Délmagyarország, 1992. augusztus (82. évfolyam, 181-204. szám)

1992-08-01 / 181. szám

2 Külpolitika Vasárnap Választások Horvátországban Augusztus 2-án, vasárnap választásokat tartanak a Horvát Köztársaságban. A parlamenti képviselők és a köztársasági elnök megválasztására kerül sor. A háború és az ország egyharmadának megszállása miatt csak a Képviselő Házba történik a választás, a Megyék Házába nem lehet képviselőket választani. Az így megválasztott parlamentben 352 képviselő helyett csak 124 lesz. A 60 választási körzetben részben listás, részben közvetlenül történik a szavazás. Egy választási körzet kb. 80 ezer főből áll. A mostani választás újdonsága, hogy a 14 kisebbségi nemzet 4 képviselőt ad a parlamentbe, amelyek közt egy képviselője lesz a 25 ezres magyarságnak. A szerb kisebb­ségre nem vonatkoznak az előbbiek, mert a választási tör­vény szerint 12,2 százalékot kitevő szerb lakosságnak 15 parlamenti képviselőre van joga. Ez a lehetőség abszurd helyzethez vezet, mivel a szerb lakosság legnagyobb része a megszállt területeken van jelenleg, ahol a választásokat nem lehet megtartani, így valószínűleg a szerb képviselőkre a honiioknak kell szavazni. Az ellenzéki pártok bírálták dr. Franjo Tudjmant a választások mostani kiírásáért, amikor háború folyik, az ország egyha­rmada megszállás alatt van, több százezer a menekültek száma, nagy szegénység dúl. (Száz márka körüli az átlagfizetés.) Az elnök mégsem halasztotta el döntését, mert legalkalmasabbnak találja a pillanatot pozíciója megerősítésére. A kül- és belföldi menekültek választását megoldották. Magyarországon például Mohácson és Harkányban választhatnak a horvát állampolgárok. Az elnöki funkcióra nyolcan jelöltek, de úgy tűnik, hogy csak négynek van esélye a második fordulóba jutásra, mivel várható, vasárnap egyikőjük sem kapja meg a több mint 50 százalékot. A legnagyobb esélye Tudjman jelenlegi, 70 éves elnöknek van. Mögötte áll a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ), az ország legerősebb pártja. Legfőbb vetélytársa a nála húsz évvel fiatalabb filozófus, Drazen Budisa, a Szociálliberális Párt elnöke. Budisa nemzetközi támo­gatással is rendelkezik, támogatója többek között a volt német külügyminiszter, Genscher is. A híres és rendkívüli népszerűségnek örvendő Sarka Dabcevic-Kucar esélyei napról-napra csökkennek, mivel Tudjman kortársa, és programja nagyon hasonló Budisáéhoz. Végül az esélyesek között van még a 32 éves jobbszélső beállítottságú Horvát Jogpárt elnöke, Dobroslav Paraga is. Szavazótábora napról-napra növekszik, főleg Szlavóniában. A második fordulóba biztos bejut Franjo Tudjman, ellenfele várhatóan Budisa lesz. Ami a pártokat illeti, várható, hogy csak 5 olyan párt (HDZ, Sszociálliberális Párt, Néppárt, Jogpárt és a Kereszténydemokrata Párt) lesz, amely meg tudja szerezni a parlamentbe jutáshoz szükséges 3 százalékot. A pártok közötti rangsor megegyezik az elnökjelöltek rangsorával. Az ország jelenlegi helyzetében a baloldali és a regionális pártok alig juthatnak be a parlamentbe. Hóka László-Szondi Ildikó Svédország az EK-küszöbön Az Európai Közösségek brüs­­­szeli bizottsága kedvezően fogadta Svédország csatlakozási kérelmét az EK-hoz - közölte ma Brüsszel­ben a testület alelnöke, Frans An­­driessen. A skandináv ország tavaly júliusban nyújtotta be csatlakozási kérelmét. Az EK bizottsága az idén még várhatóan foglalkozik Finnország, Ausztria és Svájc belépési szándékával is. Délmagyarország Földrengés Tibetben A Richter-skála szerint 6,5 fok erősségű földrengés volt csütörtök délután Tibetben - jelentették be pénteken Peking­­ben. A földmozgás epicentru­ma a kínai tartomány fővárosá­tól, Lhászától 40 kilométerre északnyugatra volt, s a város­ban is erős rezgéseket lehetett észlelni. Az aránylag nagyobb erejű földmozgás, a 6,5 fokos már komoly pusztítást okozhat - emlékeztet a Reuter -, de egyelőre nem érkeztek hírek károkról vagy áldozatokról a gyéren lakott tibeti területről. Margot Honecker: „A németek bánni fogják” Az új Németország többé nem a hazám - nyilatkozta tegnap a Chilébe tartó Margot Honecker, akit Luxemburgban, reptéri átszállása közben si­került mikrofonvégre kapnia az ARD egyik újságírónőjének. - Ami az elmúlt években történt, az egy nagy tévedés. A németek ezt meg meg fogják bánni - jelentette ki Margot Honecker, s hozzátette: örülök, hogy Chilében viszontlátom családomat. Margot Honecker a férjére vonatkozó kérdésekre azonban nem válaszolt. Margót Honeckert Santiagó­­ban lánya, Sonja és annak családja várja. A most 39 éves Honecker lány egy chileihez ment férjhez, aki annak idején, a hetvenes években az NDK- ban talált menedéket. A család két gyermekével két éve él Chilében. A Národná Obroda cikke Magyar identitástudat és „trianoni trauma” írásában a szerző azt fejte­geti, hogyan és milyen mérték­ben határozza meg a magyar identitástudatot a „trianoni trauma”. Megállapítása szerint a magyarok szeme előtt ál­landóan ott lebeg a kérdés: „Elfogadni-e a Versailles utáni status quot, vagy megkockáz­tatni ez állapot revíziójának az európai béke kérdését is tar­talmazó veszélyeit”? Elismeri, hogy „Trianonnal megbékélni minden bizonnyal nem lehet könnyű és a mai Közép-Európa problémái kö­zül sokat azok a győztes nagy­hatalmak teremtettek meg, melyek az első világháborút követően nem éppen jóindu­lattal viseltettek Magyarország iránt”. A szerző úgy ítéli meg, hogy a magyar kérdés meg­oldása nem is annyira a po­litika, mint inkább a kultúra kérdése, hiszen a nemzeti „Ha a magyar politikai befolyásolások gyöngíteni fogják a magyar kisebbségek azon államok iránti lojalitását, mely államokban ezek a kisebbségek élnek, akkor aligha lehet majd csodálkozni azon, ha ezek az államok keresni fogják e folyamat visszafordíthatóságának módozatait” - írja a pozsonyi Národná Obroda pénteki számában Svetoslav Bombik­ identitástudatát egyfajta „ér­tékstruktúra” is képezi. Ezért, amikor értékekről beszélünk, akkor a kultúráról beszélünk - írja. Summázata szerint a „ma­gyar kérdést elsősorban a magyar kultúra értékeit meg­teremtő alkotóknak e kultúra közvetítésével és eszközeivel kell megoldaniok. Ez a meg­oldás de facto a magyar iden­titás újrafogalmazását, a tri­anoni döntéssel történő meg­békélést jelenti. A magyar identitás fogalmának újraértel­mezése azt eredményezné, hogy megszabadulnának 20. századi történelmük trauma­tudatától”. A szerző megállapítása sze­rint: „Annak ellenére, hogy a magyar kisebbségek a lakosság legmagasabb életszínvonalát és kulturális standardját élvező rétegéhez tartoznak, a magyar kormány kisebbségi politikája állandó idegességet teremt a közép-európai kapcsolatok­ban” - írja a pénteki Národná Obroda. Bagdadi cáfolat Bagdad csütörtökön határo­zottan elutasította az iraki mezőgazdasági minisztériumot átvizsgáló ENSZ-csoport ve­zetőjének „vádaskodásait”, miszerint az épületben olyan nyomokat találtak, hogy egyes berendezéseket vagy bútorokat még a szakértői vizsgálat előtt elszállítottak az épületből.. Az ENSZ-csoport vezetője koráb­ban bagdadi sajtóértekezletén az mondta: feltételezhető, hogy a minisztériumból „fontos anyagokat” távolítottak el. Az AFP jelentése szerint az iraki külügyminisztérium egy képviselője úgy fogalmazott: e vádaskodás csak annak „elken­dőzését” szolgálja, hogy „a kü­lönleges ENSZ-bizottságba be­férkőzött az amerikai felde­rítés”. Bosnyákok veszélyeztetik az ENSZ-erőket? Utcai harcok Szarajevóban Súlyos harcok robbantak ki Szarajevóban és Bosznia-Her­cegovina más válságöveze­teiben - közölte a DPA szerint a zágrábi rádió. A szerb erők mindenekelőtt Szarajevó köz­pontját, repülőtér melletti ne­gyedét és délnyugati elővárosát vették tűz alá. A városban erős robbanások hallatszottak. A zágrábi rádió szerint a reggeli órákban összecsapások voltak az észak-boszniai Der­­ventában és Slavonski Brodban is. A horvát-muzulmán védők a támadásokat ellentűzzel viszonozták - jelentette a horvát rádió. Tegnap délelőtt ideiglenesen lezárták a forgalom elől a szarajevói repülőteret, mivel a térségben heves harcok foly­nak, s ágyúlövedékek csapód­tak be a légikikötőben is - közölték ENSZ-illetékesek a boszniai fővárosban. A szarajavói rádió jelentése szerint a szerb erők általános támadást indítottak nehéz­tüzérséggel támogatva az ostromgyűrűbe zárt város ellen, s heves utcai harcok is folynak. A rádiójelentés szerint rendkívüli állapotot hirdettek Szarajevóban, ahol az elmúlt huszonnégy óra harcaiban - helyi kórházi források szerint - nyolcan haltak meg és 71-en megsebesültek. A jugoszláv szövetségi hadsereg cáfolta, hogy bár­miféle megállapodást aláírt volna a horvát haderővel, a szövetséges erők Dubrovnik körzetéből való kivonásáról - jelentette a Tanjug. A jugoszláv és horvát had­seregek képviselői még szer­dán tárgyaltak egymással - egy brit cirkáló fedélzetén az Ad­riai-tenger nemzetközi vizein -, de csak a kivonást megelőző procedúra kérdéseiről esett szó, s nem határozták meg a kivonás időpontját - állítják Belgrádban. A horvát rádió korábban tényként jelentette be a szövetségi erők feltétel nélküli kivonását, s azt ál­lította, hogy az nyolc nap alatt lebonyolódik. A BBC brit televízió hír­adójában elhangzott közvetett utalás szerint nem kizárható, hogy a bosnyák erők tudatosan az ENSZ-katonák életének veszélyeztetésére törekszenek, így kísérelve meg kiprovokálni a nemzetközi katonai beavat­kozást. A péntek délutáni híradás­ban a szarajevói tudósító beszámolt négy ukrán ENSZ- katona súlyos sebesüléséről, s elmondta: az incidens az után történt, hogy egy bosnyák alakulat - mintegy felkínálva a célpontot - nehézfegyvereket helyezett el a békefenntartók állásától alig harminc méter­nyire. Arra a kérdésre, hogy a boszniai erők nyugati inter­venció reményében esetleg tudatosan provokálnak táma­dásokat az ENSZ-katonák el­len hasonló módszerekkel, a tudósító kijelentette, hogy „forgalomban vannak ilyen elméletek is”. Mint mondotta, az ENSZ-egységek nem tudnak érdemben beleszólni abba, hogy a szemben álló erők hova telepítsék fegy­verzetüket, mivel nincs­ fel­hatalmazásuk erőszakos fel­lépésre. Lerombolt falu a bosnyák főváros közelében Szocialista győzelem Albániában A hivatalos előrejelzések szerint az Albán Szocialista Párt (ASZP) nyerte meg a július 26- án tartott helyhatósági válasz­tásokat Albániában - jelentette pénteken az ITAR-TASZSZ az ATA albán hírügynökségre hivatkozva.­­ A szavazatszámláló bizott­ság hivatalosan közzétett előze­tes adatai szerint a szocialista képviselők a szavazatok 60 százalékával biztos győzelmet arattak a helyhatósági választá­sokon. A helyi tanácsokban a szavazatok 51, míg a körzeti tanácsokban a voksok több mint 60 százakékát kapták a szoci­alista képviselők - jelentette be Fatos Nano, az ASZP vezetője. A helyhatósági választásokon a második legtöbb szavazatot az Albán Demokrata Párt szerezte meg. Fatos Nano közölte azt is, hogy a választások eredményé­ről rendelkezésére álló előzetes adatokat, valamint a demokra­tikus normák durva megszegésé­nek eseteit különféle nemzetközi szervezetek és a diplomáciai testület képviselői elé fogja tárni. Szombat, 1992. Aug. 1. A Csongrád Megyei Beruházási Vállalat pályázatot hirdet a Szeged, SOMOGYI Könyvtár (Szeged, Dóm tér) tetőfedés- és szigetelés-felújítási munkáira. Az elvégzendő munkák bemutatását 1992. augusztus 6-án 7.30 órakor tartjuk meg. Találkozás: a könyvtár bejárata előtt. Árajánlat leadási határideje: 1992. augusztus 11., 8 óra. A kívánt befejezési határidő: 1992. október 15. Az ajánlatok elbírálásáról és eredményéről pályázókat 1992. augusztus 14-ig tájékoztatjuk. AIR SERVICE belföldi légijáratok minden hétfőn, szerdán, pénteken reggel és este! Kedvezményeink: Információ, jegyelővétel: IBUSZ, Szeged Tourist, Cooptourist, Malév és a Morton ’s Kft. irodáiban. Extra ajánlat: különgéppel Szegedről, közvetlenül a taszári repülőnapra. Információ: munkanapokon 14—18 óra között, az 56-092-es telefonon. gyermekkedvezmény: diákkedvezmény: családi kedvezmény: törzsutaskedvezmény! AIR SERVICE MUNQAAY 25-50%, 40%, 25-60%

Next