Délmagyarország, 1995. november (85. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-01 / 256. szám
ni <•«, MZ ‘ i^V ■ ■ ____áUaggyűlési Könyvtár írtjából törölve ^_________________________________________ Drasztikusan nőnek a gyógyszerárak? Átlagosan 35 százalékos, számos gyógyszer esetében viszont ennél jóval magasabb áremelésre is számíthatunk jövőre, amennyiben az egészségbiztosító 1995-ben csak 70 milliárd forintot fordíthat gyógyszerár-támogatásra. Az Egészségbiztosítási Önkormányzat Elnöksége mégis ilyen nagyságrendű előirányzatot támogatott - értesült az MTI egészségbiztosítói körökből. A gyógyszerár-támogatási keret 70 milliárdos előirányzatát a Népjóléti Minisztérium, de még a gyógyszerügyekben jártas tbszakértők is irreálisan alacsonynak tartják. A tárca 75, a szakemberek pedig 82 milliárd forintot tekintenek elfogadhatónak. A 70 milliárdos támogatási keret elfogadása ugyanis azt jelentené, hogy az előirányzat az idei kiadásokhoz képest egy fillérrel sem emelkedne, még az inflációval sem tartana lépést Az inflációt tehát teljes egészében a lakosságnak kellene megfizetnie. Ez - az előre bejelentett forintleértékelést véve alapul - 38 százalékos áremelést jelent. J Elfogták a Tisza-parti gyilkosság gyanúsítottjait (5. oldalt ^ é Horn Gyula televíziós sajtókonferenciája Bérügyek és koalíció A kormány érzékeli az emberek elégedetlenségét, azt, hogy sok százezren kényszerülnek nagyon súlyos problémákkal szembenézni, de a helyzetet nem tartja „robbanásveszélyesnek”, s meggyőződése: a pénzügyi-gazdasági stabilizáció következetes végigvitele adhat csak esélyt az egyes emberek sorsának javítására is. Erről Horn Gyula beszélt hagyományteremtőnek szánt televíziós sajtókonferenciáján, kedden. Horn Gyula a kérdésekre adott válaszaiban megfogalmazta, hogy az ország pénzügyi-gazdasági problémáinak megoldására nem az IMF és a Világbank jóindulatának elnyerése miatt van szükség. (Mindazonáltal, szavai szerint nem a Világbank van ránk szorulva, hanem a helyzet fordított.) A nemzetközi pénzügyi körök javaslatai és saját elképzeléseink egybeesnek, az ország felemelkedésére csak a források bővülésével, elsősorban a gazdaság teljesítményének javításával lehet mód. Az érdekegyeztetés, a különböző szakmai rétegek bérkövetelése kapcsán a miniszterelnök reményének adott hangot, hogy sikerül megegyezésre jutni a partnerekkel. Az Érdekegyeztető Tanácsban november 6-án kezdődik meg a vita a jövő évi költségvetésről, de a kormányfő már ezen a héten megkezdi tárgyalássorozatát: először az egészségügyi dolgozók képviselőivel találkozik. Horn Gyula elismerte, hogy számos réteg helyzetét javítani kellene, s külön kiemelte a közalkalmazottakat, akiknek reálbére az elmúlt öt évben felére csökkent, s az idei terhek is leginkább őket sújtják. E rétegnél fennáll az ellehetetlenülés veszélye, amit mindenképpen meg kell akadályozni. Ezért a miniszterelnök szerint a közalkalmazotti szakszervezetek javaslata és a mostani kormányálláspont között „valahol középúton talán meg lehet egyezni”. Ezt azért is indokoltnak tartja, mert megítélése szerint nem nőhet tovább az a különbség, amely a közalkalmazotti, illetve a reálszférában dolgozók bére között kialakult. Az eredményes állami vállalatoknál kifizetendő esetleges plusz-jövedelemmel kapcsolatban Horn Gyula megerősítette: a kormány döntött e kérdésben. Az ipari tárca vezetője és a privatizációért felelős miniszter rövid időn belül kritériumlistát készít. Ez tartalmazni fogja, hogy milyen feltételek esetén lehet többletjövedelmet kifizetni - nem bér formájában, hanem akár 13. havi fizetésként, vagy különprémiumként, különjutalomként. Az egyik kritérium az lesz, hogy az elért nyereség nem származhatott konszolidáció céljára juttatott állami pénzből. A koalíció fenntartását elsődleges fontosságúnak nevezte a miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a kormányban csak egyetértés esetén szabad változtatásokat végrehajtani. A miniszterelnök a tájékoztatón. (MTI-Telefotó) A szegedi közgyűlés tagjai igen gyakran szavaznak támogatásról olyan intézményeknek, ahol talán még nem is jártak életükben. Hogy egy fehér folttal kevesebb legyen a jövőben, a szegedi repülőtér vezetői „kirándulást” szerveztek a városatyák részére. Az invitálást a képviselők közül 14-en el is fogadták. Repültek a városatyák így a bő tucatnyi városatya tegnap délelőtt megismerkedett városunk légikikötőjével, no és persze Szegeddel - felülnézetből. (Tudósításunk az 5. oldalon.) Barátkozás a gépmadárral. (Fotó: Schmidt Andrea) Vörös László tanár úr kérdéseire Nagy Gáspár költő, Csoóri Sándor író, a Hitel főszerkesztője és Tőkéczki László történész válaszoltak. (Fotó: Nagy László) • Hitelest az egyetemen Csoóri Sándort telt ház fogadta Zsúfolt ház és taps fogadta tegnap a JATE Aulába bevonuló Csoóri Sándort, a Hitel című folyóirat főszerkesztőjét és szerkesztőtársait, Nagy Gáspár költőt és Tőkéczki László művelődéstörténészt a lap szegedi estjén. A Szegedi Erdélyi Kör és a Közéleti Kávéház közösen szervezett rendezvényén Csoóri Sándor a Magyarok Világszövetségének elnökeként és Nagy Gáspár a Bethlen Gábor Alapítvány titkáraként is válaszolt a házigazda Vörös László egyetemi tanár kérdéseire. Az év talán legsikerültebb késői órába nyúló - kávéházi beszélgetéséről holnapi lapszámunkban számolunk be részletesen. Patikaprivatizáció '95 Ötéves huzavona, pereskedés után ebben az évben realizálódik az állami patikák és az ezeket működtető gyógyszertári központok magánosítása. Az évekig elhúzódó pereskedés arról „szólt”, hogy kit illet a patikavagyon: az önkormányzatokat avagy az államot. Az önkormányzati törvény módosításával, amely kimondta: a központok és a patikák az önkormányzatok tulajdonába kerülnek, lehetővé vált a gyógyszertári központok és a köréjük szerveződött gyógyszertárak privatizációja. A megyék számára két variáció kínálkozott: vagy részvénytársasággá alakítják gyógyszertári központjaikat és az általuk működtetett patikákat, vagy privatizálják a patikákat, és a központok ezután alakulnak részvénytársasággá, s mint nagykereskedők folytatják tovább munkájukat. Csongrád megye gyógyszerész kamarája az első „felállást” elfogadhatatlannak tartotta, mert ebben az esetben nem valósult volna meg az igazi patikaprivatizáció. Maradt a másik, miszerint a központtól különváló patikahálózatot magánosítják. A megye 59 települési önkormányzata a saját tulajdonába kapta a területén levő patikáját, amit aztán a település úgy privatizált, ahogyan jónak látta. A következő hetekben több írást is olvashatnak lapunkban erről a témáról. Mai, első interjúnkat lapunk 6. oldalán találják. Éppen száz esztendővel ezelőtt, 1895. október 31-én gyulladt ki Szegeden, a Széchenyi téren 29 közvilágítási ívlámpa, s ezzel kezdetét vette a dél-alföldi áramszolgáltatás históriája. A centenárium alkalmából az áramszolgáltató jogutódja, a Démász Rt. egész évben centenáriumi eseménysorozattal emlékezett meg azokról, akik sokat tettek a világítás, az áramszolgáltatás fejlődéséért. A centenárium tegnapi eseményeiről lapunk 5. oldalán, a dél-alföldi áramszolgáltatás történetéről pedig gazdasági mellékletünk, az Egy százalék 3. oldalán olvashatnak részletesen. Ünnepelt a Démász Maple-verseny középiskolásoknak Maple matematikai feladatmegoldó versenyt hirdetett középiskolák számára a Zénón Számítástechnikai Kft. Felhívásuk 13 szegedi középiskolában talált visszhangra. A versenyben résztvevő iskolák: a Csonka János Műszaki, a Déri Miksa Ipari, a Gábor Dénes Műszaki, a Hansági Ferenc Alapítványi, a Kiss Ferenc Erdészeti, a Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi, a Vasvári Pál Közgazdasági Szakközépiskola, a Damjanich, a Radnóti, a Ságvári, a Széchenyi és az Újszegedi Gimnázium. A vállalkozó kedvű diákok vezető tanáraik útmutatása mellett november elejétől december közepéig másfél hónapon át ismerkedhetnek a verseny keretében a Zénon által forgalmazott kanadai Maple (jelentése: juharfalevél) számítógép-algebrai programmal, mely numerikus és szimbolikus számításokhoz egyaránt kiválóan alkalmazható. A verseny előtt az érdeklődő matematika- és számítástechnika-tanárok részére Maple bemutatókat tartottak, melyeknek a Vasvári Pál Közgazdasági Szakközépiskola, valamint a Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola adott otthont. (Heti gazdasági mellékletünk, az Egy százalék ezúttal számítástechnikai összeállítással jelentkezik.) Nagytakarítás Kassán A szlovák rádió - nevek közlése nélkül - azt jelentette, hogy leváltották a kassai vasmű Keramika nevű társvállalatának termelési igazgatóját, és több műszaki vezetőjét. A pénteki robbanás nyomán bekövetkezett - tizenegy emberéletet követelő - súlyos baleset ügyében az ügyészség, a belügyi szervek és a vasmű szakemberei párhuzamosan folytatják a vizsgálatot. A tragédia okainak kiderítése várhatóan bonyolult feladat lesz. Az ügyben egyelőre csak feltételezések vannak. A vizsgálat arra is keresi a választ, vajon a történtek hátterében nem áll-e bűncselekmény. (MTI) Holnap halottak napja. Előző este az élők ijedtükben kivilágítják a holtak kertjeit, s megkönnyebbülve néznek a fénybe, mert látják, ott is az van, amihez hozzászokott a szemük: gondozott növények, ha sárgán, elmúlóban is. Meg kövek, és emberek. Amitől félnek, azt nem látják. Amikor pedig elszáll belőlük a félelem melege, már látni se fognak. Ilyen megnyugtatóan el van ez igazítva. Nézed a fényt. Ez az, amit elveszítesz? Ez az, amit megnyersz? Ez az, ami ihletője volt ezeknek az Kinek a fénye? Ady-soroknak is: „Lehet-e, lehet-e, / Hogy jön még ájult tűz-nyár, / Bukó-csillagos éjek / S hogy én, Én már ne éljek? / És majd szűrik a bort / Pompás, aranyos őszben / S ittasan, tarka lombok / HulUán nem én borongok.” Igen, ez az. Vigyázz az idődre. (Z. M.) Temetőben. (Fotó: Karnok Csaba)