Délmagyarország, 1992. szeptember (82. évfolyam, 205-230. szám)
1992-09-01 / 205. szám
2 Külpolitika Kit véd Moszkva a Balkánon? A lemaradását pótolni igyekvő orosz diplomácia balkáni ténykedése élénk téma manapság az orosz politikai közéletben. A konzervatív parlament szerint kiváló lehetőség nyílik a nagyhatalmi státusz helyreállítására, a kormányt liberális megközelítésből bírálók viszont azt vetik a kabinet szemére, hogy nem elég következetes, nem elég rugalmas és gyors. A sajtó az utóbbi hetekben mind nagyobb teret szentel a délszláv válság megoldásában vállalt orosz szerepnek. Moszkva balkáni jelenlétének történelmi hátterét azonban csak a Nyezaviszimaja Gazeta egyik legutóbbi számában megjelent írás rajzolja fel, egyben megragadva az alkalmat, hogy felrójon bizonyos elhibázott kormányzati lépéseket. A két történész tollából származó terjedelmes cikk elöljáróban leszögezi: Oroszország mindig is Szerbiát támogatta a törökök és a Habsburgok ellen, s valójában ebben a térségben is orosz-német szembenállás volt, hiszen Berlin Horvátországot segítette. Elismeri ugyanakkor, hogy a szerb nacionalizmus már a századelőn sok veszélyt rejtett magában. A Tito-korszakról sommásan azt írja: a nagy partizánvezérnek sem sikerült elfojtania a nacionalista törekvéseket. A nyolcvanas évek végén végképp csődöt mondott a rendszer, a szerb, a horvát és a szlovén kommunista pártoknak azonban még időben sikerült átnyergelniük és zászlóikra immár nacionalista jelszavakat aggattak. Jugoszlávia felbomlásának kezdetét a szélsőséges, alkura képtelen Szlobodan Milosevic szerb vezető számlájára írják a szerzők (először Szerbiában volt szabad elnökválasztás, majd Szlovénia és Horvátország ezen felbuzdulva követelte az önállóságot), ám a horvátországi és különösen a boszniai öldöklésért a többi érintettet is felelőssé teszik. Az egykori Szovjetunió és Jugoszlávia viszonyát elemezve kifejtik: már a huszas években fasisztának kiáltották ki a jugoszláv vezetést, mert menedéket adtak több tízezer orosznak, akik a fehérek elől menekültek délnyugatra. A kapcsolatok csak 1941- ben javultak, amikor a belgrádi tisztek hatalomra kerültek. Rövid ténykedésüknek azonban véget vetettek a németek, az országot pedig feldarabolták. A nyomban meginduló partizánharc végül is - jelentős szovjet segítséggel - sikerre vezetett. Jött a sztálini „láncoskutya-korszak”, s csak a peresztrojka hozott igazi enyhülést. Gorbacsov már-már megrögzötten a területi egységért szállt síkra, az orosz diplomácia viszont 1991 nyarán, a horvátországi háború kezdetekor fel akart hagyni ezzel a maradi gondolkodással, de az elnök-főtitkár akkor még nem engedett teret a köztársaságok elismerésének. Erre csak később került sor, először Szlovéniát és Horvátországot, majd legutóbb Macedóniát ismerték el, nagy felzúdulás közepette. Az orosz diplomácia sebezhetősége azonban immár tény: most is területi egységet akarnak Szerbiában, miközben a napnál világossabb, hogy a Vajdaság és Koszovó is önállóságot akar. Lord Carrington nemrégen fel is vetette egy Koszovó-konferencia szükségességét, a Vajdaság esetében pedig Magyarországot támogatná a világ - vélekednek. Ezzel összefüggésben a szerzők bírálják a nyugati kormányokat, amelyek az emberi jogok lábbal tiprásával vádolják Szerbiát, holott az általuk - és most már Oroszország által is - támogatott Horvátország sokkal rosszabbul áll ezen a téren. Az orosz diplomácia rövidlátó módon teljesen elkötelezi magát a Nyugat, elsősorban Németország mellett. A nyugatiak ugyanis Oroszországgal szemben is alkalmazhatják a Balkánon szerzett tapasztalataikat. Ez a tényező pedig kiváló ütőkártya lehet az Oroszországban egyre népszerűbb szélsőséges nacionalista körök számára - fejezik be értékelésüket a történészek. Mester Nándor Kiszabadult az egykori elnök Huszonkét évi börtönbüntetés után Damaszkuszban szabadon engedték Szíria egykori elnökét, Nureddin al-Atasszit - jelentette hétfőn az ITARTASZSZ libanoni lapértesülésekre hivatkozva. Al-Atasszit 1970 novemberében távolították el a hatalomból, amikor is egy vér nélküli puccs után a Baath párt Háfez Asszad vezette katonai (mérsékelt) szárnya ragadta magához a hatalmat. Asszadot, az akkori védelmi minisztert 1971-ben választották elnökké. Az Al-Hajat című libanoni napilap értesülései szerint al- Atasszi büntetésének utolsó 13 hónapját egy katonai kórházban töltötte. A Szíriai hatóságok döntésében a volt elnök erősen megromlott egészségi állapota mellett az is szerepet játszott, hogy mintegy húsz emberi jogi szervezet követelte szabadon bocsátását. Belvárosi 191 m-es, normál belmagasságra kialakított pincehelyiség bérleti joga átadó. Telefon: 62/11-878 TANKAUTÓK ELADÓK Típusok: Schwarzmüller, Mercedes, Steyr, Man, Schwingenschlögel, 5000, 18 000, 24 000, 30 000, 35 000 literesek. Vizsgáztatás ADR. eng. hitelesítés. TELEPHELY Törökbálint M1 autópálya felhajtósávnál. CENT UNIÓ Kft. Budapest, Tel: 201-0533 Délmagyarország Maastricht és a franciák Növekszik az Az AFP francia hírügynökség a felmérés eredményét kommentálva megjegyezte, az eredmény igazolni látszik a maastrichti szerződés híveinek aggályait, akik szerint a közvélemény késői mozgósításának tudható be a „nem" szavazatok számának emelkedése. Tanulságos a Le Parisien felmérése abban a vonatkozásban is, hogy a „nem”-mel szavazók 53 százalékából 40 százalék azért foglalt így állást, mert szemben áll a jelenlegi (szocialista párti) kormánnyal; 30 százalék az egykori Jugoszláviában kialakult helyzettel indokolta magatartását; 29 százaléknak pedig a maastrichti szerződéssel magával szemben vannak fenntartásai. A 47 százalék „igen” indoklása mögött „a francia gazdaság jövője” (47 százalék), a „Németországhoz fűződő kapcsolatok (41 százalék) és „maga a maastrichti szerződés tartalma” (31 százalék) állnak. Ez volt egyébként a harmadik közvéleménykutatás Franciaországban, amelynek eredménye arra mutat, hogy a franciák szeptember 20-án feltehetően elutasítják a maastrichti szerződést. Az „igen" érdekében sorompóba szállt Jaques Delors, az EK Bizottságának elnöke is, aki a hétvégén a normandiai Quimperben tartott politikai gyűlésen kijelentette: „Maastrichttel kapcsolatban az igazi választás a fennmaradás vagy a hanyatlás közt van.” A szerződéssel szemben álló erőket - száma a szélsőjobbtól a kommunistákig - Delors boszorkányüldözőknek nevezte, akik irreális félelmekre appellálnak. Maastricht ellenzőinek erősödésével egyidejűleg tovább csökkent Francois Mitterrand elnök népszerűsége is. A Journal du Diamache részére készült felmérés szerint a megkérdezettek 60 százaléka elégedetlen az államfővel és csupán 26 százalékuk támogatja őt. Valamivel jobb eredményt tudott elérni Beregovoy miniszterelnök: a megkérdezettek 38 százaléka elégedetlen a teljesítményével és 32 százaléka ért vele egyet. ■ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK]Hi A szeptember 20-án tartandó népszavazás közeledtével növekszik a maastrichti szerződés ellenzőinek száma Franciaországban. A Le Parisien című napilap felmérése szerint a megkérdezettek 53 százaléka „nem"-mel szavazna a szerződésre és csupán 47 százalék lenne az „igen” szavazat. Bizalmatlansági indítvány Panic ellen A jugoszláv parlament hétfői ülésén bizalmatlansági indítványt terjesztettek be Milan Panic szövetségi miniszterelnök ellen, s erről három nap múlva szavaznak. A javaslatot a Szerb Szocialista Párt és a Szerb Radikális Párt képviselői terjesztették be. A két párt a parlamentben abszolút többséget élvez. A bizalmatlansági indítványt azzal indokolták, hogy Milan Panic a londoni konferencián „eltért az előzetes parlamenti felhatalmazástól”. A miniszterelnök - mint ismeretes - Londonban több ízben támadta Slobodan Milosevic elnököt, s korábban leváltotta egyik hívét, Kertész Mihály belügyminiszter- helyettest. A montenegrói Demokratikus Szocialista Párt képviselői nem értettek egyet az indítvánnyal, s hangoztatták, hogy egy ilyen bizalmatlansági ügy nem szolgálná a helyzet stabilizálását. Fegyveres incidens Kuvaiti források szerint fegyveres összetűzésre került sor vasárnap az Irak és Kuvait között fekvő demilitarizált övezetben. Az incidens során egy kuvaiti rendőr életét vesztette, kettő megsebesült. A kuvaiti védelmi minisztérium hétfői közleménye szerint 12-15 iraki egy teherautóval behatolt a zóna északi részébe, majd tüzet nyitott egy határőrposztra. Az ott-tartózkodó mintegy 15, önvédelmi céllal fegyvert viselő vámtisztviselő és rendőr viszonozta a tüzet és néhány támadót meg is sebesített. A támadást követően az irakiak északi irányban elmenekültek - hangzik a közlemény, amelyet a dpa ismertetett. A kuvaiti belügyminisztérium változata szerint egy kuvaiti járőr a zónában irakiakat fedezett fel, akik nyilvánvalóan a kuvaiti határ átlépésére készültek, s így került sor a tűzpárbajra. RAMOVILL ENGEDMÉNNYEL Sanyo és Grundig tévék, csak készpénzes vásárlás esetén. Cím: Szeged, Bartók tér 9. Nyitva: H-P: 8-16 óráig, SZ: 8-12 óráig. Telefon: 62/21-724. Kedd, 1992. Szept. 1. Karadzic Izetbegovicsot vádolja Leszerelés, menekülés közben A boszniai szerbek vezetője, Radovan Karadzic a BBC brit tv-állomásnak adott interjújában azt állította, hogy a boszniai muzulmán erők lőtték ki azt a tüzérségi lövedéket, melynek következtében egy szarajevói piactéren többen életüket vesztették. Karadzic személyesen Izetbegovic boszniai elnököt vádolta, mondván: még saját népét is megöleti, csakhogy megmutassa, hogy a londoni Jugoszlávia-konferenciának nem volt semmi értelme. Egyébként a vasárnapi támadás halálos áldozatainak számáról ellentmondásos hírek érkeztek: a boszniai kormányzat 16 halottról és 78 sebesültről adott hírt, míg a Reuter szerint a helyszínen lévő újságírók hét áldozatról tudnak. Eközben az ENSZ az utolsó pillanatban kénytelen volt későbbre halasztani egy segélyszállító gépkocsikonvoj indítását Gorazde városába. Bár a település állítólag felszabadult a szerb ostromgyűrű alól, a világszervezet menekültügyi főbiztosságának egyik illetékese szerint a szerbek figyelmeztették őket: a város körül olyan képlékeny a helyzet, hogy még egy százalék esélyt sem adnak a konvoj célbajutására. Ezt ENSZ-források úgy értelmezték, hogy a városba vezető út mentén még mindig súlyos harcok folynak. A londoni konferencián kötött megállapodásnak eleget téve Radovan Karadzic boszniai szerb elnök bejelentette, hogy beszüntették a város ostromát. Egyúttal közölte, hogy hamarosan leszerelnek mintegy 1200 fegyverest is. Most azonban egyre több jel mutat arra, hogy nem egyoldalú szerb döntésről van szó, hanem arról, hogy a muzulmán erők áttörték az ostromgyűrűt és a szerb fegyveresek visszavonulnak. A város határáig eljutott egy brit tudósító, aki arról számolt be, hogy a szerb csapatok pánikszerűen menekülnek állásaikból. Németország Tiszti letartóztatások A német szövetségi törvényszék az egykori keletnémet biztonsági minisztérium (MfS) négy magas rangú tisztje, valamint a nyugatnémet katonai elhárítás, a MAD egyik munkatársnője ellen hazaárulás vádjával elfogatóparancsot adott ki - jelentette a DPA. A karlsruhei szövetségi ügyészség különösen súlyosnak minősítette Günter Kratsch altábornagy ügyét. Kratsch 1976-tól 1989-ig a minisztérium 2. számú kémelhárítási főosztályának vezetője volt. Kratsch-nak mindenekelőtt egy időközben - 1988-ban - elhunyt Bundeswehr ezredes, a MAD helyettes vezetője, Joachim Krase hazaárulási ügyével kapcsolatban kell felelnie. Krase 1979-80-ban a nyugatnémet katonai hírszerző szolgálat riadóztatási tervéről és az NSZK területén állomásozó összes atomfegyver-hordozó rendszerről információt szolgáltatott az NDK-nak. Krase tevékenysége nyomán gyakorlatilag tíz évre megbénult a nyugatnémet katonai elhárítás - írta az ügyről szóló cikkében még 1990 októberében a die Welt. Kratsch-ot felelősségre vonják ezenkívül az úgynevezett „levélellenőrzés” rendszeréért, amelynek alapján az NDK-ba érkező levél- és egyéb postai küldeményeket a minisztérium munkatársai kinyitották, s a pénz-, ékszer-, illetve más értékküldeményeket, - mintegy 30 millió márka értékben - azokból kivették. A postát megsemmisítették, az értékek pedig az NDK kincstárát gazdagították. Kratsch-on kívül a főosztály másik három munkatársa ellen adtak ki elfogatóparancsot, akik összekötőtisztként dolgoztak a nyugatnémetországi informátorok és a minisztérium között. Az informátorok közé tartozott többek között a MAD egyik hölgy-alkalmazottja, aki állítólag a 60-as évek vége óta dolgozott az MfS-nek, s akit most szintén őrizetbe kívánnak » I* « » KANIZSA BÚTOR | DISZKONTÁRUHÁZ> BÚTOROK J X, DARABOSKÉNT IS, 4 1 * DISZKONTÁRON. «I* Szekrénysoroktól * O eltérő összeállításban, * » a vevő igénye szerint. ^ Franciaágyak, heverők, kisbútorok. Nyitva tartás: hétfőtől «» péntekig: 8.30-17-ig. SZEGED, DOROZSMAI ÚT 17-19. Tel.: 27-700/36-os mellék: 41» «I» »I» 4«» 4«» 41» Hűtőgépszerelő szervizek — vállalkozók, figyelem! Megnyílt Békéscsaba, Kinizsi u. 4—6. sz. alatt (a SZÜV épületében) a hűtőgépszerelők boltja Forgalmazunk mindenfajta hűtéstechnikai alkatrészt, berendezést, szerszámokat, hűtőgázokat, forraszanyagokat stb. Import háromfázisú, öntvényházas villanymotorok nagy választékban! Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 8-12-ig, 12.30-16.30-ig. Telefon: 06-66/21-155/43-as mellék.