Délmagyarország, 2000. május (90. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-02 / 101. szám

A tábornokok Pinochet mellett állnak (2. oldal) Kedd, 2000. Máj. 2., 90/101.Ára: 44 Ft (Előfizetve: 38 Ft) Árvízi majális az újszegedi ligetben Pár évvel ezelőtt, ami­kor még az öcsémmel a Leó-jégkrém fapálcikái­val pöcköltük ügyesen a lábakat a ligeti tolon­gásban, nem nagyon zavart a tömeg. Most meg annak örülök, hogy az öreg Zsigulit tízkor még simán passzírozom be a parkoló autók közé az újszegedi sétány be­járatánál. A kezdet is meglehe­tősen fázós volt. Vasár­nap délután az elő-majá­­lisok közönségében lát­hatóan mély nyomokat hagyott a délután eleredt eső, talán ezért volt teg­nap reggel a túlzott óva­tosság. Harmincadikán este már remekül szóra­kozott a város polgársá­ga az innenső oldalon is. A víz ugyanis jól vezeti a hangot, a nagy víz pe­dig még jobban, így az­után a partfalra fekete festékkel ideiglenesen mázolt vízszintjelző-csí­­kot tanulmányozók is kristálytisztán hallhat­ták: az árvíz szele nem fújhatta el a majálishoz kedvet csináló vurstlit. A harmatcseppek már kolbászszagúan szárad­tak föl az idei május el­sején, az évtizedes for­gatókönyvnek megfele­lően. De a híd üresnek tűnt még akkor is, ami­kor már nagyobb fürtök­ben taposták le egymást a vidámságra vágyó pol­gárok. (Egyetlen fej sem nézett ugyanis előre. Mindenki a vizet bámul­ta, mintha május elsejét kifejezetten a Tisza, vagy legalábbis a meg­újulást önmagukban hordozó pusztító árvizek ünnepének szánták vol­na egykor, egy Chicago nevű városban.) Egy héttel azután, hogy a fehér reklám­­szatyrokba beleolvadt az egy meglocsolt hölgyfri­zurára jutó évszázados csokitojás-rekord jelen­tős része, újra előkerül­tek a szagos vízzel kon­zervált ünneplős ruhada­rabok. (Háztartásveze­tésben járatos, bölcs asszonyok nem mosták ki férjük locsolós öltö­zékét, melyből az kölni­permet és a pálinkafolt mellett most a liget fűjé­nek zöldjét, és a papri­káskolbász, meg mus­tárnyomok harmonikus színkombinációját együttesen tüntethetik el az alkalomra termett in­telligens mosóporukkal.) És a szatyor is hasznos­nak bizonyult: pontosan elfért benne a családi pokróc, amelynek már nem árthat némi kakaó­vaj, melynek cseppfo­lyóssá válása legfeljebb esztétikai szempontból rontotta a zacsiban egy hete rejtező csokinyúl élvezeti értékét. Egyszerűen nem em­lékszem, vajon eddig a sétány mindkét oldalán álltak sátrak? Mert most leginkább csak balkézről fenyegetett a léggömbök közt sercegő zsír. És ko­molyan irigyeltem a kis suhancokat, akik ugyan lemaradtak a vonulós, pirosnyakkendős, transzparenses május el­sejékről, de a fűben gug­goló, grapefruitnak is nagy narancs mellett fel­állított, igazándi, EU- konform, valódi fából készült mászókákon lötykölhették magukra a kólát. A lufi a királykék, vö­­rös-szegfűs sátorban volt a legkelendőbb. Pártpo­litika-mentességükről is­mert szülők is itt taszi­­gálták a sorba csemeté­jüket, elsősorban anyagi megokolás miatt. A sá­tor előtt egy feketepólós, tinédzser fiúka álldogált. Amikor nyújtotta a kezét a szoci­ emblémás lufi­ért, megláttam az igaz­ság pártjának hímzését trikója ujján. Azt már nem vártam meg, mit csinált a srác a sárga gömbbel. De ha egyből csikket is szorított a gu­minak, akkor is azt mon­dom: ennél ideológia­­mentesebb májust senki se kívánhat. Kórt Barnabás Ligeti tolongás. Május elsejét ünnepelték a szegediek. (Fotó: Nagy László) Falunapra várták va­sárnap az üllésiek a ven­dégeiket. A reggeltől másnap hajnalig tartó ka­­valkádon zászlót szentel­tek, kiállítások nyitottak, különféle sportversenye­ket rendeztek. Azért a műsorok sem hiányoztak a programból, volt nép­tánctalálkozó, tréfás ve­télkedő, divatbemutató, sőt breaktánc és borver­seny is. Reggel a tornateremben dr. Nyáriné Tajti Anna polgár­­mester átvette dr. Sipos Irén helyettes államtitkártól és dr. Botka Lászlótól, a megyei közgyűlés alelnökétől a mil­lenniumi, illetve a megye zászlót. A lobogókat szentmi­se kertében Knapcsek Sándor címzetes esperes szentelte meg. Ezt követően a község parkban dr. Bartha László szegedi polgármester, ország­­gyűlési képviselő felavatta az emlékoszlopot. Az obeliszket Lőrincz János helyi fafaragó mester készítette. A helytörténeti házban nyílt kiállítás az általános is­kolát mutatja be kezdetektől egészen napjainkig. Beszédet mondott a település legújabb díszpolgára, Juhari László ál­talános művelődési központ igazgató. Az iskolában pedig gyermekrajzokat, kézimunká­kat, régi eszközöket és érde­kességként etióp emléktár­gyakat nézhettek meg a láto­gatók. A különféle avatások, megnyitók után jólesett a bor­versenyre beadott nedűk meg­­kóstolása. Az üllési esemé­nyek egyik „motorja”, Bálint Antal is indult borával a ver­senyen. A helybeliek körében csak Toncsiként emlegetett szervező 1999-es chardon­­nay-ja ezüstérmes lett. A sze­merkélő eső sem vette el a táncosok kedvét miközben végig vonultak a település ut­cáin. A művelődési házban megtartandó homokháti nép­tánctalálkozóra toborozták a közönséget. A helyiek mellett Mórahalomról, Forráskútról, Zsombóról, Sándorfalváról és Zákányszékről érkeztek fellé­pők. A testmozgást, a sportot szeretőknek is kedveztek a szervezők. Asztaliteniszben, kispályás fociban mérhették össze erejüket és tudásukat a vállalkozó szelleműek. A test mellett az agyat is megtornáz­­tatták, a sakkversenyben Ju­hász Flórián bizonyult a leg­jobbnak. A Kádár-Németh család igazán eredményesen pingpongozott. Az anyuka a nők versenyében bronzérmet szerzett, Zoltán fia pedig az ifik között lett első. A legjobb férfi asztaliteniszezőnek járó díjat Czékus László vihette haza. A zsűrit elkápráztatta Rácz Zsuzsa játéka - és per­sze maga a hölgy is - így kü­­löndíjat kapott. A kispályás focira hat csapat nevezett. A tornagyőzelmet végül a Joker Söröző nyerte meg az Üllési Vénekkel vívott szoros mér­kőzésen. A falunapot tréfás vetélke­dő zárta. A csapatoknak töb­bek között régi mezőgazdasá­gi és konyhai eszközöket kel­lett felismerniük, illetve felel­eveníteni a falu életének je­lentősebb eseményeit. Míg a játékosok gondolkodtak, ad­dig divat- és breakbemutató­­val, valamint társastánccal szórakoztatták a nézőket. A szebbnél-szebb ruhákban nemcsak fiatal hölgyek jelen­tek meg a kifutón, hanem ap­róságok, anyukák és nagyma­mák is. K. T. Zászlósién teles­töl a borkóstolásig Falunap Üllésen A millennium tiszteletére szerveztek falunapot vasárnap Üllésen. (Fotó: Miskolczi Róbért) Módosított pártalkotmány Torgyán József nem vállalta a köztársasági elnökjelöltséget. (3. oldal) Ezen a héten több tucat értékes ajándék és egy 100000 forintos utazás lehet az Öné ! Utazzon a zene FM 95.4 szárnyán BSi­nSS Kilenc méter alatt maradt a folyó Apadt a Tisza Munkatársunktól Bár még mindig a rendkívüli védelmi foko­zat van érvényben, az elmúlt héten, pénteken délután 4 órakor Sze­gednél a Tisza átlépte a bűvös 900 centiméteres határt. Ekkor 899 centi­métert mutatott a víz­mérce. Az előző napokhoz képest gyorsult az apadás üteme - mondta tegnap lapunknak Benke György, az Ativizig műszaki ügyeletének vezető­je. Május elsején például kétóránként 1 centimétert apadt a folyó vízszintje Sze­gednél, így tegnap délután 4 órakor 873 centimétert mér­tek. A homokzsákokat és pallóbetéteket már az előző hét végén begyűjtötték a be­tonpartfal kulisszanyílásai­ból. Rendkívüli esemény nem történt az elmúlt három napban. A fakadóvizes terü­letek nem növekedtek, a veszélyes árvízi jelenségek - felpuhulás, felpúposodás, felázás, csurgás, talpszivár­gás, buzgárok - száma nem szaporodott. A Tisza bal par­ti töltéssel párhuzamosan, a nagyfai büntetés-végrehajtá­si intézethez vezető út és a nagyfai­ holtág végénél né­hány nappal ezelőtt jelentke­zett út és útpadka megroska­­dásnál a megcsúszott föld­test megtámasztásához az Ativizig és a székesfehérvári védelmi osztag a szádfal ve­rést befejezte. Benke Györgytől megtudtuk: a har­madfokú árvízvédelmi ké­szültséget várhatóan kedden vagy szerdán rendelik el, amikor a folyó vízszintje 850 centiméter alá süllyed. Kétóránként 1 centimétert apad a folyó vízszintje. (Fotó: Nagy László) Tavaszi néptáncgála Munkatársunktól Csattantak a csizmák, pe­regtek a kék, zöld, piros színben pompázó szoknyák vasárnap este a Szegedi Nemzeti Színház színpadán, ahol több mint tízéves ha­gyományt követve rendez­ték meg a tavaszi néptánc­gálát. Ez az esemény a nép­táncosok számára a hazai évad végét jelenti, ugyanak­kor a nemzetközi fesztivá­lok ezután kezdődnek. Az idei tavaszi gálán a Bork­a Kulturális Egyesület, a Mol-Universitas Bálint Sándor Táncegyüttes, a Százszorszép Gyermekház Babszem csoportja, vala­mint az üllési Fonó Tánc­­együttes tagjainak tapsolha­tott a közönség. A színpa­don több korosztály is be­mutatkozott, az óvodásoktól a felnőttekig.

Next