Délmagyarország, 1993. augusztus (83. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-02 / 178. szám

■ Szurdi Zsoltot, a Rockklub és a Gőzerő vezetőjét talán már be sem k­ell mutatni az Olva­sónak. Ő volt most a paripán érkező herceg, aki csókjával - szervezőkészségével és vállal­kozókedvével - életre keltette Csipkerózsikát - az évek óta szendergő Szegedi Ifjúság Na­pokat. Az aktus sikeres volt, s a „ hosszú hidernálás nem ártott a SZIN-nek - tapasztalhattuk a hétvégén, ha a Laposon jár­tunk. Csipkerózsika pedig már nem olyan, mint régi. Szebb lett. A fővárosi nagymenők és keményen döngölő bandák he­lyett helyi és helyközi járatok szállították ide a régió muzsi­kusait. A Rockklubnak kö­szönhetően már egy minifeszti­vált össze lehet hozni szegedi csapatokból, a néhány vidéki zenekar pedig csak színesítette a SZÍN palettáját. A muzsika mellé pedig kiváló kiegészítő sportporgramokat kínált a la­­posi homok, a sajátos súlyeme­lést kedvelőknek pedig az egyik sörbár. A közönségnek sem volt hí­ja, hisz ők is kíváncsiak voltak r­öpkerózsikájukra. Az esti sé­­eredményeképpen pedig ki­jelenthetjük, hogy nem csa­lódtak. A második nap már tíz­ezer eladott jegyről regélt az egyik rendező. Erre mondhat­juk: ha csak a fele igaz, már akkor is szépen hangzik. A SZÍN új helyszíne a La­pos. A várostól viszonylagosan elszeparált helynek köszönhe­tően mindössze az új klinikáról tiltakoztak a betegek a hajnalig tartó zenebona miatt. Ám az új hely mégiscsak jobb volt, mint a régi, mikor a háló- és hátizsákos sereg a bel­várost lepte el­­ a várospolgá­rok legnagyobb felháborodásá­ra. Takács Viktor ■ Vége a Csipkerózsika-álomnak SZIN-esedett a Lapos Fotó: Révész Róbert Raviboldosasszony nagybúcsú Alsóvároson Te Deummal fejező­dött be tegnap este az al­sóvárosi Haviboldog­asszony nagybácsit. A magyar Mária-kultusz hagyományos, és egyik legfontosabb ünnepére idén, ha nem is nagy számban, de az ország több pontjáról érkeztek búcsújárók. A legna­gyobb érdeklődés a va­sárnap délelőtti szent­misét s az ezt követő kör­menetet kísérte: ha a me­net egy kissé megnyúlt volna, akár körbe is éri a Mátyás teret. (Panek Sándor riportja a búcsúvirrasztásról a 2. oldalon olvasható.) Gorbacsov nem tanúskodik Mihail Gorbacsov szom­baton visszautasította, hogy tanúskodjon három korábbi keletnémet vezető ügyében. Heinz Kessler egykori védelmi minisztert, vala­mint helyettesét, Fritz Stretetzet és Hans Albrecht volt Suhl megyei első tit­kárt azért állították bíró­ság elé Németországban, hogy tisztázódjék, milyen felelősség terheli őket az egykori NDK-NSZK-hatá­­ron érvényben volt tűzpa­­rancsért. Gorbacsov ta­núskodását a védőügyvé­dek kérték, mivel a vádlot­tak arra hivatkoztak, hogy a berlini vezetés a többi volt VSZ-országgal közö­sen döntött a tűzparancs kiadásáról, s az ügyvédek szerették volna megtudni a volt szovjet vezetőtől: Moszkva milyen befolyást gyakorolt a keletnémet ha­tárőrizet rendjére. Gorbacsov az Interfax hírügynökség által most nyilvánosságra hozott nyi­latkozatában kitért a kérés elől, mondván: ő nemrégi­ben megkapta a berlini díszpolgárságot, s ez azt mutatja, hogy egykori döntései sokkal inkább a berlini fal lerombolásához vezettek, semmint a ha­táron történt „sajnálatos incidensekhez”. ElogMlB mMí­­aöMmÄti) A hazai rádiózás törté­netének különleges esemé­nye volt vasárnap a Dráva Rádió megszólalása. A 91,2 megaherzes ultrarö­vid hullámon hallható adást ugyanis horvát terü­letről sugározzák Dél-Ma­­gyarországra, de fogható lesz a Vajdaságban és egy erdélyi területeken is. Az új rádiót magyar-horvát vegyesvállalat működteti. A műsort pécsi rádiós­ stáb készíti az eszéki stúdióban, azt egy horvát területen álló adóantennáról sugá­rozzák Magyarország, Vajdaság és Erdély irá­nyába. Az alapítók szerint a Dráva Rádió jogilag nem kifogásolható módon előz­te meg a frekvenciamo­ratórium feloldását. Egy holland hajórádió példáját követve „nemzetközi vi­zekre” eveztek, s a hatá­ron túlról kezdték meg műsoraik sugárzását a Ba­ranya Rádiótól­­ hajnali öt és délután négy óra kö­zött - bérelt URH-sávon. A Dráva Rádióban fél­óránként hallhatók friss hírek, több alkalommal horvátul is. Az USA katonai tervei a szerbek ellen Szarajevó és a többi ostrom­lott bosnyák város, valamint a segélyszállítmányok légicsapá­sokkal való megvédését java­solja a hétfői brüsszeli NATO- tanácskozáson az amerikai kor­mány. Ezt szivárogtatták ki Washingtonban, de a lapok va­sárnap közölt értesüléseiből nem­ világos, hogy a katonai fenyegetéssel csak nyomást akarnak-e gyakorolni a genfi megállapodás érdekében, vagy valóban bombázni készülnek jövő héten a szerb tüzérséget. A The New York Times és a The Washington Post egybe­hangzó értesülései szerint a cél: megakadályozni, hogy a szerbek, akik a nyugati hírszer­zési jelentések szerint a teljes győzelem küszöbén állnak, le­rohanják Szarajevót és a többi bosnyák övezetet, vagy azokat kiéheztetéssel megadásra kényszerítsék. Bill Clinton el­nök pénteken levélben tájékoz­tatta az érintett európai állam- és kormányfőket, valamint Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárt arról a tervéről, hogy védjék meg Szarajevót és ne csak az ENSZ-Csapatok, hanem a pol­gári lakosság védelmében is al­kalmazzanak katonai erőt. A lapok úgy tudják, hogy Washington mindaddig fenn kívánja tartani a gazdasági em­bargót a szerbek ellen, amíg nem bizonyos, hogy azok tisz­teletben tartják a békemegál­lapodást, s a kialakítandó új boszniai határokat. (Folytatás a 2. oldalon.) ■ Tömeggyilkosság Doljaniban Lemészárolt horvátok A muzulmán fegyveresek a közép-boszniai Jablanica kö­zelében levő Doljaniban meg­gyilkolták a településen maradt horvátok többségét - jelentette vasárnap a horvát rádió. A tö­­meggyilkosságnak 50 ember, többségében nő, gyermek és öreg esett áldozatául. A Doljaniból elmenekült horvátok szerint a muzulmá­nok saját házaikban végeztek az áldozatokkal. A Horvát Vé­delmi Tanács katonái megerő­sítették a menekültek beszámo­lóit és közölték, hogy legalább húsz megkínzott ember holt­testét látták a településen. Mentés földön és vízen Szombaton délután, jóval két óra előtt már gyűlt a nép a rakparton, a hídon és a Sza­badság úszóházon, hogy meg­nézhesse az előre jelzett tö­meges balesetet, ami ugyan nem a kedves nézők szeme lát­tára történt, merthogy a szer­vezők már délelőtt gondosan berendezték az ütközés utáni (táj)képet. (Kalocsai Katalin cikke a 6. oldalon.)

Next