosítóknak sokkal nagyobb a bevételük,­­mint amen­­­nyit kárrendezésre kifizetnek, jelentette ki nemrégiben a Magyar Autóklub képviselője a díjtételek lehetséges megemeléséről folytatott vitában. Vagyis, vonhatjuk le ma­gunkban a következtetést, a bizto­sítás nálunk is üzlet, csakúgy, mint a világ más tájain, a sokat majmolt Nyugaton is. Sőt! Ott üzlet csak igazán! Csakhogy mindenkinek, és nem csupán a biztosítóknak. Egy­szerűen azért, mert vannak játék­­szabályok, amelyekhez mindkét félnek kötelezően igazodnia kell, s nem „akarom, ha tetszik" alapon működik a dolog. Annak idején legalábbis vegyes érzelmeket keltett a már említett kötelező felelősségbiztosítási rend­szer bevezetése. No de, sebaj, nyu­godott bele a többség, arra jó lesz, hogy aki kárt okoz, talán éppen nekem, annak a biztosítója fizet, mégpedig éppen nekem. S ez ál­talában így van. Általában, és nem törvényszerűen, mint azt a korrekt játékszabályok diktálnák. Van ugyanis a rendszernek egy neural­gikus pontja: az üvegkár (leggyak­rabban: az országúton menet közben az elöl haladó jármű ke­rekétől felcsapott kő szélvédőt, fényszórót tör). Ezekért a biztosít­ók nem feltétlenül fizetnek, hanem az adott eseteket mérlegelés tár­gyává teszik, esetleg tanúkat hív­nak. Hiába a károkozó töredelmes beismerő vallomása, hiába vállal felelősséget. Mert egyes nagy biztosítók a kifizetést mondhatni szubjektív megítélés tárgyává teszik: vagyis valaki a belső hierarchiából, például egy osztály­­vezető, dönt. És nem a játéksza­bályok. Vagyis a biztosítás üzlet. Kü­lönösen egyeseknek. Casco-ügyben is meglehetős furcsaságokat hoz­­visz a szél szerte a városban. Például, bemegy az illető biztosító munkatársa az egyik vállalathoz, és szerez harminc, negyven vagy ötven ügyfelet, ezek azonban egy­két nappal később mégsem vele, hanem a feje fölött a biztosító belső, alkamasint igen befolyásos emberével kötik meg az ügyletet. Hiába, az üzlet az üzlet. S mint ilyen, errefelé elsőbb haszon, és csak aztán tisztesség dolga. A fővárosból egyszer idetévedt neves szociológusunk mondta: Közép-Európa cirkulációs időben él. Vagyis bizonyos gazdasági, politikai, katonai szituációk kísér­teties hasonlósággal rendre vissza­térnek. Hozzátesszük, talán ez a helyzet a földtörténet nagy perió­dusaival is, és most újra a nagy ragadozók korát éljük a Kárpát­medencében. Ódor József

Next