Délmagyarország, 2000. június (90. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-09 / 134. szám

PÉNTEK, 2000. JÚN. 9. Vásárdíjas a Főszer-Elektroprofil A leghűvösebb pavilon A Szegedi Nemzetközi Vásár idei különdíjasa a Fószer-Elektroprofil Kft. A régió dinamikusan fej­lődő cége 1989 óta egy év kivételével mindannyi­szor szerepelt a nyári szegedi kiállításokon. „Az az egy esztendő mu­tatta meg, hiányzik-e a jelenlétünk" - mondta La­katos Jenő ügyvezető igazgató. A Főszer-Elektroprofil kü­lönálló és bejárathoz közeli pavilonjába még azok is be­térnek, akik nem érdeklődnek különösképpen a klíma- és vi­lágítástechnika iránt. Mivel a kft. standja köztudottan kli­­matizált, nem csoda, hogy ide járnak felfrissülni a nagy me­legtől kimerült emberek. S le­het, hogy sokaknak­­ evés közben jön meg az étvágy fel­kiáltással - ekkor jut eszükbe: otthonra is elkelne egy klíma. Eddig ugyanis még nem volt olyan esztendő, hogy a nyári kánikula kitörésekor ne rohan­ták volna meg az ügyfelek a Főszer-Elektroprofil Kft.-t, a Toshiba klímák legnagyobb magyarországi forgalmazóját. - Fontosnak érezzük, hogy a Szegedi Nemzetközi Vásá­ron jelen legyünk - fejtette ki Lakatos Jenő ügyvezető igaz­gató. - Partnereink elvárják tőlünk a szereplést, ilyenkor kínálkozik alkalom arra, hogy találkozzunk egymással. A Főszer-Elektroprofil Kft. folyamatosan fejlődött az utolsó tíz esztendőben: 1998-at ítéli meg a vezetés utólag a legjobbnak, 1999-et pedig kis­sé nehezebbnek. Ez utóbbinak az volt az oka, hogy a cég a terjeszkedés kedvéért buda­pesti beruházásba kezdett. - Kinőttük a régiót, a há­rom déli megyét, most már az országos piacot kell megcé­loznunk. A fővároson kívül Tatabányán, Hajdúszoboszlón és Mosonmagyaróváron van­nak, voltak nagyobb munká­ink. Budapesten fővállalkozói irodát építettünk raktárral, irodával és úgy érezzük, nagy lehetőségek előtt állunk. Ott is jelen leszünk valamennyi profilunkkal, de az ipari háttér Szegeden marad. A Főszer-Elektroprofil Kft. fő profiljai közé az elektro­mos tervezés, kivitelezés, vil­lamos kapcsoló berendezések gyártása mellett a klímák és a világítástechnika - Silvana termékek, lámpatestek, fény­források - forgalmazása tarto­zik. A Toshiba klímaberende­zéseket a kft. 1992 óta értéke­síti Magyarországon, profi módon. Ez azt jelenti, hogy az eltelt időszakban megjelent összes Toshiba termék komp­lett szervizét vállalják. - Ahhoz, hogy jó szolgál­tatást nyújtsunk, komplett szervizre van szükség. Aki nyolc évvel ezelőtt klímát vett tőlünk, még mindig vissza tud jönni, mert megmaradtunk. Azt vallom, azt az egyet, amit csinálunk, jól kell csinálni - mondta befejezésül Lakatos Jenő. F. K. Lakatos Jenő igazgató és a Főszer klimatizált pavilonja. (Fotó: Miskolczi Róbert) A Taurus alelnöke Szegeden Munkatársunktól Tegnap Szegeden járt dr. Burkhard Meister, a Taurus Emergé Gumiipari Kft.-ben többségi tulajdonos Phoenix AG alelnöke. A hannoveri központú, kilencezer alkal­mazottat foglalkoztató világ­cég tavalyi éves árbevétele 1,7 milliárd márka, s ezt a következő öt évben szeretné megduplázni. Folytatódik az a tendencia is, hogy Német­ország határain kívül növelik a termelést, tíz emberből már ma is csak hat dolgozik az anyaországban. A töm­lőgyártás fellegvára válto­zatlanul a hatszáz alkalma­zottal dolgozó Szeged, s a szándékok komolyságát a ta­valy ősszel átadott új, kör­nyezetkímélő keverőüzem is bizonyítja. A Taurusról bővebben jövő heti gazdasá­gi mellékletünkben, az Egy százalékban olvashatnak majd. ISO-9002 ' rita No ««122­ ­ 9 mTlAUTo­^PROTECT KFT. H-6723 Szeged, Makkoserdő sor 40. Tel./fax: 62/482-028, 471-617 Naponta más-más termék 10% árengedménnyel kapható! - motoralkatrészek - tömítések - tengelykapcsoló és tartozékai - hidraulika-alkatrészek - első- és hátsó futómű­­alkatrészek - világítástechnikai eszközök - erőátviteli alkatrészek - szűrők - az üzemanyagrendszer alkatrészei - fékberendezés és alkatrészei - a vízhűtő rendszer­­alkatrészek - egyéb alkatrészek EU-pont: ingyenes tájékoztatás, képzési napok „Táborütés" a Tábor utcában Három évvel ezelőtt nyílt meg Szegeden az Európai Unió Dél-alföldi Informáci­ós Pontja. Az iroda azóta már a harmadik helyre költözött, ám a tegnapi „táborütés" a Tábor utcá­ban hosszabb távra szól. A Külügyminisztérium és a megyei önkormányzatok bá­báskodásával születtek meg három évvel ezelőtt az Európa Pontok, azok az irodák, ame­lyek az uniós csatlakozással kapcsolatos kérdésekre napra­kész információkat tudnak ad­ni az érdeklődők számára. A dél-alföldi régió EU-centruma új helyre költözött, Szegeden a Tábor utca 7/B alatt nyitot­ták meg tegnap. Nyerges Gusztáv, az információs pont igazgatója elmondta, hogy a megyei önkormányzat jóvol­tából hosszabb időre ütöttek tábort ezen a helyen, a meg­állapodás legalább 5 évre szól. Az iroda hagyományaihoz híven havonta egy alkalom­mal képzési napot tart, ame­lyen bárkit szívesen látnak, meghívják a megyei önkor­mányzat képviselőit, a polgár­­mestereket. A találkozók, to­vábbképzések, a konferenciák részvevői az uniós intézmény­­rendszert, a csatlakozás kérdé­seit, az azokra adott válaszo­kat ismerhetik meg. A tegnapi fórumon, amelyet a megyei kereskedelmi kamara euroin­fo-centerével közösen szer­veztek, az információ került témaként terítékre. Az aktuá­lis kérdésekről az EU buda­pesti delegációjának képvi­selői - Kádár Luca, Koreny Ágnes, Bajtai Péter - tartottak előadást. Az EU-pont szol­gáltatása, a tájékoztatás, a kü­lönféle kiadványok ingyene­sek, bárki érdeklődhet akár te­lefonon is, a 62/556-040-es számon. V. F. S. A tegnapi irodaavatáson: Nyerges Gusztáv igazgató (balról), Koreny Ágnes, az EU budapesti delegációjának informatikai menedzsere, Madari Ákos információs igazgató, Botka László, a megyei közgyűlés alelnöke és Kádár Luca információs referens. (Fotó: Schmidt Andrea) Munkatársunktól Szerdán, a késő esti órákban Mórahalom térsé­gében a határőrök azt ész­lelték, hogy egy csoport set­tenkedik Magyarország te­rületére. A határsávtól mintegy 50 méterre állítot­ták meg a kínaiakból álló társaságot, négy nőt és öt férfit. A külföldiek meg­hallgatásakor, az alsó­neműkből előhalászott ira­tok átnézésekor kiderült, hogy korábban már vala­­mennyiüket kitoloncolták az országból. Most ezt is­mét megteszik velük. Kitoloncoltakat fogtak Szeged 5 Kitüntetések és kinevezések a tanárképzőn Munkatársunktól A SZTE Juhász Gyula Tanár­képző Főiskolai Karon nemrégi­ben megtartott pedagógus napi ünnepi tanácsülésen Honor Pro Mentis kitüntetést kapott Szendrei János tanszékvezető főiskolai ta­nár, Csillik László szakvezető ta­nár, igazgatóhelyettes, Fekete László napközis nevelő, Galam­bosi Istvánné és Hornyák András­né szakvezető, valamint Gácsér Józsefné napközis szakvezető. Az Egyetemi Tanács címzetes főisko­lai tanári címet adományozott Bá­ba Károly főiskolai docensnek, Englonerné Benkes Zsuzsanna mi­nisztériumi főtanácsosnak, Feny­vesi István egyetemi docensnek és Janovics Antal Liszt-díjas kar­nagynak. Galambos Gábor főigazgató az ünnepi tanácsülésen jelentette be, hogy Varga István főigazgató-helyettest, tanszékve­zető főiskolai tanárt Pokorni Zol­tán oktatási miniszter Magyar Felsőoktatásért Emlékplakettel tüntette ki. A főiskolai tanárkép­zésben kiemelkedő munkát vég­zett oktatókat, összesen huszonhat főiskolai tanárt, docenst, adjunk­tust, tanársegédet és szakvezető tanárt Pro Iuventute emlékplaket­tel és elismerő oklevéllel tüntették ki. Az ünnepi tanácsülésen adták át a tanszékvezetői megbízásokat is. A könyvtártudományi tanszék élére Baráthné Hajdú Ágnes főis­kolai docenst, a német tanszék élé­re Forgácsné Drahota Erzsébet főiskolai docenst, az orosz tanszék élére Györke Zoltán főiskolai do­censt, a magyar irodalom tanszék élére Sebe Jánosné főiskolai ta­nárt, a kémia tanszék élére Seres László egyetemi tanárt, a matema­tika tanszék élére Szalay István főiskolai tanárt, a történettudomá­nyi tanszék élére pedig Szegfű László főiskolai tanárt nevezték ki. A Teleki Blanka Kollégium veze­tésével Borsi Istvánnét bízták meg. Régészeti szenzáció Dorozsmán Híd, mely a bronzkorba vezet? Dorozs­­ma hatá­rában 115 méter hosszú, egykor fa­cölöpökön nyugvó híd maradványaira buk­kantak a Móra Ferenc Mú­zeum régészei, melynek leletei helyben egybees­nek a korábban kutatott bronzkori település ma­radványaival. Sorakozó cölöpnyomok Akár régészeti szenzáció­nak is bizonyulhat az a lelet, amelyre az M5-ös autópálya nyomvonalának ásatásai köz­ben bukkantak Dorozsma hatá­rában a Móra Ferenc Múzeum munkatársai. A nyomvonalon ugyanis­­ éppen azon a részen, ahol az tervezett autópálya erdősávval szélesedne ki - Szalontai Csaba és Tóth Kata­lin régészek szabályosan sora­kozó cölöpnyomokat találtak. A két sorban elhelyezkedő, né­hány méter közzel egymást kö­vető nyomokra a két régész úgy lett figyelmes, hogy a termőtalaj eltakarítása után kí­sérteties szabályossággal raj­zolódtak ki a sárgás szűz talaj­tól eltérő színű és összetételű földdel betemetett mélyedések. A régészek már 1998-ban elkezdték a munkát ezen a nyomvonal-szakaszon, hiszen a terepen bronzkori település maradványait fedezték fel, így minden leletnek fokozott je­lentőséget tulajdonítottak. A szabályos nyomokat azonban eleinte nem tudták mire vélni, meséli Szalontai Csaba, elő­ször erődítmény maradványai­nak sejtették, s csak aztán me­rült fel a gyanú, hogy egy híd facölöpjei nyugodtak bennük. Igazi bizonyosságot akkor sze­reztek, amikor a Maty-ér itt húzódó ágának túloldalán is el­kezdték a feltárást, s kiderült, a gödrök oda is átvezetnek. A nyomok eredetében most már a régészek és az utász szakemberek is egyetértenek. Szerencsére az autópálya épp ezen a helyen szélesedik ki, így 115 méter hosszan fel lehe­tett tárni az egykori közel 3 méter széles cölöpös híd he­lyét, sőt azt is meg lehetett áll­apítani, hogy az építők közé­pen - a folyómeder vagy az in­­govány miatt - szélesebbre szabták a cölöpök alatti talpfá­kat. Híd a bronzkorból? Szalontai Csaba szerint a nagy kérdés a lelet kora. Igazi szenzációra, azaz 5000 éves kora bronzkori hídra utal, hogy a közvetlen közelben ebből az időszakból való leletek kerül­tek elő. A régészek azonban azt is elképzelhetőnek tartják, hogy a bronzkori falu „szeme­te” egy akár 1000 vagy 2000 évvel későbbi híd építésébe is belekerülhetett. Az óvatossá­got alátámasztja az is, hogy egy híd megépítése a társada­lom elég magas fejlettségi fo­kán lehetséges, nemcsak a ki­vitelezés, hanem az igények miatt is. Márpedig a híd állan­dó forgalmat feltételez a fo­lyón, tehát vagy a népek ván­dorlása, vagy a népek letelepe­dése idején készülhet. Ilyen rendszeres forgalomra azonban a kora bronzkorra még nincse­nek bizonyítékok. A Kárpát­medencében a bronzkor népei­nek építkezéséről csak a több helyen feltárt földvárak alapján vannak információink, ekkora építkezés felfedezése komoly szenzációnak számítana. A Makó-kultúra emberei A közvetlenül a híd mellett feltárt bronzkori települést Tóth Katalin a Makó-kultúrá­­hoz sorolja, és az élettartamát a Krisztus előtti harmadik évezred első felébe helyezi. Ebben az időben Magyaror­szág területének nagy részén ez a népesség élt, kivéve a Du­nántúl déli és nyugati részét, ahol a Somogyvár-Vinkovci kultúra létezett. A Kárpát-me­dencében az őskorban és a bronzkorban élő népeket nem tudjuk nevükön nevezni, hi­szen nincsenek írott forrásaink róluk, ám a névadó lelet éppen a megyénkből, Makó környé­kéről származik. A bronzkori településekre jellemző, hogy az állattartással foglalkozó né­pesség nagyon ritkán tartózko­dott egy helyben, így települé­seik maradványai néhány gö­dörből állnak. Ehhez képest az autópálya-nyomban feltárt te­lepülés igen nagy területen el­helyezkedő és viszonylag in­tenzív teleprészletnek számít, ahol legalább 30 gödör van, sőt előkerült egy kemence is a hozzá tartozó előtérgödörrel, ami nagyon ritka. A régész szerint ez is arra utal, hogy a környezeti feltételek annyira kedvezőek voltak, hogy a bronzkor lakói itt hosszabb tar­tózkodásra rendezkedtek be. Aszály a római korban Az első időszak, amikorra bizonyítékok léteznének a tár­sadalom komoly szervezettsé­géről, az a római kor, Szalontai Csaba szerint azonban ennek a feltételezésnek is vannak ellen­érvei. A rómaiak igen precízek voltak az építkezéseikben, s épp ez az, ami a lelet római kori eredete ellen szól: a híd szerkezete ugyanis a hidászok szerint is elég egyszerű, már­­már rendetlen, ami nem római mérnökökre vall. Ugyanakkor a rómaiak barbár szövetsége­sei, a szarmaták épp a Dunától keletre éltek, és­ elképzelhető, hogy az ő kezük munkája ke­rült most elő. Egy másik ellenérv szerint azonban a 115 méter hosszú híd bővizű folyót feltételez, a római korról viszont tudjuk, hogy nagyon aszályos periódus volt a Kárpát-medencében, így a folyómeder is száraz lehetett, de legalábbis nem igényelt ilyen hosszú hidat. A harmadik feltételezés a késő középkorhoz kötődik, amit viszont az cáfol, hogy a gödrökben nem voltak fama­radványok, és a cölöpök öles fái néhány száz év alatt bizo­nyosan nem korhadtak volna el. Ebből a korból már vannak térképi ábrázolások is, és a tér­kép a folyómedret nem vizes helyként ábrázolja, vagyis ek­kor a maihoz hasonló idősza­kos meder létezett itt, amely­nek akkor volt bővebb vize, ha a Maty-ér megduzzadt. Abban mindenki egyetért, hogy egy ősi út vezetett át a folyómed­ren, amelyet évezredeken ke­resztül használtak, és való­színűleg ez volt az az út, amely Szeged vidékét összekötötte a Dunával. A feltárás leáll A lelet korának megállapí­tásához természetesen fel fog­ják használni a radiokarbon vizsgálatot, illetve útépítő mér­nökök fogják vizsgálni, hogy milyen lehetett a híd szerkeze­te, az azt azonban sem Szalon­tai Csaba, sem Tóth Katalin nem tartják valószínűnek, hogy az autópálya-nyomon kí­vüli területen is kutatni kezdje­nek. Az ok prózai: a múzeumnak nincs pénze a további feltárás­ra, hiszen a jelenlegi ásatás sem jött volna létre, ha az au­tópálya-építés költségvetéséből nem jutott volna rá. A lelet­mentés után a munka ezen a helyen hamarosan befejeződik, és mivel az autópálya beruhá­zás is áll, a régészek csak ab­ban bízhatnak, hogy nemzet­közi jelentőségű maradvá­nyokra bukkantak, és a múze­um esetleg külföldről is anyagi segítséghez juthat. Panek­ József

Next