Délmagyarország, 1997. február (87. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-01 / 27. szám

Szombat, 1997. Febr. 1. Ipoly-gát • Balassagyarmat (MTI) A Parlament környezetvé­delmi bizottsága még ebben az évben az Országgyűlés elé kívánja tárni az Ipoly ügyét. Az előterjesztés elké­szítésére a bizottság legutób­bi ülésén Tardy Jánost, a Természetvédelmi Hivatal elnökét, valamint az Ipoly Unió Nemzetközi Környe­zetvédelmi Szervezetet kérte fel. Az Ipoly Unió magyar­­országi titkára, Gyenes Szi­lárd elmondta, a környezet­védelmi bizottság a nemzet­közi környezetvédelmi szer­vezet kezdeményezésére tűzte napirendjére az Ipoly­­gát ügyét. A szlovák fél ugyanis az 1975-ös tervek­nek megfelelően folytatja a folyón a gátépítést. Eredeti­leg a cél az lett volna, hogy a bős-nagymarosi erőműnél felduzzasztott vizet ezeken a gátakon keresztül egészen Balassagyarmatig szi­vattyúzzák vissza. Miután azonban a nagymarosi erő­mű nem készült el, így az Ipolyon sincs szükség gátak­ra. Ruzicsk­ay­hagyaték • Szarvas (MTI) A Körös-parti Ruzicskay­­alkotóház fejlesztését, a jeles festő gyűjteményének egy­­bentartását, a Munkácsy-dí­­jas művész életművének mű­vészettörténeti feldolgozá­sát, valamint a tehetséges szarvasi fiatalok előrehala­dását szolgálja majd Ruzics­­kay György hagyatéka, ame­lyet a napokban a végrende­letnek megfelelően - az első fokú határozatot jóváhagyva - a Legfelsőbb Bíróság Szarvas városának ítélt meg. A Ruzicskay-hagyaték gon­dozását a Körös-parti város az ezután létrehozandó Ru­­zicskay Alapítványra bízza. A leendő kuratórium tagjait halála előtt a művész maga nevezte meg. Gáztárolás - tartályban • Kőtelek (MTI) A vezetékes hálózatra csatlakozás tekintélyes költ­ségeit megtakarítva, a tartá­lyos gáztárolás kialakításá­val jutott korszerű fűtési módhoz négy Jász-Nagy­­kun-Szolnok megyei telepü­lés. A megye leginkább el­maradottabb régiójának fal­vaiban - Kőtelken, Tiszasü­­lyön Nagykörűben és Hu­­nyadfalván - immár ilyen pb-gáz rendszerből kapják a lakások és a közintézmények a fűtőenergiát. Az alig több mint egy év alatt elkészült beruházás 183 millió forint­ba került. A megvalósítás­hoz a Prímagáz Rt. 85 mil­lió, az önkormányzatok 77 millió forinttal járultak hoz­zá, 21 millió forint pedig az ÁFI támogatás volt. A négy településen összesen 599 háztartás csatlakozott a rend­szerre. A vezetékes propán­­gázellátó-rendszer a földgáz­hálózat nyújtotta kényelmet adja. Album: Vajda Júlia • DM/DV-információ Rövidfilm készült Vajda Júlia operaénekesről, s ezt ma este 20 óra 10 perckor sugározza a szegedi Telia televízió. • Nem lehet tovább növelni a lakosság terheit Autópályadí­j-politika • Budapest (MTI) Gyorsított ütemben készít kormányelőter­jesztést az autópályadíj­politikáról a Közlekedé­si, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium. Ebben a közlekedési tárca felvázolja, hogy a jövőben milyen forrásokból, milyen mértékű állami részvétellel épülhetnek a jövőben autópá­lyák Magyarországon. A közlekedési tárca a koncepci­ót tíz napon belül szeretné a kabinet asztalára letenni - mondta el Lotz Károly, a tár­ca vezetője pénteken Buda­pesten tartott sajtótájékozta­tóján. Lotz Károly kifejtette: úgy látja, hogy az ország la­kossága számára is elfogad­ható tarifákat kell kialakíta­ni. Hangsúlyozta: ez csak úgy lehetséges, ha a díjtéte­lek kialakításánál az eddigi­nél jobban figyelembe ve­szik az állampolgárok anya­gi lehetőségeit. Ellenkező esetben az M1-es és M5-ös autópályák ügyében is kiala­kult lakossági ellenállásra le­het számítani. Ez pedig - hangsúlyozta a miniszter - nem érdeke a kormánynak. A közlekedési tárca veze­tője rámutatott: 1991-ben - az autópályák építésének előkészítése idején - az elő­zetes felmérések alapján még úgy tűnt, hogy a lakosság rendelkezik elegendő anyagi­akkal ahhoz, hogy részt vál­laljon az infrastruktúra-fej­lesztésekből. Azóta azonban kiderült, hogy nem lehet to­vább növelni a lakosság ter­heit. E helyzetben a közleke­dési minisztériumnak egy új rendszert kell kidolgoznia az autópálya-építések állami tá­mogatására. Az autópályák­nak ugyanis már csak azért is meg kell épülniük az ország­határig, mert ez is az uniós csatlakozás egyik feltétele. Hogy ez teljesülhessen, a je­lenleg meglévő körülbelül 400 kilométernyi autópályá­hoz még 600 kilométernyinek kell épülnie. A miniszter el­mondta azt is, hogy három fő forrásból tartja finanszí­rozhatónak az infrastrukturá­­lis fejlesztéseket. Adókból, továbbá a benzinárból szár­mazó útalap-hozzájárulásból vagy koncesszióból. Lotz Károly rávilágított arra: az autópályák finanszí­rozási forrásainak mindegyi­ke valójában a lakosságot, illetve annak valamelyik ré­tegét terheli. Az adók vala­mennyi állampolgár pénz­tárcáját érintik, a benzinár, illetve a gépjárműadó a jár­művezetők kiadása, a kon­cessziós autópályákon való közlekedés költsége pedig az úthasználókat sújtja. Szalai Béla, miniszteri biztos kifejtette: nem az au­tópálya-díjakat kellene csökkenteni, hanem a térsé­gi kedvezmények rendszerét kellene kibővíteni. Ellenkező esetben olya­nok is igénybe vehetnék a csökkentett díjakat az autó­pályákon, akik nem járultak hozzá az építkezés költsége­ihez. A tájékoztatón Lotz Ká­roly miniszter elmondta: az M7-es autópálya felújításá­nál, illetve továbbépítésénél a minisztérium nemcsak koncesszióban gondolkodik. Megvizsgálják az állami szerepvállalás lehetőségeit is. Szalai Béla miniszteri biztos és Lotz Károly, maga a miniszter. (MTI Tele­fotó) • Adótípusú járulékot is fizetünk Hogyan „tébézünk" 1997-ben? Kormányhatározat nyomán vált ketté 1993. júniusában az addig egy­séges társadalombiztosí­tási szervezet: megala­kult az egészségbiztosítá­si és a nyugdíjbiztosítási önkormányzat. Mindkét szervezet létrehozta a maga intézményeit, az egészségbiztosítási és a nyugdíjbiztosítási pénztá­rakat. A szervezet továb­bi átalakítása folyamat­ban van. Erről, valamint az 1997-es befizetésein­ket érintő főbb változá­sokról kérdeztük Dudás Józsefnét, a Csongrád Megyei Nyugdíjbiztosítá­si Igazgatóság vezetőjét, írásunk egy több részes sorozat nyitánya. • Milyen további szerve­zeti változások várhatók a társadalombiztosításban ?­­ A mostani tervezet alap­ján szeretnének létrehozni egy egységes beszedő-, fo­lyószámlakezelő-, nyilvántar­tási és behajtási szervezetet, amely a meglévő köztartozá­sokkal foglalkozó szerveze­tekkel karöltve működne. Az egyik elképzelés szerint az APEH integrálná, a másik amellett foglal állást, hogy önállóan tevékenykedjen. • Januártól változtak a nyugdíjjogszabályok, a nők és a férfiak egysé­gesen 62 éves koruk­ban mehetnek nyugdíjba. Mennyire rugalmas a tör­vény?­­ A jogszabályok az átme­netre is lehetőséget adnak. Másodszor: a rugalmas nyug­díjrendszer preferálja azokat, akik hosszú szolgálati idővel, 34-38 éves munkaviszonnyal rendelkeznek, vagyis a nők a régi 55, a férfiak 60 éves kor körül mehetnek nyugdíjba. A főiskolai, egyetemi évek vál­tozatlanul szolgálati időnek számítanak. De elmehetnek azok a személyek is korábban nyugdíjba, akik nem rendel­keznek ugyan magas szolgá­lati idővel, ám beleegyeznek, hogy csökkentsék a nyugellá­tásuk összegét. A rugalmas korhatár azt is jelenti, hogy lehetőség van a 62. életév be­töltése után állásban maradni, s a munkavállaló egy ledol­gozott esztendő után már „plusz pontokat” gyűjthet. Majd amikor két-három év el­teltével az illető úgy dönt, hogy nyugdíjba szeretne menni, ismételten megállapít­ják a nyugdíját és választhat a számára kedvezőbb lehetősé­gek közül. Az úgynevezett rögzített, de nem folyósított nyugdíjat ugyanis az éven­kénti emelésekkel megnöve­lik, ami kiad egy összeget, ezt pedig össze lehet hasonlí­tani a tényleges nyugdíjba vo­­nuláskor megállapítható nyugdíjjal. Változatlanul to­vább él az előnyugdíj rend­szere, de csak 1997-ben. En­nek feltétele a 180 nap mun­kanélküliség, valamint a megfelelő számú szolgálati év. A korengedményes nyug­díj rendszere is maradt, de egy kicsivel szigorúbb a sza­bályozás. • A járulékfizetésben is olyan jelentős változások léptek életbe, amelyek mi­att felszisszent a társada­lom egy része.­­ Az egyéni vállalkozók körében szigorodtak a szabá­lyok: 1997. január 1-jétől kie­gészítő tevékenységűnek csak az a vállalkozó minősül, aki saját jogú nyugellátással ren­delkezik. Ugyanez igaz a gazdasági társaságok tagjaira is. Az a személy, aki főfog­lalkozás mellett vállalkozói igazolványt vált ki, nem te­kinthető kiegészítő tevékeny­ségűnek. Tehát neki egyide­jűleg két biztosítása áll fönn: az egyik a főállása, a másik a vállalkozása alapján. Mindkét munkaviszonyából köteles megfizetni a 39 százalékos tb-járulékot, illetve az egyéni járulék maximumáig az egyé­ni járulékot (a nyugdíjbiztosí­tási járulék 6 százalékát min­denféleképpen, és a 4 száza­lék egészségbiztosítási járulé­kot csak abban az esetben, ha a főfoglalkozásában a 36 órát nem dolgozza le). Beve­zették továbbá az úgyneve­zett „adótípusú” egészség­­ügyi hozzájárulást is, amely egységesen 1800 forint.­­ A 4 százalék ügyében a vállalkozók érdekképvise­leti szervei az Alkotmány­­bírósághoz fordultak. El­képzelhető, hogy eltörlik?­­ A kormány is tervezi a szabályozás évközbeni meg­változtatását. A 6 százalékos nyugdíjbiztosítási járulékkal ugyanis jól járhat az egyén, ha mindegyik jogviszonyában levonják tőle. Viszont egész­­ségügyi ellátást csak a főállás után adnak, a többi után nem, így valóban vitatható ennek az alkotmányossági kérdése. Valóban csökkent-e a tb­­járulék, avagy az alacso­nyabb keresetűek a plusz 1800-zal még többet is fizet­nek? Ki mehet korkedvezmé­nyes nyugdíjba? A mezőgaz­dasági kistermelők kikerültek az egyéni vállalkozók köré­ből: újfajta, 14,5%-os járulé­kot fizetnek, háziorvosi, szak­orvosi ellátást kapnak, de balesetit nem. Mit tegyenek? Hogyan számoljuk ki továbbá a nyugdíjunkat? Ilyen és eh­hez hasonló témákat elem­zünk jövő héten kezdődő so­rozatunkban. Fekete Klára Dudás Józsefnél - Marad a korengedményes nyugdíj. (Fotó: Miskolczi Róbert) Belföld 3 jegyzet Nagykapu T­alált pénz. Ez a legjobb kifejezés arra levélre, amivel a Külkereskedelmi Bank a napokban ke­reste meg mindazon ügyfeleit, akik nála vásároltak hitelre államkötvényt, vagyis a pénzintézetet válasz­tották a legális adóalapcsökkentés eszközéül 1994- ben. Akkora volt a joghézag, hogy nem maradhatott észrevétlenül, mi több, amikor a Polgári Bank elő­ször hirdette meg a konstrukciót, sokan nem akarták elhinni, hogy ilyen magas a „hozam", egy bizonyos összeg befizetése után több mint másfélszeres, de az is lehet, hogy szűk kétszeres összeget lehet visszaigé­nyelni az adóhivataltól. Lehetett. Azzal kevesen törődtek, milyen elméleten alapul a konstrukció, hogy a tulajdonképpen hitelre vásárol­ták az államkötvényt, melynek törlesztését a minden­kori kamatokból a bank vállalta. A bérből és fizetés­ből élők nagy lehetősége volt, akiktől kíméletlenül le­vonták az adóelőlegeket. Akkor, 1994 nyár végén, őszén még nem lehet­ látni a kamatokat, s a bankok jól rá is tartottak, ami­kor kiszámolták, mennyit kérjenek az ügyfelektől az államkötvény-vásárlás első részleteként, hogy ne ve­szítsenek. A Külkereskedelmi Bank is számolt, s azt ígérte, hogy a veszteséget lenyeli, a nyereséget - ha lesz - megosztja az ügyféllel. Nyereség lett a vége, így kézbesít a napokban jó hírt hozó leveleket a pos­ta. A pénz pedig akár tíz percen belül is felvehető, sőt, illendő is felvenni, mert az átlagkeresethez illesz­kedő nyereség néhány tízezer forintjáért nem illik ilyen elegáns banknál a számlát életben tartani In­formációm szerint a Polgári Bank és az Inter-Euró­­pa Bank konstrukciója nem tartalmazta a nyereség­megosztás kitételét, bár biztos, hogy váltáskor vala­melyest kedvezőbb volt az árfolyam. A nagykaput, az adókikerülés ezen megoldását az első lehetséges alkalommal becsukta a törvényhozás, bár akkora volt a lendület, hogy sokan más megol­dás után néztek. Nem hittek annak a többszörösen aláhúzott kitételnek, miszerint adóalap-kedvezmény csak a tényleges befektetések után vehető igénybe. 1995-ben nagy nyereség reményében tízezerek he­lyezték el pénzüket adókikerülőnek feltüntetett konstrukciókba - Globex, Támasz, Kesfló stb. -, s úgy tűnik, rossz lóra tettek. A tömegesen elinduló pe­rek jelenlegi állása ugyanis 84­9 az adóhivatal javá­ra. V­agyis egyszer volt Budán kutyavásár, másodszor­ra - eltekintve néhány kivételtől - már nem sike­rült a dolog. Ami egyébként kizárólag arról szól, hogyan könnyítsük meg az államkincstárt, ha már voltak olyan maflák annak felelősei, hogy ekkora lyukat hagytak rajta. Ideológiát pedig mindenki na­gyon könnyen gyártott hozzá, pedig hol volt még ak­kor a sikerdíjügy. 1/fL­ —0 Túlélésre­­ játszani Kétségbeejtő a múzeumi jövőkép is A Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósá­gánál folytatott komp­lex felügyeleti ellenőrzés tapasztalatai szerint, amíg az ország múzeu­mi szervezetei között az itteni a rangos, 2-3. he­lyet vívta ki magának, addig a költségvetési ......■ [UNK]isüima» la ■ [UNK]f alíalili m* sorrenaoen legreijCDO az ~M.~ j.». vivQIK. A kultúra támogatottságát is reprezentáló számok szo­morú tanúsága pedig min­denképpen elgondolkodásra kell(ene), hogy kényszerítse a körülmények ellen tenni képes politikai és szakmai szervezetek képviselőit. A tegnapi értékelő megbeszé­lésen - a vizsgálatot végző minisztériumi és megyei szakértők, valamint az érin­tett intézmények vezetőinek jelenlétében - Lehmann Ist­ván, a megyei közgyűlés el­nöke hangsúlyozta: a kor­mányzat kultúrát is ellehetet­lenítő intézkedései miatt a szakmának kell olyan ötle­tekkel előállni, amelyek re­ményt adhatnak a túlélésre. A megyei önkormányzat költségvetése egyelőre nem teszi lehetővé a múzeum jo­gos kéréseinek teljes kielégí­tését. Márpedig a magasan kvalifikált szakemberek tel­jesítménye - amelyet csak részben tükrözhetett a vizs­gálati anyag - már most is inkább a szakmaszeretetnek, mintsem a kiváló munkafel­tételeknek, illetve az anyagi elismertségnek köszönhető. Az anyagba éppen ezért,­­il­letve, mert hamarosan - nyugdíjba vonulások miatt - a megyei múzeumi igazgató­ság három, legfelső vezető­jét érintő személyi változás­ra kell számítani), az elkö­vetkezendő évekre szóló fel­adatcsomag is belekerült. A múzeum és a levéltár legsür­gősebb gondjainak megoldá­sára egyébként az MKM képviselője, dr. Pintér János a pályázati lehetőségek ma­ximális kihasználását aján­lotta. N. Rácz Judit

Next