Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)
2001-11-22 / 272. szám
CSÜTÖRTÖK, 2001. NOVEMBER 22. Egyéves a szoftverfejlesztő iroda Sysdata-születésnap Szegeden Egy évvel ezelőtt, 2000 novemberében nyitotta meg szegedi irodáját a Siemens tulajdonú Sysdata Kft., Magyarország legnagyobb szoftverfejlesztő cége. A születésnapon a Szegedi Tudományegyetem oktatóinak, PhD-hallgatóinak hat ösztöndíjat adtak át. Ünnepelni jött tegnap Szegedre Hetényi Péter, a Siemens Nemzeti Vállalat elnökvezérigazgatója, Günter Kurth, a Siemens AG Österreich program- és rendszerfejlesztés ágazatának (PSE) vezetőségi tagja, valamint Fehéregyházy János, a Sysdata Kft. ügyvezető igazgatója. Az osztrák Siemens PSE ágazatának magyarországi leányvállalata, a budapesti székhelyű Sysdata Kft. ugyanis éppen egy esztendővel ezelőtt Szegeden, az Eszperantó utcai irodaházban nyitotta meg második magyarországi irodáját. Fehéregyházy János, a Sysdata Kft. igazgatója elmondta, az elsősorban telekommunikációs szoftverek fejlesztésével foglalkozó cég Budapesten 1993-ban lépett a piacra 42 munkatárssal - ma 500 az alkalmazottak száma, közülük 52 szegedi. A helyi irodában különben a tavalyi nyitáskor még csak 20 fiatal szoftverfejlesztő állt munkába, számuk az eltelt egy esztendő során emelkedett 52- re. A Sysdata Kft. 2000. évi árbevétele 6 milliárd forint volt. A szegedi iroda további bővülése a piaci helyzet alakulásától függ. Mint ahogy arra Hetényi Péter elnök-vezérigazgató utalt, a Siemens is megérzi a világgazdaságban bekövetkezett általános recessziót, ám a negatív hatást egyelőre a más ágazatokból átvett új megbízások tompítják, sőt ki is egyenlítik. Ehhez Günter Kurth, a PSE ágazat vezetőségi tagja hozzátette, míg más cégeknél elbocsátások vannak, ők megtartották a munkatársakat, s ez elsősorban tudásuknak köszönhető. A Sysdata - ezt valamennyi vezető hangsúlyozta - azért alapított irodát Szegeden, mert számíthat az egyetem programozóira és informatikusaira. Tímár László, Szeged alpolgármestere is azt hangsúlyozta, a város jövőjét a szakképzett munkaerő teremtheti meg. Olyan céggel együttműködve, mint a Sysdata, amelyik elkötelezett híve a kutatásnak és a fejlesztésnek. Az oktatók megtartása érdekében a Sysdata támogatja a Szegedi Tudományegyetem informatikai tanszékcsoportját: tavaly PC-ket adományozott, a tegnapi ünnepségen pedig - idén első ízben - ösztöndíjakat adott át Csirik Jánosnak, Kovács Zoltánnak, Blázsik Zoltánnak, Biliczki Vilmosnak, Ferencz Rudolfnak és Beszédes Árpádnak. Fekete Klára Fehéregyházy János ügyvezető igazgató: Szeged jó döntés volt. (Fotó: Miskolczi Róbert) Vincze lemondott az elnökségről Miután az FKGP Csongrád megyei szervezetének elnöksége egyértelműen a csongrádi alapszervezet elnöki tisztségét is betöltő Vince László országgyűlési képviselő tudomására hozta, hogy 2002-ben nem támogatják őt a választásokon, a honatya úgy döntött: feladja pártvezetői szerepét. A döntésének hátteréről lapunk érdeklődésére elmondta: az FKGP megyei vezetése az elmúlt két hónapban szinte folyamatosan követelte a lemondását, s bár alapvetően emiatt nem lépett volna vissza, a csongrádi alapszervezetet viszont nem szerette volna olyan pártharcnak kitenni, amelyben a tagság akár áldozattá is válhat. A párt jól működő csongrádi alapszervezete szerda este tisztújító taggyűlést tartott, melyen Vincze László bejelentette lemondását. Leszögezte: párttagságához ragaszkodik. Érdeklődésünkre, miszerint a későbbiekben számít arra, hogy a megyei vagy az országos pártvezetés - a Torgyán Józseffel való szembehelyezkedése miatt - kezdeményezi a tagságának felfüggesztését, a képviselő kifejtette: különösebben nem érdeklik az ilyesfajta akciók, hiszen amikor a megyei pártszervezet vezetőinek egy része még nem is volt az FKGP tagja, a csongrádi alapszervezet közreműködésével ő már a földet mérte. Hangsúlyozta: miközben a megye névadó városában a földdel foglalkozó kistermelők megélhetésének megalapozásán munkálkodott, három választási ciklusban is segítette több képviselőjelölt országgyűlésbe jutását. Ma már alapvetően a megyei 4-es számú választókerület érdekeit képviseli, ugyanis - mint mondotta - őt ezzel bízták meg a rá voksoló választópolgárok, s nem szeretné, ha e 2002 májusáig tartó munkát pártharcok árnyékolnák be. Vincze László a későbbiekben is kisgazda lelkületű keresztény-jobboldali politikusnak vallja magát, ezért a párton belüli antidemokratikus intézkedések mellett soha nem fog kiállni. A pártszervezet az új elnök személyéről a késő esti órákban, lapzártánk után hozott döntést. M. Sx. J. A Fuziomed egyelőre nem nyilatkozik Kedvezően fogadott fordulat (Folytatás az 1. oldalról.) Jelentősen közeledett egymáshoz az Orvosi Kamara és az önkormányzat álláspontja - kommentálta a polgármester bejelentését Simonka János Aurél professzor. A kamara szegedi szervezetének elnöke szerint a törvényalkotók számos, a szakmai szervezet által megfogalmazott kritikai észrevételt figyelembe vettek. - Az elsődleges célunk az volt, hogy elérjük, megfontoltan, minden fél érdekeit szem előtt tartva, a törvény ismeretében történjen meg a privatizáció. Ezzel összecseng Bartha László jelenlegi álláspontja - fogalmazott Simonka professzor. Az elnök szerint a jövőbeni átalakítás és a privatizáció során is felhasználható a Fuziomed Kft. által készített, számos figyelemre méltó javaslatot tartalmazó csomag, amelyet az intézményátvilágítást követően dolgoztak ki. De nem vész kárba az önkormányzat és a kamara között lezajlott egyeztetéssorozat sem, hangsúlyozta a professzor. A Szakorvosi Ellátó Szegedi Egészségügyi Szolgáltató Kht. biztosan újra pályázik, amennyiben az önkormányzat a kórháztörvény megszületése után új tendert ír ki a szakellátó egészségügyi intézmények privatizációjára - jelentette ki Haraszti Gábor. A nyolcvan szegedi orvost tömörítő, az első pályázati körben a Fuziomeddel szemben alulmaradt közhasznú társaság egyik ügyvezetője kifejtette: üdvözlik a polgármester döntését, amellyel az új kormányzati ciklusra halasztaná a szakellátás magánosítását. Haraszti szerint a kórháztörvény tervezetében pozitív elem, hogy az üzletileg érdekelt gyógyszeripari és orvosi műszertechnikai cégeket tulajdonosként kizárná a privatizációból. Hiányolom azonban a törvénytervezetből annak lehetőségét, hogy a jelenlegi dolgozók alanyi jogon vehessenek részt a privatizációban, és fontos lenne, hogy a járóbetegellátás orvosai is közvetlen finanszírozásban részesüljenek, akárcsak a háziorvosok - tette hozzá Haraszti Gábor, K. B. AKTUÁLIS 3 Sorok A klinika folyosóján mellettem ülő hölgy elővesz egy könyvet és belelapoz. Oldalra nézek, elolvasom a fejezetcímet: Bevezetés. Minden ülőhely foglalt, a kabátokat, táskákat az ölünkben tartjuk, sokaknak nem jut szék, álldogálásra kényszerülnek. Időnként szétnyílik a tömeg, hol a frissen műtötteket, hol a szennyes reggeli edényt, hol a takarítóeszközöket tolják el az orrunk előtt. A sor nem akar fogyni, sőt mintha egyre csak jönnének, csak jönnének, csak jönnének a betegek, ugyanúgy mint tíz, húsz, harminc évvel ezelőtt. Amikor még nem számítógépen tárolták az emberek adatait, amikor nem voltak mindentudó berendezések, olyan tesztek, amik pillanatok alatt kimutatnak baktériumokat, normáltól eltérő értékeket, s amikor még az emberek nem választhattak magánklinika és államilag finanszírozott egészségügy között. A tömeg mégsem fogy. Amikor reklamálni kezdek, egy asszisztensnő rám csodálkozik: nem tudom, hogy egy ilyen néhány perces műveletre akár egy munkanapom is rámehet...? Sorok természetesen nem csak az egészségügyben képződnek, sorok állnak a postákon is, annak ellenére, hogy szinte már levelet sem írunk, csak telefonálunk, imélezünk, s banki átutalásainkat gombnyomásra teljesíti a technika. Mint a reklámban, de mondhatnám úgy is, mint a mesében. Ülünk egy monitor előtt, egy csodálatosan berendezett világban és szobában. Elvben ki sem kellene tennünk a lábunkat. Csak az a baj, hogy kitesszük, mert a valóság az más, az uszkve tízmillió magyarnak csak egy töredéke ül egész nap a számítógépe előtt, mondhatnám azt, legnagyobb hányaduk csak a tévében látja a technika vívmányát. És akkor a bankokról még nem is beszéltünk, amelyek közül az egyik legnagyobban hívószámot tépdeső, idegrohammal küszködő vállalkozók néznek meredten az egyetlen működő pultra az öt közül. Mi lenne akkor, ha még nem foglalták volna törvénybe az elektronikus aláírás elfogadását? Amikor otthagyom a sort a klinikán, hogy bemenjek a munkahelyemre helytállni, sorstársam már a második fejezetnél tart az olvasásban. Torgyán-show a Plazában (Folytatás az 1. oldalról.) A pártelnök előre borítékolta, hogy a szakadár kisgazdák „csontvázszövetsége" még száz szavazatot sem kap a választásokon, hiszen „a nullát hiába szorozzuk nullával, az nulla marad". Torgyán elmondta, hogy most sokkal erősebb és szervezettebb a pártja, mint a támadások előtt. A pártelnök elárulta, hogy a szakadárok szinte naponta kopogtatnak az ajtaján, hogy bebocsátást nyerjenek. Ez is azt mutatja, hogy nem számít igazi politikai erőnek a „csontvázszövetség”. Torgyán szerint az ökumenikus, nemzeti és keresztényszociális Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt azonban a mérleg nyelve lesz a választásokon. Akkor kicsinyt unalmassá és lapossá vált Torgyán doktor előadása, amikor beavatta hallgatóit a ruszinok szavazási szokásaiba, meg abba, miért ment Kijevbe Antall József, illetve hogyan árulta el a demokrata fórum annak idején Kárpátalját. Akkor riadt fel a hallgatóság újra, amikor Gellérfy lőpolgármesterezte Torgyánt. Nem sokkal utána jött az első nyílt színi taps, ami gyér volt ugyan, de adott egy kis lökést doktor T.-nek. Mint a 424- es, menetrendben érkeztek az ismert és begyakorolt szövegek: az FKGP torkán akadt a Fidesznek, a haza nem eladó, meg az, hogy Rákosi Mátyás első áldozó ministráns gyerek se lehetne a jelenlegi Fidesz-vezérkarhoz képest, de azért „mi kitartunk a koalíció mellett" - mondta Torgyán. Hallgatósága meg azzal a reménnyel ballagott haza: a párt ma már nem halad tovább. Sx. C. Sx.T. T. Torgyán, Gellérfy és a plakátnő. (Fotó: Karnok Csaba) Mi lesz veled, agrárium? A Horn-kormány magára hagyta a mezőgazdaságot, a Fidesz-MPP pedig becsapta és elárulta a vidéket - hangzott el tegnap Szegeden, az Agrárszövetség-Nemzeti Agrárpárt sajtótájékoztatóján. - A magyar termelőket ki kell szabadítani a politikai fogságból - mondta Mayer Bertalan, az Agrárszövetség elnöke. Hazánk EU-csatlakozása után a magyar gazdáknak semmi esélye sincs nyugati társaikkal szemben. Az elmúlt három év a nemzet ellen elkövetett bűn, mivel az agrárválságot szinte képtelenség megállítani. A kormány szerint minden rendben van, de az alagút végét még senki sem látja. Tizenkét évvel a rendszerváltás után a termelőknek nincs jövőképe, hiszen a mostani mezőgazdaságot a 70-es évek szintjére züllesztették le a kormányok. Az agráriumot a Fidesz koncként dobta a kisgazdáknak, Torgyán József pedig ígéretei ellenére nem húzta ki a magyar gazdákat a csávából - tette hozzá az elnök. A vidék támogatására szánt összegből nem mindenki részesült. Csak az kaphatott pénzt, akinek narancsbőre volt, vagy bort, búzát, békességet köszönt, aki viszont szegfűt tartott a kezében, magára maradt. - Az Agrárszövetség legfontosabb célja, hogy végre levehessük azt a táblát a magyar mezőgazdaságról, amelyre ez van ráírva: Politika és katasztrófa sújtotta terület! - vette át a szót a párt alelnöke, Németh Imre. Egy nemrég nyilvánosságra hozott szociológiai tanulmány a szegénységet a vidéken élő termelőkkel azonosítja. - A kormány bemutatott egy nagyszerű bűvészmutatványt, miszerint úgy költött el 550 milliárd állami támogatást, hogy csökkent a gazdák megélhetési lehetősége, sorra mennek tönkre a kisvállalkozások - mondta az alelnök. Az Agrárszövetség az MSZP-vel közösen dolgozik egy olyan programon, amely kiemelné az agráriumot a kátyúból. - Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az EU-csatlakozásunk után ne cselédsor várjon a magyar gazdákra - fejezte be beszédét az alelnök. K. T.