Délmagyarország, 2001. május (91. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-02 / 101. szám

Szerda, 2001. Május 2. A miniszter kedvet kapott a vásárokhoz Több sertésnek is lenne piaca A hét végén zajlott Al­földi Állattenyésztési Na­pok Szakkiállítás és Vásár rendezvénysorozatát meg­tisztelte látogatásával Vonza András földműve­lésügyi és vidékfejlesztési miniszter is. A szombat es­ti, Fekete Sasban rende­zett ünnepségen - melyen miniszteri különdíjat aján­lott fel a Hód-Mezőgazda Rt.-nek - adott interjút la­punknak.­ ­ Számos feszítő agrárpoli­tikai kérdés közül talán legaktuálisabb a szövetke­zeti külső üzletrészek prob­lémaköre. Számíthatnak-e kedvező változásra az érin­tettek? - Megítélésem szerint meg­oldást csak az jelenthet, ha a szövetkezeti külső üzletrész­tulajdonosok az általuk az FVM-hivatalokhoz leadott adatok alapján, megkapják az üzletrészük ellenértékét. Rész­leteket még nem tudok, mert az Alkotmánybíróság döntése után, a kormány első olvasat­ban tárgyalta a rendezés lehe­tőségeit, de ennek alapján az körvonalazódik, hogy az érin­tett üzletrész-tulajdonosok még az idén hozzájuthatnak a kom­penzáláshoz, így őket hátrány nem fogja érni. A szakértői munka, a tárcák közötti egyez­tetés tovább folyik az FVM irányításával. Szeretnénk az ügyben még a tavaszi törvény­hozási időszak alatt előbbre lépni.­­ A tavalyi, igen jelentős mértékű export miatt a Csongrád, Békés megyei régióban lecsökkent a ser­tések száma. Bízhatnak-e a gazdák a tenyésztői kedv ösztönzésére, támogatásá­ra? - A tenyésztői kedv javulá­sát a piaci árak már jelzik, hi­szen 400 forint körül van az élősúlyra vetített átvételi ár. Megítélésünk szerint egyrészt támogatással segíthetjük, más­részt a piaci árak is befolyásol­ják majd a kedvező folyama­tok beindulását. A statisztikai adatok szerint jelenleg orszá­gosan körülbelül 5 millió 300 ezer állattal számolhatunk. Ugyanakkor egyes gazdasági elemzők szerint akár duplájá­nak is lenne piaca külföldön. A kialakult helyzet nyilvánvalóan növelte az élelmiszerárakat. De befolyásolta ezt a nyugat euró­pai árakhoz való közelítés szándéka is. - Milyen tapasztalatokat szerzett az alföldi állatte­nyésztési napokon? - Gyakorló állatorvosként is volt tudomásom a vásárhelyi rendezvényről, de sajnos egy­szer sem jutottam el ide. Most miniszterként láthatom, és igen hasznosnak tartom, mert nagy szerepe van az állattenyésztők szakmai képzésében, és abban, hogy itt egymásra találhatnak a piac szereplői. Mindenfélekép­pen azt fogom szorgalmazni, hogy az országban minél több helyen legyenek ilyen vásárok. Bevallom: a Hód-Mezőgazda Részvénytársaság rendezvénye magasabb minőségi színvona­lú, mint gondoltam. Feltett szándékom az, hogy szorgal­mazom a rendezvény támoga­tását, annak érdekében is, hogy más szponzorokat is erre ösz­tönözzek. Joó Erzsébet Vonza András szorgalmazza, hogy a vásárhelyihez hasonló vásárok legyenek országszerte. (Fotó: Tosik Attila) Ügyeleti toplista a Kígyóban: óvszer, fogamzásgátló, fecskendő Éjjeli patikaszolgálat Munkatársainktól Szegeden egyetlen pa­tika ügyel, a Klauzál téri. Ahová egyébként éjsza­kánként átlagosan het­­venen-nyolcvanan csön­getnek be, és ahol a leg­keresettebb ügyeleti cikk az óvszer és a fogam­zásgátló. A Kígyó-pati­ka szeretné elérni, hogy a városban más gyógy­szertárak is ügyeljenek, mert, mondják, nem olyan jó buli a mindig nyitva tartás, mint azt sokan hiszik, ám a ké­rést eddig sem a Gyógy­szerészkamara, sem pe­dig a tisztifőgyógysze­rész nem méltányolta. Éjszakánként átlagosan hetvenen-nyolcvanan keresik fel a szegedi Kígyó Gyógy­szertárat. Ez a szám a nyári hónapokban általában a duplá­jára emelkedik. A patikusok szerint az ügyelet sürgősségi jellege mára elsikkadt, nem utasítják el azokat, akik nem életmentő gyógyszereket sze­retnének kiváltani vagy vásá­rolni. Azt mondják, az éjjeli vásárlók többsége az egyetemi klubokból hazatérő diákok. Szomszédok A szomszédos me­gyeszékhelyeken sincs egységes gyakorlat a gyógyszertárak ügyeleté­ben. Kecskeméten és Békéscsabán - akárcsak Szegeden - egyetlen pa­tika ügyel, Szolnokon ezzel szemben a város összes gyógyszertára egymást váltva látja el az éjjeli szolgálatot, akik főleg óvszert és fogam­zásgátlót keresnek. De, teszik hozzá, vannak, nem is keve­sen, akik fecskendőt vesznek. Persze vényre is váltanak ki gyógyszert, de olyan is előfor­dult már, hogy szivacsot vagy cumit kerestek. A Kígyó-patika gyógyszeré­szei egyébként sérelmezik, hogy Szegeden csak ők tarta­nak éjszakánként, hét végén és ünnepnapokon nyitva, a többi patika nem kér az ügye­letből. Állításuk szerint rá­adásul az egész országban ki­zárólag a Klauzál téri az egyetlen gyógyszertár, ami nyitva van minden szombat délután, vasárnap és ünnep­napokon meg éjszakánként. A Kígyó patikusai szerint tévhit, hogy az ügyelet jelen­tős bevételt jelent a gyógy­szertárnak. Állítják, ennek éppen a fordítottja az igaz, az ügyeletek többlet rezsi­­költséggel járnak. A belvárosi patika már többször is kérte az ÁNTSZ- nél és a Gyógyszerészkama­ránál az igazságosabb tehe­relosztást, ám egyik testület sem méltányolta kérésüket. - Kellő megfontolás és körültekintés nélkül nem in­dítok el olyan változást, ami aztán a lakosságra nézve hát­rányos következményekkel járhat - nyilatkozta lapunk­nak Harpácsi András, Csongrád megyei tisztifő­gyógyszerész. A tisztifő­gyógyszerész közölte, hogy Budapesten a Gyógyszerész­kamara a közelmúltban ho­zott létre egy alapítványt az­zal a céllal, hogy támogas­sák az éjszakai ügyeletben részt vállaló patikákat. - Amennyiben a rendszer beválik, újra megfontolom, hogy csökkentsük a Kígyó Gyógyszertár ügyeleti terheit - tájékoztatott a tisztifő­gyógyszerész. A szegedi Kígyó egyedül ügyel. (Miskolczi Róbert) Névérték a külső üzletrészekért Tulajdonos lehet az állam A kormány legutolsó ígérete szerint a mező­­gazdasági szövetkeze­tek külső üzletrészeit névértéken fizetné ki a kormány. Ezzel azonban az állam a gazdaságok­ban szavazati jog nélkü­li külső tulajdonossá válna. A kormány továbbra is azt szeretné, ha a külső üz­letrész-tulajdonosok névér­téken jutnának hozzá üzleté­­szük ellenértékéhez - nyilat­kozta Borókai Gábor kor­mányszóvivő a napokban. Az államnak a számítá­sok szerint várhatóan 20-23 milliárd forintot kell fizetnie a külső szövetkezeti üzlet­rész-tulajdonokért. Ezért cserében tulajdonossá válna a gazdaságokban. Jogi érte­lemben viszont továbbra is külső tulajdonosnak számí­tana - ugyanazzal a problé­mával találná magát szem­ben, mint a mostani „külső­sök” - vagyis szavazati jog híján üzletrészvagyona felett gyakorlatilag nem rendel­kezhetne. Szakértők szerint más lenne a helyzet, ha a kor­mány módosítaná a szövet­kezeti törvényt és a külső tu­lajdonosokat a gazdaságok­ban szavazati joghoz juttat­ná. Ám az államot ez eset­ben is csak egy szavazat il­letné meg, függetlenül a bir­tokolt üzletrész nagyságától. Ezért az államnak inkább az lehetne az érdeke, hogy a szövetkezeteket valamilyen módon gazdasági társasá­gokká alakítsa. A Mezőgazdasági Szö­vetkezők és Termelők Or­szágos Szövetsége (MOSZ) lehetséges tárgyalási alap­nak tartaná, ha az állam a megvásárolt üzletrészeket tartalék vagyonként átadná a szövetkezeteknek, így ugyanis korrekt megoldás­ként nem csak a kívülállók, hanem a tagok is kompenzá­cióban részesülnének az el­múlt évek jövedelemveszte­ségeiért. F. K. Csongrád Megye 3 jegyzet Munkám, istenem Y jnnepelni a munkát? Ünnepelni, hogy dolgoz­hatsz? Ki Ünnepelni a magától értetődőt? Abszurdum. Minek? Ilyeneket gondolt az ember a rendszerváltozás előtt. A személyzetisek legfőbb mumusa az úgynevezett „ván­dormadár” volt, aki hónap elején belépett a céghez, hó vé­gén beintett, kilépett, és ment tovább. Egy jó formában lé­vő „vándormadár”-nak reális esélye mutatkozott arra, hogy pár esztendő alatt körbedolgozza a várost; ha az egyik hely nem tetszett neki, felmondott mihamar, irány a másik. Ilyen körülmények között tényleg úgy tűnt: a mun­kát ünnepelni­­ fölösleges. Nem is ünnepelte senki. Május első napja éppúgy el­vesztette eredeti jelentéstartalmát, mint a karácsony, amely nem Jézus születésére emlékeztetett, hanem ajándékvásár­lási ürügyként működött; az ember - amúgy tudat alatt - örült: végre azt vásárol, amit akar, és nem kell lelkiisme­­ret-furdalást éreznie, sőt mártírnak mondhatja magát, lám mennyi pénzt költ mindezt meg sem érdemlő szeretteire. Május elseje pedig nem a munka s a kenyér kiemelt dátu­ma volt akkoriban, hanem a virsli és a sör ünnepe. M­ára alapvetően megváltozott a helyzet - a munkát tényleg ünnepelni kell, mert addig jó, amíg van, az­után... Az ember nem is mer belegondolni, mi lesz „az­után”.­­ Ismerősöm, aki alól kidőlt a káefté, hónapokig hiába keresett jövedelemszerzési lehetőséget. Miután végül fölvették máshová (félpénzért), további hónapokig rémál­mok közt, izzadtan ébredt éjjelente, s betétett pár másod­percbe, mire föleszmélt, és csillapult szíve dobogása: „Van munkám, semmi baj, van munkám, köszönöm, édes Iste­nem”. Veszélyben az alma­fák Támad a tűzelhalás A meleg miatt veszélybe kerültek az almástermé­sű gyümölcsfák. Erről a Csongrád megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat értesí­tette lapunkat. Az NTSZ felhí­vásában hangsúlyozta, a köze­li napokban felerősödhet az almástermésű gyümölcsfák tűzelhalásos fertőzése. A szolgálat igazgatója egy FVM-rendelet alapján köte­lező védekezést rendelt el az alma- és körteültetvények­ben, ugyanis­ a tűzelhalását okozó Erwinia amylovora zárlati károsító, amely ellen minden termelőnek, kerttu­lajdonosnak, területhasználó­nak kötelező a védekezés. A betegség a már lassan elvi­­rágzó körtét, almát, birset, naspolyát veszélyezteti első­sorban, de a galagonya, ber­kenye is fertőződik. A vegy­szeres védekezésre a kister­melők Kasumin 2 L-t, vagy Aliette 80 WP-t használhat­nak. Szakemberek szerint na­gyon fontos most, a virág­záskor a betegség elleni vé­dekezés, mivel eddigi ta­pasztalatok szerint hazánk­ban a virágfertőzés dominál. A szolgálat felhívja a terme­lők figyelmét arra, hogy a megkésett védekezés már ha­tástalan. M. T. Déli gazdaság DM-információ Az Esély a Stabilitásra Közalapítvány támogatásával kétnapos gazdasági konferen­ciát szervez a Szegedi Város­kép Kft. május 2-án Szegeden, 3-án pedig Szabadkán. Gazda­ság a stabilizációban - stabili­tás a gazdaságban, Jugoszlávia 2001 címmel tartanak megbe­szélést gazdasági szakembe­reknek, és vállalkozóknak. Vezetőt keresünk autóinkhoz! Amit kínálunk! meglepő árak, kiváló felszereltség, kedvező finanszírozás, egész napos tesztvezetés, használtautó beszámítás, a teljes SEAT modellpaletta (bírótól az Alhambriig! Egyedi ár«« autók» készlet erejéig! PORSCHE SZEGED 6725 Szeged, Vásárhelyi P. u. 4, Tel.: 62/423-923

Next