Délmagyarország, 1997. február (87. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-01 / 27. szám
Szombat, 1997. Febr. 1. Ipoly-gát • Balassagyarmat (MTI) A Parlament környezetvédelmi bizottsága még ebben az évben az Országgyűlés elé kívánja tárni az Ipoly ügyét. Az előterjesztés elkészítésére a bizottság legutóbbi ülésén Tardy Jánost, a Természetvédelmi Hivatal elnökét, valamint az Ipoly Unió Nemzetközi Környezetvédelmi Szervezetet kérte fel. Az Ipoly Unió magyarországi titkára, Gyenes Szilárd elmondta, a környezetvédelmi bizottság a nemzetközi környezetvédelmi szervezet kezdeményezésére tűzte napirendjére az Ipolygát ügyét. A szlovák fél ugyanis az 1975-ös terveknek megfelelően folytatja a folyón a gátépítést. Eredetileg a cél az lett volna, hogy a bős-nagymarosi erőműnél felduzzasztott vizet ezeken a gátakon keresztül egészen Balassagyarmatig szivattyúzzák vissza. Miután azonban a nagymarosi erőmű nem készült el, így az Ipolyon sincs szükség gátakra. Ruzicskayhagyaték • Szarvas (MTI) A Körös-parti Ruzicskayalkotóház fejlesztését, a jeles festő gyűjteményének egybentartását, a Munkácsy-díjas művész életművének művészettörténeti feldolgozását, valamint a tehetséges szarvasi fiatalok előrehaladását szolgálja majd Ruzicskay György hagyatéka, amelyet a napokban a végrendeletnek megfelelően - az első fokú határozatot jóváhagyva - a Legfelsőbb Bíróság Szarvas városának ítélt meg. A Ruzicskay-hagyaték gondozását a Körös-parti város az ezután létrehozandó Ruzicskay Alapítványra bízza. A leendő kuratórium tagjait halála előtt a művész maga nevezte meg. Gáztárolás - tartályban • Kőtelek (MTI) A vezetékes hálózatra csatlakozás tekintélyes költségeit megtakarítva, a tartályos gáztárolás kialakításával jutott korszerű fűtési módhoz négy Jász-Nagykun-Szolnok megyei település. A megye leginkább elmaradottabb régiójának falvaiban - Kőtelken, Tiszasülyön Nagykörűben és Hunyadfalván - immár ilyen pb-gáz rendszerből kapják a lakások és a közintézmények a fűtőenergiát. Az alig több mint egy év alatt elkészült beruházás 183 millió forintba került. A megvalósításhoz a Prímagáz Rt. 85 millió, az önkormányzatok 77 millió forinttal járultak hozzá, 21 millió forint pedig az ÁFI támogatás volt. A négy településen összesen 599 háztartás csatlakozott a rendszerre. A vezetékes propángázellátó-rendszer a földgázhálózat nyújtotta kényelmet adja. Album: Vajda Júlia • DM/DV-információ Rövidfilm készült Vajda Júlia operaénekesről, s ezt ma este 20 óra 10 perckor sugározza a szegedi Telia televízió. • Nem lehet tovább növelni a lakosság terheit Autópályadíj-politika • Budapest (MTI) Gyorsított ütemben készít kormányelőterjesztést az autópályadíjpolitikáról a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium. Ebben a közlekedési tárca felvázolja, hogy a jövőben milyen forrásokból, milyen mértékű állami részvétellel épülhetnek a jövőben autópályák Magyarországon. A közlekedési tárca a koncepciót tíz napon belül szeretné a kabinet asztalára letenni - mondta el Lotz Károly, a tárca vezetője pénteken Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. Lotz Károly kifejtette: úgy látja, hogy az ország lakossága számára is elfogadható tarifákat kell kialakítani. Hangsúlyozta: ez csak úgy lehetséges, ha a díjtételek kialakításánál az eddiginél jobban figyelembe veszik az állampolgárok anyagi lehetőségeit. Ellenkező esetben az M1-es és M5-ös autópályák ügyében is kialakult lakossági ellenállásra lehet számítani. Ez pedig - hangsúlyozta a miniszter - nem érdeke a kormánynak. A közlekedési tárca vezetője rámutatott: 1991-ben - az autópályák építésének előkészítése idején - az előzetes felmérések alapján még úgy tűnt, hogy a lakosság rendelkezik elegendő anyagiakkal ahhoz, hogy részt vállaljon az infrastruktúra-fejlesztésekből. Azóta azonban kiderült, hogy nem lehet tovább növelni a lakosság terheit. E helyzetben a közlekedési minisztériumnak egy új rendszert kell kidolgoznia az autópálya-építések állami támogatására. Az autópályáknak ugyanis már csak azért is meg kell épülniük az országhatárig, mert ez is az uniós csatlakozás egyik feltétele. Hogy ez teljesülhessen, a jelenleg meglévő körülbelül 400 kilométernyi autópályához még 600 kilométernyinek kell épülnie. A miniszter elmondta azt is, hogy három fő forrásból tartja finanszírozhatónak az infrastrukturális fejlesztéseket. Adókból, továbbá a benzinárból származó útalap-hozzájárulásból vagy koncesszióból. Lotz Károly rávilágított arra: az autópályák finanszírozási forrásainak mindegyike valójában a lakosságot, illetve annak valamelyik rétegét terheli. Az adók valamennyi állampolgár pénztárcáját érintik, a benzinár, illetve a gépjárműadó a járművezetők kiadása, a koncessziós autópályákon való közlekedés költsége pedig az úthasználókat sújtja. Szalai Béla, miniszteri biztos kifejtette: nem az autópálya-díjakat kellene csökkenteni, hanem a térségi kedvezmények rendszerét kellene kibővíteni. Ellenkező esetben olyanok is igénybe vehetnék a csökkentett díjakat az autópályákon, akik nem járultak hozzá az építkezés költségeihez. A tájékoztatón Lotz Károly miniszter elmondta: az M7-es autópálya felújításánál, illetve továbbépítésénél a minisztérium nemcsak koncesszióban gondolkodik. Megvizsgálják az állami szerepvállalás lehetőségeit is. Szalai Béla miniszteri biztos és Lotz Károly, maga a miniszter. (MTI Telefotó) • Adótípusú járulékot is fizetünk Hogyan „tébézünk" 1997-ben? Kormányhatározat nyomán vált ketté 1993. júniusában az addig egységes társadalombiztosítási szervezet: megalakult az egészségbiztosítási és a nyugdíjbiztosítási önkormányzat. Mindkét szervezet létrehozta a maga intézményeit, az egészségbiztosítási és a nyugdíjbiztosítási pénztárakat. A szervezet további átalakítása folyamatban van. Erről, valamint az 1997-es befizetéseinket érintő főbb változásokról kérdeztük Dudás Józsefnét, a Csongrád Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság vezetőjét, írásunk egy több részes sorozat nyitánya. • Milyen további szervezeti változások várhatók a társadalombiztosításban ? A mostani tervezet alapján szeretnének létrehozni egy egységes beszedő-, folyószámlakezelő-, nyilvántartási és behajtási szervezetet, amely a meglévő köztartozásokkal foglalkozó szervezetekkel karöltve működne. Az egyik elképzelés szerint az APEH integrálná, a másik amellett foglal állást, hogy önállóan tevékenykedjen. • Januártól változtak a nyugdíjjogszabályok, a nők és a férfiak egységesen 62 éves korukban mehetnek nyugdíjba. Mennyire rugalmas a törvény? A jogszabályok az átmenetre is lehetőséget adnak. Másodszor: a rugalmas nyugdíjrendszer preferálja azokat, akik hosszú szolgálati idővel, 34-38 éves munkaviszonnyal rendelkeznek, vagyis a nők a régi 55, a férfiak 60 éves kor körül mehetnek nyugdíjba. A főiskolai, egyetemi évek változatlanul szolgálati időnek számítanak. De elmehetnek azok a személyek is korábban nyugdíjba, akik nem rendelkeznek ugyan magas szolgálati idővel, ám beleegyeznek, hogy csökkentsék a nyugellátásuk összegét. A rugalmas korhatár azt is jelenti, hogy lehetőség van a 62. életév betöltése után állásban maradni, s a munkavállaló egy ledolgozott esztendő után már „plusz pontokat” gyűjthet. Majd amikor két-három év elteltével az illető úgy dönt, hogy nyugdíjba szeretne menni, ismételten megállapítják a nyugdíját és választhat a számára kedvezőbb lehetőségek közül. Az úgynevezett rögzített, de nem folyósított nyugdíjat ugyanis az évenkénti emelésekkel megnövelik, ami kiad egy összeget, ezt pedig össze lehet hasonlítani a tényleges nyugdíjba vonuláskor megállapítható nyugdíjjal. Változatlanul tovább él az előnyugdíj rendszere, de csak 1997-ben. Ennek feltétele a 180 nap munkanélküliség, valamint a megfelelő számú szolgálati év. A korengedményes nyugdíj rendszere is maradt, de egy kicsivel szigorúbb a szabályozás. • A járulékfizetésben is olyan jelentős változások léptek életbe, amelyek miatt felszisszent a társadalom egy része. Az egyéni vállalkozók körében szigorodtak a szabályok: 1997. január 1-jétől kiegészítő tevékenységűnek csak az a vállalkozó minősül, aki saját jogú nyugellátással rendelkezik. Ugyanez igaz a gazdasági társaságok tagjaira is. Az a személy, aki főfoglalkozás mellett vállalkozói igazolványt vált ki, nem tekinthető kiegészítő tevékenységűnek. Tehát neki egyidejűleg két biztosítása áll fönn: az egyik a főállása, a másik a vállalkozása alapján. Mindkét munkaviszonyából köteles megfizetni a 39 százalékos tb-járulékot, illetve az egyéni járulék maximumáig az egyéni járulékot (a nyugdíjbiztosítási járulék 6 százalékát mindenféleképpen, és a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot csak abban az esetben, ha a főfoglalkozásában a 36 órát nem dolgozza le). Bevezették továbbá az úgynevezett „adótípusú” egészségügyi hozzájárulást is, amely egységesen 1800 forint. A 4 százalék ügyében a vállalkozók érdekképviseleti szervei az Alkotmánybírósághoz fordultak. Elképzelhető, hogy eltörlik? A kormány is tervezi a szabályozás évközbeni megváltoztatását. A 6 százalékos nyugdíjbiztosítási járulékkal ugyanis jól járhat az egyén, ha mindegyik jogviszonyában levonják tőle. Viszont egészségügyi ellátást csak a főállás után adnak, a többi után nem, így valóban vitatható ennek az alkotmányossági kérdése. Valóban csökkent-e a tbjárulék, avagy az alacsonyabb keresetűek a plusz 1800-zal még többet is fizetnek? Ki mehet korkedvezményes nyugdíjba? A mezőgazdasági kistermelők kikerültek az egyéni vállalkozók köréből: újfajta, 14,5%-os járulékot fizetnek, háziorvosi, szakorvosi ellátást kapnak, de balesetit nem. Mit tegyenek? Hogyan számoljuk ki továbbá a nyugdíjunkat? Ilyen és ehhez hasonló témákat elemzünk jövő héten kezdődő sorozatunkban. Fekete Klára Dudás Józsefnél - Marad a korengedményes nyugdíj. (Fotó: Miskolczi Róbert) Belföld 3 jegyzet Nagykapu Talált pénz. Ez a legjobb kifejezés arra levélre, amivel a Külkereskedelmi Bank a napokban kereste meg mindazon ügyfeleit, akik nála vásároltak hitelre államkötvényt, vagyis a pénzintézetet választották a legális adóalapcsökkentés eszközéül 1994- ben. Akkora volt a joghézag, hogy nem maradhatott észrevétlenül, mi több, amikor a Polgári Bank először hirdette meg a konstrukciót, sokan nem akarták elhinni, hogy ilyen magas a „hozam", egy bizonyos összeg befizetése után több mint másfélszeres, de az is lehet, hogy szűk kétszeres összeget lehet visszaigényelni az adóhivataltól. Lehetett. Azzal kevesen törődtek, milyen elméleten alapul a konstrukció, hogy a tulajdonképpen hitelre vásárolták az államkötvényt, melynek törlesztését a mindenkori kamatokból a bank vállalta. A bérből és fizetésből élők nagy lehetősége volt, akiktől kíméletlenül levonták az adóelőlegeket. Akkor, 1994 nyár végén, őszén még nem lehet látni a kamatokat, s a bankok jól rá is tartottak, amikor kiszámolták, mennyit kérjenek az ügyfelektől az államkötvény-vásárlás első részleteként, hogy ne veszítsenek. A Külkereskedelmi Bank is számolt, s azt ígérte, hogy a veszteséget lenyeli, a nyereséget - ha lesz - megosztja az ügyféllel. Nyereség lett a vége, így kézbesít a napokban jó hírt hozó leveleket a posta. A pénz pedig akár tíz percen belül is felvehető, sőt, illendő is felvenni, mert az átlagkeresethez illeszkedő nyereség néhány tízezer forintjáért nem illik ilyen elegáns banknál a számlát életben tartani Információm szerint a Polgári Bank és az Inter-Európa Bank konstrukciója nem tartalmazta a nyereségmegosztás kitételét, bár biztos, hogy váltáskor valamelyest kedvezőbb volt az árfolyam. A nagykaput, az adókikerülés ezen megoldását az első lehetséges alkalommal becsukta a törvényhozás, bár akkora volt a lendület, hogy sokan más megoldás után néztek. Nem hittek annak a többszörösen aláhúzott kitételnek, miszerint adóalap-kedvezmény csak a tényleges befektetések után vehető igénybe. 1995-ben nagy nyereség reményében tízezerek helyezték el pénzüket adókikerülőnek feltüntetett konstrukciókba - Globex, Támasz, Kesfló stb. -, s úgy tűnik, rossz lóra tettek. A tömegesen elinduló perek jelenlegi állása ugyanis 849 az adóhivatal javára. Vagyis egyszer volt Budán kutyavásár, másodszorra - eltekintve néhány kivételtől - már nem sikerült a dolog. Ami egyébként kizárólag arról szól, hogyan könnyítsük meg az államkincstárt, ha már voltak olyan maflák annak felelősei, hogy ekkora lyukat hagytak rajta. Ideológiát pedig mindenki nagyon könnyen gyártott hozzá, pedig hol volt még akkor a sikerdíjügy. 1/fL —0 Túlélésre játszani Kétségbeejtő a múzeumi jövőkép is A Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatóságánál folytatott komplex felügyeleti ellenőrzés tapasztalatai szerint, amíg az ország múzeumi szervezetei között az itteni a rangos, 2-3. helyet vívta ki magának, addig a költségvetési ......■ [UNK]isüima» la ■ [UNK]f alíalili m* sorrenaoen legreijCDO az ~M.~ j.». vivQIK. A kultúra támogatottságát is reprezentáló számok szomorú tanúsága pedig mindenképpen elgondolkodásra kell(ene), hogy kényszerítse a körülmények ellen tenni képes politikai és szakmai szervezetek képviselőit. A tegnapi értékelő megbeszélésen - a vizsgálatot végző minisztériumi és megyei szakértők, valamint az érintett intézmények vezetőinek jelenlétében - Lehmann István, a megyei közgyűlés elnöke hangsúlyozta: a kormányzat kultúrát is ellehetetlenítő intézkedései miatt a szakmának kell olyan ötletekkel előállni, amelyek reményt adhatnak a túlélésre. A megyei önkormányzat költségvetése egyelőre nem teszi lehetővé a múzeum jogos kéréseinek teljes kielégítését. Márpedig a magasan kvalifikált szakemberek teljesítménye - amelyet csak részben tükrözhetett a vizsgálati anyag - már most is inkább a szakmaszeretetnek, mintsem a kiváló munkafeltételeknek, illetve az anyagi elismertségnek köszönhető. Az anyagba éppen ezért,illetve, mert hamarosan - nyugdíjba vonulások miatt - a megyei múzeumi igazgatóság három, legfelső vezetőjét érintő személyi változásra kell számítani), az elkövetkezendő évekre szóló feladatcsomag is belekerült. A múzeum és a levéltár legsürgősebb gondjainak megoldására egyébként az MKM képviselője, dr. Pintér János a pályázati lehetőségek maximális kihasználását ajánlotta. N. Rácz Judit