Délmagyarország, 1999. szeptember (89. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-01 / 203. szám
Lemondott Simicska Lajos, az APEH elnöke (3. oldal) Délmagyarország Szerda, 1999. Szept. 1., 89/203.Ára: 42 Ft (Előfizetve: 37 Ft) • Központosítják a középiskolák gazdálkodását Takarékos őszi meglepetés A takarékosabb és rendszerszemléletű gazdálkodásra hivatkozva a középiskolák önálló gazdálkodási státusának m megszüntetését tervezi az önkormányzat. Az előterjesztésről az intézmények úgy vélik: a gazdasági központosítás a szakmai fejlesztéseket veszélyezteti. A középfokú oktatási intézmények önálló gazdálkodási jogának megvonását tervezi a szegedi önkormányzat. A héten közgyűlés elé kerülő előterjesztés szerint a középiskolák részben önállóan gazdálkodó, előirányzataik fölött csak részjogkörrel rendelkező költségvetési intézmények lennének. Ez azt jelenti, hogy az intézmények 2000. január 1-jétől nem rendelkezhetnek a nem szakmai anyag- és készletbeszerzések, a karbantartási és felújítási munkálatok költségeiről, illetve a felhalmozási kiadási előirányzatokról. Ezzel együtt a közgyűlés létrehozza az általános iskolai Pedellushoz hasonló működésű Középfokú Nevelési-oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálatának nemzeti költségvetési szervezetét, amely ellátja a fenti feladatokat valamennyi középiskola számára. Az önkormányzat a központosító lépést a vagyongazdálkodás racionalizálásával magyarázza, és úgy látja: az új szervezet takarékosabban látja majd el a nem szakmai jellegű beszerzéseket. A középiskolai igazgatók ezzel szemben attól tartanak, hogy az önálló gazdálkodás jogkörének megvonása kihat majd az oktatási feladatok színvonalára is. Az intézményvezetők megértik az önkormányzat törekvését, de az adminisztráció növekedésével járó megoldás helyett egyszerűbb újítások átgondolását javasolják. Ilyen például az a felvetés, hogy központi beszerzés helyett az önkormányzat kössön inkább megállapodásokat egyes cégekkel, ahol valamennyi önállóan gazdálkodó középiskola olcsóbban vásárolhatna. A központosítás következménye lehet, hogy a saját bevételeikkel eddig ügyesen gazdálkodó középiskolák évente 500-800 ezer forinttól esnek el, amit eddig beépíthettek oktatásfejlesztési kiadásaikba. Említésre érdemes, hogy 1990 óta a közoktatás dologi támogatásának értéke körülbelül 30 százalékra esett vissza, e ezt az iskolák a legkülönbözőbb forrásokból igyekeztek pótolni. Ilyen forrást jelentett például az iskolai termek bérbe adása, amelynek felhasználásáról az új rendszerben már nem rendelkezhet szabadon az intézmény. Hasonlóan jár a középiskola az áfavisszaigényléssel is. Az intézmények bevételeik után eddig maguk igényelhették vissza az áfát, ám most ez a pénz is az önkormányzat ellenőrzése alá kerül. Mindez általában véve azt eredményezi, hogy a középiskolák kevésbé lesznek érdekeltek saját gazdálkodásukban, és kevesebb lehetőségük lesz a célszerű, gyors és rugalmas fejlesztésre. A változás különösen érzékenyen érintené a szakközépiskolákat, amelyek az önkormányzati támogatás pótlására gazdálkodó intézményekkel alakítottak ki kapcsolatokat, így próbálva fejleszteni. E kapcsolatokban a két fél közé most belépne egy központosított szerv, amely - az intézményvezetők aggodalma szerint - nehézkesen reagál majd az egyes iskolák speciális fejlesztési igényeire. Az ügyben előreláthatólag a szeptember 3-i közgyűlés dönt. Panek Sándor Tanévnyitó ünnepség a Vasvári Pál Közgazdasági Szakközépiskolában. (Fotó: Miskolczi Róbert) • Önkritikusak a Szeged LC futballistái "Gyenge a játékosállományunk" Munkatársunktól Aki életében már belekóstolt a sport világába, az pontosan tudja, nem egyszerű feladat úgy edzeni, hogy a munkájának nincs sok értelme. Valahogy így vannak ezzel mostanában a Szeged LC labdarúgó is. Hiába fáradnak, izzadnak, bajnoki pontokban - egyelőre - nem mutatkozik eredmény. Lement a Professzionális Nemzeti Bajnokságból négy forduló, de sikerélményben egyedül csak a rajtnál, a Győr ellen volt részük. Ezt követően viszont vereség vereséget követ... Előbb a Szombathelytől, aztán a Vasastól, legvégül pedig a Gázszertől kaptak ki. Ettől persze rossz a hangulat a csapat háza táján. A jóval várakozás alatti szereplés okait firtatva az derült ki: nem az edzőben, Strausz Lászlóban, hanem a gyenge játékosállományban keresendő a hiba... (Riportunk a 11. oldalon.) Mit ronthattunk el? Faragó István (balról) és Miljan Markovics tekintete tanácstalanságról árulkodik... (Fotó: Schmidt Andrea) • Holnap, a zsinagógában A klezmer királya O Munkatársunktól A világhírű Giora Feidman klarinétművész, a „klezmer zene királya” ad koncertet szeptember 2-án 19 órakor a szegedi zsinagógában. Az argentínai születésű zsidó zenész az amerikai kritikusok szerint ugyanazt jelenti a klezmer zenének, amit Louis Amstrong jelentett a dzsessznek. A klezmer sajátos „soul” muzsika, amely a kelet-európai zsidóság népzenéjéből származik, olyan melódiákból, amelyeket az orosz, ukrán, lengyel és román földön élt zsidók jiddis kultúrája hozott létre. Ebből a világból származik Giora Feidman is, akinek szülei Besszarábiából vándoroltak ki. Nagyapja és dédapja klezmer zenét játszó vándormuzsikus volt. Színesedünk Amit mi megboldogult békeidőnek nevezünk, tehát az előző társadalmi rendszerben Szeged városa folyton kimaradt a pártállami központból irányított nyomdafejlesztésből, s így egyedül a mi megyeszékhelyünk tanácsi vállalati keretek között dolgozó nyomdája maradt modern rotációs (újságot előállító) masina nélkül. Ezért aztán az az éjfekete, sokat próbált gép készítette a Délmagyarországot és a korabeli Csongrád Megyei Hírlapot, amelyik csaknem egyidős volt a vidék legidősebb napilapjával. Mesélik, a végefelé már minden gépmester letérdelt és elmondott egy kérő imát, mielőtt megnyomták a gombot. Jött a rendszerváltás meg a privatizáció. A DM új nyomdát épített, a régiek emlékezhetnek rá: hirtelen láthatóak lettek az arcok a fényképeken. A maiak már hozzászoktak ehhez, nem is tudják, mi a magasnyomás, a fotopolimer és az ofszet közötti különbség, bár ezeket a szakmai dolgokat nem is célszerű megjegyezni, hisz az autószerelőn és a megszállottakon kívül senkit sem érdekel a gépjármű működési elve. Szóval az újság: elindultunk a színesedés útján, ahogy ígértük. Új nyomdagép nyomta ezt a mai lapot, de még kicsi idő és kicsi türelem igényeltetik ahhoz, hogy mindenki egyaránt elégedett lehessen. Az autóhasonlatnál maradva: gépünk bejáratás, óvatosan bánunk a gázpedállal, de még a szivatóval is. Mindenesetre újabb új út nyílt előttünk. Gurulunk az olvasóval, kilencvenedik éve. • Szeptemberi „lóerővásár" Hajtás, hatodszor • Munkatársunktól Több mint fél évtizede megszokták már az autók szegedi szerelmesei, hogy szeptember első hétvégéjét az újszegedi Eko-parkban töltik. A „Hajtás Földön-Vízen-Levegőben” elnevezésű szakkiállítást az idén is csütörtök déltől vasárnap estig tekinthetik meg az érdeklődők. Az első nap délutánján azonban nemcsak látványosságot kínálnak a résztvevő kiállítók, hanem tesztvezetés keretében ki is próbálhatják az érdeklődők a legújabb modelleket. A hétvégén az autócsodák mellé többféle családi programot is ajánlanak a szervezők. Gazdasági mellékletünk, az Egy százalék is a „lőerővásár” jegyében született: a Hajtás részletes programjain túl érdekes gépkocsikról is olvashatnak: többek között kipróbáltuk a legendás Volkswagen Bogár utódját, a Beetle-t és egy luxus Skodát is bemutatunk. Hajtás pajtás: gyorsulási verseny a játszóparkolóban? (DM-fotó) S MaSESr^’.T.T.'AIU tiÜKStller A KÁBELTÉVÉN! Nulla telefon, végtelen internet, villámgyors kapcsolat!