Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-26 / 251. szám

4 Krónika MA A JUHÁSZ GYULA MŰ­VELŐDÉSI KÖZPONTBAN 9 órától jóga nyugdíjasoknak. 14 órától a nyugdíjasklubban kézi­munka szakkör, 18 órától vers­mondó stúdió Németh János ve­zetésével. A SZÁZSZORSZÉP GYER­MEKHÁZBAN 9 órától mini­ovi óvoda-előkészítő foglalko­zás, 17 órától Waldorf Társas Kör. A SZITI EGYESÜLET IF­JÚSÁGI IRODÁJÁBAN (Dó­zsa György u. 5.) 13-tól 16 óráig „Újra dolgozom", munkaügyi tanácsadás. A BÁLINT SÁNDOR MŰ­VELŐDÉSI HÁZBAN (Temes­vári krt. 42.) 15 órakor, erdélyi utakon­­ dr. Somogyi Károlyné diavetítéses előadása. Ugyanitt, Kováts Margit festőművész em­lékkiállítása. Megtekinthető: no­vember 25-éig, vasárnap és hétfő kivételével 10-től 18 órá­­iG AZ EGÉSZSÉGESEBB ÓVO­DÁK NEMZETI HÁLÓZATA (Gogol u. 3. III. 305., tel.: 423- 474) jogi tanácsadója dr. Szeles Veronika lódtól 18 óráig az óvodás gyermekek szülei részé­re ingyenes jogi tanácsadást tart. A KODÁLY TÉRI ÁLTA­LÁNOS ISKOLÁBAN 17.30 órakor a Minőségi Élet Termé­szetgyógyász Egyesület előadás­­sorozata: A szenvedélybetegek gyógyítása. Liskáné Győző- Molnár Irén előadása. EGY MINŐSÉGIBB, boldo­gabb élet - transzcendentális meditáció 17.30 órától Csányiné Zsóka vezetésével a Béke u. 4. sz. emeleten. A BIBLIOTÉKA KÖNYV­TÁRBAN (Kálvária sgt. 14.) 17.30 órakor: A brahmanikus kultúra és védikus filozófia ma­gyarországi ismertetése - Bakos Attila író-filozófus előadása: 18 órakor: a nők szerepe a 21. században­­ Kenéz Tünde előadása. A BARTÓK BÉLA MŰVE­LŐDÉSI KÖZPONTBAN 18 órakor: relatív valóság. Bor­nemisza Gergely előadása. A JATE KLUBBAN 21 órá­tól: student est Varga B. László­val és Poór Zsolttal. A SOMOGYI KÖNYV­TÁRBAN: könyvtárak a millen­nium tükrében. A magyar könyvtárügy történetét reprezen­táló kiállítás a századfordulótól a 20. század végéig ismerteti je­lentős könyvtárainkat. A nemze­ti könyvtár, a Magyar Nemzeti Bibliográfia, a könyvtároskép­zés, a könyvtári szaksajtó válto­zásait követhetjük nyomon a ki­állított dokumentumokban. Megtekinthető: december 13- áig. A STEFÁNIA GALÉRIÁN (Stefánia 10.) a Szegedi Szép­­míves Céh „Alkotótelep 2000" kiállítása. Megtekinthető: márci­us végéig, hétfőtől­ péntekig 10- től 22 óráig. A SOMOGYI-KÖNYVTÁR tápéi fiókkönyvtárában Laczi Árpád fényképeiből kiállítás nyílt. Megtekinthető: október 30-áig, a könyvtár nyitvatartási ideje alatt. HOLNAP AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN 14 órától Kalózok - filmvetí­tés. Utána találkozó a film főszereplőjével, szintén 14 órától szerepjátékklub. 20 órá­tól Középiskolai Amatőr zene­karok bemutatkozása. A MÓRA FERENC MÚ­ZEUM I. emeleti kiállítóter­mében 16.30 órakor Zsoldos János késes mester műhelye címmel néprajzi kiállítás nyí­lik. A tárlatot dr. Juhász Antal néprajzkutató nyitja meg. AZ ÚJ AKROPOLISZ EGYESÜLETBEN (Berzsenyi u. 3.) 18 órakor: Ji csing, a változás lehetősége. Kovács Miklós és Mayer Márta előadása. KÖZÉLETI KÁVÉHÁZ a Szeged étterem kávéháziban, 18 órakor: mítosz és valóság­­ az emberi jogokról, reálisan. Beszélgetés dr. Grád András jogász-pszichológussal. Ház­igazda: Lakatos Béla kisebbsé­gi szakértő. AZ ALKOTÓHÁZBAN (Árboc u. 1-3.) mindennap 10-től 18 óráig tekinthető meg a megyei népművészeti kiállítás, meghívott kiállítók a Vajdasági Magyar Folk­lórközpont alkotó közössé­gének tagjai. Ma: 15.30-tól fazekas szakkör felnőttek­nek, 16-tól alkotó csemeték klubja, 17 órától bőrműves szakkör. Holnap: 14 órától szövő szakkör. H­uszár-ősbemutató a konzervatóriumban Ikonok Pilinszky emlékére Ma este fél 8-kor a konzervatórium nagy­termében a Szegedi Ka­marazenekari Napok rendezvénysorozata ke­retében a Weiner Kama­razenekar ad hangver­senyt Weninger Richard vezényletével. A műsoron Graupner Concerto grossója és Mozart A-dúr szimfóniája mellett egy ősbemutató is szerepel: Huszár Lajos Erkel-díjas szegedi zeneszerző az ön­­kormányzat felkérésére erre az alkalomra komponálta az Ikonok Pilinszky János em­lékére című szoprán hangra és kamarazenekarra írt da­rabját. A premier szólistája Szécsi Edit énekművész lesz. - Miért épp Pilinszky Já­nosnak állít emléket? - Mert költészetével való bensőséges kapcsolatom na­gyon régi, már vagy harminc éves. Még zeneakadémista voltam, amikor megjelent a Nagyvárosi ikonok című kö­tete, amely a nagy áttörést meghozta számára. Akkor egy csapásra kedvenc költőmmé lépett elő, holott azelőtt nem is hallottam róla. Foglalkoztatni kezdett, ho­gyan lehetne zenét kompo­nálni a verseire. Hosszú ide­ig nem csináltam semmit, majd egy néhány dalból álló ciklussal próbálkoztam, ami nem lett igazán jó. Később arra is gondoltam, hogy ka­marazenekari kísérettel meg­próbálom újraírni, ám ez sem ment. Amikor megkap­tam az önkormányzat felké­rését, először az jutott eszembe, hogy a régi Pi­­linszky-ciklus alapján ké­szíthetnék egy javított válto­zatot, ám hamar kiderült: nem megy. - Mi lehet az oka, hogy ilyen nehezen adták meg magukat Pilinszky ver­sei? - Önmagukban is annyira teljesek, tökéletesek, mé­lyek, zeneiek és emberiek, hogy nem kell hozzájuk még muzsika is. Ugyanakkor na­gyon akartam valami Pi­­linszkyvel kapcsolatos dara­bot komponálni, ezért végül a szövegeit fokozatosan el­hagytam, helyettük latin mi­seszövegeket választottam, így az Ikonok Pilinszky Já­nos emlékére címmel meg­született darabban külön­böző misetételek - Kyrie, Confiterior, Crucifixus, Sanctus és Agnus Dei - vesznek körül egyetlen Pi­­linszky-költeményt, a Har­madnapont. Ezzel egyfajta sajátos mise született, ami összecseng azzal, hogy már régóta úgy gondolom, a Har­madnapon tulajdonképpen a Credo feltámadásra vonatko­zó része. - Miért épp szoprán szó­listára és kamarazene­­karra komponálta ez a darabot? - Így egy érdekes keverék műfaj jött létre, mert tulaj­donképpen szóló kantáta, ugyanakkor mise is, Pi­linszky költészetéhez is kap­csolódik, a zenekart sem ze­­nekarszerűen használom, ha­nem tizenhárom, nagyjából egyenrangú szóló vonós hangszer és egy ütős játszik benne. - Milyen új munka fog­lalkoztatja mostanában? - Van egy kamaraopera tervem, ami részben Kass János biztatására készül. Ko­csis István Van Gogh mo­nodrámáját szeretném a lib­rettó alapanyagául felhasz­nálni. Bariton hangra és ka­maraegyüttesre tervezem, re­mélem, a következő években bemutatható lesz. Egyelőre csak a szöveget farigcsálom. Hollós­ Zsolt Huszár Lajos zeneszerző. (Fotó: Miskolczi Róbert) Kollégánkat is díjazták Szentesen Megnyílt az alföldi fotószalon Huszadik alkalommal rendezték meg a fotó­sok seregszemléjét Szen­tesen. A kiállításon lát­ható műveket színvona­lasaknak mondta Szat­mári Imre helyi fo­tóművész, aki szerint a pályázat résztvevői sza­bad akaratukból fény­képezik a világot, s csakis az igazat mutat­ják meg az alkotásai­kon. A legjobbaknak megítélt díjakat Szirbik Imre polgármester nyúj­totta át az alföldi fotó­­s Tnjgn rrssgrigifejére. Ünnepélyes keretek kö­zött nyitották meg az ünne­pen az alföldi fotószalont a szentesi művelődési és ifjú­sági házban. A két évtizedes múltra visszatekintő sereg­szemlére kezdetben csak a Dél-Alföldről jelentkeztek az alkotók. Az utóbbi hat esztendőben viszont - a nagy érdeklődésre tekintettel - már több régióból várja a művelődési központ és an­nak művészeti csoportjaként működő fotókör a pályázó­kat. Hogy mennyire rangos e találkozó, jól jelzi, hogy a mostani felhívásra 72 szerző közel 300 felvételét küldte el a Kurca-parti településre. A Molnár István Géza és Ko­vács Katalin fotóművészek, valamint Herpay Gábor fo­tós szaktanár alkotta zsűri 35 pályázó 60 képét tartotta a legszínvonalasabbnak. Nyil­ván, a kiállítóteremként szolgáló presszó mérete is befolyásolta a döntést. Szóval, gazdag volt az idei termés, no és sikerekkel teli. Szatmári Imre szentesi fotóművész, megnyitójában csupa míves fotográfiáról beszélt, s arról, hogy könnyű dolga van, mert a bemutatott alkotásokat csak dicsérni le­het. Az is örvendetes, hogy minden műfaj - akt, táj, csendélet, zsáner - látható a kiállításon. A tiszai árvizet több szerző is megörökítette, más-más aspektusból. Egyi­kük nem sokkolja a nézőt, a másik az embert helyezi a középpontba, ám van olyan is, aki még a poént is meg­látta a tragédia mellett. Szat­mári Imre vallja: a jó felvé­telhez nemcsak gép és nyersanyag, hanem az alkotó képzelőereje is szükségelte­tik. A kiállító szerzők közös jellemzője az, hogy szabad akaratukból fényképezik a világot, s csakis az igazat mutatják meg a felvételeiken - tette hozzá. A legjobbaknak járó díja­kat Szirbik Imre polgármes­ter adta át a pályázóknak. Első helyen végzett Liker Attila (Szeged) I. c. képe, második dr. Kosztolányi Gyula (Szeged) Bisztró c. al­kotása, harmadik lett Marton Ferenc (Mindszent) Orgona c. felvétele. Lapunk munka­társa, Gyenes Kálmán (Sze­ged) fotóriporter MAFOSZ- plakettet kapott „Erzsébetbá­­nya 2000. szept. 5.” című al­kotásáért. Különdíjban ré­szesültek: Kántor Éva (Deb­recen), Nagy István (Szen­tes) Péntek László (Szeged), Ráfi Dénes (Szentes) és Tót­h Gábor András (Nagykörű). B. I. A jók közül a legjobbak: Liker Attila (balról), dr. Kosztolányi Gyula és Marton Ferenc. (Fotó: Gyenes Kálmán) Csütörtök, 2000. Okt. 26. 75 éve miről írt a DM? Klebelsberg Berlinben Minden magyar ember csak örülhet annak, hogy a magyar kultuszminisztert olyan szépen, melegen és ünnepélyesen fogadták Berlinben a nagy német nép kultúrájának azon kép­viselői, élükön a német kultuszminiszterrel, ahogy ezt a magyar tudósítások­ban olvassuk. Bennünket mostanában annyiszor úgyis kutyába se vesznek a külföldön, sokszor valósá­gos vesszőfutás a magyar­ság képviselőinek külföldi szereplése, kaudiumi iga alatt kell elvonulniuk és vezekelniük gyakran má­sok vétkeiért. Rossz hí­rünk van nekünk ma mi tagadás a művelt nyuga­ton, és ha a német kultúr­­férfiú Klebelsbergben a magyar kultúra miniszterét üdvözölve Petőfi, Arany, Jókai és Kossuth nevére hivatkozott, mint valódi aranyfedezetre, tudja isten, ebben a hivatkozásban va­lahogy mintha egy kissé napjaink hazai nagyjainak a hallgatólagos kritikája is lappangana. (1925) 50 éve A szegedi levéltár a legré­gibb időktől a török uralomig mindössze ötven oklevelet őriz. De hiszen ez természe­tes is. A város urai azokban az időkben csak azokat az okmányokat helyezték el a levéltárba, amelyeket a saját osztályszempontjukból fon­tosnak tartottak és azokból is csak annyit, amennyit könnyen el lehet szállítani akkor, ha ellenség közeledett a város felé, vagy természeti csapás következett be, példá­ul árvíz. A levéltár okmánya­in meg is látszik a víz nyo­ma. De az okmányok meg­mutatják azt is, hogy ennek a városnak hosszú történetében is állandóan folyik az osz­tályharc. (1950) A levéltár is fegyver 25 éve Kommunista műszakok A szocialista brigádok kezdeményezésére több szegedi gyárban kommu­nista műszakot tartottak szombaton. Munkába in­dultak a szabad szomba­tosok, voltak, akik a ren­des műszakra „tettek rá” néhány órát. Több ezer munkás és alkalmazott vett részt a társadalmi megmozdulásban a gyer­mekintézmények fejlesz­téséért, egyéb szociálpoli­tikai célok megvalósításá­ért. (1975) Jutalmak­­ rendőröknek Munkatársunktól A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságon az 1956-os forradalom és szabadságharc 44., a Magyar Köztársaság ki­kiáltásának 11. évfordu­lóján megemlékezést tar­tottak. Az ünnepségen a főkapitányság legkivá­lóbb dolgozói elismerés­ben részesültek. A belügyminiszter szolgá­latuk példamutató teljesítésé­ért dicséretben részesítette dr. Lukács János főkapitányt és dr. Molnár Imrét, a főkapi­tányság bűnügyi igazgatóját. Dr. Pintér Sándor főtanácsosi címet dr. Ozvald Imre gazda­sági igazgatónak, tanácsosi címet dr. Bogdán Anna alez­redesnek adományozott, míg Kapás Lajos őrnagyot soron kívül alezredessé léptette elő. Az országos rendőr-főka­pitány Révész Károly őrna­gyot alezredessé, Balázs Gab­riella főhadnagyot századossá léptette elő, míg Vetró István főtörzszászlóst dicséretben és jutalomban részesítette. Az Országos Rendőr-főka­pitányság közbiztonsági főigazgatója kiemelkedő munkája elismeréséül dicsé­retben részesítette Tóth Lajos közbiztonsági igazgatót. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság ve­zetője az ünnep alkalmából tanácsosi címet Bányai Ká­­rolynénak, főmunkatársi cí­met Dörme Jánosnak, Ko­vácsné Vincze Irénnek és Pá­dár Editnek, míg munkatársi címet Szabó Tibornénak ado­mányozott. A szolgálat példa­mutató teljesítéséért soron kí­vül főtörzszászlóssá léptette elő Csenkeiné Örkényi Eleo­nórát, Kállai Mihálynét, Ke­néz Imrét és Szilágyi Józsefet. Törzszászlóssá Vanyó Feren­cet, Kacsó Jánost és Csíkos Jánost, zászlóssá pedig Fátyol Ferencet és Takács Pétert ne­vezte ki. Rajtuk kívül a főka­pitányság 32 dolgozója része­sült dicséretben, és vehetett át jutalmat. A főkapitányság szakmai munkájának segítésé­ért Elekes Zoltán, a Pálma Reklám Stúdió ügyvezetője értékes ajándéktárgyat vehe­tett át dr. Lukács Jánostól. A Csongrád Megyei Köz­­igazgatási Hivatal vezetője a főkapitányság munatársát, Drabant Jánosnét jutalmazta munkájáért. Fogyasztóvédelem Munkatársunktól mindezen kérdésekben eliga­ A fogyasztók, a megren­delők érdekeinek védelme még napjainkban is sok kívánnivalót hagy maga után. Köztudott, hogy az utólagos reklamáció, ha mód is van rá, sok kellemet­lenséggel jár. Gyakran azonban egy rosszul értelmezett mon­dat, egy szerződésben pontatla­nul megfogalmazott részlet, je­lentős anyagi kárt okozhat bár­kinek. Ezért is üdvözölték nagy megelégedéssel a fogyasztóvé­delmi szakemberek azt a hiány­pótló kiadványt, amely segít tudni a jogi végzettséggel nem rendelkező vásárlóknak, az ügyeiket intéző állampolgárok­nak. A közelmúltban jelent meg ugyanis a "Jogász a csa­ládban" kiadvány, amely kész, kitöltendő szerződésnyomtat­ványokkal, magyarázó szöveg­gel járul hozzá ahhoz, hogy a jövőben kevesebb károsult kényszerüljön arra, hogy a he­lyi és országos fogyasztóvédel­mi szervezetek, esetleg ügyvéd közreműködésétől várja gondja orvoslását.

Next