Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-22 / 272. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. NOVEMBER 22. Egyéves a szoftverfejlesztő iroda Sysdata-születésnap Szegeden Egy évvel ezelőtt, 2000 novemberében nyitotta meg szegedi irodáját a Siemens tulajdonú Sysda­­ta Kft., Magyarország legnagyobb szoftverfej­lesztő cége. A születés­napon a Szegedi Tudo­mányegyetem oktatói­nak, PhD-hallgatóinak hat ösztöndíjat adtak át. Ünnepelni jött tegnap Sze­gedre Hetényi Péter, a Sie­mens Nemzeti Vállalat elnök­vezérigazgatója, Günter Kurth, a Siemens AG Öster­reich program- és rendszer­­fejlesztés ágazatának (PSE) vezetőségi tagja, valamint Fe­héregyházy János, a Sysdata Kft. ügyvezető igazgatója. Az osztrák Siemens PSE ágaza­tának magyarországi leány­­vállalata, a budapesti székhe­lyű Sysdata Kft. ugyanis ép­pen egy esztendővel ezelőtt Szegeden, az Eszperantó utcai irodaházban nyitotta meg má­sodik magyarországi irodá­ját. Fehéregyházy János, a Sysdata Kft. igazgatója el­mondta, az elsősorban tele­kommunikációs szoftverek fejlesztésével foglalkozó cég Budapesten 1993-ban lépett a piacra 42 munkatárssal - ma 500 az alkalmazottak száma, közülük 52 szegedi. A helyi irodában különben a tavalyi nyitáskor még csak 20 fiatal szoftverfejlesztő állt munká­ba, számuk az eltelt egy esz­tendő során emelkedett 52- re. A Sysdata Kft. 2000. évi árbevétele 6 milliárd forint volt. A szegedi iroda további bővülése a piaci helyzet ala­kulásától függ. Mint ahogy arra Hetényi Péter elnök-ve­zérigazgató utalt, a Siemens is megérzi a világgazdaság­ban bekövetkezett általános recessziót, ám a negatív hatást egyelőre a más ágazatokból átvett új megbízások tompít­ják, sőt ki is egyenlítik. Ehhez Günter Kurth, a PSE ágazat vezetőségi tagja hozzátette, míg más cégeknél elbocsátá­sok vannak, ők megtartották a munkatársakat, s ez első­sorban tudásuknak köszön­hető. A Sysdata - ezt vala­mennyi vezető hangsúlyozta - azért alapított irodát Sze­geden, mert számíthat az egyetem programozóira és in­formatikusaira. Tímár László, Szeged alpolgármestere is azt hangsúlyozta, a város jövő­jét a szakképzett munkaerő teremtheti meg. Olyan cég­gel együttműködve, mint a Sysdata, amelyik elkötelezett híve a kutatásnak és a fejlesz­tésnek. Az oktatók megtartása ér­dekében a Sysdata támogatja a Szegedi Tudományegyetem informatikai tanszékcsoport­ját: tavaly PC-ket adományo­zott, a tegnapi ünnepségen pedig - idén első ízben - ösz­töndíjakat adott át Csirik Já­nosnak, Kovács Zoltánnak, Blázsik Zoltánnak, Biliczki Vilmosnak, Ferencz Rudolf­nak és Beszédes Árpádnak. Fekete Klára Fehéregyházy János ügyvezető igazgató: Szeged jó döntés volt. (Fotó: Miskolczi Róbert) Vincze lemondott az elnökségről Miután az FKGP Csongrád megyei szerve­zetének elnöksége egyértelműen a csongrádi alapszervezet elnöki tisztségét is betöltő Vinc­­­e László országgyűlési képviselő tudomásá­ra hozta, hogy 2002-ben nem támogatják őt a választásokon, a honatya úgy döntött: feladja pártvezetői szerepét. A döntésének hátteréről lapunk érdeklődésére elmondta: az FKGP me­gyei vezetése az elmúlt két hónapban szinte fo­lyamatosan követelte a lemondását, s bár alap­vetően emiatt nem lépett volna vissza, a csong­rádi alapszervezetet viszont nem szerette vol­na olyan pártharcnak kitenni, amelyben a tag­ság akár áldozattá is válhat. A párt jól működő csongrádi alapszerveze­te szerda este tisztújító taggyűlést tartott, me­lyen Vincze László bejelentette lemondását. Le­szögezte: párttagságához ragaszkodik. Érdek­lődésünkre, miszerint a későbbiekben számít­­­ arra, hogy a megyei vagy az országos párt­vezetés - a Torgyán Józseffel való szembehe­­lyezkedése miatt - kezdeményezi a tagságának felfüggesztését, a képviselő kifejtette: külö­nösebben nem érdeklik az ilyesfajta akciók, hi­szen amikor a megyei pártszervezet vezetőinek egy része még nem is volt az FKGP tagja, a csongrádi alapszervezet közreműködésével ő már a földet mérte. Hangsúlyozta: miközben a megye névadó városában a földdel foglalko­zó kistermelők megélhetésének megalapozá­sán munkálkodott, három választási ciklusban is segítette több képviselőjelölt országgyűlés­be jutását. Ma már alapvetően a megyei 4-es számú választókerület érdekeit képviseli, ugyanis - mint mondotta - őt ezzel bízták meg a rá voksoló választópolgárok, s nem szeret­né, ha e 2002 májusáig tartó munkát párthar­cok árnyékolnák be. Vincze László a későbbiekben is kisgazda lelkületű keresztény-jobboldali politikusnak vallja magát, ezért a párton belüli antidemok­ratikus intézkedések mellett soha nem fog ki­állni. A pártszervezet az új elnök személyéről a ké­ső esti órákban, lapzártánk után hozott döntést. M. Sx. J. A Fuziomed egyelőre nem nyilatkozik Kedvezően fogadott fordulat (Folytatás az 1. oldalról.) Jelentősen közeledett egy­máshoz az Orvosi Kamara és az önkormányzat álláspontja - kommentálta a polgármester bejelentését Simonka János Aurél professzor. A kamara szegedi szervezetének elnöke szerint a törvényalkotók szá­mos, a szakmai szervezet által megfogalmazott kritikai észre­vételt figyelembe vettek. - Az elsődleges célunk az volt, hogy elérjük, megfontol­tan, minden fél érdekeit szem előtt tartva, a törvény ismere­tében történjen meg a privati­záció. Ezzel összecseng Bart­­ha László jelenlegi álláspont­ja - fogalmazott Simonka pro­fesszor. Az elnök szerint a jö­vőbeni átalakítás és a privati­záció során is felhasználható a Fuziomed Kft. által készített, számos figyelemre méltó ja­vaslatot tartalmazó csomag, amelyet az intézményátvilá­gítást követően dolgoztak ki. De nem vész kárba az önkor­mányzat és a kamara között lezajlott egyeztetéssorozat sem, hangsúlyozta a pro­fesszor. A Szakorvosi Ellátó Sze­gedi Egészségügyi Szolgálta­tó Kht. biztosan újra pályázik, amennyiben az önkormányzat a kórháztörvény megszületése után új tendert ír ki a szakel­látó egészségügyi intézmé­nyek privatizációjára - jelen­tette ki Haraszti Gábor. A nyolcvan szegedi orvost tö­mörítő, az első pályázati kör­ben a Fuziomeddel szemben alulmaradt közhasznú társas­ág egyik ügyvezetője kifejtet­te: üdvözlik a polgármester döntését, amellyel az új kor­mányzati ciklusra halasztaná a szakellátás magánosítását. Ha­raszti szerint a kórháztörvény tervezetében pozitív elem, hogy az üzletileg érdekelt gyógyszeripari és orvosi mű­szertechnikai cégeket tulajdo­nosként kizárná a privatizáci­óból.­­ Hiányolom azonban a tör­vénytervezetből annak lehe­tőségét, hogy a jelenlegi dol­gozók alanyi jogon vehesse­nek részt a privatizációban, és fontos lenne, hogy a járóbeteg­­ellátás orvosai is közvetlen fi­nanszírozásban részesüljenek, akárcsak a háziorvosok - tet­te hozzá Haraszti Gábor, K. B. AKTUÁLIS 3 Sorok A klinika folyosóján mellettem ülő hölgy elővesz egy könyvet és belela­poz. Oldalra nézek, elolvasom a feje­zetcímet: Bevezetés. Minden ülőhely foglalt, a kabáto­kat, táskákat az ölünkben tartjuk, so­kaknak nem jut szék, álldogálásra kényszerülnek. Időnként szétnyílik a tömeg, hol a frissen műtötteket, hol a szennyes reg­geli edényt, hol a takarítóeszközöket tolják el az or­runk előtt. A sor nem akar fogyni, sőt mintha egyre csak jönnének, csak jönnének, csak jönnének a be­tegek, ugyanúgy mint tíz, húsz, harminc évvel ez­előtt. Amikor még nem számítógépen tárolták az em­berek adatait, amikor nem voltak mindentudó be­rendezések, olyan tesztek, amik pillanatok alatt kimu­tatnak baktériumokat, normáltól eltérő értékeket, s amikor még az emberek nem választhattak magán­­klinika és államilag finanszírozott egészségügy kö­zött. A tömeg mégsem fogy. Amikor reklamálni kez­dek, egy asszisztensnő rám csodálkozik: nem tudom, hogy egy ilyen néhány perces műveletre akár egy munkanapom is rámehet...? Sorok természetesen nem csak az egészségügyben képződnek, sorok állnak a postákon is, annak elle­nére, hogy szinte már levelet sem írunk, csak telefo­nálunk, imélezünk, s banki átutalásainkat gombnyo­másra teljesíti a technika. Mint a reklámban, de mondhatnám úgy is, mint a mesében. Ülünk egy monitor előtt, egy csodálatosan berendezett világban és szobában. Elvben ki sem kel­lene tennünk a lábunkat. Csak az a baj, hogy ki­tesszük, mert a valóság az más, az uszkve tízmillió ma­gyarnak csak egy töredéke ül egész nap a számítógé­pe előtt, mondhatnám azt, legnagyobb hányaduk csak a tévében látja a technika vívmányát. És akkor a bankokról még nem is beszéltünk, ame­lyek közül az egyik legnagyobban hívószámot tépde­­ső, idegrohammal küszködő vállalkozók néznek me­redten az egyetlen működő pultra az öt közül. Mi lenne akkor, ha még nem foglalták volna törvénybe az elektronikus aláírás elfogadását? Amikor otthagyom a sort a klinikán, hogy bemen­jek a munkahelyemre helytállni, sorstársam már a második fejezetnél tart az olvasásban. Torgyán-show a Plazában (Folytatás az 1. oldalról.) A pártelnök előre borítékol­ta, hogy a szakadár kisgazdák „csontvázszövetsége" még száz szavazatot sem kap a választá­sokon, hiszen „a nullát hiába szorozzuk nullával, az nulla ma­rad". Torgyán elmondta, hogy most sokkal erősebb és szerve­zettebb a pártja, mint a támadá­sok előtt. A pártelnök elárulta, hogy a szakadárok szinte na­ponta kopogtatnak az ajtaján, hogy bebocsátást nyerjenek. Ez is azt mutatja, hogy nem számít igazi politikai erőnek a „csont­vázszövetség”. Torgyán szerint az ökumenikus, nemzeti és ke­resztényszociális Független Kis­gazda, Földmunkás és Polgári Párt azonban a mérleg nyelve lesz a választásokon. Akkor ki­csinyt unalmassá és lapossá vált Torgyán doktor előadása, ami­kor beavatta hallgatóit a ruszi­nok szavazási szokásaiba, meg abba, miért ment Kijevbe Antall József, illetve hogyan árulta el a demokrata fórum annak ide­jén Kárpátalját. Akkor riadt fel a hallgatóság újra, amikor Gel­­lérfy lőpolgármesterezte Tor­gyánt. Nem sokkal utána jött az első nyílt színi taps, ami gyér volt ugyan, de adott egy kis lö­kést doktor T.-nek. Mint a 424- es, menetrendben érkeztek az ismert és begyakorolt szöve­gek: az FKGP torkán akadt a Fi­desznek, a haza nem eladó, meg az, hogy Rákosi Mátyás első­ ál­dozó ministráns gyerek se lehet­ne a jelenlegi Fidesz-vezérkar­­hoz képest, de azért „mi kitar­tunk a koalíció mellett" - mond­ta Torgyán. Hallgatósága meg azzal a reménnyel ballagott ha­za: a párt ma már nem halad to­vább. Sx. C. Sx.­T. T. Torgyán, Gellérfy és a plakátnő. (Fotó: Karnok Csaba) Mi lesz veled, agrárium? A Horn-kormány magára hagyta a mezőgazdaságot, a Fidesz-MPP pedig becsapta és elárulta a vidéket - hang­zott el tegnap Szegeden, az Agrárszövetség-Nemzeti Ag­rárpárt sajtótájékoztatóján. - A magyar termelőket ki kell szabadítani a politikai fog­ságból - mondta Mayer Ber­talan, az Agrárszövetség elnö­ke. Hazánk EU-csatlakozása után a magyar gazdáknak semmi esélye sincs nyugati társaikkal szemben. Az el­múlt három év a nemzet ellen elkövetett bűn, mivel az ag­rárválságot szinte képtelen­ség megállítani. A kormány szerint minden rendben van, de az alagút végét még senki sem látja. Tizenkét évvel a rendszerváltás után a terme­lőknek nincs jövőképe, hi­szen a mostani mezőgazdasá­got a 70-es évek szintjére zül­­lesztették le a kormányok.­­ Az agráriumot a Fidesz koncként dobta a kisgazdák­nak, Torgyán József pedig ígéretei ellenére nem húzta ki a magyar gazdákat a csá­vából - tette hozzá az elnök. A vidék támogatására szánt összegből nem mindenki ré­szesült. Csak az kaphatott pénzt, akinek narancsbőre volt, vagy bort, búzát, békes­séget köszönt, aki viszont szegfűt tartott a kezében, ma­gára maradt. - Az Agrárszövetség leg­fontosabb célja, hogy végre levehessük azt a táblát a ma­gyar mezőgazdaságról, amelyre ez van ráírva: Politi­ka és katasztrófa sújtotta te­rület! - vette át a szót a párt alelnöke, Németh Imre. Egy nemrég nyilvánosságra ho­zott szociológiai tanulmány a szegénységet a vidéken élő termelőkkel azonosítja. - A kormány bemutatott egy nagyszerű bűvészmutatványt, miszerint úgy költött el 550 milliárd állami támogatást, hogy csökkent a gazdák meg­élhetési lehetősége, sorra mennek tönkre a kisvállalko­zások - mondta az alelnök. Az Agrárszövetség az MSZP-vel közösen dolgozik egy olyan programon, amely kiemelné az agráriumot a ká­tyúból. - Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az EU-csatlakozásunk után ne cselédsor várjon a magyar gazdákra - fejezte be beszé­dét az alelnök. K. T.

Next