Délmagyarország, 1997. október (87. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-01 / 229. szám

Szerda, 1997. Okt. 1. Adóvita • Budapest (MTI) Az Országgyűlés meg­kezdte a személyi jövede­lemadóról, valamint a tár­sasági adóról és az osztalé­kadóról szóló törvénymódo­sítások közös általános vitá­ját. Akar László pénzügymi­nisztériumi államtitkár ex­pozéjában hangsúlyozta: a közhiedelemmel ellentét­ben Magyarországon a jöve­delmek központosításának szintje, az adóteher mértéke már nem nagyobb az uniós átlagnál. Míg 1994-ben a jö­vedelemközpontosítás mér­téke 52,5 százalékos volt, addig ezt jövőre 42,5 száza­lékra kívánják csökkenteni. Középtávon pedig a közpon­tosítás további mérséklése a cél, mivel ez elengedhetet­len a versenyképesség erősí­téséhez és a jelentős fejlesz­tési elmaradások pótlásához. Eredményként könyvelte el, hogy a vállalkozások jöve­delmi helyzete lényegesen javult az elmúlt néhány év­ben. Míg a vállalkozások adózás utáni nyereségének és amortizációjának együt­tes összege 1994-ben még csak a GDP 6 százalékát ér­te el, ez az idén 14 százalé­kot tesz ki, jövőre pedig vár­hatóan 15-16 százalékos lesz. Magyarország: célország • Budapest (MTI) Hazánk egyaránt tranzit- és célországa az illegális kábítószer-kereskedelemnek. Egyre több a kábítószerrel összefüggő bűneset is - ál­lapította meg a kábítószer­fogyasztás visszaszorítása érdekében létrehozott eseti bizottság, a munkája során szerzett tapasztalatairól szó­ló jelentésben. A parlament számára készült jelentésben rögzítették: a kábítószer problémával foglalkozó ál­lami intézményrendszer je­lenlegi formájában nem al­kalmas a kábítószer-fo­gyasztás visszaszorítására, valamint a droghasználattal összefüggő egészségügyi ár­talmak és társadalmi hátrá­nyok csökkentésére. Ezért javasolják, hogy a Kábító­szerügyi Tárcaközi Bizott­ság feladatkörét a Miniszter­­elnöki Hivatalon belül, kor­mánybiztos irányításával működő kábítószerügyi ko­ordinációs bizottság vegye át. Birkatolvajok balesete • Apaj (MTI) A Pest megyei Apaj kül­területén a Juhászföldre ve­zető úton hétfőn éjszaka a 41 éves K. Dezső és a 36 éves Gy. József Örkényi la­kosok gépkocsijaikban szí­nültig megpakolva lopott birkát szállítottak. Amikor a Kunsági-csatorna hídjához értek, a rossz látási körülmé­nyek, vagy a nagy sebesség miatt mindkét kocsi a csa­torna korlátjának hajtott és azt átszakította. K. Dezső autójával a szemközti part­falnak csapódott, és azonnal meghalt. A másik Örkényi férfi kocsija pedig a csatorna közepébe esett, és a férfi sú­lyos sérüléseket szenvedett. A két kocsival 25 lopott bir­kát szállítottak. A rendőrség most a lopás és a baleset ügyében folytatja nyomo­zást. * „Indián nyár" a Déltávnál Telefon, részletre Október 1 - jétől 17-ig kedvezményesen, tizen­egy havi kamatmentes részletre vásárolhatnak telefonvonalat a belterü­leteken lakó egyéni elő­fizetők - jelentették be a Déltáv Rt. tegnapi sajtó­tájékoztatóján. Mától igényelhető a „kék" és a „zöld szám", s egy hó­nap múlva indul a hang­posta és Internet-szol­gáltatás is. Tegnap délelőtt a szegedi Móra Ferenc múzeumban tartott sajtótájékoztatót a Déltáv Rt., Csongrád megye helyi közcélú távbeszélő szolgáltatója. Dr. Lednitzky Péter vezérigazgató előbb az utóbbi két és fél év mérlegét vonta meg - ugyanis 1995. március 1 -jén vette át a helyi telefonos szolgáltatást a Ma­táv Rt.-től a Déltáv. Azóta lefektették a Csongrád me­gyei optikai gerinchálózatot (amely a települések közötti összeköttetést biztosítja), mindenütt kiépültek a helyi hálózatok is. A telefonköz­pontok 74 százaléka digitális rendszerű, de a 26 százalék arányt képviselő analóg köz­pontokat is elektronizálták - ez többek között azt jelenti, hogy az előfizetők már min­denütt kérhetnek „részletező számlát. ” Kézi kapcsolású központ pedig már egy sincs. A „Déltáv-korszak” kez­detén 73 ezer előfizetőt számláltak Csongrád megyé­ben, ma 119 ezer bekapcsolt vonal él­­ a terv szerint de­cember végére bekötik a 131 ezredik vonalat is. A fejlesz­tési adatok szerint a helyi távbeszélő-szolgáltató társa­ságok közül (a Matáv Rt. ál­tal ellátott területeket nem számítva) a tőkeerős tulajdo­nosi háttérre támaszkodó Déltáv az első helyen áll Ma­gyarországon. A vezérigaz­gató kiemelte, hogy a Déltáv Rt.-nek föl kell készülnie 2002-re, amikor lejár a tár­saság koncessziós szerződé­se, s megnyílik a piac, jön­nek a versenytársak. Dr. Pillér Gábor kereske­delmi igazgatóhelyettes a tár­saság két és fél héten át tartó akciójáról beszélt, amely az „Indián nyár” nevet viseli. Október 1. és 17. között ti­zenegy havi, kamatmentes részletre vásárolhatnak új te­lefonvonalat a Csongrád me­gye belterületein lakó, egyéni előfizetők. Az első részletet (7 és fél ezer forintot) még a bekapcsolás előtt kell befi­zetni, azután tíz hónapon át, havi 3000 forintos tételekben lehet kiegyenlíteni a forgalmi adóval összesen 37 ezer 500 forintra rúgó belépési díjat. „Csongrád megye telepü­lésein befejeztük az alaphá­lózat építését” - mondta Su­tyinszki János távközlési vezérigazgató-helyettes, aki szerint nincs akadálya annak, hogy harminc napon belül bekapcsolják az igényelt vo­nalat. Bővülnek a Déltáv Rt. szolgáltatásai is: október 1- jétől megrendelhető a „kék” és a „zöld szám”, amelyek felhasználásával (részben, vagy teljesen) a hívott fél számláját terheli a beszélge­tési díj. A „kék szám” segít­ségével a hívó csupán helyi tarifát fizet - a távolságtól függetlenül. A „zöld szám” használata pedig a hívó szá­mára ingyenes. Októbertől a 62-es és 63-as körzetben, no­vembertől pedig az egész or­szág területéről hívhatók a „színes” számok. November 1-jétől még két új szolgáltatással áll elő a Déltáv Rt.: indul a hangpos­ta és az Internet is - ezekről hamarosan bővebben is tájé­koztatjuk olvasóinkat. A tegnapi sajtótájékoztató végén közölték, hogy az idei Csongrád megyei telefon­könyvet október 6-tól (azaz hétfőtől) terjeszti a posta. Ny. P. Dr. Lednitzky Péter, dr. Pillér Gábor, és Sutyinszki János. Ők már 2002-re készülnek. (Fotó: Miskolczi Róbert) • Munkatársunktól Négytagú francia delegá­ció tartózkodott az elmúlt na­pokban Csongrád megyében. Az agrárkamara, valamint Szentes város a Finistere me­gyét képviselő vendégeket a testvérmegyei együttműkö­dés eredményeként hívta meg erre a látogatásra. A szentesi Európa-nap rendez­vényein is részt vevő delegá­cióból Catherine Le Page, Finistere megye európai kap­csolatokért felelős irodájának vezetője, valamint Antoine Corolleur, a Finistere megyei közgyűlés Csongrád megyei kapcsolatokért felelős tagja tegnap délután a régió ide­genforgalmi szakembereivel is találkozott. A turizmus le­hetőségeinek kölcsönös meg­ismerését, az esetleges együttműködés mikéntjét is felvázoló megbeszélés alap­ját az a tanulmány adta, ame­lyet két francia, idegenforgal­mi főiskolás fiatal - diploma­­munkaként - készített a nyá­ron Csongrád megye idegen­­forgalmáról. A tanácskozás résztvevői megállapodtak ab­ban, hogy az együttműködés továbbfejlesztését - a kölcsö­nös érdeklődési körök alapo­sabb megismerését szolgáló - szakmai tanulmányutak szervezésével is megpróbál­ják majd elősegíteni. Francia vendégek a turizmusról Mátéi­ • Budapest (MTI) Emelkedik a földgáz és a villamos energia ára szerdától, egyben a villanyáram-számlákon a rászorulók számára megkezdődik a kompen­záció jóváírása. A Magyar Energia Hivatal javaslata és az ipari miniszter döntése alapján október else­jétől a földgáz ára átlagosan 3,2 százalékkal, a villamose­nergiáé pedig átlagosan 6,4 százalékkal emelkedik. Ezen belül a lakosságnak a gázért 3,5 százalékkal, az áramért 6,9 százalékkal kell többet fi­zetni. A közcélú erőművek­ből kiadott távhő ára átlago­san 5 százalékkal lesz maga­sabb. Ettől a naptól kezdve a kormány által kezdeménye­zett Energia Alapítvány is megkezdi a villamosenergia­ár emelések után szánt kom­penzációk jóváírását. Karl Imre kormánybiztos elmond­ta, hogy az alapítvány kura­tóriuma a legutóbbi ülésén döntött arról a szempont­­rendszerről, amelynek alap­ján a támogatást megítélik. A rászorulóknak szánt támoga­tás összegét számítógéppel határozzák meg. Az Energia Alap öszesen 1,5 milliárd fo­rint kompenzációra fordítha­tó forrással rendelkezik. Az egy főre jutó éves kom­penzáció mértéke várhatóan 1500 és 12 ezer forint között lesz, amelyet az év végégig az érintettek számláján, több lépcsőben írnak majd jóvá. Karl Imre elmondta még: az Energia Alapot eredetileg a villamosenergia-drágulás kompenzálására hozták létre, de az alap nyitott a földgázár­emelés ellentételezésére is. Ebben azonban még mindig nincs előrelépés, mert a szét­osztható forrás nem áll ren­delkezésére. Karl Imre szerint ebben az ügyben is még kör­vonalazódhat a megoldás, és van remény arra, hogy még fűtési szezon ideje alatt, tehát márciusig e kompenzációnak is megteremtődhetnek az anyagi feltételei. Az október 1-jétől esedé­kes áremelés hátterében az áll, hogy január elsejétől a villany és a földgáz árát költ­ségképlet alapján határozzák meg, amelybe többek közt be kell számítani a forint csúszó leértékelésének hatását is. A földgáz esetében most erre a korrekcióra került sor, míg a villamosenergia árában az éves felülvizsgálatból szár­mazik a drágulás. A gázár­emelés elfogadtatására a Mol legutóbb 300 millió forintot ajánlott fel a legrászorultabb fogyasztóknak. A pénzt a Mol elképzelése szerint nor­matív alapon, a pályázati rendszeren kívül írják jóvá. Magyari Dániel, a Mol Rt. képviselője elmondta: azon dolgoznak, hogy ez a támo­gatás még az idén eljusson az emberekhez. energiaár-emelések Belügyeink3 jegyzet Felvilágosítás t­iszta Amerika! Az lesz itt. Ennél több pillanatnyi­lag nem is jut eszembe, pedig a nemzeti dohány­zásellenes program indulása kapcsán jegyzetet kért tőlem a szerkesztő. Tőlem! Két lehetőség van: a szer­kesztő nem tudja vagy éppen ellenkezőleg, nagyon is tudatában van, hogy nekem aztán semmi sem jut eszembe, amíg rá nem gyújtok egy cigarettára! Amióta tiltott dolog a szerkesztőségi szobákban dohányozni, mondhatom, nehéz az életem. Csak ülök a gép előtt, rá­gom a sárgarépákat egymás után, amikor elfogy, kap­kodom be a cukorkát, rágógumit, meg ami a kezembe akad. Hízom. Ideges vagyok, mi több, agresszív. Egye­nes következményképpen egyre társtalanabb. A többi­ek ki nem állhatnak, mivel kiállhatatlan vagyok. A leg­kitartóbbak még adnak tanácsokat, ilyeneket: hozzam magammal otthonról a kedvenc parfümömet és amikor már nagyon hiányzik a cigaretta, szagoljak bele az üvegcsébe. Aztán röhögnek rajtam, mert másodper­cenként szagolgatok és továbbra sem tudok írni, mert továbbra sem jut eszembe semmi. A csőd szélére kerül­tem, nemcsak azért, mert drága a sárgarépa, a cukor­ka, a parfümről nem is beszélve. De vettem egy számí­tógépet, hogy otthon írhassak, mert otthon napközben, amikor gyermekek az iskolában­­ rágyújthatok. Igaz, a gépet a konyhában kellett elhelyeznem, mert már évek óta oda van száműzve minálunk a dohányos. A füg­gönyt és az abroszokat sokkal gyakrabban kell mos­nom, mint annak, aki nem dohányzik a konyhájában. Magamat is. Különös tekintettel a haj- és szájápolásra. Ez is költség. És akkor még nem vettem egy szál cigit se! jy k­ampány nélkül is tudom: le kéne szokni! Ha a do­­­­­­hányosoknak adnák a dohánygyárak az­t a két­milliárdot, amit a nemzeti program a dohányzásellenes kampányra szán? Talán... Nemzeti dohányzásellenes program • Budapest (MTI) A dohánygyárak Ma­gyarországon évente legalább kétmilliárd fo­rintot költenek reklámra. A most kidolgozott nem­zeti dohányzásellenes programot irányító Mol­nár Ilona országos tisz­­tifőorvos szerint a cégek­nek ugyanilyen összeg­gel kellene hozzájárulni­uk a dohányzás okozta károk enyhítéséhez. Az, hogy mindehhez mit szólnak majd a dohánygyá­rak, hamarosan kiderül. A tisztifőorvos ugyanis - mint keddi sajtótájékoztatóján be­jelentette - október elején tárgyalásokat kezd a dohány­gyártókkal és a forgalmazók­kal. Ma Magyarországon min­den második felnőtt férfi és minden negyedik nő dohány­zik; az összlakosságra vetítve évente átlagosan 3300 szál cigaretta fogy, vagyis fejen­ként 20 ezer forintot füstö­lünk el egyetlen esztendő alatt. Mindeközben egyre több a daganatos és a szív-ér­rendszeri megbetegedésben szenvedők aránya, s egyes kutatók az adóbevételek tíz­szeresére teszik a nemzetgaz­daságok dohányzás miatti ki­adásait. A nemzeti dohányzá­sellenes program alapvető célja e minden szempontból kedvezőtlen helyzet megvál­toztatása, mégpedig a do­hánygyárak aktív köz­reműködésével. Az elképze­lés lényege ugyanis az, hogy - alapvetően a dohánytermé­keket gyártó cégek befizeté­seiből - egy közalapítványt hoznának létre, amelynek tá­mogatásával azután felvilá­gosító kampányokat szervez­nének, leszoktató ambulan­ciákat nyitnának, illetve megszerveznék a dohányzás­sal összefüggő leggyakoribb betegségek szűrését. A tisz­tifőorvos egyelőre két gyárat, az egrit és a hódmezővásár­helyit kereste meg kezdemé­nyezésével, a többi négy ma­gyarországi gyárnak pedig még a héten levelet küld. A tárgyalások első fordulója a jövő hét elején lesz, a tervek szerint a sajtó nyilvánossága előtt - közölte Molnár Ilona. Ötéves a dánok kulturális intézete • Munkatársunktól Rövid múltra, mindössze öt esztendőre tekinthet vissza a Kecskeméten székelő Dán Kulturális Intézet, eredmé­nyei azonban messzire mutat­nak. Csütörtökön este dán, magyar, svéd és holland fiat­­lok mutatják be angol nyelvű mozikeljüket, pénteken pedig A kultúra közvetítése címen rendeznek tanácskozást, kiál­lítás nyitnak, és este koncertet rendeznek. Szombaton a Mesebolt rendezvényen dán bűvész lép föl, este pedig a Katona Jó­zsef Színházban a Jézus Krisztus Szupersztár zárja az ünnepet.

Next