Délmagyarország, 1998. július (88. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-01 / 152. szám

2 Külföld kommentár Leléptek K­­ét huszonéves fiatal ült velem szemben a vonattal- JV­icében. Anno 1969. A Meridián-expressz nemzet­közi gyorsra - az ilyen korosztálynak - a feljutás ak­kortájt kész főnyereményt jelentett. Különösen akkor, ha az utas cseh nemzetiségű volt, és Prágából indult. A cseh fiúnak és lánynak sikerült. Én Szabadkán szálltam fel hozzájuk, s mivel más nem volt a fülké­ben, még hasonkorúak voltunk, beszédbe elegyedtünk. Tűrhetően beszéltek németül, így hamarosan már ar­ról társalogtunk, hogy miért bukott meg a Prágai Ta­vasz. Megnyugtató magyarázatot azonban nem talál­tunk a kérdésre. Azt viszont elmondták: most otthon (Csehszlovákiában) nincs lehetőség arra, hogy bárki is változtasson a helyzeten. Ergo, marad a kommuniz­mus. Ki tudja, meddig. Ezért kértek ők vízumot, és most „üdülni" igyekeznek Bulgáriába. Belgrádban azonban leszállnak, ott már vár rájuk egy összekötő, aki kijuttatja őket Nyugatra. Eddig a történet. Amíg a csehszlovák hatóságok nem jöttek rá erre a turpisság­ra, addig sokan „nyaraltak" a Fekete-tenger partján... Aztán megszűnt ez a lehetőség, de mindig akadtak újak, és a csehek folyamatosan vándoroltak Nyugatra. Most kísérletet tesznek arra, hogy tudományos megkö­zelítés alapján mondják ki, mennyi cseh polgár emig­rált a kommunizmus alatt az országból Nem könnyű feladat, mint ahogyan más országok­ban sem az. Egy érdekes szegmense azonban van en­nek a vizsgálódásnak. Jelesül az, hogy a közép-kelet­­európai országokban egyre többet foglalkoznak a „szocialista fejlődés töretlen útján ” elkövetett példát­lan bűnökkel. Méghozzá azokkal, amelyeket a rezsi­­mek saját állampolgáraik ellen követtek el. A jemrégiben például a lengyel törvényhozás határo­­­­­­zatot fogadott el a (lengyel) kommunista rendszer elítéléséről. Úgy tűnik, elkezdődött egy folyamat ezek­ben az országokban, amelynek során az egykori „ideo­lógiai tévelygésekkel” egyszer s mindekorra le akar­nak számolni. Hogy a következő generációk egyikének se kelljen vízummal a Fekete-tengeren üdülni. VMSZ-ultimátum Tíz • Szabadka (MTI) A Vajdasági Magyar Szö­vetség (VMSZ) követeli a kormányzó szerb szocialis­táktól, hogy vonják ki Ko­­szovóból az ott szolgálatot teljesítő összes magyar nem­zetiségű sorkatonát. Ha ez tíz napon belül nem történik meg, a VMSZ visszahívja képviselőit a szerb parla­mentből - jelentette be ked­den Kasza József pártelnök, Szabadka polgármestere. A követelés eljuttatását a cím­zettekhez keddre tervezték. Az erkölcsi alapelvekkel áll szemben az a gyakorlat, hogy egy kisebbség képvi­ nap­ selőit a többségi nemzet egy másik kisebbséggel szemben alkalmazott „leszámolásban” vesse be - fogalmazott Ka­sza a B92 független belgrádi rádióadónak nyilatkozva. A két nemzetnek, a szerbeknek és az albánoknak maguknak kell megoldaniuk az évtize­dek alatt felhalmozódott problémákat - idézte a sza­badkai polgármester nyilat­kozatát az APA, amely me­gemlítette, hogy Kasza Jó­zsef a vajdasági magyarok­nak ezt a követelését hóna­pokkal ezelőtt már Szlobo­­dan Milosevics jugoszláv el­nökhöz is eljuttatta. Külföldi zsoldosok Koszovóban? • Zágráb (MTI) A titkosszolgálatok sze­rint egyre nagyobb számban vesznek részt külföldi zsol­dosok a koszovói harcokban - állítja a belgrádi Argument című lap. Az újság e tit­kosszolgálatokra hivatkozva arról adott hírt, hogy a zsol­dosok toborzóközpontjai Al­bániában és Horvátország­ban működnek. Horvátor­szágban minden szál Rahim Ademi albán nemzetiségű tábornoknak, a knini katonai körzet helyettes parancsno­kának kezében fut össze. Az Argument szerint a jugo­szláv, a német és az ameri­kai titkosszolgálatok szerint néhány albán Zárában szer­vezi a zsoldosok toborzását Horvátországból, Szlovéniá­ból, Olaszországból és Ausztriából. A jelentkezőket kiképzik, majd hajókon Al­bániába szállítják. Az újság azzal vádolta a horvát és az albán kormányt, hogy min­dez a tudtukkal történik, sőt az amerikai hadsereg néhány nyugalmazott tábornoka is kapcsolatba hozható az üggyel. A terv az, hogy a ki­képzettek Albániában olyan logisztikai bázist építsenek ki, ahonnan irányítani lehet a koszovói katonai akciókat. Az Argument arról adott hírt, hogy az európai koszo­vói albán toborzóközpontok­­ban - amelyek Bujar Bukos­­hi irányításával működnek - az utóbbi két hét alatt né­hány ezer muzulmán jelent­kezett, közöttük csecsenek, irániak, pakisztániak, libano­niak és törökök. A jugo­­szláv-albán határt lezárták, a hadsereg vezérkara elrendel­te aknazár telepítését a határ teljes hosszában. Szerda, 1998. Júl. 1 Felavatták a központi bankot • Frankfurt (MTI) A januárban induló valutaunió nagyobb len­dületre serkenti Európa politikai egyesülési fo­lyamatát is - hangsú­lyozták a szónokok ked­den Majna-Frankfurtban a közös pénzrendszer monetáris politikájának irányítására hivatott Eu­rópai Központi Bank keddi avatóünnepségén. Bár a bank már majdnem egy hónappal ezelőtt meg­kezdte tevékenységét, a poli­tikusok naptárának zsúfoltsá­ga miatt most tartották az avatóünnepséget, amelyre a német, a brit és az osztrák kormányfő mellett számos más tagállam is magas rangú vezetőkkel képviseltette ma­gát. Wim Duisenberg, a Köz­ponti Bank holland elnöke beszédében azt nevezte a leg­fontosabbnak, hogy tartósan stabil valuta legyen az euró. Mivel teljesen új pénzről van szó, az emberek bizalmának megnyerése a legsürgetőbb feladat - mutatott rá. Ugyan­akkor hozzátette, hogy az eu­ró nem csodaszer és nem fogja egycsapásra megoldani a valutaunió 11 alapító tagor­szágának gazdasági gondjait, a rendkívül magas munkanél­küliség csökkenését sem. Du­isenberg újságíróknak nyilat­kozva ismét szembeszállt a párizsi vezetésnek azzal az álláspontjával, hogy neki négy év után távoznia kell a bankelnöki székből. „Senki­vel nem kötöttem semmilyen politikai alkut. Nyolc évre választottak elnökké, s ezt akár ki is tölthetem. Való­színűleg azonban nem fogok élni vele” - tette hozzá. Helmut Kohl német kan­cellár szerint az euró már most valódi alternatíva a dol­lárral szemben. Szavai sze­rint az ázsiai válság láttán a befektetők felismerik a biz­tonságos euró-övezet előnye­it és az alacsony kamatok da­cára idehozzák a pénzüket. A nemzetközi pénzügyi világ fél évvel a bevezetés előtt nagy bizalommal tekint az euróra - állapította meg. Re­ményét fejezte ki, hogy a je­lenleg 11 ország 300 millió lakosát tömörítő valutaunió a következő években további csatlakozó országokkal bővül és erősödik. A brit miniszterelnök mintegy válaszul közölte, hogy hazája egy későbbi időpontban valóban csatla­kozni kíván a valutaunióhoz. Időpontot azonban nem emlí­tett Tony Blair. Az EU soros elnökségét a britektől szerdán átvevő Ausztria kancellárja neves európai politikusok nagy ál­mának megvalósulásaként beszélt a valutaunióról. Vik­tor Klima szerint a közös pénzrendszer nagyban hozzá­járul ahhoz, hogy két világ­háború és számos más tragé­dia után Európa a békés és lendületes fejlődés térsége le­gyen. Kohl kancellár a bankavatón. Középen Gretta asszony, a felvétel jobb oldalán a férj és bankigazgató, a holland Wim Duisenberg látható. (MTI Telefotó) • Prága (MTI) A kommunista rend­szer négy évtizedes fen­nállása alatt Csehszlová­kiából mintegy félmillió cseh távozott illegálisan külföldre. A törvényes keretek között külföldre távozók száma mintegy 50.000. Hivatalos össze­sített adatok az elmúlt időszak emigrációjáról azonban továbbra sem állnak rendelkezésre - ír­ta keddi kiadásában a Lidové Noviny című prá­gai napilap. Az újság Libuse Paukerto­­va cseh származású svájci szociológus tanulmányára hi­ Félmillió vatkozva, amelyet hétfőn egy tudományos rendezvényen ismertettek Prágában, leszö­gezi: az emigrációról eddig csak Nyugaton születtek át­fogóbb és pontosabb dolgo­zatok. Csehországban az első ilyen jellegű munka Milan Kucera tollából csak a ki­lencvenes évek elején látott napvilágot. A hozzáférhető adatok alapján elmondható, hogy az 1948 februári kom­munista hatalomátvétel után rövid időn belül mintegy 60 ezer cseh hagyta el az orszá­got a zöld határon keresztül. Az 1948-1968 közötti évek­ emigráns­ ben összesen mintegy 255 ezer személy távozott kül­földre. Az emigráció máso­dik nagy hulláma a Prágai Tavasz letörése után követ­kezett. 1968 és 1989 között mintegy 245 ezer cseh távo­zott el illegálisan az ország­ból. A külföldre távozó cse­hek leggyakoribb úticélja a szomszédos Németország és Ausztria voltak, őket az Egyesült Államok és Kanada követte. Aránylag nagy cseh kolóniák alakultak ki Svájc­ban, Svédországban, Auszt­ráliában és Új-Zélandon is. A csehek döntő többsége Jugoszlávián keresztül távo­zott Nyugatra. Míg az ötve­nes években az emigrációnak politikai, addig a hatvanas, hetvenes és a nyolcvanas években már leginkább gaz­dasági okai voltak. A kommunista időszakban Prága, eltérően Varsótól és Budapesttől, gyakorlatilag semmiféle kapcsolatot nem tartott fenn a nyugati emig­ránsokkal, s azok szervezete­ivel. A rendszerváltás után a helyzet ugyan lényegesen megváltozott, s a párbeszéd megindult, de a nyugati emigráns szervezetek tovább­ra sem elégedettek azzal, ahogy az anyaország törődik velük. Németországi vagyonadó • Berlin, Kiel, Köln (MTI) Két német gazdaság­­kutató intézet szerint az ország gazdasági növe­kedése a jövő évben las­súbb lesz, mint az idén. A berlini DIW intézet kedden közzétett előre­jelzésében úgy véli, hogy az idei 2,6 százalékos növekedés helyett jövőre csak 2,1 százalékkal nő a német gazdaság. A kieli Világgazdasági Kutatóintézet nem ennyire borúlátó, habár szerinte is lassul a növekedés üteme, de csak egy tizedponttal, 2,5 százalékra. Az ország hat ve­zető gazdaságkutató intézete - köztük e kettő is - májusi közös előrejelzésében még 2,7 százalékos gazdasági nö­vekedést jósolt 1999-re. A DIW a kilátások romlását az­zal indokolja, hogy az ázsiai válság szűkíti az exportle­hetőségeket. A kicli kutatók egyetértenek ezzel, de úgy vélik, hogy a kiesést részben pótolja a hazai lakossági ke­reslet lassan beinduló növe­kedése. Abban mindkét inté­zet egyetért, hogy a munka­erőpiacon egyelőre nem vár­ható érdemi változás. Az idei 11,5 százalékos munkanélkü­liségi ráta jövőre várhatóan 11 százalékra mérséklődik, de tartós csökkenésre nem le­het számítani, és 1999-ben mintegy 4,2 millió ember lesz állástalan - véli a mun­kavállalói szervezetekhez kö­zel állónak tekintett DIW. A kölni gazdaságkutató intézet, az IW, ugyancsak kedden közzétett jelentésé­ben biztatóbban ítéli meg a munkaerőpiaci kilátásokat. A munkáltatói szervezetkehez közel álló IW az ágazati munkáltatói szervezetek vé­leménye alapján úgy véli, hogy még az idén, vagy leg­később jövőre tartósan emel­kedni kezd a foglalkoztatot­tak száma. Különösen a gép­gyártásban, az autóiparban, a repülőgépgyártásban, az elektronikában és a vendég­látásban számítanak a foglal­koztatás bővülésére. A mun­kanélküliség mellett továbbra is a nyugati és a keleti or­szágrész közötti szakadék okoz gondot a német gazda­ságnak. A DIW szerint ta­valyhoz hasonlóan a növeke­dés a keleti tartományokban az idén is kisebb lesz, mint nyugaton. Míg a volt NDK területén 2,1, a nyugati or­szágrészben 2,7 százalékkal nő a gazdaság. A keleti tarto­mányok felzárkóztatásának felgyorsítása érdekében a Német Szakszervezeti Szö­vetség (DGB) kedden azt ja­vasolta, hogy a 300 ezer már­kánál nagyobb jövedelemmel rendelkezőkre egyszázalékos vagyonadót rójanak ki a kö­vetkező négy évben és az így befolyó összegből évi tízmil­­liárd márkás infrastruktúra­fejlesztési programot lehetne indítani. Ugyanilyen célból vagyonadót javasolnak az el­lenzéki zöldek is, de szerin­tük a kétmillió márkánál na­gyobb vagyonnal rendelke­zőktől kellene csak a legfel­jebb 2,5 százalékos kulccsal számolt adót behajtani. Emléktábla Petljurának • Tarnow (MTI) Lengyelország emléket állított Szemjon Petljura ko­zák atamánnak. Emléktáblá­ját hétfőn leplezték le Tar­now egyik utcáján a szejm képviselői és a varsói ukrán nagykövet jelenlétében. Táb­laavató beszédében Petro Szardacsuk nagykövet kije­lentette: „a fiatal ukrán ál­lamnak egyedül Lengyelor­szág nyújtott segédkezet a közös ellenség, a bolseviz­­mus elleni harcban”. Beiktatták Estradát • Malolos (MTI) Kedden beiktatták hivata­lába Joseph Estradát, a Fü­­löp-szigetek május 11-én megválasztott új elnökét. Az államfő Andres Narvasa, a Legfelsőbb Bíróság elnöke előtt tette le esküjét a Manila közelében fekvő Malolos egyik templomában. Megbí­zatása hat évre szól. Estrada nem tagadja, hogy egykor nőcsábász, erős dohányos, nagyivó és megrögzött sze­rencsejátékos volt. Mostanra viszont - mint állítja - min­den rossz szokását levetkőz­te, beleértve a dohányzást is. Azt sem palástolja, hogy egykor odaadó híve volt az ország diktátorának, Ferdi­nand Marcosnak, és még most is tisztelettel adózik az elhunyt diktátor emlékének Szerb siker • Belacsevac (MTI) A szerb biztonsági erők visszafoglalták a Pristinától 20 kilométerre nyugatra fekvő Belacsevac külszíni szénbányájának egy részét. Az APA osztrák hírügynök­ség beszámolója szerint az erre vonatkozó szerb értesü­léseket mindamellett nem erősítették meg a koszovói albánok. A jugoszláviai tarto­mány függetlenségéért harco­ló Koszovói Felszabadítási Hadsereg lázadói a múlt hé­ten foglalták el a várost. Bibi és Weizman • Jeruzsálem (MTI) Ezer Weizman izraeli ál­lamfő egyre erőteljesebben bírálja a miniszterelnököt, Benjamin Netanjahut. A Je­­diót Ahronót keddi számá­ban megjelent interjúban az elnök megkérdőjelezte a kormányfő rátermettségét. „Bibi az eufória állapotában, önnön világában él, elvágva a valóságtól. A nemzet nem tudja, merre vezeti a minisz­terelnök.­­ A próba­ szeren­cse elve alapján kormányoz. Ha Netanjahu tudni akarja, mit gondol a nemzet, el kell mennie a szavazóurnákhoz.” Emberrablók • Madrid (MTI) A spanyol legfelsőbb bíró­ság egyenként 32 év börtön­­büntetésre ítélte az ETA baszk terrorszervezet négy tagját egy két évvel ezelőtti emberrablás miatt. A tettesek az ország történetének leg­hosszabb ideig tartó túszejté­se során csaknem másfél éven át tartották fogva Orte­ga Lara börtönőrt. Az ETA terroristái 1996-ban háza elől rabolták el a Larát, akinek szabadulásáért 500 fogva tar­tott ETA-harcos elengedését követelték. A rendőrség egy éve szabadította ki 532 nap fogság után Larát.

Next