Délmagyarország, 1997. március (87. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-01 / 51. szám
2 Külföld kommentár Az ellopott folyó és Binder „atya" hétfőtől Hágában a Dunáról lesz szó abban a perben, mely a magyar és szlovák fél között, folyik”. Ez a nemzetközi megmérettetés a rendszerváltással kezdődött, s 1992. június 9-én, a magyar Országgyűlés döntésével " terelődött a mai „medrébe". Illetve... Azt a hírügynökségek anyagaiból tudjuk, hogy a szlovák fél mindent megmozdított a maga igazának bizonyítására; ismerjük annak a nemzetközi, szakértőkből és jogászokból álló csapatnak az összetételét, amely érdekeiket védi. A magyar oldal mindeközben lehet, hogy készült, csak nincs tudomásunk róla... Vagy még mindig bízik a kormány a peren kívüli megegyezésben? Most, hogy a Természetvédelmi Világalap a Duna, a természet kialakította körülmények mellett érvel és hatalmas károkat emleget Bős , mif itt négy év tapasztalata szól mellettük), érdemes megismerni a szlovákok követeléseit - magyarán, mit akarnak behajtatni Magyarországon az elmaradt nagymarosi építkezések miatt? • A legilletékesebb ebben Július Binder, a bősi erőmű, illetve a szlovák C-változat beruházási igazgatója, aki következetesen szórja érveit a világsajtóban. Konok, mint egy szerzetes és átszellemült, mint egy hittérítő. Szerinte több tízmilliárd koronára becsülhető a bős-nagymarosi vízlépcső megépülése híján Szlovákiát ért kár értéke. Binder a maga során a szlovák fél nyolcvan százalékos hágai sikerét vetíti előre. A maradék húsz százalékos magyar siker szerinte úgy lehetséges, hogy a Hágai Nemzetközi Bíróság némi kímélettel kezeli majd az előrelátható magyar kudarcot. Ennek végső mértéke Július Binder szerint azon múlik, hogy a bősi energiából Hága mekkora magyar részesedést talál majd helyénvalónak. A bősi erőmű atyjának is nevezett Binder szerint a szlovák kár tetemes része azáltal keletkezett, hogy a bősi erőművet nem lehet csúcsra járatni, márpedig a csúcstermelés szakaszaiban képződő energiának 2,67- szer kedvezőbb ára van, mint a „csendes szakaszban ” megtermeltnek, amelyekből a bősi erőmű üzemelése alatt 10 milliárd kilowatt keletkezett, csakhogy a nagymarosi fokozat megépítésének elmaradása miatt egymilliárd kilowatt energia megtermeléséhez elegendő vízmennyiség hasznosítatlanul folyt el a nagymarosi két part között. Ha ezt az energiamennyiséget Nagymarosnál a magyarok megtermelték volna, annak fele Szlovákiát illetné meg - vélekedett. Szerinte Szlovákiát további károk érték azáltal, hogy a vízlépcső nem épülhetett fel az 1977-es szerződésben rögzített tervek szerint, ezért Szlovákia sem az Ipolyi, sem a Garamot, sem a hajózhatósággal kecsegtető Vágót nem tudja duzzasztani. Mindebből kitűnik, hogy Binder „atya” lelki szemei előtt a folyók betonmederben, betonfalak között folyhatnak a következő évezredben - ez az, amit például a Természetvédelmi Világalap kizár a jövőképből. S a folyóvölgyek lakói úgyszintén. • A Dunának vissza kell adni a vizét Hatalmas károk Bős miatt • Bécs (MTI) A Természetvédelmi Világalap (WWF) azt reméli, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság (IGH) a Duna javára dönt a bősi vízierőmű miatt folyó magyar-szlovák perben - áll abban a sajtóközleményben, amelyet a WWF Bécsben hozott nyilvánosságra, s amelyet eljuttatott az MTI-hez is. Alexander Zinke, az alap kelet- és közép-európai szakértője a MTI-nek elmondta: a WWF eredeti terveivel ellentétben nem a per kezdetén, hanem csak a bírósági döntés után hozza nyilvánosságra négyéves vizsgálatának eredményeit a vízlépcsőrendszer hatásairól. Annyi azonban máris megállapítható, hogy a Duna mentén a magyar és a szlovák határ mindkét oldalán 50-50 százalékban hatalmas ökológiai károk keletkeztek - mondta. A sajtóközlemény szerint a két ország „konfliktusa akkor érte el a tetőfokát, amikor a szlovák beruházó cég 1992. október 24-én egyoldalúan elvezette a Dunát a Gabcikovo-csatornába. Azóta átlagosan a Duna vizének 80 százalékát vezetik a tározóba és az ahhoz csatlakozó csatornába, ez másodpercenként 1600 köbméter víz. Ez a csatorna 17 kilométer hosszú, legnagyobb szélessége eléri a 737 métert, s 18 méterrel magasabban húzódik, mint a természetes környezete. A folyó elvezetése károkat okozott a körülbelül 8 ezer hektár nagyságú ártéri területen, amely erdeivel és mellékágaival Európa ökológiailag legértékesebb területei közé tartozik. Az egész hidrológiai rendszert megváltoztatták, mivel a folyó és a talajvíz szintje 2-4 méterrel csökkent és hiányoznak a szükséges áradások. A korábbi folyómeder mentén ennek következtében kihaltak és most is folymatosan kihalnak a ligetek és a nyárfaerdők. A korábban a fajokban igen gazdag folyóágakban a halállomány több mint 80 százalékkal csökkent” - állapította meg a természetvédelmi szervezet. A WWF emiatt a dunai árterek természetes ökológiai állapotának visszaállítását követeli, és elutasít minden technikai megoldást, így duzzasztógátak létesítését, vagy mesterséges elárasztást. „A hágai bírósági döntés után a két ország közötti tárgyalás nyomán születendő megoldásnál a folyó ökológiáját kell elsősorban szem előtt tartani. A folyómeder és a régi mellékágak között ismét szabaddá kell tenni a kapcsolatot, és folytatni kell Gabcikovo hatásainak tudományos megfigyelését”. Végezetül a közlemény idézte Hart Jungius, a WWF Kelet-Európa Programja igazgatójának kijelentését: „A Duna elvezetése után négy évvel tudjuk, hogy az árterek biológiáját technikai intézkedések nem tudják megmenteni. A folyónak vissza kell adni a vizét!” Az elkészült zsilipkamra a bősi erőműnél. (MTI Telefotó) • Műszakilag, közgazdaságilag valóságközelibb Gázszámla, nyomáskorrekcióval Mennyibe kerül pontosan az a gáz, amit elfogyasztunk? A tökéletes gázmérőben hőfokkorrektornak és nyomáskorrektornak kellene lenni, hogy pontos legyen a mért térfogat, s ott van még a fűtőérték. Egy pontos gázmérő berendezés, ami a fűtőértéket is tudja mérni, drágább lenne mint az autó, s ezután már nagyon kevés plussz költséget jelentene, hogy azonnal forintban is tüntesse fel a fogyasztást. A lakossági fogyasztó egy ilyen mérőberendezést természetesen nem tudna sem közvetlenül, sem pedig közvetve - a gázárba beépítve - megfizetni, szolgáltató azonban törekszik a minél pontosabb elszámolásra. Novai Györggyel, a Vezetékes Energiafelhasználók Szövetségének elnökével a sok mérhető paraméter közül ezúttal a gáz térfogatával foglalkozunk, mégpedig úgy, hogy a hőmérsékletet állandónak vesszük, s csak a nyomáskorrekcióra koncentrálunk. Évtizedekig mérte a gázmérő a köbmétereket, ám a térfogat a nyomástól függ. Egy szifonpatronnyi széndioxid is meg tud tölteni egy léggömböt, pedig ugyanarról a gázmennyiségről van szó. Miután a gázvezetékben az átlagos légköri nyomásnál nagyobb a nyomás - különben kis sem jönne a csőből -, szükséges ezzel a túlnyomással a mérő által mért köbmétert korrigálni. Vagyis megmondani, hogy ez átlagos légköri nyomáson, milyen térfogatú gáz lenne. Az átszámítás azért szükséges, mert az egységár, amivel az elszámolás történik, ilyen állapotú gázra vonatkozik. Csak így összehasonlítható. Mekkora térfogatú lesz pontosan ez a gáz átlagos légköri nyomáson? Ez két tényezőtől függ, a vezetékben uralkodó nyomástól és az aktuális légköri nyomástól. Az előbbi adott, értékét a szabvány 2,5 kilopascal értékben határozza meg, amit a szolgáltató nyomásszabályzókkal állandó értéken tart. A légköri nyomás viszont állandóan változik. A két nyomás értékét figyelembe vevő nyomáskorrekció hatásásra átlagosan 2,5 százalék körüli gáztérfogat növekedéssel lehet számolni, így már közelebb jutottunk a gáztechnikai normál állapothoz, ami 101,325 kilopascal nyomású, 15 Celsius fokos normál köbméterrel számol. A gázárakat erre kalkulálták. A hőmérsékletről most azért nem szólunk bővebben, mert annak korrekciójának bevezetésésről nincs tudomásunk a nyomáskorrekció viszont nem túl távoli jövőben megjelenhet a számlán, magyarázata pedig a számla hátoldalán. A kétféle nyomás közül a vezetékben uralkodó meghatározása az egyszerűbb, mivel ezt a helyi vagy körzeti nyomásszabályozók a beállított értéken tartják. A légköri nyomás helyi értékének meghatározása már kicsit bonyolultabb, ezt a szolgáltató valószínűleg aa területre érvényes havi átlagos légköri nyomással tudja csak figyelembe venni. Ez olyan területegységeket jelenthet, amelyről hiteles adatok szerezhetők be. Praktikusan ezek az adatok az Országos Meteorológiai Szolgálat által üzemeltetett mérőállomásokról szerezhetők be. Eddig lakossági körben nem volt nyomáskorrekció, a bevezetendővel ezután műszakilag, közgazdaságilag tisztább, valóságközelibb képet, illetve számlát kapunk. (x) Szombat, 1997. Márc. 1. Kisebbségben a kormány • London (MTI) Az előzetes várakozásoknak megfelelően egy fős tényleges alsóházi kisebbségben kénytelen kormányozni a brit konzervatív párt, amely súlyos vereséget szenvedett az egyik északnyugat-angliai körzetben megtartott időközi választáson. A Wirral South választókerületben megrendezett voksolás pontosan az országos népszerűségi mutatók szerint végződött: a tory kormánypárt jelöltje 34, az ellenzéki Munkáspárté 52 százaléknyi szavazatot gyűjtött. Pápai „biztos" • Róma (MTI) A tömegkommunikációban tevékenykedő Szent Pál Társaságon belüli viták és főként a társaság kiadásában megjelenő legfontosabb lapok erkölcsi liberalizmusa miatt II. János Pál pápa „biztost” nevezett ki a társaság irányítására. A pápa eddig csak egyszer hozott hasonló döntést: 1981-ben a jezsuiták kerültek átmeneti időre „gyámság” alá. Nyelvi bizottság • Kijev (MTI) Leonyid Kucsma ukrán elnök nyelvpolitikai tanácsadó bizottság felállítását rendelte el. A bizottság feladata az lesz, hogy javaslatokat tegyen a Kijev által folytatandó nyelvpolitikára, illetve az annak megvalósulását szolgáló hatékony intézkedésekre. Az elnök mellett működő testület célja, hogy megfelelő feltételek alakuljanak ki egyfelől az állami nyelv, az ukrán gyakorlásához, illetve térnyeréséhez a társadalmi élet minden területén, másfelől pedig a nemzeti kisebbségi nyelvek szabad használatához és védelméhez. A nyelvpolitikai bizottság elnöke Ivan Kurasz humanitárius ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes. FELHÍVÁS! A Délalföldi Gázszolgáltató Részvénytársaság értesíti ügyfeleit, hogy az 1997. március havi számlák hátoldalán lévő díjszámítási tájékoztató a mai naptól hatályát vesztette. A nyomáskorrekciós tényező bevezetése következtében az érvényes tájékoztató az alábbi: DÍJSZÁMÍTÁSI TÁJÉKOZTATÓ A következő példával bemutatjuk, hogyan tudja Ön ellenőrizni a számlán szereplő összeg helyességét: 1. A gázmérő utolsó állásából kivonva a gázmérő előző állását kapjuk a tárgyidőszak alatt megmért mennyiséget. Például: 5331-5231- 100 m3 2. A megmért térfogatot (mennyiséget) át kell számítani gáztechnikai normál állapotra azért, mert a fűtőérték és az egységár is gáztechnikai normál állapotra vonatkozik. Az átszámítás háztartási ügyfél esetében egy nyomáskorrekciós tényező alkalmazásával történik. A nyomáskorrekciós tényező a szolgáltatott földgáz 2,5 kPa-os (kilo Pascal-os) állandó túlnyomásának és a változó havi átlag barometrikus nyomás figyelembe vételétől számítódik. Például: 100 m x 1,02001 - 102 mm 3- Az így kapott érték a ténylegesen elfogyasztott m 3, ezt kell megszorozni a számlán szereplő havi futóértékkel. A szorzat jelenti az elfogyasztott hőmennyiséget. Például: ha a futóérték 37,5 MJ/m 102 m3 x 37,5 MJ/m3 x 3825 Hl (Mega Joule) 4. Az elfogyasztott hőmennyiséget az egységárral megszorozva eredményül a gázdíjszámla összegét kapjuk ÁFA nélkül, forintra kerekítve. Például: 3825 MJ x 0,6724 Ft/MJ = 2572 Ft. ^10