Délmagyarország, 1996. február (86. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-01 / 27. szám

2 Külföld történelmi krónika Február 7. 1411. A Német Lovag­rend Torunban békét köt II. Ulászló lengyel ki­rállyal és a litvánokkal. 1427. Zsigmond király Brassóban végleg kibékül második feleségével, Bor­bála királynéval. Kezére adja az 1424-ben már for­ma szerint neki adományo­zott birtokokat, engedélye­zi, hogy újból saját tárnok­mestert tartson, és várna­gyait maga nevezze ki. 1608. I. Mátyás főher­ceg, a magyar és az oszt­rák rendek Pozsonyban felújítják az 1606. szep­temberi konföderációt a bécsi és a zsitvatoroki bé­ke védelmére. 1713. Bécsben meghal II. Apafi Mihály, válasz­tott erdélyi fejedelem, né­met-római szent birodalmi herceg. 1733. Meghal II. Ágost lengyel király. Megindul a lengyel örökösödési há­ború, mely 1735-ig tart. 1849. Puchner altábor­nagy január 24-i kérésére kétezer orosz katona a Vörös-toronyi szoroson át a Havasalföldről Erdélybe érkezik a császári csapa­tok erősítésére. 1893. A New Yersy ál­lambeli West Orange-ban nyílik meg a világ első filmstúdiója. 1927. Átadják a forga­lomnak az alsótanyai kis­vasútat. Az első szerel­vény 466 utassal befut a Rudolf térre. 1936. Dr. Imecs György belügyminiszteri titkárt nevezik ki Szeged főispánjává. 1958. Egyiptom és Szí­ria megalakítja az Egye­sült Arab Köztársaságot. 1979. Tizenöt évi száműzetés után visszatér Iránba Khomeini ajatol­­lah, az iráni síita vezető. Két nappal később beje­lenti egy iszlám forradal­mi tanács megalakulását. Délmagyarország Hírügynökségi jelentések szerint Teodorosz Pangalosz görög külügyminiszter köz­lése szerint a két fél mege­gyezett abban, hogy fokoza­tosan kivonják katonai egy­ségeiket a térségből, s a visszavonulást az Egyesült Államok ellenőrzi. Görög védelmi források szerint megállapodtak abban is, hogy nem tűzik ki nemzeti zászlajukat a vitatott szige­ten, és tartózkodnak minden­fajta provokációtól. A megállapodás azt köve­tően vált lehetővé, hogy az amerikai diplomácia vezeté­se, Bill Clinton elnökkel az élen az éjszaka folyamán te­lefonon tárgyalt az athéni és az ankarai vezetőkkel. Deniz Baykal török kül­ügyminiszter ugyanakkor szerdán cáfolta a megállapo­dás tényét. Megerősítette a két ország katonáinak elvo­nulását, de hangsúlyozta, hogy az nem megállapodás következménye, mint ahogy azt a görög kormány állítot­ta. Megismételte a korábbi török álláspontot, mely sze­rint a török egységek el­hagyják a körzetet, ha Athén is ezt teszi. A viszály enyhü­lését azonban közvetve meg­erősítette, mivel közölte, hogy török részről a vissza­vonulás gyakorlatilag befe­jeződött. A nyílt konfliktus veszé­lye az éjszaka érte el csúcs­pontját, előzőleg ugyanis mindkét ország hadihajókat vezényelt a török partoktól mindössze hat kilométerre lévő sziklás szigethez, ame­lyet a görögök Imiának, a tö­rökök Kardaknak neveznek. A görög védelmi miniszter szerint a mozgósítás követ­keztében mindkét oldalról hatalmas tűzerő került egy­mással szembe, s bármiféle összetűzés háborúhoz vezet­hetett volna. A krízis a múlt héten csü­törtökön kezdődött a „zász­lók háborújával”, amikor a néhány száz n­égyzetméter kiterjedésű szilten a közeli görög sziget, Kalümnosz polgármestere kitűzte a gö­rög zászlót. A Hürriyet című nacionalista török lap újság­írói ezt követően török lobo­gót helyeztek a görög helyé­be, s Athén ekkor döntött úgy, hogy hadihajót küld a görög zászló visszaállítására. Athén szerint Imiát Gö­rögországnak engedte át Olaszország - a Dodekané­­zoszi szigetcsoport többi tagjával együtt - az 1947-es párizsi békeszerződés értel­mében. Ankara viszont ma­gának követeli Kardakot az Olaszországgal 1932-ben aláírt szerződés alapján, amely szerint a partoktól 12 tengeri mérföldön belül el­helyezkedő szigetek a köze­lebb fekvő országhoz tartoz­nak. • Enyhülő görög-török viszály Tartózkodnak a provokációktól Szerda reggelre enyhült az Égei-tenger egyik la­katlan szigete körül kirobbant görög-török válság: washingtoni közvetítésre a két NATO-tagállam meg­kezdte haditengerészeti egységeinek visszavonását. Három görög katonát azonban eltűntnek nyilvání­tottak, mivel helikopterük a tengerbe zuhant. Koalíciós lengyel jelölt Wlodziemierz Cimosze­­wicz, a szejm elnökhelyette­se, valamint a Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) elnökhelyettese lett a lengyel kormánykoalíció közös mi­niszterelnök-jelöltje. Az SLD és a Parasztpárt között a kémkedéssel vádolt Józef Oleksy kormányfő le­mondása óta folytak az egyeztető tárgyalások. A ke­mény és súrlódásokat sem nélkülöző alkudozás után a PSL beleegyezett abba, hogy továbbra is az SLD adja a miniszterelnököt. A megál­lapodás további részletei egyelőre nem ismeretesek. Jelcin születésnapi dilemmája (MTI-Panoráma)­­ Bo­risz Jelcin, Oroszország első demokratikusan választott elnöke hatvanöt éves lesz csütörtökön. A reformokat elkezdő, ám mára egykori népszerűsége maradványait is felélt orosz elnök két egy­mást követő szívinfarktus után élete egyik legnehezebb döntése előtt áll. A tét a hatalom megtartá­sa. Minden jel arra utal, hogy Jelcin már el­döntötte: elnök akar maradni az elkö­vetkező öt évben is. A febru­ár közepére ígért hivatalos bejelentés ezért merő forma­litásnak tűnik. Más kérdés, hogy mennyi a realitása Jel­cin újraválasztásának, akit országosan mindössze 6 szá­zalék támogatna, ha ma kel­lene az urnák elé járulni. A közvéleménykutatások sze­rint az ismert orosz politiku­sok szinte bármelyikében jobban bíznak ma a válasz­tók, mint Jelcinben. A szovjethatalom által Je­­katyerinburgról Szverd­­lovszkra, majd utóbb ismét Jekatyerinburgra visszake­resztelt uráli város közelé­ben, egy Butka nevű kis fa­luban látta meg a napvilágot Borisz Jelcin. Innen ívelt pá­lyája, ha nem is töretlenül a hatalom csúcsáig. Az építő­mérnök Jelcin a vidéki „hi­vatásos forradalmárok" tipi­kus karrierjét futotta be. Mi­hail Gorbacsovnak köszön­hetően a legfelsőbb pártve­zetésbe, a politikai bizott­ságba is bekerült, ám 1988- ban kegyvesztett lett, miután szembekerült a pártvezetés ortodox kommunistáival és a mindinkább a konzervatív pártvezetés foglyává váló Mihail Gorbacsovval. Jelcin lovat váltott, kilé­pett az SZKP-ból és a gorba­­csovi peresztrojka korlátait feszegető orosz demokrati­kus mozgalom élére állt. Oroszország parlamenti el­nökévé, majd 1991. június 12-én Oroszország első el­nökévé választották. A Gor­bacsov elleni puccs idején egy harckocsi tetején a de­mokrácia védelmezőjeként valóságos nemzeti hős. Bírá­lói szerint a Mihail Gorba­csovval vívott hatalmi harc oltárán feláldozza a Szovjet­uniót és az ő kezdeményezé­sére adja meg az omladozó birodalomnak a kegyelem­döfést vele együtt az ukrán és fehérorosz elnök. Jelcin 1992. őszén Jegor Gajdar kormányfővel az ol­dalán egy egész ország tá­mogatását maga mögött tud­va kezdi a demokratikus pia­ci reformokat, amelyeket az élet értelmének nevez. A szovjet időkből fennmaradt, a változásokat ellenző Leg­felsőbb Tanács ellenállása nyomán előbb megválik a radikális reformokat sokkte­rápiával kezdő Gajdartól, majd a vele szembehelyez­kedő szovjet típusú parla­mentet oszlatja fel, s a világ szeme láttára egyenes adás­ban szétlövetteti a moszkvai „fehér házat”. Az elnököt szinte korlát­lan hatalommal felruházó új alkotmányt fogadnak el, és Oroszországban helyreállít­ják a történelmi kétkamarás parlamentet. Jelcin reformjainak azon­ban súlyos a társdadalmi ára. A gazdaság vágtázó infláció jellemezte mélyrepülését si­került valamelyest lefékezni az elmúlt években. Az öt év­vel ezelőtti végeláthatatlan sorok megszűntek az üzletek előtt. Viszonylag elfogadha­tó az áruellátás. A lakosság egyharmada, mintegy 50 millió ember azonban a lét­minimum körül él, elképesz­tő káosz uralkodik, hónap­számra nem fizetnek bére­ket, és soha nem látott bűnö­zési hullám sújtja Oroszor­szágot. Virágzik a korrupció, miközben az ország végelát­hatatlan háborúba sodródott Csecsenföldön. Az alagút végén nem látszik a fény. Az 1993-as parlamenti választásoknál is látványo­sabb kommunista és nacio­nalista előretörést eredmé­nyező tavalyi szavazás egy­fajta tiltakozást jelentett az országban uralkodó állapo­tok ellen. A reformokat elkezdő Borisz Jelcin tevékenységét a nyáron mérlegre teszik a választók. A demokratikus útkeresés első eredményei, amelyek közül a sajtó vi­szonylagos szabadsága a leginkább szembetűnő, alig­ha feledtetik az általános válságot, illetve Jelcin öté­ves elnökségének számos hi­báját és melléfogását, ame­lyek közül a csecsenföldi há­ború a legsúlyosabb. Jelcin négy és fél hónap­pal a választások előtt igyek­szik javítani a bizonyítvá­nyon. Sorra megvált a politi­kai ballaszttá lett régi refor­mer szövetségeseitől, ke­ményvonalas apparátusi po­litikusokat ültetve helyüb­e. Bel- és külpolitikai téren egyaránt a nacionalisták és a kommunisták térfelén próbál meg játszani, miközben ed­dig nem tapasztalt szociális érzékenységről igyekszik a választókat meggyőzni. A hatvanöt éves Jelcint nyilván elgondolkodtatja, hogy a lakosság mindössze 6 százaléka szavazna rá, ha most lenne az elnökválasz­tás, miközben az elnökjelöl­tek indulásához szükséges egymillió szavazat tíz nap alatt összegyűlt a Nyizsnij Novgorod-i területen, csak éppen a csecsen háború el­len. A jelek szerint azonban Jelcin egyelőre bízik a hosszabbításban, s igyekszik minden számottevő politikai erő, illetve választói réteg számára megfelelni. Kérdés, vajon sikerül-e neki? Kóti Lóránt • Bosznia Titkos szerb szervezet A Banja Luka-i muzul­mán mufti közlése szerint a boszniai polgárháború évei­ben szerbekből álló földalatti szervezet jött létre a helyi szerb hatóságok által terrori­zált muzulmánok megmen­tésére. Ibrahim Halilovics el­mondta, hogy sok olyan szerb volt, akik titokban se­gítették muzulmán és horvát szomszédaikat, s felajánlot­ták otthonaikat az üldözöttek rejtegetésére. „Nagyon hálá­sak vagyunk ezért” - hang­súlyozta a 49 éves Halilo­vics, aki az utóbbi években gyakorlatilag szerb háziőri­zetben volt kénytelen élni. A muzulmán vallási veze­tő azt is elmondta, hogy ilyen rövid idővel a háború lezárá­sa után nem árulhat el részle­teket a szerb földalatti szerve­zet tagjairól és működéséről. „Megvoltak a maguk mód­szerei, de most nem mondha­tok többet. A részleteket majd akkor teszzük közzé, amikor a béke ismét megerő­södik, s az emberek elkezd­hetnek beszélni” - mondta Halilovics. A polgárháború éveiben a szerbek mindent megtettek annak érdekében, hogy minden muzulmán em­léktől „megtisztítsák" Észak- Boszniát: a több tízezer mu­zulmánból már csak pár szá­zan élnek Banja Lukában, s a városban lévő összes mecse­tet - szám szerint tizenhatot - földig rombolták. A K­C­F­E­B­R­U­Á­R 1 -THERWOOLIN ÉS TOPLAN HŐ- ÉS HANGSZIGETELŐK B É­F­A NYÍLÁSZÁRÓK INTERSPAN FAFORGÁCSLAPOK MOFA FAROSTLEMEZEK H­I­M­E­X VÁLASZFALTÉGLÁK BETONACÉL 6 - 14 nmn­­­O * r­t O­x 5 - 1 -10% -10% -5% -5% -5% 89Ft/fój flóriusi Tüzép 6724 Szeged, Szatymazi u. 2. Tel. 62.476-876 Fax. 62.476-669 Csütörtök, 1996. Febr. 1. Pedagógus- tüntetés Kijevben Kétezer oktatásügyi dol­gozó vonult szerdán Kijev­ben az ukrán parlament épü­lete elé az elmaradt tavalyi bérek kifizetését követelve. A tüntetést szervező okta­tásügyi és tudományos dol­gozók szakszervezetének ve­zetője elmondta, hogy nin­csenek politikai követelése­ik, olyan kérdések rendezé­sét kérik, amelyek Ukrajna minden állampolgárát érin­tik. A pedagógusok saját bé­reik kifizetésén kívül azt kö­vetelték a parlament előtt, hogy a kormány hatálytala­nítsa határozatát a közműdí­jak emeléséről. Az Ukrán Szocialista Párt fővárosi szervezete támoga­tásáról biztosította az utcára vonult pedagógusokat. Szarajevóban szerdán nyilvá­nosságra hozták a boszniai muzul­­mán-horvát föde­ráció kormányá­nak összetételét. A belgrádi Be­ta hírügynökség je­lentése szerint a muzulmán nem­zetiségű Szudin Kapetanovics ve­zette kabinetben 13 miniszter - hét muzulmán, öt horvát és egy szerb politikus - kapott helyet. A közlemény szerint a védelmi miniszter a horvát Vladimir Soljics, a pénzügyminiszter pedig az ugyan­csak horvát Drago Bilandzija lett. A belügyi tárcát a muzulmán Avdo Hebib, az igazság­ügyit a horvát Ma­te Tadics, az iparit a muzulmán En­ver Kreso, a­ köz­­lekedésit pedig az ugyancsak muzul­mán Rasim Gaca­­novics kapta. A szociálpolitika a muzulmán Ferid Alics, az oktatás és a sport a szin­tén muzulmán Fahruduin Riz­­vanbegovics, a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás pedig az ugyan­csak muzulmán Ahmed Smajics hatáskörébe ke­rült, míg a kör­nyezetvédelmi és tervezési minisz­terei teendők ellá­tásával a muzul­mán Ibrahim Mo­­rankicsot bízták meg. Az egész­ségügy-miniszter a horvát Bozo Lju­­bics lett. A kormányban egy horvát és egy szerb politikus - Martin Raguz, il­letve Nedeljko Despotovics - ka­pott tárcanélküli miniszteri posztot. A daytoni egyezmény értel­mében Bosznia két kormánya kö­zül a föderációs rendelkezik na­gyobb jogkörrel: a honvédelem, a pénzkibocsátás, s a külpolitika mind a horvát-muzul­­mán államszövet­ség irányítása alá került. Felállt a horvát- muzulmán kormány Névre szóló, fix kamatozású, folyamatos kibocsátású értékpapír belföldi magánszemélyek részére. Az eladott kötvények kamata a futamidő alatt nem változik Új kibocsátású kötvények esetén a kibocsátó fenntart­a magának a kamatváltoztatás jogát. KINCS, AMI VAN IV. SOROZAT-----------------------3 hónapos futamidőre a kamat: 26%/év V. SOROZAT—'---------------------$ CIB 12 hónapos futamidőre a kamat: 28%/év 6 hónapos futamidőre a kamat: VI. SOROZAT----— BELVÁROSI FIÓK ÉS LAKOSSÁGI KÖZPONT FORGALMAZÓK: CIB HUNGÁRIA BANK RT. B NEW YORK BROKER BUDAPEST KFT. '086 BUDAPEST RAKOCZ' S~ *El 2b1-1'1' CITY BROKER KFT .­ , B­UDAPEST. AQ- ENDP- - •/' 1 VALAMINT AZ IBUSZ UTAZÁSI IRODÁK KFT KIJELÖLT FIÓKJAI ÉS A COOPTOURIST FIÓKJAI ORSZÁGSZERTE 27%/év

Next