Délmagyarország, 1993. február (83. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-01 / 26. szám
HÉTFŐ, 1993. Febr. 1.Belügyeink 3 Nemzeti kisebbségektől - európai módon A magyar küldöttséget dr. Bratinka vezeti Levél Funar-ügyben Az Európa Tanács gyakorlatilag a jugoszláv konfliktus kirobbanása óta foglalkozik azzal, hogy miként lehetne a nemzeti kisebbségek ügyét elfogadható módon, nemzetközi vényekkel, garanciákkal semt - mondotta dr. Bratinka . - Ennek máris van kéz !,ható eredménye, az úgypitt Regionális és Kisebb gk Nyelvek Chartája, amelyet 1- íig 11 ország írt alá. Ebben fifikálják a kisebbségi Nyelvhasználat jogait és lehetőségeit. Ennek a folyamatnak egy nagyon fontos szakaszához jutottunk, mégpedig azáltal, hogy az Emberjogi Konvenciódhoz egy kiegészítő jegyzőkönyvet szerkesztünk, ami sajátságosan a nemzeti kisebbségek jogairól szól. Ezt tudomásom szerint j hosszabb vita előzte meg. . Igen, volt ugyanis, aki külön konvenciót akart ebben a témában, volt aki charta formájában képzelte el, végül azonban - főleg jogi szempontok alapján - az Emberjogi Konvenció kiegészítő jegyzőkönyve szavaztunk. ■ Mit tartalmaznak a mayar módosító javaslatok? v Elsősorban arra vonatkoznak, hogy pontosítsuk, mit is jelent a nemzeti kisebbség. El tudjuk oszlatni a kételyeket, hogy ez esetleg másféle etnikumokra is vonatkozik - például a bevándorlókra Nyugat- Európában -, magyarán világosan definiálni akarjuk a kisebbség fogalmát. Mi elsősorban a történelmileg beágyazott népcsoport jelentést adjuk kiegészítésként ehhez a fogalomhoz. Ezzel meghatározzuk a történelmi, autochton kisebbség fogalmát és ezáltal rengeteg félreértéstől, kellemetlenségtől szabadulunk meg a fogalom használatának gyakorlati érvényesítése folyamán. ■ Az anyanyelv használatával kapcsolatban az utóbbi időben a szomszédos országokban a magyar kisebbséget sok megkülönböztető, jogait korlátozó intézkedés sújtotta. Módosító javaslatunkban azt szorgalmazzuk, hogy a dokumentumba „az anyanyelv tanulmányozására vonatkozó jog” helyett az „anyanyelven való tanulás joga” kerüljön. Ez speciálisan nemzeti kisebbségi jog kell, hogy legyen. ■ A kolozsvári Mátyás-szobor Funar polgármester által való átalakítása is „napirenden” lesz... Ez az eset közismert itthon, de Erdélyben is, vagy Romániában, ha már újabban Erdélyt nem szabad mondani, igen nagy port vert fel. Higgadtan felmérve az eseményeket úgy vélem, hogy ebben mindenképpen van egy adag provokáció. Ugyanakkor súlyosan megsértették egy nép - a magyar -történelmi hagyományait, kegyeleti érzéseit. Az Európai Műemlékvédelmi Bizottságnak erről az esetről bejelentést teszek, kérve azt, hogy elfogulatlanul vizsgálják ki a szobor különböző átalakítási terveinek az ilyenfajta összefüggéseit is. A Kulturális Bizottság elnökének, illetve az Európai Műemlékek Albizottsága elnökének fogom átadni az erről szóló levelet Strasbourgban. Kisimre Ferenc Nagy érdeklődés előzi meg az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének ma kezdődő ötnapos tanácskozását. Az ülésszak napirendjén szereplő témák közül ugyanis az Európai Emberjogi Konvenció nemzeti kisebbségekről szóló kiegészítő jegyzőkönyvének tervezete ad majd külön komoly munkát a delegátusoknak. A magyar küldöttség vezetőjét, dr. Bratinka József szegedi országgyűlési képviselőt Strasbourgba való elutazása előtt kérdeztük a delegáció által szorgalmazott indítványokról. Fotó: Nagy László ■ SZDSZ-pártnap ! Gondolnak a falura is Képviselőkből: a kevesebb több lenne (Budapesti tudósítónktól.) Nyilvános pártnapot tartott szombaton az SZDSZ országos tanácsa és parlamenti képviselőcsoportja a szabad demokraták óbudai párthelyiségeiben.Véleményük szerint a múlt hétvégi párttanácskozás, amiaz MDF rendezett több nap u, eredménytelen volt, a legnagyobb kormányt az SZDSZ szerint - aki is csak saját belügyeivel foglalkozott, s nem azzal, hogyan lehetne Magyarország bajait orvosolni. Az SZDSZ legújabb tanácskozásán tizenöt pontba szedték, hogy a 94-es választásokig hátralévő tizenöt hónap alatt mi mindennek kellene megtörténnie. Sajtótájékoztatójukon erről beszélt a pártelnök Pető Iván, s a három frontember: Tamás Gáspár Miklós, az országos tanács elnöke, Tardos Márton frakcióvezető, és Bauer Tamás gazdasági szakértő. Az SZDSZ szerint a mostani parlamenti ciklusban le kellene zárni a III/III-asok és az igazságtétel ügyét. A jövő parlamentjében 250-re kellene csökkenteni a képviselők számát, s ugyancsak csökkenteni kellene a választási kampányok költségeit. Javaslatuk szerint elfogulatlan és tárgyilagos elemzést kellene készíteni a gazdaság állapotáról. Két miniszternek is be kellene számolnia a pénzügyi tárca veztőjének arról, hogyan teljesült az idei költségvetés első négy hónapja, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterének pedig az expó előkészítéséről, s ennek függvényében, a parlament szükség esetén mérlegelje a világkiállítás tervének felülvizsgálatát... A szabad demokraták gondolnak a falura is! Javasolják a földforgalom könnyítését, annak érdekében, hogy több legyen a gazdálkodó tulajdonos. Enyhíteni szeretnék a munkanélküliséget is, a válságrégióban ipari parkok létesítését javasolják, valamint azt, hogy az ifjúság tizennyolc éves koráig járjon iskolába, és az új felvételek érdekében a vállalatok korengedménnyel is nyugdíjazhassák alkalmazottaikat. Benne van a 15 hónapos SZDSZ-csomagban a képviselői összeférhetetlenség citromszelete is: parlamenti képviselők ne lehessenek benne állami tulajdonú többségű cégek vezérkarában. Ezzel összefüggésben: az állami vállalatok felső vezetőinek ne lehessen saját magánvállalkozása. (A tudósító megjegyzése: állami tulajdonú vagy többségű cégek felső vezetőségében jelenleg a kormánypárti képviselők jutnak nem jelentéktelen apanázsokhoz, az ellenzék pedig magáncégeknél tölt be hasonlóan kellemes funkciókat...) Javasolja az SZDSZ azt is, hogy szüntessék meg az egyházak költségvetési finanszírozását. A szabad demokraták szerint legfrissebb javaslataik a kormány számára is elfogadható indítványokat tartalmaznak. l mi szent tehenünk, szegény, ott feküdt a jeges út széleilén. A nagy, tarka, bamba tehén. Feketén - fehéren a pesti és a bajai utat átkötő betoncsíkon, a szombat fényesen fagyos reggelén. Rendőrautó vigyázta, fóliaborító fedte. A jámbor jószág nem mozgott, nem bőgött, csak nézett hatalmas barna szemeivel. Szemrehányón, állati roncsként... A közlekedők lassítottak, kerülték. Indiában bizonyára ügyet se vetnének az útszegélyi szent tehénre, de Szegeden csak szöget üthet az utazó fejébe: hogyan került ide? Elbitangolt télvíz idején? Meglógott a mészárszéki tagló alól? Kitört az árverezők gyűrűjéből? Az újvilág éji betyárainak konca? Vagy egyszerűen csak lepottyant az állati vesztőhelyre döcögő teherautó kényszerű karámjából? Szórtak már el így disznót, libát, bárányt... Ember nincs, ki megmondaná..., hiszen nem az első s nem is az utolsó szabadjára eresztett jószág pihent kényszeredetten a szegedi útszélen. Törékeny javaink „betonratottyantott” példázataként. Mert e szerencsétlen párát igencsak kemény hajnali helytállással, fáradsággal gondozták. Etették, itatták, fejték, s lehet, hogy simogatták is... Mostanában, újra komoly értéke támadt a tejelő, hasadó jószágnak. Nemcsak az éhes családok öröme miatt. Hallani, hogy a disznót csak akkor viszi el vágóra a felvásárló, ha tehenet is ajánl hozzá a gazda. Nagybendőjű kamionok száguldoznak a tanyavilág alkalmi átvevőihez s hordják olasz portékaként a magyar jószágokat a szomszéd országba. A mi tehenünk még oda se juthatott... Várta bambán sorsa beteljesülését. A hivatalos eljárást. az átvigyázó rendőr, az állatorvos, a tetemvivő hamar Li munkáját. Bár, mint tudjuk, a közlekedést ügyelő járőr csupán megbírságolhatja szolgálatának tiszteletben tartásával, az alkalmi húsmérő kést nem emelhet rája, mivel ismeretlen az eredete, a dögégetők kocsijukat csak igazi tetemért indíthatják. A városi sintérek is kóbor kutyára, macskára mozdulnak inkább, így, vélhetően, a fóliával takart tehenünk előbb vagy utóbb az ebek harmincadjára jut. Az viszont bizonyos, bármi történt is a szerencsétlenül járt útszéli jószágunkkal, csak kerülgettük, kerülgettük a mi szent tehenünket. Értetlen utas módjára... ■ A kisgazdák szombati csongrádi gyűlésén Torgyán József, a FKgP elnöke beszédét azzal kezdte, nem a múltról akar beszélni, hanem arról, hogyan lehet az országot a katasztrófahelyzetből kivezetni. Eddig mindig fővároscentrikus politika folyt, mely a kisgazák számára elfogadhatatlan. Ennek ugyanis az lett az eredménye, hogy a vidék leromlott állapotba került... Van egy csillogó, villogó fővárosunk és van egy rendkívül elszegényedett vidéki környezet, pedig az ország lakosságának négyötöde vidéken él... Egy út van előttünk, ez pedig a vidék fölemelése. Ez az alapja annak, hogy az országban többségi kormányzás jöjjön létre. Ha majd a vidék fölemelkedett Budapest színvonalára, akkor lehet arról szó, hogy mi Európa nyugati feléhez integrálódjunk... Torgyán József szerint: a jelenlegi hatalom, mely népinek és nemzetinek hazudja magát, miért nem tett eddig semmit a vidékért? Önmaga felemelésével foglalkozott, miközben az ország elszegényedett... Nem lehet elfogadni azt, hogy szűk rétegek óriási vagyonhoz jutnak, de nem munkával, nem önmaguk tehetségével, hanem a nép terhét növelve... Ki merem mondani, hogy ami a szövetkezeti átalakulási törvény jegyében lezajlott, az nem más mint a falu törvényesített kirablása... (Nagy taps.) A tulajdon azok kezébe csúszott át eközben, akik a kommunista rendszerben elárulták és kifosztották a népet. A tsz-elnök, a főkönyvelő és a párttitkár jutott milliós vagyonhoz, míg a tagoknak egy-két százezer forint maradt csak... A szónok utalt arra, hogy nem az a szélsőség, ha ezt szóváteszi, hanem a nép arcátlan kifosztása... Ha az FKgP 1994-ben kedvező választási eredménnyel kerül be a hatalomba, akkor a törvényesített kirablásokat felülvizsgálja s a népnek igazságot szolgáltat... (Nagy taps.) B. GY. GY. Torgyán Csongrádon ■ (Folytatás az I. oldalról.) jön be a Parlamentbe, a helyi önkormányzatokba, és ne forduljon elő többet, hogy a hatalomért harcoló pártok, meg a roma csúcsszervezetek kiválasztottjai olcsó trükkökkel és könnyelmű ígéretekkel manipulálják ezt az etnikumot. A találkozóra a 38 meghívott vidéki cigányszervezetből 23 jelzett vissza, a fórumra viszont már csak 9 tudott eljönni, az alapszabály-tervezetet pedig mindössze 7 vitatta meg és fogadta el. Az egész találkozóra árnyékot vetett Fátyol Mihály, a fővárosi székhelyű Cigányok Ifjúsági Szövetsége hívatlan ügyvezető igazgatójának fölszólalása, aki a jó ízlés alapvető szabályait fölrúgva, sértegetni kezdte a szlovák romakirályt, megkérdőjelezve legitimitását. Heves vita kerekedett, majd Fátyol úr megkövette a királyt, később pedig távozott az összejövetelről. A jelenlevők az ülés végén erélyesen elhatárolták magukat Fátyol Mihály minősíthetetlen kijelentéseitől, goromba kirohanásától. A cigányság mai társadalmi státusa kapcsán kerekedett vitában több felszólaló is rámutatott arra, hogy a roma szervezeteknek össze kell fogniuk, mert a megosztottság, a torzsalkodás tulajdonképpen a hatalomnak kedvez, amely azáltal, hogy mesterséges ellenségeskedést szít közöttük, marginalizálni kívánja a lakosság 8 százalékát kitevő etnikum tagjait. Azért jött létre ez az alulról építkező önszervezési forma, hogy egy információs iroda felállításával és egy információs hálózat kiépítésével, működtetésével a cigányszervezetek vidéki tagságát is bekapcsolják a társadalmi és politikai élet vérkeringésébe. A választási kampányra készülve, tervben van egy menedzseri iroda létrehozása is. A Roma Közösségek Koordinációs Központjának elnökévé Rádai Józsefet, alelnökévé Károlyi Sándort választotta meg a tagság, az elmúlt év cigánypolitikusának járó, akkor alapított díjat pedig Zsigó Jenő szociológus érdemelte ki. T. T. ■ 38 meghívatott, 23 visszajelzett, 9 eljött . Országos romaszervezet alakult Királygyalázás elnökválasztás előtt A kép bal oldalán Farkas János, a király, jobb oldalán Rádai József, az elnök. (Fotó: Schmidt Andrea)