Délmagyarország, 1993. január (83. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-02 / 1. szám

Utunkat csak mi járhatjuk végig * Göncz Árpád köztársasági elnök újévi köszöntője Kedves Barátaim, hát vége ennek az évnek is. Bizonyára akad közöttünk, aki azzal zár­ja, hogy ez élete legsikeresebb, ha nem is legkönnyebb éve volt De azt hiszem jóval töb­ben, akik szemében 1992 a létért folytatott szakadatlan küzdelem, az elhalasztott ál­mok, a beteljesületlen vágyak, a sikeres vagy épp sikertelen újrakezdések esztendeje. Az ország egésze számára keservesen nehéz közbülső szakasz, a legutóbbi lépés egy félig sejtett jövőbe vezető úton. Kilométerkő, amelyet magunk mögött kell hagynunk, mert visszatérnünk nincs hová, s mert az utat, bármilyen rögös is, végig kell járnunk. Hisz helyettünk senki se fogja. És végső soron rajtunk múlik, hogy képesek leszünk-e végig­járni. Ma éjjel hát arra ürítsük po­harunkat, hogy megint csak sikerült megőriznünk értékeink javát, az emberségünket és önmagunkat, s ne firtassuk, hogy milyen áron. Arra, hogy győztük az évet kitartással, türelemmel és ötletekkel. Hogy lassacskán, tetszik, nem tet­szik, de megtanuljuk: csak ■^együtt, egymással szót értve ► juthatunk egyről kettőre. ■••Kormány és nép. Párt és párt. • Munkaadó és munkavállaló. Család és család. Férfi és nő. »..•Szomszéd és szomszéd. Mert ebben van az erőnk. Az ország ereje. És semmi másban. Tudj­uk, megtanultuk. ,,Szivére ve­szi terhünk, gondunk. Vállára venni nem bolond”... Se Nyu­gattól, se Kelettől, senki em­berfiától jó szónál, bíztatásnál többet okkal nem várhatunk. Barátaim, parázslik körülöt­tünk a világ, át-át csap határa­inkon egy és más gonosz szél, de elmondhatjuk: a mi fede­lünk alatt még mindig jutott és jut menedék a hadak űzte menekülőnek. S megtanultuk, hogy jó, ha az emberi élet, a szellemi érték védelmében kinek mire van - pénze, ereje, szakértelme - azt a másokéval összedobja. Hogy az egyérde­­kűek okosan teszik, ha össze­fognak közös és jogos érdekeik védelmére és érvényesítésére. Hogy az azonos gondokkal küszködő közösségek könnyí­­tenek terhükön, ha hangot adnak a gondjaiknak, és egyez­tetik a tennivalóikat. Ha a hívők nem mondanak le az együttes Istenközelség, a sors­verte kisközösségek az ember­közelség melegéről. Mert ha fagyot lehel körülöttünk a világ, egymást kell melenget­nünk. S helyet kell szorítanunk magunk között a gyöngébbnek, a meleget áhítónak. Aki, meg­lehet, épp a gyűlölet, a magány vagy a nyomorúság jeléből kéredzkedik közénk. Barátaim, ma éjszakára mégis feledjük a gondjainkat: jó lelkiismerettel és nyugodt lélekkel ürítsük poharunkat a jövendőnkre. Akinek pezsgő jutott, pezsgővel, akinek csak bor, az borral, akinek az se, bizakodó szóval köszöntse az Újesztendőt. Ami könnyű biz­tos, hogy nem lesz. De egymás számára könnyebbé tehetjük. Igyunk az asszonyaink egészségére, akik jövőre is háromszázhatvanötször vívják meg csatájukat a mindenna­pokkal, s a férjeinkére, akik az övéik és az ország betevő falat­járól gondoskodnak. És igyunk a gyerekeinkére, a lányokéra és fiúkéra, pólyásokéra és kama­szokéra, mert ők a mi jövőnk, mindannyiunké, s a világ rend­je az, hogy legyen kinek átadnunk a terhet, amit ma mi hordunk a magunk vállán. És igyunk az apáinkéra-anyáin­­kéra, akiknek a terhét csak részben vettük át, mert maradt az ő vállukon több mint ele­gendő. S közben gondoljunk azokra is, akik az éjjel nem ünnepel­nek, akik hazánk határát, az ut­cán az éjszaka békéjét őrzik, a határőrökre, a rendőrökre. A mentőkre. A tűzoltókra. A kór­házakban a súlyos betegekre, s akik velük maradtak, az ügye­letesekre. A mozdonyvezetők­re. Meg mindazokra, akik épp minket szolgálnak ki, hogy vidáman várjuk a hajnalt. A ránk virradó Újesztendőt. S végezetül hadd köszönt­sem Önöket én­­ minden magyart a határon innen és a határon túl, és valamennyi más anyanyelvű honfitársamat - József Attila öt sorával. .....az ember él, kenyeret eszik és remél, várja, hogy elmúljon a tél, hogy egy padon a napba üljön és fölpiruljon még a vér”. Fotó: Enyedi Zoltán Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke az új esztendő első perceiben beszédet mondott a rádióban és a televízióban. Újévi köszöntője így hangzott: Csehszlovákia megszűnt létezni Szilveszter napján nem csupán az óévet, hanem magát Cseh­szlovákiát is búcsúztatták Csehor­szág és Szlovákia lakói: a közös állam, 74 évi és 65 napi fennállás után megszűnt létezni. December 31-én tették közzé Pozsonyban a Szlovák Köztársa­ság Nemzeti Tanácsának (parla­mentjének) nyilatkozatát, amely szerint a Szlovák Köztársaság szu­verén, önálló jogállam, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság egyik utódállama, Szlovákia kész arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagja legyen, és hajlandó teljesíteni mindazokat a kötelezettségeket, amelyek ebből a tagságból fakadnak. A Szlovák Köztársaság egyúttal kinyilvá­nította érdekeltségét abban, hogy tagságot nyerjen az Európa Ta­nácsban, valamint részes államává váljék az alapvető emberi szabad­ságjogok védelméről megkötött európai egyezségokmánynak. (Folytatás a 2. oldalon.) Tudunk élni lehetőségeinkkel Lippai Pál polgármester újévi köszöntője 3. oldal Mai mellékletünk: TVn-DÉL Mi történt 1992-ben? Az elmúlt év hazai és szegedi eseménykrónikája 4-5. oldal Paku Viktória vásárhelyi... Szilveszteri ÁB-bébik A vásárhelyi ÁB-bébi 345 grammos, 51 centiméter. Édesapja, Paku József termelőszövetkezeti ágazatvezető, édesanyja az apátfalvi polgármesteri hivatal igazgatási elő­adója, anyakönyvvezető. 1993. január 1-jén 0 óra és 1 óra között 13 baba - öt lány és nyolc fiú - született. Az ÁB Aegon Általános Biztosító Rt. budapesti ügyfélszolgálati irodájában közjegyző jelenlé­tében közülük­ sorsolták ki az egy budapesti és négy vidéki ÁB-bébit. A budapesti nyertes egy kis­lány, Csangity Naida lett, a vidékiek pedig a következők: a pécsi Miklós Kristóf, a debre­ceni Koroknai Mikolett, a hód­mezővásárhelyi Paku Viktória és az esztergomi Juhász Ger­gely Gyula. Valamennyien 100-100 ezer forintos életbiz­tosítást, édesanyjuk CSÉB-M biztosítást kapott. Ezen kívül a Johnson and Johnson cég egy babaápolási termékekkel teli Johnson 's babatáskát ajándé­kozott az újszülötteknek és vállalja, hogy egy esztendőn keresztül folyamatosan pótolja az elfogyott babaápolási termé­keket. Mind a babák, mind a ma­mák kitűnő egészségnek ör­vendenek. Fotó: Enyedi Zoltán EZ AZ ÉV IS JÓL KEZDŐDIK? AZ ÁRAK MÁR MEGINT LEFELE MENNEK!

Next