Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-01 / 27. szám
Csütörtök, 2001. Február 1. csörög a Pannon GSM Kedves olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasztalataikat vasárnapig ügyeletes munkatársunkkal Hollósi Zsolttal oszthatják meg, aki reggel 8 és délután 4 óra között hívható a 06-20-9432-663-as rádiótelefonszámon. Elveszett tárgyaikat kereső, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. Népszámlálás: Ma, csütörtökön kezdődik hivatalosan a népszámlálás, de a várható „összeírás” már napok óta foglalkoztatja olvasóinkat. Klonkai László, a KSH Csongrád megyei igazgatója egy tegnapi felvetéssel kapcsolatban arról tájékoztatja a szegedieket, hogy feleslegesen aggódnak: a kérdőívek nem kíváncsiak anyagi helyzetükre. A biztosok nem tesznek majd fel arra vonatkozóan kérdéseket, kinek mekkora a jövedelme, vagyona. A vallási, felekezeti hovatartozásról pedig nem kötelező nyilatkozni. Holt-Maros: Újszegeden lakó olvasónk (név és cím a szerkesztőségben) arra hívja fel a figyelmet, hogy a Holt- Maros még rendezetlen „másik fele” újra fertelmes bűzt áraszt. Nyáron azt válaszolták az illetékesek, biztosan a kánikula miatt illatozik az állóvíz. Most ellenben tél van, tehát - panaszosunk szerint legalábbis - valakik a Holt-Marosba engedik a szennyvizet... Parkolás. Varga Árpád (30-9456-919) azt vette észre, többen visszaélnek a rokkantaknak kiadott parkolójegyekkel és -bérletekkel. Megfigyelései szerint hatalmas autókból dekoratív hölgyek szállnak ki, a szélvédőkön pedig a rokkantaknak szóló jegyek láthatók. Telefon: Fábián Ferenc a V-fon új telefontarifáival elégedetlen, úgy értelmezi, már nemcsak a beszélgetésekért kell fizetni, hanem a jövőben úgynevezett „hívásfelépítési” díjat is számláznak majd neki. Egy másik olvasónk (441-208) felháborítónak tartja, hogy a szolgáltató az előfizetési díjat fejelte meg nagyobb arányban, hátrányba hozva azokat, akik keveset telefonálnak. Barna Zsolt, a V-fon kommunikációs munkatársa válaszában elmondta: a társaság átlagos áremelése mindössze 2,4 százalékos volt (a lakossági szolgáltatásban ez 5,9 százalékot tett ki). Igaz, hogy az előfizetési díj nőtt, de a beszélgetések tarifái vagy nem változtak, vagy még csökkentek is, kedvezve azoknak, akik használják is a készüléküket. A szolgáltatónak ugyanis a legtöbbe a hálózat fenntartása kerül. Hatalmas változás az is, hogy a V-fonnál az impulzusról a másodperc alapú számlázásra tértek át. Alsóváros: Veres Józsefné (449-527) az aszfalt nélküli Paprika utcából azt kéri, a képviselő-testületből többen is látogassanak el hozzájuk és győződjenek meg a saját szemükkel arról, milyen áldatlan állapotok uralkodnak Alsóvároson. .......“ Szeged 5 Por, füst, bűz a szomszédokra Panaszkórus a hangszergyár ellen A szegedi hangszergyárból áramló füst, por és bűz évtizedek óta megkeseríti a Hét vezér utca környékén lakók életét. Az új szárítókonténer telepítésének hírére a környékbeliek fellázadtak, s lakossági fórumon követelték: az üzem költözzön ki a város ipari övezetébe. Szűk körű, ám annál forróbb hangulatú megbeszélést tartottak kedden délután, a régi Rókusi iskola egyik földszinti tantermében a Hétvezér utcai hangszergyár körzetében lakók. A helybeliek megtudták, hogy a gyár új festőműhely beállítását tervezi. A hír hallatán fölbolydult a környék, s a lakók aláírásgyűjtéssel tiltakoztak az új üzemrész beindítása ellen. A helybeliek fokozott érzékenysége abból fakad, hogy a Hétvezér utca, Pacsirta utca, Zákány utca, Párizsi körút övezetben élők évtizedek óta szagolják a hangszerkészítő üzemből távozó füstöt, fűrészport és különféle vegyi anyagok szúrós páráját. Többen attól tartanak, a gyár kéményeiből rákkeltő anyagok terjednek szét a környéken. A rókusiak a tervezett bővítés hírére úgy érezték, betelt a pohár, s a fórumon nyomatékosan kijelentették: nem akarnak újabb szennyező forrást. Sőt, azt sem akarják, hogy a hangszergyár tovább működjön a sűrűn lakott övezetben - keressen magának helyet ott, ahová való: a város ipari övezetében. Kalmár Ferenc, a terület önkormányzati képviselője elmondta: tudomása szerint az új üzemrész beállításával a hangszergyár vezetői a korábbi, elavult technológiát cserélik korszerűbbre. Zárt, ún. „konténerműhelyben” festik-lakkozzák a hangszereket, a vegyi anyagok páráját pedig előírás szerint, 98 óránként cserélt szénszűrő fogja föl. A képviselő megjegyezte még: sajnálja, hogy a gyár képviselői nincsenek jelen a fórumon, de az igazgató és a műszaki vezető jelezték, vidéki útjuk miatt maradnak távol. Dr. Tóth Magdolna, a városi Állami és Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálat képviseletében elmondta: az ÁNTSZ rendszeresen ellenőrzi, hogy a hangszergyár műhelyeiben betartják - e az egészségvédelmi szabályokat. A tisztiorvos hozzátette még, hogy az ÁNTSZ- hez nem érkezett a gyár működésével kapcsolatos lakossági panasz. Hasonlóképpen nyilatkoztak az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség meghívott szakemberei: Bang Gyula és Szilágyi Tamás is. Elmondták, hogy a környéken terjengő, szúrós szagú vegyi anyagok ügyében eddig még az Atiköfe sem vizsgálódott. A füstölgő kéményekre viszont négy éve panaszkodtak a helyiek. Azóta a hulladék fát elégető, két széntüzelésű kazán egyikét már gázüzeműre cserélték. Az Atiköfe szakemberei ígérték: alapos ellenőrzést tartanak a hangszergyárban, s az eredményről tájékoztatják a lakókat is. Kalmár Ferenc arra tett ígéretet, hogy az üzem elköltözésének lehetőségéről tárgyal a hangszergyár vezetőivel. Fölhívtuk Romák Györgyöt, a Szegedi Hangszergyár Kft. ügyvezető igazgatóját, s megkérdeztük: mi a véleménye a fórumon elhangzottakról, valamint várható-e, hogy az üzem a közeljövőben elköltözik a Hét vezér utcából? Romák György elmondta: a gyár a szükséges szakhatósági engedélyek birtokában működik. A szárító-festő konténer beállítása nem jelent üzembővítést (erre nincs is hely), csupán a technológia korszerűsítését, aminek eredményeképpen tisztított levegő távozik majd a kéményen. Az Az építési engedély (amelynek kiadása ellen környékbeliek fellebbeztek) a konténer fölé tervezett, könnyűszerkezetes tető összeszereléséhez kell. A gyár kiköltözésére a következő egy-két éven belül több okból sem kerülhet sor: új üzem építése igen sokba kerül, valamint - az igazgató ismeretei szerint - pillanatnyilag nincs is alkalmas telephely a városban. (A hangszergyár működését kifogásoló lakossági panaszok ügyére lapunkban hamarosan visszatérünk.) Nyilas Péter A kémények füstjét régóta szívják a hangszergyár környékén lakók. (Fotó: Miskolczi Róbert) Szeged lakói jól tudják, hogy egy hosszú szakmai vita lezárására készül az önkormányzat közgyűlése. A város életében nagyon fontos tömegközlekedés átalakítása során a szolgáltatást 70 százalékban végző Tisza Volán Rt. szakmai véleményét is szükségesnek tartjuk figyelembe venni. Társaságunk célja ugyanis egybeesik a város vezetésének elképzelésével - mi is európai színvonalú szegedi közforgalmú helyi közlekedéssel kívánjuk szolgálni a szegedieket. Megítélésünk szerint a közgyűlési vita során, többek között, arról kellene dönteni, hogy az ellátásért felelős önkormányzat milyen közlekedést akar ebben a városban. Azt ugyanis fontos tudni, hogy az uniós csatlakozás kapcsán Magyarországon is kötelező lesz a közlekedésben a szolgáltatók bevételei és az elismert ráfordítási költségei közti különbséget közpénzekből kiegészíteni. Ehhez természetesen megfelelő forrásokkal kell rendelkezni a városnak. Tehát nem mindegy, hogy a valós bekerülési költségek alapján a tömegközlekedés működtetésére van-e, lesz-e hosszabb távon elegendő fedezet, vagy az tovább terheli a város adófizető lakosságát. Amíg két cég vetélkedik... A ráfordítások csökkentése érdekében át kell gondolni, hogy - a tömegközlekedés prioritása mellett - az üzemágak helyes arányát, a városi szintű költségek optimalizálását akarja a város vezetése, vagy egy adott piac erőszakos, jelentős többletköltséggel járó újrafelosztását kívánja elérni, teret hagyva az egyéni közlekedés kiszámíthatatlan növekedésének, ami egyébként komoly közlekedési zavarokat okozhat Szegeden. Ez utóbbi kérdéssel már csak azért is fontos törődni, mert amíg a két cég, a Tisza Volán Rt. és az SZKT a károsanyag-kibocsátás mutatószámain „vetélkedik", addig kevés szó esik az egyéni gépjárműforgalom igen nagy mértékű környezetszennyező hatásáról. A helyes arányokat - a szakmai, forgalomszervezési, ellátási, s egyéb szempontok figyelembe vételével - még a Belvárosban is fenn kell tartani. Tévhit az, hogy a trolik gyakrabban járnak. Ez ugyan a jelenlegi látszat, de végiggondolta-e valaki, hogy ha egyre több vonalon, egyre sűrűbben futnak a trolik, ki fogja ezt finanszírozni? Az amúgy is költségvetési gondokkal küszködő önkormányzat? Netán az utasok, drágább jegyeket, bérleteket vásárolva? Rövid távon, bizonytalan pályázati pénzek elnyerésével, az ezekből finanszírozott beruházásokkal lehet ugyan látszateredményeket produkálni, de hosszabb távon a működést valakinek pénzelni kell. De az is előfordulhat, hogy netán két-három év múlva - jelentős mértékű szolgáltatás-csökkentésre kényszerülve - döbbenünk rá: a nem megalapozott, felelőtlen nagyberuházások nyomán létrejött tömegközlekedési vonalak nem lesznek kihasználva, s így nem szolgálják a lakosság érdekeit. (Gondoljunk csak az 5/A-s trolibuszokra vagy a Bérkert utcán felállított trolikandeláberekre.) Akkor viszont már késő elgondolkodni azon, hogy a feleslegesen elköltött forintokat esetleg hasznosabb városi fejlesztésekre fordíthatta volna az önkormányzat. A zsákutcából ugyanis nem vezet majd visszaút, a szegedi tömegközlekedést csak a támogatások további emelésével lehet megoldani, vagy eltűrjük az egyéni motorizáció növekedésének káros hatásait. Drótokból font „pókhálók” A felvázolt közlekedésszervezési problémakör mellett nem elhanyagolható az sem, hogy a trolifejlesztések során, az elektromos vezetékrendszer kiépítésével drótokból font „pókhálók” csúfítanák az eddiginél is jobban a szegedi városképet. Azt kell tehát eldönteni, hogy a környezetkímélő gázos autóbuszokat kell-e lecserélni a város tulajdonában lévő, a város vállalata által működtetett trolibusz-közlekedésre, vagy a működő vonalak racionalizálása mellett a további fejlesztéseket, az ellátatlan térségek bekapcsolását a jövőben a flexibilis, olcsóbb gázbuszokkal oldja meg Szeged. Dönteni kell tehát abban, hogy újabb trolibuszvonalak kiépítésére költ nagy összegeket a szegedi önkormányzat, vagy a már meglévő villamoshálózat korszerűsítésére szán milliókat. Megítélésünk szerint ez utóbbi lenne indokolt. A cél ugyanis nem lehet más, mint legalább a jelenlegi színvonalat megőrző, az egyéni közlekedéssel versenyezni tudó, minél könnyebben finanszírozható tömegközlekedés kialakítása. Ám a személyszállítás úgy nem lesz olcsóbb, hogy - még további kötött pályás járatok indításával egy időben - az autóbuszvonalakat megszüntetjük, a szolgáltatási színvonal jelentős romlását előidézve, az utasokat felesleges átszállásokra kényszerítve, melyek indokolatlanul növelik a lakosság terheit. Belváros és peremkerületek Az sem mellékes szempont, hogy a trolivonalak buszok kárára történő fejlesztése esetén a szolgáltatás színvonalát illetően lényeges különbség jön létre a Belváros és a peremkerületek között. Ugyanis a tömegközlekedés ilyen irányú átalakításával a Belvárosban átszállás nélküli, ezáltal olcsóbb, kényelmesebb tömegközlekedés valósul meg. Míg a külvárosokban és a peremkerületekben élők utazásai az átszállási kényszer, valamint az így fellépő többletköltségek miatt nemcsak bonyolultabbá válnának, de meg is drágulnának, így aztán könnyen előfordulhat, hogy mind többen a saját gépkocsi használata mellett döntenének, ami még inkább fokozná a város központjának zsúfoltságát. Mindezeket figyelembe véve azt tartanánk célszerűnek, ha a Szegeden dolgozó két, tömegközlekedéssel foglalkozó szolgáltató társaság a szakmai alapokon megtervezett fejlesztésekben összefogna. Különösen érvényes ez a közel húsz éve megoldásra váró olyan problémás ügyek esetében, mint például a korszerű jegy- és bérletrendszer, irányítási és információs rendszer kialakítása. Javasoljuk továbbá, hogy ott, ahol azt az utaslétszám indokolja, kétvágányú villamospályák épüljenek ki, illetve az elavult egyvágányú pályákat kétvágányúak váltsák fel. A szegedi villamoshálózat modernizálásának ugyanis van realitása, ezzel szemben el kellene felejteni a trolivonalak fejlesztésének koncepcióját, így gondolkodnak a nyugat-európai nagyvárosokban is. Talán nem véletlenül... Végül azt reméljük: mivel a város életét döntően befolyásoló kérdéskörről van szó, az érintett térségek lakosságának véleményét is figyelembe veszik. (x) ------------------------------------------------------Fizetett hirdetés------------------------------------------------------A gázbuszoké és a villamosoké a jövő Buszok díszszemléje a Széchenyi téren. 2000-ben már 27 gázüzemű, környezetbarát busz szolgálta a szegedi tömegközlekedést. (Fotó: Miskolczi Róbert)