Délmagyarország, 1993. november (83. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-12 / 264. szám
PÉNTEK, 1993. NOV. 12. Fölszólalók Hétfő: Lengyel László estje a Közéleti Kávéházban. Föláll egy nekikeseredett, idős asszony és hosszasan dől belőle a panasz: kiárusítják a mai politikusok ezt a szerencsétlen országot. Elkótyavetyélik a nemzet vagyonát mindenféle külföldinek, ezért tartunk ott, ahol tartunk. A közönségnéz és nem tudja eldönteni, hogy az asszony a Munkáspárt vagy éppen a MIÉP tagja-e, hisz nem hivatkozik se Thürmerre, se Csurkára. Igaz, nem ezért nincs válasz a mondandójára. Szerda: Orbán Viktor fórum a Forrásban. Vállalkozók ülnek ott, hát értőn hallgatják a bonyolult makrogazdasági fejtegetéseket. Aztán föláll egy ember: óvodai mesedélután volt - mondja hozzátéve, hogy az oroszokat bezzeg könnyű volt kiküldeni, de most meg is nézhetjük magunkat. Orbán feszeng és közli: ő ugyan valóban szerette volna, ha kimennek az oroszok, de nem azért mentek, mert ő küldte őket, ahhoz ő túl kis pont. Mellesleg nem azért vagyunk ilyen nagy bajban, mert kimentek, hanem azért, mert túl sokáig itt voltak és egészen szépen sikerült közben már akkor tönkretenni a gazdaságot. (A felszólaló ezt ökörségnek tartja.) Ami pedig a kiutat illeti, hát éppen erről volt szó eddig. És csodák nincsenek. Fölszólaló - meggyőzhetetlenül - távozik. Néhány tudósítás úgy szól a fórumról: azt a résztvevők mesedélutánnak tartották. Hálni járt az adóhivatalba Különös „bűneset” tartja izgalomban a makói polgármesteri hivatal dolgozóit. Szerdára virradóra a biztonsági őrök váratlan vendéget füleltek le a Széchenyi téri épületben. Kiderült, hogy a 26 éves, büntetett előéletű és foglalkozás nélküli M. J. Kossuth utcai lakos, ablakbetöréssel jutott az épületbe, s nyugodt, háborítatlan alvóhelyet keresett. Igaz, mindezt erősen ittas állapotban tette. Nem kutatott, nem rongált ő meg semmit, hanem behúzódott a hőközpont elosztóján keresztül az adóügyi csoport termébe, s egy szekrény mögött illedelmesen meghúzta magát, talán még horkolt is. Onnan „kerítették” elő a biztonsági őrök. Hatszáz forint anyagi kárt okozott. ■ Amilyen nehéz szívvel váltam el Toledótól, olyan nagy meglepetés ért Chicagóban. Vasárnap délután háromkor - mondhatni: meccsidőben - jött értem Miss Dam, a new yorki székhelyű Kelet-Nyugat Intézet munkatársa. A hölgyet bemutatandó, talán elegendő annyit megjegyezni, hogy a Földnek kevés olyan zuga van, ahol ne dolgozott volna. Köszönhető ez kutatási területének, no meg annak, hogy férje - aki most a Chicago University jogász professzora - diplomataként már bejárta az egész világot, a csúcsra a Reagan-kormányban jutott, két évig külügyminiszter-helyettesként szolgált. Nos, a meglepetés és a különlegesség ennek a randevúnak a délutánján következett be. Chicago déli egyetemi negyedéhez igen közel, egykori raktárakat és üzemeket alakítanak át hóbortos és a különcöt hétköznapiként élő gazdagok számára. Ahová mi voltunk hivatalosak, ott a csupasz betonfalak között adott randevút egymásnak a helyi elit, egy könyvespolccal, üvegfallal és paravánnal fölszabdalt, oszlopokkal dúcolt, ám kétségkívül ragyogóan berendezett lakásban, ahol csak a vécén és a bejáraton volt ajtó. Lehettünk vagy százan, mégsem kellett szorulni. Hófehér székeken telepedtünk le, mert a partit koncert nyitotta meg. Magyarként különös élmény volt átélni, hogy ebben az ízig-vérig amerikai környezetben, ahol illett franciául beszélni, s illett tudni, hogy mit jelent Gabcsikova meg Szabadka, s ahol annak az egyetemnek a fizika professzora ült mellettem, ahol eddig nyolcvan Nobel-díj termett, ott négy kínai milyen fölemelő odaadással játszotta Bartókot. A Yaong-testvérek egyébként minden darab előtt beavattak a repeortár megválasztásának titkaiba, s a szívemet melengette, amikor azt hallhattam, milyen magyar vonatkozása nevezhető meg Beethoven és Brahms életművének. A koncert után a házigazda, Sidney Hyman beterelt a dolgozószobájába, két füstüveg és egy könyvespolc közé. A falon Johnson elnök dedikált arcképe, valamint Churchill társaságában maga mister Hyman, akinek felesége mellesleg az egyik legnépszerűbb sztárriporter. Folyóiratokat kaptam, meg egy fölkérést, hogy írjak a magyarországi társadalmi helyzetről, ám azt hiszem, mondtam neki szelíden, nekem előbb dolgom azt befolyásolni, mint ábrázolni. A partiról angolosan léptünk meg, következett egy kis körút a város legszebb részén, a déli kertvárosban, ahová az ország legmenőbb építészei húzták föl palotáikat. Elgördültünk Mohammad Ali (azaz Cassius Clay, egykori profi ökölvívó világbajnok) tekintélyes rezidenciája mellett, majd benéztünk Damék átalakítás alatt álló, ötszintes, falépcsős, üvegtetős házába is. Ezután kanyarodtunk el az ex-miniszterhelyettesért és lányáért, hogy a Libanoni Cédrusház nevű étteremben csapjunk egy spontán bacchanáliát. Arab szokás szerint telezsúfolták az asztalt mindenféle égi és földi jóval, s mert mind a négyen franciák voltunk az előző életünkben, bordós rozé és vörös egészítette ki az ízek harmóniáját. Az élet tökéletes relativitása, hogy ennél az asztalnál a boszniai helyzetről beszéltünk a legtöbbet. Mondtam is, hogy utazással lehet a legtöbbet tenni a világbékéért. (De csúnya szó, de elrontották, mégis csak ezt lehet használni.) Ezen a napon reggel egy toledói egyetemista vitt ki a reptérre. Kínait tanul, s a magyar szavakat (nem véletlenül) tökéletesen ejtette ki. A szállodában az amerikai magyar zsidók lapját, a Menórát olvastam, azután Bartókot hallgattam a kínai vonósnégyestől, majd francia borok mellett a hazámról beszéltem egy amerikai diplomatának. Semmi sem volt idegen. Másnap elhagytuk ezt a különös várost. Philadelphiába repültünk, ahol a függetlenségi nyilatkozatot mondták ki az észak-amerikai államok. Sajnos, csupán egy elnyújtott átszállásra maradt időnk, így csak beleszagoltunk a város levegőjébe, s máris utaztunk Bridgeportba, Connecticut államba. Egy kicsi, 19 személyes, errefelé kávédarálónak nevezett gépen röpültünk, s ez olyan jókedvre derítette a szomszédom - akibe talán eggyel több ital szorult hogy végigröhögte az utat. Bridgeportból, hogy minél több ismeretet szerezzek a jenkik földjéről, kisbusszal gördültünk be egy villanegyedből álló városba, Westportba, ahol a gondoskodás és a szeretet várt ránk. De erről majd holnap. (Folytatjuk.) Dlusztus Imre ■ Széles körben figyelmet keltett, hogy amíg korábban a Fidesz általában élesen bírálta a szocalistákat, Orbán Viktor a minap elismerően szólt a Békesi László nevével fémjelzett gazdasági elképzelésekről. Mi volt az az átütő újdonság a koncepcióban, ami ezt a véleményt indokolta? Nem újdonság vol hanem kontraszt ah képest, amit korábban az MSZP mondott. Ha valaki elolvassa bármelyik korábbi programjukat, azok tele vannak szociális ígérgetésekkel. Olyan dolgokat ígértek a választópolgároknak, amelyek végrehajtása teljesen lehetetlen. Például a Horn-féle újsághirdetésben. Az MSZP-t korábbi programjaik alapján ezért nem tarthattam egy komolyan vehető, szavahihető pártnak, más részről pedig veszélyesnek tartom a szociális ígérgetést. Ez az ország már átment egy nagy csalódáson 1990 óta. És ha most újra olyasmit ígérnek, ami nem tartható, az rövid időn belül másodszori illúzióvesztésre vezet. És félő, hogy a demokrácia még egy ilyen érzelmi vihart nem bír ki. A Békési program ezzel szemben egyetlen olyan ígéretet nem tesz, ami nem tartható. Ez az újdonság teszi figyelemre méltóvá számunkra. ■ Ez azt is jelenti, hogy módosulnak a Fidesz lehetséges koalícióra vonatkozó nézetei? - Nekünk a koalícióra vonatkozóan van egy elképzelésünk. A liberális blokk négy pártja. Magunkon kívül az SZDSZ-t, a Vállalkozók Pártját és az Agrárszövetséget soroljuk ide. Ennek a blokknak a megerősítése és igazi kormányzati alternatívaként való föltüntetése a Fidesz első számú pártpolitikai célja. Emellett viszont sok szó esett manapság a választási eredményektől függő lehetséges koalíciós kényszerekről. Ebbe a képbe hogy fér bele például az MDF gazdaság- illetve társadalomfilozófiája vagy mondjuk az MSZP? Az MDF-fel az a helyzet - és ezt a Parlamentben az előttem ülő pénzügyminiszter és államtitkár közbeszólásaiból szűrtem le -, hogy minden egyes mondatomra azt mondták: mi is ezt mondjuk. Hát, lehet hogy ezt mondják, csak az ellenkezőjét csinálják. Az MDF-fel az a gondom, hogy amikor gazdaságpolitikai kérdésekről beszélünk Takács Gyulával, Szabó Ivánnal vagy Becker Pállal, akkor kiderül, hogy rengeteg kérdésben a megközelítési mód vagy a javaslat hasonló. De amikor azt nézzük, hogy mi a tényleges kormányzati cselekvés, az pont az ellenkezője. Azaz az MDF esetében nagyon nehezen tudom egymásra vetíteni a szavakat és a tetteket. Ennek ellenére azt kell mondjam: a Fidesz álláspontja azonos a szocialista pártéval - Horn Gyula valószínűleg a mi programunkból kölcsönözte miszerint mi minden demokratikus párttal el tudjuk képzelni a választások utáni együttműködést. Ez a mi hivatalos programunk. Az MDF és a KDNP demokratikus jellegének megkérdőjelezése pedig nem indokolt ebben a pillanatban. Ez rendkívül fontos, mert a kormányalakításkor az ország stabilitása lesz a legfontosabb. ■ A fórumon Orbán Viktor kifejtette, hogy elkerülhetetlenül szükséges a gazdasági növekedés beindítása. Valóban. És többek között ■ Orbán Viktor gazdaságról, pártprogramokról és koalíciós lehetőségekről kiutat csak a növekedés hozhat Szerdán délután a Forrás szállóban vállalkozókkal találkozott Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. A fórum során kifejtette a fiatal demokraták gazdaságra vonatkozó elképzeléseit, hangsúlyozva, hogy szerintük az ország válságos helyzetében önmagában a válságkezelés nem jelenhet megoldást. Amennyiben nem sikerül átgondolt gazdaságpolitikával rövidesen beindítani a gazdasági növekedést, elkerülhetetlen a súlyos válság. A fórumot követően Orbán Viktor interjút adott lapunknak. Fotó: Schmidt Andrea Az Amfora Rt. gépkocsival rendelkező üzletkötő munkatársat keres. Jelentkezni lehet a helyszínen, Kereskedő köz 4. vagy a 323-722-es telefonon. Szeged belvárosában (Jókai u. passzázssor) 69 nm-es üzlethelyiség 1993. november 15-től kiadó. Érdeklődni: 62/323-532 telefonon napközben. Ijf' ÁZSIA HÁZ 1 Szeged, Bartók tér 9. Indonézjapán, indiai, kínai bútorok, kiegészítők, karácsonyfadíszek. Nyitva tartás: H-P: 9-17 óráig, Szó: 9-13 óráig. V KELETI KÉNYELEM: 1 % Hidegtálját karácsonyra, szilveszterre már most megrendelheti A SZOKOTT HELYEN CSISZÁR MESTERSZAKÁCS BT. HIDEGKONYHAÜZEME. SZEGED, BAL FASOR 3-5. TELEFON: 62433-009, 432-277. Hazai Tükör 5 ebben is mást vallunk, mint más pártok. És hogy miért elkerülhetetlen? Amíg 1990-ben lényegében nem volt költségvetési hiány, 1991-ben már 115-120 milliárd volt a hiány, az idén 250 milliárd körüli lesz, 1994-re pedig a költségvetés tervezete 350 milliárd körüli hiánnyal számol. Ez a növekedés nemcsak riasztó, hanem elviselhetetlen is. Hiszen a költségvetésből külföldi adósságokra már most mintegy 110 milliárdot, a belföldi adósságok finanszírozására pedig 110-130 milliárdot kell kivonni. Ez elviszi az egész személyi jövedelemadót. Ilyen összegeknél már nem elégséges az MDF takarékossági-válságkezelési programja és végképp nem lehet szociális ígérgetősdit játszani. Mert a hiány további növekedése elkerülhetetlenül a költségvetés összeomlásához vezet. Kiutat csakis a gazdaság növekedése adhat. Ennek a feltételeit pedig meg kell teremteni például a jelenleginél intenzívebb tőkebevonással, és mondjuk azzal, hogy a vállalkozók leírhassák nyereségadójukból a beruházásokat. ■ Növekedés kereslet nélkül elképzelhetetlen. Igaz, de erre is vannak elképzeléseink. Bár nagyon sok múlik azon, milyen lesz a költségvetési törvény. Mert a leendő kormány ettől a költségvetési törvénytől függő állapotban veszi majd át a gazdaságot. A gazdaság állapota rendkívül rossz ebben a pillanatban. Azért még vannak lehetőségek, bár a manőverezés terei beszűkültek. Azt gondolom, lehetséges négy esztendő alatt tíz milliárd dollárt bevonni a gazdaságba, talán még valamivel többet is, és ebben az esetben akár már 95-ben elképzelhető a gazdaság egy-két százalékos növekedése. Bár az ember kétségtelenül nagyot tévedhet, mert nagyon sok múlik azon, milyen lesz a külpiacok fölvevő képessége. Ezért is javasoljuk például egy olyan európai alap létrehozását, amelyből évenkénti elszámolással fedeznék a régió országainak egymással szembeni tartozásait. Például Magyarország megkaphatná a ki nem fizetett szállításaiból keletkező orosz adósságok összegét, amit az alap az oroszországi privatizációban vásárolhatna le. Ez nagyban föllendíthetné újra a keleti kereskedelmet, jelentős piacbővülést hozhatna és gazdasági növekedést indíthatna el ezekben az országokban. Igaz, egyelőre nem lelkesednek az ötletért, pedig néhány év alatt egy ilyen módszer alkalmazása megalapozhatná a gazdasági föllendülést. Dehát ezért is nagy szükség lenne a hagyományosan kultúraközpontú külügyi vonal fölváltása erőteljes gazdasági diplomáciával. És azt vallom, hogy bár minden nagyobb szabású reform legföljebb csak évek múltán hoz komolyabb eredményt, ebből nem következik az, hogy a reformokat nem kell beindítani. Mert ha például már 1990-ben elkezdtük volna, ma azt mondanánk, hogy már csak négy-öt év kell a kilábaláshoz. Szávay István A dorozsmai Szélmalom Vendéglőben megnyílt a DISCO! Diákigazolvánnyal a belépő 50 Ft. Szuper hangulat, kellemes környezet. Szeretettel várunk benneteket minden pénteken és szombaton 22 órától Gyertek! ÜKRflN HÜLLflMPfiLfi-VÁSÁR 310 Ft-os áfás áron Szegeden, a Dorozsmai úti telepen Tel.: 361-288.