Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-01 / 27. szám

Csütörtök, 2001. Február 1. csörög a Pannon GSM Kedves olvasóink! Közérdekű problémái­kat, észrevételeiket, tapasztalataikat vasárna­pig ügyeletes munkatársunkkal Hollósi Zsolt­tal oszthatják meg, aki reggel 8 és délután 4 óra között hívható a 06-20-9432-663-as rádió­telefon­számon. Elveszett tárgyaikat kereső, il­letve talált tárgyakat visszaadni szándékozó ol­vasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. Népszámlálás: Ma, csütör­tökön kezdődik hivatalosan a népszámlálás, de a várható „összeírás” már napok óta fog­lalkoztatja olvasóinkat. Klon­­kai László, a KSH Csongrád megyei igazgatója egy tegnapi felvetéssel kapcsolatban arról tájékoztatja a szegedieket, hogy feleslegesen aggódnak: a kérdőívek nem kíváncsiak anyagi helyzetükre. A bizto­sok nem tesznek majd fel arra vonatkozóan kérdéseket, kinek mekkora a jövedelme, vagyo­na. A vallási, felekezeti hova­tartozásról pedig nem kötelező nyilatkozni. Holt-Maros: Újszegeden lakó olvasónk (név és cím a szerkesztőségben) arra hívja fel a figyelmet, hogy a Holt- Maros még rendezetlen „má­sik fele” újra fertelmes bűzt áraszt. Nyáron azt válaszolták az illetékesek, biztosan a káni­kula miatt illatozik az állóvíz. Most ellenben tél van, tehát - panaszosunk szerint legalábbis - valakik a Holt-Marosba en­gedik a szennyvizet... Parkolás. Varga Árpád (30-9456-919) azt vette észre, többen visszaélnek a rokkan­taknak kiadott parkolójegyek­kel és -bérletekkel. Megfigye­lései szerint hatalmas autók­ból dekoratív hölgyek száll­nak ki, a szélvédőkön pedig a rokkantaknak szóló jegyek láthatók. Telefon: Fábián Ferenc a V-fon új telefontarifáival elé­gedetlen, úgy értelmezi, már nemcsak a beszélgetésekért kell fizetni, hanem a jövőben úgynevezett „hívásfelépítési” díjat is számláznak majd neki. Egy másik olvasónk (441-208) felháborítónak tartja, hogy a szolgáltató az előfizetési díjat fejelte meg nagyobb arányban, hátrányba hozva azokat, akik keveset telefonálnak. Barna Zsolt, a V-fon kommunikációs munkatársa válaszában el­mondta: a társaság átlagos ár­emelése mindössze 2,4 száza­lékos volt (a lakossági szolgál­tatásban ez 5,9 százalékot tett ki). Igaz, hogy az előfizetési díj nőtt, de a beszélgetések ta­rifái vagy nem változtak, vagy még csökkentek is, kedvezve azoknak, akik használják is a készüléküket. A szolgáltató­nak ugyanis a legtöbbe a háló­zat fenntartása kerül. Hatalmas változás az is, hogy a V-fonnál az impulzusról a másodperc alapú számlázásra tértek át. Alsóváros: Veres Józsefné (449-527) az aszfalt nélküli Paprika utcából azt kéri, a képviselő-testületből többen is látogassanak el hozzájuk és győződjenek meg a saját sze­mükkel arról, milyen áldatlan állapotok uralkodnak Alsóvá­roson. .......“ Szeged 5 Por, füst, bűz a szomszédokra Panaszkórus a hangszergyár ellen A szegedi hangszer­gyárból áramló füst, por és bűz évtizedek óta megkeseríti a Hét vezér utca környékén lakók életét. Az új szárí­­tókonténer telepítésé­nek hírére a környék­beliek fellázadtak, s la­kossági fórumon köve­telték: az üzem költöz­zön ki a város ipari övezetébe. Szűk körű, ám annál for­róbb hangulatú megbeszé­lést tartottak kedden dél­után, a régi Rókusi iskola egyik földszinti tantermé­ben a Hétvezér utcai hang­szergyár körzetében lakók. A helybeliek megtudták, hogy a gyár új festőműhely beállítását tervezi. A hír hal­latán fölbolydult a környék, s a lakók aláírásgyűjtéssel tiltakoztak az új üzemrész beindítása ellen. A helybeliek fokozott ér­zékenysége abból fakad, hogy a Hétvezér utca, Pa­csirta utca, Zákány utca, Pá­rizsi körút övezetben élők évtizedek óta szagolják a hangszerkészítő üzemből tá­vozó füstöt, fűrészport és különféle vegyi anyagok szúrós páráját. Többen attól tartanak, a gyár kéménye­iből rákkeltő anyagok ter­jednek szét a környéken. A rókusiak a tervezett bővítés hírére úgy érezték, betelt a pohár, s a fórumon nyomatékosan kijelentették: nem akarnak újabb szen­­­nyező forrást. Sőt, azt sem akarják, hogy a hangszer­gyár tovább működjön a sűrűn lakott övezetben - ke­ressen magának helyet ott, ahová való: a város ipari övezetében. Kalmár Ferenc, a terület önkormányzati képviselője elmondta: tudomása szerint az új üzemrész beállításával a hangszergyár vezetői a ko­rábbi, elavult technológiát cserélik korszerűbbre. Zárt, ún. „konténerműhelyben” festik-lakkozzák a hangsze­reket, a vegyi anyagok párá­ját pedig előírás szerint, 98 óránként cserélt szénszűrő fogja föl. A képviselő meg­jegyezte még: sajnálja, hogy a gyár képviselői nincsenek jelen a fórumon, de az igaz­gató és a műszaki vezető je­lezték, vidéki útjuk miatt maradnak távol. Dr. Tóth Magdolna, a vá­rosi Állami és Népegészség­ügyi Tisztiorvosi Szolgálat képviseletében elmondta: az ÁNTSZ rendszeresen el­lenőrzi, hogy a hangszer­gyár műhelyeiben betartják - e az egészségvédelmi szabá­lyokat. A tisztiorvos hozzá­tette még, hogy az ÁNTSZ- hez nem érkezett a gyár működésével kapcsolatos lakossági panasz.­­ Hasonlóképpen nyilat­koztak az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Fel­ügyelőség meghívott szak­emberei: Bang Gyula és Szi­lágyi Tamás is. Elmondták, hogy a környéken terjengő, szúrós szagú vegyi anyagok ügyében eddig még az Ati­­köfe sem vizsgálódott. A füstölgő kéményekre vi­szont négy éve panaszkod­tak a helyiek. Azóta a hulla­dék fát elégető, két széntü­zelésű kazán egyikét már gázüzeműre cserélték. Az Atiköfe szakemberei ígér­ték: alapos ellenőrzést tarta­nak a hangszergyárban, s az eredményről tájékoztatják a lakókat is. Kalmár Ferenc arra tett ígéretet, hogy az üzem el­költözésének lehetőségéről tárgyal a hangszergyár ve­zetőivel. Fölhívtuk Romák Györ­gyöt, a Szegedi Hangszer­gyár Kft. ügyvezető igazga­tóját, s megkérdeztük: mi a véleménye a fórumon el­hangzottakról, valamint vár­­ható-e, hogy az üzem a kö­zeljövőben elköltözik a Hét vezér utcából? Romák György elmondta: a gyár a szükséges szakhatósági en­gedélyek birtokában műkö­dik. A szárító-festő konté­ner beállítása nem jelent üzembővítést (erre nincs is hely), csupán a technológia korszerűsítését, aminek eredményeképpen tisztított levegő távozik majd a ké­ményen. Az Az építési en­gedély (amelynek kiadása ellen környékbeliek felleb­­beztek) a konténer fölé ter­vezett, könnyűszerkezetes tető összeszereléséhez kell. A gyár kiköltözésére a következő egy-két éven be­lül több okból sem kerülhet sor: új üzem építése igen sokba kerül, valamint - az igazgató ismeretei szerint - pillanatnyilag nincs is alkal­mas telephely a városban. (A hangszergyár működését kifogásoló lakossági pana­szok ügyére lapunkban ha­marosan visszatérünk.) Nyilas Péter A kémények füstjét régóta szívják a hangszergyár környékén lakók. (Fotó: Miskolczi Róbert) Szeged lakói jól tudják, hogy egy hosszú szakmai vita lezárására készül az önkormányzat közgyűlése. A város életében nagyon fontos tömegközlekedés átalakítása során a szolgál­tatást 70 százalékban vég­ző Tisza Volán Rt. szakmai véleményét is szükséges­nek tartjuk figyelembe ven­ni. Társaságunk célja ugyanis egybeesik a város vezetésének elképzelésével - mi is európai színvonalú szegedi közforgalmú helyi közlekedéssel kívánjuk szolgálni a szegedieket. Megítélésünk szerint a közgyűlési vita során, töb­bek között, arról kellene dönteni, hogy az ellátásért felelős önkormányzat mi­lyen közlekedést akar eb­ben a városban. Azt ugyan­is fontos tudni, hogy az uniós csatlakozás kapcsán Magyarországon is kötelező lesz a közlekedésben a szolgáltatók bevételei és az elismert ráfordítási költsé­gei közti különbséget köz­pénzekből kiegészíteni. Eh­hez természetesen megfe­lelő forrásokkal kell rendel­kezni a városnak. Tehát nem mindegy, hogy a valós bekerülési költségek alap­ján a tömegközlekedés mű­ködtetésére van-e, lesz-e hosszabb távon elegendő fedezet, vagy az tovább terheli a város adófizető la­kosságát. Amíg két cég vetélkedik... A ráfordítások csökken­tése érdekében át kell gondolni, hogy - a tömeg­­közlekedés prioritása mel­lett - az üzemágak helyes arányát, a városi szintű költségek optimalizálását akarja a város vezetése, vagy egy adott piac erősza­kos, jelentős többletkölt­séggel járó újrafelosztását kívánja elérni, teret hagyva az egyéni közlekedés kiszá­míthatatlan növekedésé­nek, ami egyébként ko­moly közlekedési zavarokat okozhat Szegeden. Ez utóbbi kérdéssel már csak azért is fontos törődni, mert amíg a két cég, a Ti­sza Volán Rt. és az SZKT a károsanyag-ki­bocsátás mutatószámain „vetélke­dik", addig kevés szó esik az egyéni gépjárműforga­lom igen nagy mértékű környezetszennyező hatá­sáról. A helyes arányokat - a szakmai, forgalomszervezé­si, ellátási, s egyéb szem­pontok figyelembe vételé­vel - még a Belvárosban is fenn kell tartani. Tévhit az, hogy a trolik gyakrabban járnak. Ez ugyan a jelenlegi látszat, de végiggondolta-e valaki, hogy ha egyre több vonalon, egyre sűrűbben futnak a trolik, ki fogja ezt finanszírozni? Az amúgy is költségvetési gondokkal küszködő önkormányzat? Netán az utasok, drágább jegyeket, bérleteket vásá­rolva? Rövid távon, bizony­talan pályázati pénzek el­nyerésével, az ezekből fi­nanszírozott beruházások­kal lehet ugyan látszat­eredményeket produkálni, de hosszabb távon a mű­ködést valakinek pénzelni kell. De az is előfordulhat, hogy netán két-három év múlva - jelentős mértékű szolgáltatás-csökkentésre kényszerülve - döbbenünk rá: a nem megalapozott, felelőtlen nagyberuházások nyomán létrejött tömeg­­közlekedési vonalak nem lesznek kihasználva, s így nem szolgálják a lakosság érdekeit. (Gondoljunk csak az 5/A-s trolibuszokra vagy a Bérkert utcán felállított trolikandeláberekre.) Akkor viszont már késő elgondol­kodni azon, hogy a felesle­gesen elköltött forintokat esetleg hasznosabb város­i fejlesztésekre fordíthatta volna az önkormányzat. A zsákutcából ugyanis nem vezet majd visszaút, a sze­gedi tömegközlekedést csak a támogatások továb­bi emelésével lehet megol­dani, vagy eltűrjük az egyé­ni motorizáció növekedésé­nek káros hatásait. Drótokból font „pókhálók” A felvázolt közlekedés­szervezési problémakör mellett nem elhanyagolha­tó az sem, hogy a trolifej­lesztések során, az elekt­romos vezetékrendszer ki­építésével drótokból font „pókhálók” csúfítanák az eddiginél is jobban a sze­gedi városképet. Azt kell tehát eldönteni, hogy a környezetkímélő gázos au­tóbuszokat kell-e lecserél­ni a város tulajdonában lé­vő, a város vállalata által működtetett trolibusz-köz­lekedésre, vagy a működő vonalak racionalizálása mellett a további fejleszté­seket, az ellátatlan térsé­gek bekapcsolását a jövő­ben a flexibilis, olcsóbb gázbuszokkal oldja meg Szeged. Dönteni kell tehát abban, hogy újabb troli­buszvonalak kiépítésére költ nagy összegeket a szegedi önkormányzat, vagy a már meglévő villa­moshálózat korszerűsíté­sére szán milliókat. Meg­ítélésünk szerint ez utóbbi lenne indokolt. A cél ugyanis nem lehet más, mint legalább a je­lenlegi színvonalat megőr­ző, az egyéni közlekedés­sel versenyezni tudó, mi­nél könnyebben finanszí­rozható tömegközlekedés kialakítása. Ám a személy­­szállítás úgy nem lesz ol­csóbb, hogy - még további kötött pályás járatok indí­tásával egy időben - az autóbuszvonalakat meg­szüntetjük, a szolgáltatási színvonal jelentős romlását előidézve, az utasokat fe­lesleges átszállásokra kényszerítve, melyek indo­kolatlanul növelik a lakos­ság terheit. Belváros és peremkerületek Az sem mellékes szem­pont, hogy a trolivonalak buszok kárára történő fej­lesztése esetén a szolgál­tatás színvonalát illetően lényeges különbség jön létre a Belváros és a pe­remkerületek között. Ugyanis a tömegközleke­dés ilyen irányú átalakítá­sával a Belvárosban át­szállás nélküli, ezáltal ol­csóbb, kényelmesebb tö­megközlekedés valósul meg. Míg a külvárosokban és a peremkerületekben élők utazásai az átszállási kényszer, valamint az így fellépő többletköltségek miatt nemcsak bonyolul­tabbá válnának, de meg is drágulnának, így aztán könnyen előfordulhat, hogy mind többen a saját gépkocsi használata mel­lett döntenének, ami még inkább fokozná a város központjának zsúfoltságát. Mindezeket figyelembe véve azt tartanánk célsze­rűnek, ha a Szegeden dol­gozó két, tömegközleke­déssel foglalkozó szolgál­tató társaság a szakmai alapokon megtervezett fejlesztésekben összefog­na. Különösen érvényes ez a közel húsz éve meg­oldásra váró olyan problé­más ügyek esetében, mint például a korszerű jegy- és bérletrendszer, irányítá­si és információs rendszer kialakítása. Javasoljuk to­vábbá, hogy ott, ahol azt az utaslétszám indokolja, kétvágányú villamospályák épüljenek ki, illetve az el­avult egyvágányú pályákat kétvágányúak váltsák fel. A szegedi villamoshálózat modernizálásának ugyanis van realitása, ezzel szem­ben el kellene felejteni a trolivonalak fejlesztésének koncepcióját, így gondol­kodnak a nyugat-európai nagyvárosokban is. Talán nem véletlenül... Végül azt reméljük: mi­vel a város életét döntő­en befolyásoló kérdés­körről van szó, az érintett térségek lakosságának véleményét is figyelembe veszik. (x) ------------------------------------------------------Fizetett hirdetés------------------------------------------------------­A gázbuszoké és a villamosoké a jövő Buszok díszszemléje a Széchenyi téren. 2000-ben már 27 gázüzemű, környezetbarát busz szolgálta a szegedi tömegközlekedést. (Fotó: Miskolczi Róbert)

Next