Délmagyarország, 2002. április (92. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-22 / 93. szám

HÉTFŐ, 2002. ÁPRILIS 22. Hangszínkavalkád A Szegedi Szimfonikus Zenekar múlt heti filharmóniai bérleti koncertjén, amely a XX. század első felének műveiből válogatott, Oberfrank Péter irányította az együttest. Debussy a Tenger című szim­fonikus műve egyszerre várja el a zenészektől az apró gesztusok, rezdülések pontos érzékeltetését, és a nagy léptékű festést, ábrázo­lást. A víz fodrozódása, a fény csil­­lámlása jól hallható volt ezen az esten, a terem akusztikai viszo­nyai miatt talán „túlságosan is jól", egy kis utózengés segítette volna az akkordok összeolvadá­sát. És „túlságosan jól" hallat­szott a csellószólam önálló állá­sa, amely megint sajnálatosan hamisra sikeredett. A mű nagyléptékű formálása hagyott némi kívánnivalót, külö­nösen a napfelkeltét ábrázoló el­ső tétel emelkedésében: a folya­mat kissé megakadt a részletek­ben. A La Valse, Ravel nagyszerű „tánckölteménye" az első világ­háború sebeit hordozza magán. Nosztalgikus, édesen önfeledt, aranyfüstös világa valószínűleg azért is bomlik kegyetlen módon tombolva darabjaira. A karmester és zenekar itt a ze­ne nagy ívét ragadta meg igen pontosan, megrázó erővel fokoz­va a tombolásig a könnyen isme­rőssé vált motívumokat; kár, hogy néha épp a dolog sava-bor­­sa, az újabb keringődallamok ki­váratott „felütése" volt megol­datlan. A francia színkavalkád után a zárószám Ránki György Pomádé király új ruhája című szvitje volt, amely ötven év elteltével is élve­zetes hallgatnivalónak bizonyult egyszerű, közérthető karakterei­vel, bravúros hangszerelési meg­oldásaival. Nagyszerű teljesít­ményt nyújtott a zenekar e ze­neileg egyértelmű, könnyed, tré­fás zenei anyagok megszólaltatá­sával. Amellett, hogy az egyes hang­szercsoportok karakteresen ját­szottak, kiváló fúvós szólókat is hallhattunk, különösen a trom­bita emelkedett ki szép hangszí­nével és pontosságával, de figye­lemreméltó volt a hegedűszóló is. Az est közönsége „vevő" volt a mű zenei világára, amely magyar népdalokra épít ugyan, de jazzes elemek éppúgy megtalálhatók benne, mint a cigányzene egy-egy tipikus effektje. A szűnni nem akaró vastapsot a zenekar a Scherzo tétel megismétlésével köszönte meg. ILLÉS MÁRIA Nagyban is úttorlasz MUNKATÁRSUNKTÓL Szinte már megszokott, hogy ha­talmas sor áll Kiskundorozsmán, a nagybani piac előtt. Ezen a hét végén azonban rekordot döntöt­tek a bebocsátásra várakozó jár­művek. A zöldséggel, gyümölcs­csel megrakott személykocsik és kisteherautók végeláthatatlanul kígyóztak a szatymazi úton. A tervek szerint a közeljövőben (két) új helyen alakítják ki a pia­cot. Addig azonban az ősterme­lők továbbra is órákig várhatnak a bejutásra. Ráadásul a „kocsi­sor" elfoglalja a fél utat, sőt né­hány útszakaszon egyik irány­ban sem lehet közlekedni. A környéken lakók pedig to­vábbra is a rengeteg jármű által kibocsátott benzingőzre, vala­mint a porra panaszkodnak. És jobb híján bizakodnak. Zöldséggel, gyümölccsel megrakott autók várakoztak, hogy bejut­hassanak a piacra. Fotó: Karnok Csaba •AKTUÁLIS- 5 Tizenhat bográcsban főtt az ebéd Bakson Alma esett a pörköltbe Ételkülönlegességeket is kóstol­hatott, aki szombaton elláto­gatott Baksra, a marhapörkölt­főző versenyre. Felvidéki kara­mellás, erdélyi almás marhapör­költ mellett harcsa, birka is po­tyogott bográcsokban. Közép-Európa legjobb halsütője is tiszteletét tette szombaton Bakson. Igaz, ezt a kitüntető cí­met Don Szabics, alias Szabó La­jos csak szűkebb hazájában, Csanyteleken érdemelte ki. Sza­kácstudománya a marhapörkölt­főző verseny zsűrijét is elkápráz­tatta. Az egyéb kategóriában má­sodik lett. Don Szabicsot csak öccse, Zoltán tudta lekörözni. Az „öcsike" harcsapaprikása vitte el a pálmát.­­ A harmadik Szent György-napi baksi marhapör­költfőző versenyre 16-an nevez­tek - tudtuk meg a házigazdától, a „Krónikás" Park fogadó tulaj­donosától, Makaricza Lajostól. Csongrád megye több települése mellett külföldi csapatok is kép­viseltették magukat. Felvidékről, pontosabban Dunaszerdahelyről érkezett ötfős társaság igen spe­ciálisan készítette el a marhapör­költet.­­ Hamisítatlan csallóközi recept szerint a 90 százalékban kész pörköltet szegfűszeges és karamellás forralt borral rot­­­tyantjuk meg - árulta el a titkot egyikük, Varga Mária. A Kolozsvárról jött Bíró Gáspár is igazi csemegét hozott. - Saját magam kísérleteztem ki évekkel ezelőtt ezt a módszert - mesélte. A lényeg, hogy vörös helyett fe­hérbort önt bográcsba, valamint jóval több hagymát pirít meg, mint ahogy nálunk szokták. Rá­adásul a tíz kilónyi lábszárhoz mintegy kilónyi almát is vág. Et­től lesz különleges az étel. Azért a Csongrád megyeiek sem akartak elmaradni a főzés­ben. Huszonöt lelkes mindszenti most a kakasokban bízott. - Minden évben mást főzünk, így esett a választás a tarajosokra - tudtuk meg Szőke Istvántól. A fortélyokba nem avatott be, csak annyit jegyzett meg, hogy min­dent bele kell tenni a bográcsba. És Mindszenten házilag gyártott tarhonyával szabad csak felszol­gálni a kakaspörköltet, aminek az íze csodás. Szatymaziak két bográcsban is főztek. - Az egyikben borjú, a másikban pedig birka fő - mond­ta vezetőjük, Rácz László. Sze­rinte attól lesz jó a pörkölt, ha mindig a hús korának megfelelő­en kerül bele hagyma. - Ha fiatal az állat, keveset, ha öreg, akkor bőségesen teszek bele hagymát - árulta el. A szakács két segítséggel dol­gozott. A két kukta, Lengyel Ist­ván és Nacsa Zoltán mellett még a technika, a találékonyság is be­segített. Rácz László nagy vas­gyűjtő hírében áll, így két kiszu­­perált mosógépből kreált szélfo­gót a tűz köré. Ráadásul elektro­mos forgató gondoskodott arról, nehogy leégjen a pörkölt. Amíg a zsűri kóstolta a külön­féle finomságokat, addig a szín­padon citerások, nép- és társas­táncosok szórakoztatták a ven­dégeket. A harmadik baksi főző­versenyen az alábbi eredmények születtek. Marhapörkölt kategóriában el­sők lettek az erdélyiek, másodi­kak a felvidékiek, harmadik he­lyen pedig Rácz László végzett. Az egyéb kategóriában a két csa­­nyi testvér mögött ugyancsak a szatymazi szakács lett a harma­dik. KORMOS TAMÁS A kóstolás is fontos ám! Fotó: Karnok Csaba Amerikaiak kóstolták a lepényt Negyven amerikai tanár és diák érkezett Csongrád megyébe, hogy ismerkedjen az itteni ok­tatással, népzenével, népművé­szettel. Szeged Ohio állambeli testvérvá­rosa Toledo, egyik külvárosa Perrysburg. Itt működik a Nem­zetközi Ifjúsági Zenei Klub, amelynek delegációja ezekben a napokban nálunk vendégeske­dik. A szegedi Alkotóházban kez­dődött a küldöttség programja, ahol Jelainek Márta igazgató ma­gyaros harapnivalóval kínálta a messziről jött vendégeket: az asztalokon tea és kávé mellett tá­­pai krumplis lepény, szilva- és baracklekváros fánk várta őket. Bálint Erzsébet, a perrysburgi Great Lakes Consortium igazga­tója, a Csongrád és az Ohio ál­lambeli Lucas megye, valamint Szeged-Toledo közötti kapcsola­tok szervezője köszönetet mon­dott a vendéglátóknak a családi­as fogadtatásért.A vendégek megismerhették a kékfestők, a tojásfestők, a kosárfonók, a gö­­röncsérek munkáját, s élvezhet­ték az alkalmi népzenei műsort. Ebben ugyanis fellépett a Monoki Lajos vezette zákányszéki citera­­zenekar és énekkar, valamint a szegedi Rozsdamaró zenekar. A küldöttséget fogadta Frank Jó­zsef, a megyei közgyűlés elnöke. K.F. Rekordbakot lőtt az osztrák Földeákon Még jószerivel el sem kezdődött az idei őzbakvadászati szezon, Földeákon hatalmas bakot lőt­tek. Új Csongrád megyei rekord születetett, ami az országos ranglistán 5. helyet ér. Az Országos Trófeabíráló Bizott­ság által megállapított pontszám 208,37, a súly 758 gramm, a szakemberek szerint igen öreg bakról van szó. Az eddigi Csong­rád megyei rekordot a két évvel ezelőtt Árpádhalmon lőtt bak tartotta, amelynek agancsa 682 grammot nyomott, s egy nem­zetközi bizottság 208,13 pontra értékelte. Ezzel eddig a magyar lista 5., a világranglista 7. helyét foglalta el. Előtte a megyei rekor­dot egy 1966-os szőregi bak tar­totta (644 g, 190,05 pont). Az új rekordbakot a Földeáki Dózsa Vadásztársaság gencsháti területén jtették el. Érdekes, hogy az előző években nem is­merték az állatot. - Februárban láttam először - meséli Lele Csaba hivatásos va­dász. - A területhatár közelében, egy búzavetésen és egy szántáson tartózkodott, március óta egye­dül járt. Igen sokat feküdt és aludt. Láttam, hogy különleges az agancsa, de a szára s­em volt túl hosszú, ezért 500 gramm kö­rülire becsültem, nem gondol­­­­tam, hogy ekkora. Az elejtő Josef Mayer Salzburg­ból érkezett hozzánk vadászni. A gratuláló kézszorítás után meg­tudom: otthon virág-nagykeres­kedése van, s mint mondja, min­den pénzét vadászatra költi. Mit szól ehhez a felesége, vetem köz­be. El van ragadtatva, feleli széles mosollyal, ő is sok vadászkirán­dulásomra elkísér. Mayer úr megfordult már Romániában, Oroszországban, Törökország­ban, Lengyelországban, Csehor­szágban, Szlovákiában és Pakisz­tánban is. Hozzánk 17 éve jár szarvasra, őzbakra és fácánra. Kezdetben Csongrád, az utóbbi években Békés megyében vadá­szott. Idén tért vissza Földeákra, ahol 10 éve lőtt már egy 560 grammos bakot, amely saját jel­lemzése szerint olyan volt, mint egy jávoragancs. Wéber János, a Földeáki Va­dásztársaság elnöke érezhető megindultsággal kommentál. - Ez a bak is igazolja, hogy he­lyesen gazdálkodunk az őzzel. 13 ezer 800 hektáros területünkön idén tavasszal 500 darabra be­csültük az állományt, 45 bak és 80 suta­ gida lövésére kaptunk engedélyt. Nagy harcok árán si­került elérnem, hogy őzre csak hivatásos vadásszal lehet vadász­ni, így el tudjuk kerülni a hibás lelövéseket. A terület adottsága nagyszerű, a genetika kiváló, van mire építeni. Rengeteg szálas-, és szemes takarmányt megetetünk a télen, és adunk őztápot is, min­denütt vannak sózóink.­­ Csongrád megye adottságai kiválóak az apróvad-, és az őz­gazdálkodáshoz - mondja Szél István, a vadászati felügyelőség vezetője. - Az őz számára külö­nösen a tiszántúli feketeföldes területek biztosítanak jó élőhe­lyet. A vadászati törvény 1997-es hatálybalépése óta a megyében több, kisebb vadászterület ala­kult, s egészséges versengés in­dult meg. M.T. A salzburgi Josef Mayer a hatéves rekord megdöntésével tért vis­­­sza Csongrád megyébe. Fotó: Veréb Simon HÍREK JÓTÉKONYSÁGI KONCERT A petőfitelepi római katolikus templom orgonájának felújítási munkálatainak elősegítésére jó­tékonysági hangversenyt rendez­nek április 23-án, kedden 19 óra­kor Szegeden, a Bartók művelő­dési központban. A Király-König Péter Zeneiskola tanára, az ütő­hangszereken játszó Bedő Gábor és szalonzenekara Vidám klas­­­szikusok és más zenék címmel ad koncertet. Megszólal Mozart: Figaro házasságának nyitánya, Strauss Tiere­fere polkája és Fro­lov Tréfa című alkotása is. KIÁLLÍTÁS ÚJSZEGEDEN A szegedi Kacsóh Pongrác Művé­szeti Iskola képző- és iparművé­szeti kiállítást rendez az újszege­di Bálint Sándor Művelődési Házban (Temesvári krt. 42.). A tárlatot hétfőn 16.30-kor Nánay Szilamér képzőművész nyitja meg, majd 17 órától zenés mű­sor kezdődik, amelyen szegedi általános iskolák színjátszó- és bábcsoportjai lépnek fel. A mű­sorvezető: Molnár László. KÓRUSPÓDIUM A BARTÓKBAN Kóruspódiumot rendeznek hét­főn, 18 órától a Bartók­ Béla Mű­velődési Központ dísztermében, amelyen fellép az Alsóvárosi Ál­talános Iskola Énekkara Lázárné Tóth Klára és Tóth Éva, vala­mint a Gedei Általános Iskola Énekkara Kissné Szamosközi Brigitta vezényletével. BESZÉLGETÉS ENYEDI ILDIKÓVAL Enyedi Ildikó rendező és forgató­könyvíró lesz a szegedi Grand Café (Deák Ferenc utca 18.) ven­dége ma este 7 órától. Várják a beszélgetni vágyókat.

Next