Délmagyarország, 1997. augusztus (87. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-01 / 178. szám

2 Külföld kommentár Bokrosodé jr'jj közgazdasági fogalommal ismerkednek a csehek KJ és a szlovákok: Bokrosodó! Amin mi, magyarok már átestünk, mint tápai ember a talicskán, annak ők még előtte vannak. Ebből is látszik, a kelet-európai államok - átalaku­lás ide vagy oda - nem kerülhetik el a gazdasági nad­rág szíjának húzogatását. Még akkor sem, ha ideig­­óráig sikerült a két északi szomszédnak homokba dug­nia a fejét. Ráadásul ez a művelet csak tovább tetézte a bajokat. A cseh vasút most alaposan, több mint harma­dával emeli az árait, Szlovákiában pedig az energia­­költségek szöknek mától az égbe. Annak idején, míg egymáshoz ragasztva írták és mondták a két ország ne­vét, többször szerencséltettem végigjárni az országot. Még jó tíz évvel ezelőtt is valóban szerencseszámba ment egy csehszlovákiai kirándulás, hiszen ott még mi, magyarok is eljátszhatták a pénzes turistát. Amikor ide­haza már húsz-harminc forintban számolták a sört, ott még a két forintot sem érte el korsója. Akárcsak az ét­kek, amelyeket szintén fillérekért lehetett enni, még ele­gánsabb vendéglőkben is. Azután egyik napról a má­sikra kiújultak a bajok, mint a lappangó gyomorfekély. A csehek azonban akkor is, most is lojálisabbak vol­tak a hatalommal, mint mi: a gazdaság gyökeres átalakítása helyett, aprócska reformokkal is megelé­gedtek. Mára azonban kiderült, az orvosság kevés a gyomorbetegnek, mégis műteni kell. A cseheknek és a szlovákoknak is lesz Bokros Lajosuk, csak éppen más­ként hívják majd. De ez már igazán lényegtelen. Erdélyi „forró nyár" • Bukarest (MTI) Románia struccpoliti­kát folytat Magyaror­szághoz fűződő viszo­nyában - állítja vezércik­kében a bukaresti Ad­­evarul, az 1989-es ro­mán fordulattól nyomon kísérve a román-magyar kapcsolatok alakulását. A nagy példányszámú lap szerint minden pró­bálkozás dacára a vi­szony hűvös maradt az 1996-os júliusi magyar­magyar csúcsig, amikor is a magyar hatóságok egyetértettek a határon túli magyar kisebbség területi autonómiájának követelésével. Az ezzel kapcolatos ame­rikai kifogások lehűtötték a kedélyeket és felgyorsították a román-magyar alapszer­ződés véglegesítését - áll­apítja meg az Adevarul cikk­írója, majd hozzáteszi: az az­óta történt események során Románia mindenben feltétel nélkül behódolt a magyar igényeknek, követeléseknek. A 96-os novemberi választás utáni új hatalom vezetőinek irredenta követeléseit. Ezek az engedmények igaz, hogy dicséreteket eredményeztek a Nyugat részéről - így a cikk­író -, de tulajdonképpen csak a magyar NATO-belépést se­gítették elő. A cikk végkö­vetkeztetése szerint „a csere­háti ügyben a meghurcolt ro­mán apácák ügyének eltusso­­lása, illetve a kolozsvári főkonzulátusról elcsent zász­ló ügyének felnagyítása jel­zik a Magyarország előtti be­hódolást, amit most már Bu­dapest engedékenységének kellene követnie”. Az erdélyi interetnikai fe­szültségek gyökereit elemez­ve a jelenlegi kormánykoalí­ciót támogató Romania Libe­ra cikkírója durva uszításokat vél felfedezni a háttérben. Felhívja a figyelmet a politi­kai ellentmondásokra: az RMDSZ „kettős” arculatára - mérsékeltjei diplomáciájá­ra, illetve „szélsőségesen gyújtó hatású retorikájára”. A csereháti konfliktus kapcsán megemlíti az udvarhelyiek hangoztatta „etnikai tiszta­ság” védelmét, valamint a marosvásárhelyi táblahábo­rút, amelynek szerinte az volt a nyilvánvaló célja, hogy fel­melegítsék 1990 márciusát. Kitér a kolozsvári zászlólo­pás utáni válaszra, az Avram láncú szobor talapzatán meg­jelent romángyalázó felira­tokra. A cikkíró emlékeztet: ilyen gesztussal már találkoz­hatott a közvélemény pár éve, amikor a Román Hadse­reg Csíkszeredai emlékművé­ről éjszaka elcsentek egy vi­rágkoszorút, amit az akkori média mindjárt a magyar szélsőségesek számlájára írt, hogy aztán kiderüljön: ittas román tisztek követték el a „nemzetgyalázást”. Ilyen körülmények között - hangoztatja a Romania Li­bera kommentálja - a koalí­ciós hatalomnak, a helyható­ságokat koordináló kormány­nak és a karhatalomnak nagy türelemre, tisztánlátásra és bátorságra van szüksége, hogy ne dőljön be a próbál­kozásoknak. Clinton, a molesztáld? • Washington (MTI) Az amerikai elnököt nemi zaklatás vádjával perlő nő ügyvédei nemsokára bevon­nak az ügybe egy újabb „ál­dozatot” is, a Fehér Ház egyik volt alkalmazottját, akit - állításuk szerint - szin­tén molesztált Bill Clinton. A CBS televízió szerdán közöl­te erről szerzett értesülését. Az újabb panaszos nevét nem hozzák nyilvánosságra, de a két hét múlva kezdődő előze­tes meghallgatásokon ezt a nőt is bevonják a perbe. lül! • Kovacsevics ártatlannak vallja magát Újabb népirtó orvos? • Hága (MTI) A boszniai szerb Milan Kovacsevics ártatlannak val­lotta magát Hágában a dél­szláv háborús bűncselekmé­nyekkel foglalkozó Nemzet­közi Törvényszék előtt. A boszniai Prijedor volt polgármesterét, aki foglalko­zására nézve orvos, tömeg­gyilkosságban való részvétel­lel vádolják. „Nem vagyok bűnös, és remélem, hogy is­ten segedelmével ez a bíró­ság sem talál majd engem bűnösnek” - mondta Kova­csevics a bírósági meghallga­táson. Kovacsevicset július 10-én tartóztatták le egy meglepetésszerű akcióban a NATO boszniai erői (SFOR), és még azon a napon Hágába szállították. Az 56 esztendős Kovacsevics röviddel később szívrohamot szenvedett, és egészségi állapota miatt csak most tudta a bíróság kihall­gatni. A vád szerint Kovacsevics közreműködött három kon­centrációs tábor létrehozásá­ban 1992-ben Prijedor körze­tében. A táborokban a bosz­niai muzulmán és horvát fog­lyokat embertelen körülmé­nyek között tartották, meg­erőszakolták, kínozták és meggyilkolták őket. A kör­zetben több tömegsírt is fel­tártak, s mindez bizonyíték­ként használják a hágai per­ben. Legújabban az SFOR- erők által ellenőrzött, illetve váratlan akciókkal ellenőriz­hető körzetekből a háborús bűnösök listáján szereplő személyek ismeretlen helyre távoztak... Kovacsevics a hágai bíróság előtt. (MTI Tele­fotó) • Szlovákia Drágul az energia • Pozsony (MTI) Szlovákiában péntektől je­lentős energia- és közműár­emelések lépnek hatályba. Egy gigajoule távfűtési ener­giáért az eddig 150 korona helyett a jövőben 200 koro­nát kell fizetni és további évi 200 koronát a távfűtés admi­nisztrációjának címén köve­telnek a szolgáltatók. A közműves ivóvíz köbméte­renként ezentúl 6, a csatorna­díj 4 koronába kerül. A villa­mos energiáért az ipari fel­használók augusztus 1-jétől 10 százalékkal fizetnek töb­bet. A vasúti viteldíjak is je­lentős mértékben, átlag 12 százalékkal emelkednek. A benzin és a gázolaj literen­ként átlag 0,50 koronával lesz drágább. Az ellenzéki pártok sorra bírálják a kormány gazdaság­­politikáját és előre bírálóan kezelik a tervezett megszorí­tó intékedéseket is. A keresz­ténydemokraták (KDH) csü­törtöki álláspontja szerint több gazdasági ágazat, el­sősorban az állam költségve­tés gazdálkodása máris válsá­gos helyzetbe került. Mikulás Dzurinda, a KDH gazdasági szakértője úgy tudja, hogy a költségvetés deficitje július utolsó napjaiban már 23 mil­liárd koronához közelített. Dzurinda szerint mindezt „a kormány szakértelmet nélkü­löző beavatkozásai, a rossz törvények, a pártprivatizáció és a protekcionizmus idézte elő”, a „Tiszta kezek” nevű gazdaságpolitikai kormány­­program ígéretei a „kezek be­­piszkolódása” árán sem való­sultak meg. PÉNTEK, 1997. AUG. 1. Új NATO-vezető • Brüsszel (MTI) A hét végén megválik hi­vatalától Gerhardt von Molt­­ke, a NATO-főtitkár politi­kai ügyekért felelős helyette­se. Utóda az ugyancsak né­met Klaus-Peter Klaiber lesz. A politikai főtitkárhe­lyettesi posztot hagyomá­nyosan német diplomaták töltik be a NATO-nál. Von Moltke hat éven át töltötte be jelenlegi hivatalát. Egyebek között ő vezette a szövetségi tárgyaló küldöttséget a NA­TO és a tíz tagjelölt ország között tavaly lefolytatott két­oldalú konzultáció-soroza­ton. Az 57 éves Klaiber ko­rábban a német külügymi­nisztérium politikai tervezési osztályát vezette, emellett politikai igazgatóhelyettes is volt. Diplomáciai pályafutá­sa során Washingtonban, Londonban és Nairobiba tel­jesített szolgálatot. Holbrooke visszatér • Washington (MTI) Richard Holbrooke egy­kori amerikai békeközvetítő, a daytoni megállapodás ko­vácsa a jövő héten ismét el­látogat több jugoszláv utód­­köztársaságba, hogy felhívja az ottani politikusok figyel­mét a boszniai háborút lezá­ró egyezmény előírásainak teljesítésére. Holbrooke tag­ja lesz az amerikai elnök kü­­lönmegbízottja, Robert Gel­­bard által vezetett küldött­ségnek, amely Boszniában, Szerbiában és Horvátország­ban tesz látogatást. Kozák ujgurok • Almod (MTI) Kazahsztáni ujgurok tilta­koztak Almatiban a kínai uj­­gurokkal szembeni pekingi politika miatt. Az AP beszá­molója szerint a kazah rendőrség visszafordította Kína almati nagykövetsége elől a muzulmán ujgurok menetét, így a tüntetők egy közeli parkba vonultak. A mintegy 50 ujgur Le a kínai gyarmatosítással! és Szabad­ságot a Kínában bebörtönzött politikai foglyoknak! feliratú táblákat tartottak kezükben. Hutu, hiszi, tva • Bujumbura (MTI) Burundiban kivégeztek hat tömeggyilkossággal vá­dolt halálraítéltet. A vádlot­takat ma hajnalban, a bujum­­burai börtönben felakasztot­ták. Az ítélet indoklása sze­rint a vádlottak - 3 hutu, 2 tuszi és egy tva nemzetiségű férfi - részt vettek az afrikai országban 1993 óta elköve­tett mészárlásokban. A fran­cia hírügynökség megje­gyezte, hogy az 1980-as évek eleje óta most hajtottak végre először halálos ítéletet Burundiban. Marlies menekül­ t Banja Luka (MTI) Milan Marties, a Horvátor­szág területén létrehozott Krajinai Szerb Köztársaság egykori elnöke elmenekült az észak-boszniai Banja Luké­ból, s csak legközelebbi munkatársai és rokonai tud­ják, hogy hol rejtőzik. Mar­ties azt követően hagyta el Banja Lukát, hogy a brit SFOR-katonák július elején tűzharcban agyonlőtték Simo Drljacsát, a prijedori szerb rendőrség háborús bűnök el­követésével vádolt tisztjét.

Next