Délmagyarország, 2003. április (93. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-01 / 76. szám
KEDD, 2003. ÁPRILIS 1. A gusztustalan hulladék az út Csongrád megye útjai mentén Gazdátlan szeméthalmok A Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. a városi közterületek, a közútkezelő kht. az út menti sávok tisztántartásáért felel. Ez utóbbi azonban csak azt a szemetet köteles elszállítani, amit az autókból kidobtak. A jogszabályokat általában úgy alkotják meg a törvényhozók, mintha normális országban normális állampolgárok élnének. Azt például senki sem feltételezte volna, hogy az emberek szemétlerakónak nézik az út menti erdősávokat, dűlőutakat. S miután mégiscsak annak nézik, nehéz megtalálni, kit terhel az árok partjának rendben tartása, kitől kérhetjük számon, hogy időt és fáradtságot nem kímélve üres műanyag flakonokat és nejlonzacskókat gyűjtögessen sziszifuszi munkával. A tény az, hogy Szeged közigazgatási területét Sándorfalva irányában elhagyva, s áthaladva a töltésen, mintegy 5-6 kilométeren keresztül elképesztő látvány tárul elénk: szemét borítja be az út két oldalán található sávot. Arról a rongyok, zacskók, reklámtáskák nem akadnak fenn a bozótoson, még a földeken is azokat görgeti a szél. Szabó Ferenc, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. ügyvezető igazgatója jól ismeri a helyzetet, hiszen évente egy-két alkalommal méltányossági alapon a cég szervezi meg a sándorfalvi utat borító szemét összegyűjtését. Holott ez nem az ő feladatuk, hiszen a környezetgazdálkodási kht. a szegedi kommunális hulladék, valamint a közterületeken képződő szemét összegyűjtéséért és elszállításáért felelős. Az igazgató elmondta, többször meggyanúsították már azzal, hogy a kht. járműveiről esik le a hulladék, amikor a szintén a sándorfalvi út mellett található központi szeméttelepre szállítanak. Ez azért nem igaz - tette hozzá Szabó -, mivel zárt rendszerűek a kommunális hulladékot szállító járműveik, az ömlesztett hulladékot pedig takarófóliával fedik be. A hétről hétre újra termelődő szemétkupacokat azok az emberek okozzák, akik lusták még pár kilométert utazni a szeméttelepig, és a hulladékot az út mellé pakolják. Ugyanezt teszik azok a vállalkozók is, akik a szemétlerakási díjat szeretnék megspórolni. Velük szemben pedig tehetetlenek a hatóságok. Az utak mentén fekvő szemetet a Csongrád Megyei Állami Közútkezelő Kht.-nak kell elszállítania a rendelkezések szerint, ez a cég felel a közutaknak a városokon áthaladó szakaszaiért is. A kommunális hulladék elhordása azonban Rigó Mihály, a közútkezelő kht. műszaki igazgatója szerint nem az ő cégének a dolga. A 2000-ben megjelent XLIII. számú törvény szerint ugyanis a közútkezelőnek csak azt a hulladékot kellene összegyűjtenie, ami azért keletkezett, mert valamelyik járműből kidobták. Rigó Mihály azt mondja, a lebontott házak törmeléke, a döglött birka, az autógumi, az akkumulátor és a festék háztartásokból származó települési szilárd hulladék. A hulladékkezelést pedig az önkormányzatoknak kell megszervezniük. A törvény szerint tehát nem lehetne szemét az út mellett, mégis van. Az út menti szemetet valahogy vissza kellene téríteni a törvény szerinti életpályára - mondta Rigó Mihály. A szemét tulajdonosa lenne köteles a környezeti és az egyéb károkat megtéríteni, a helyreállítás költségeit vállalni, ehelyett ma néhány ember a költségeit a társadalomra hárítja át. Mivel azonban a szemét eredetét nem lehet bizonyítani, az utak továbbra is rondák maradnak. Hiába takarít felváltva a környezetgazdálkodási és a közútkezelő közhasznú társaság. EK. Ez speciel a Makó és Szeged közötti szakaszon készült felvétel, ám másutt is lencsevégre kaphattunk volna hasonló csendéletet. Fotó: Gyenes Kálmán Drágulnak a cigaretták, jönnek az olcsóbb változatok Zacskóban a dohány Mától átlagosan húsz százalékkal emelkedik a cigaretta után fizetendő jövedéki adó, aminek vélhetően nem örül a becslések szerint országosan 2,5-3 millió dohányos. Térségünkben nem lesz osztatlan az öröm, hiszen a dél-alföldi régióban, benne Csongrád megyében él a legtöbb dohányzó az országban. Tavaly január eleje óta több lépcsőben ugyan, de összesen 62 százalékkal drágult a cigarettaféleségek adótartalma. Ezzel lassan EU-konform dohányt szívunk, legalábbis az államnak fizetendő forintokat tekintve. Az unióban ugyanis a cigaretta jövedékiadó-tartalmának a kiskereskedelmi ár 57 százalékát kell kitennie, míg nálunk ez a holnaptól érvényes emeléssel 47 százalékra kúszik. A trafikosok véleménye szerint az áremelések hatására ritkán szoknak le a dohányosok kedvelt szenvedélyükről, a szokás és vele a vásárlás mennyisége marad a régi. A gyártók igyekeznek márkahű vevőik kedvében járni, ezt igazolja az is, hogy a debreceni dohánygyár tegnap négy régi, ismert dohánymárkát dobott piacra, új formában, s persze jóval olcsóbban. A Symphonia, a Mustang, a Főnix és a Pakli cigaretták ezentúl zacskóban, vágott dohányként, házi sodrásra alkalmas változatban is kaphatók. Egy doboz 20 szálas Symphonia ára a holnapi emelés után 330 forintra emelkedik, míg a 4 dekás vágott változat 270 forintba kerül. Szakavatott dohányosok szerint ebből a már említett 40 grammnyi dohányból mintegy ötven szál cigaretta sodorható, így a „zacskóból füstölés" még akkor is jóval olcsóbb lesz, ha hozzászámoljuk a külön kapható cigarettapapír és a füstszűrő árát. Vágott cigarettadohányt egyébként eddig is lehetett kapni a trafikokban, ám az ára csomagonként jellemzően 300-650 forint között mozgott. A négy kedvelt hazai márka sikere minden bizonnyal nem az árán fog múlni, s nem is a név ismeretlenségén. A kérdés az, hogy az ezeket a márkákat szívó „nagydohányosok" hajlandóak lesznek-e a napi húsz-harminc, vagy még ennél is több szálat sodorgatni, cserébe az élvezet olcsóságáért. Az április elejétől érvényes áremelések kapcsán egyébként az is tény, hogy annak sem a vevő, sem a kereskedő nem örül, ám a csempészek napja minden ilyen hír hallatán újra felragyoghat. O.K.K. «AKTUÁLIS* Vendéglátós kiállítás MUNKATÁRSUNKTÓL A vendéglátóiparban érdekelt vállalkozások - éttermek, vendéglők, panziók, szállodák - képviselőinek érdeklődésére számít elsősorban az a kétnapos bemutató, amely holnap fél tízkor nyílik a szegedi Forrás Szállóban. A Hoventa Regional Vendéglátóipari Szakkiállítást ötödik alkalommal rendezik meg Csongrád megye székhelyén. A seregszemlét Botka László polgármester és Makláry Lászlóné, a Forrás Hotel igazgatója nyitja meg. A harminc különféle kiállító cég egyebek mellett a vendéglátóiparban használt gépeket, berendezéseket, bútorokat, üveg- és porcelántermékeket, a terített asztalra való kiegészítőket ajánl az érdeklődők figyelmébe. A látogatók kedvezményes üzletkötési lehetőségekkel is élhetnek. A kiállítást számos rendezvény kíséri. A második napon, csütörtökön 10 órától az európai uniós csatlakozás vendéglátósokat érintő kérdéseiről tartanak fórumot. De nemcsak a szakmabeliek, hanem a laikus közönség is találhat magának érdekességet, így például megtudhatja, hogyan lehet karamellből formás díszeket készíteni, vagy megismerheti a zöldségszobrászat fortélyait. Menetrend Pályaépítési munkálatok miatt módosul a Budapest-Szeged vasútvonal menetrendje. A Nyugati pályaudvarról péntektől április 11-ig az eddiginél korábban - 6.05, 14.05, 18.05 órakor-indul gyorsvonat Szegedre. Baljós előjelek FEKETE KLÁRA Amikor a statisztika azt mutatja ki, hogy ideális osztálylétszámok alakultak az iskolákban, hogy végre elérkezett az a Kánaán, amikor egy pedagógus 18-20 gyereknek tarthat órát, akkor nem örülünk, hanem azt mondjuk, nagy a baj. Amikor a szülők versengenek azért, hogy gyermekeik bekerüljenek a pici, barátságos, kis létszámú csoportokkal működő óvodába, akkor azt akár intő jelnek is vehetjük. A magyar gazdaság ugyanis még mindig nem elég erős ahhoz, hogy fenntartson olyan állapotokat, amelyek egy spontán fejlődés során váltak ennyire ideálissá, olyanokká, mint amilyenek csak a tankönyvekben, no meg álmainkban szerepelnek. A magyar gazdaság és benne egy települési önkormányzat képtelen kifizetni azokat a béreket és azokat a fűtésszámlákat, amelyek a kevés gyerek szellemi épülését szolgálják. Hiszen ugyanennyi pénzért dupla annyi nebulót lehetne okítani, vagy fordítva, fele ennyi pénzért is megtanulják a betűvetést gyermekeink, legfeljebb szorosabban ülnek a padban. Mondom mindezt én, annak a demográfiai boomnak a gyermeke, aki annak idején az egyik évben sokadmagával délután járt iskolába. Mert délelőtt egy másik osztálynak kellett a hely. A tényekkel sajnos nem lehet vitatkozni: ha kevés a gyerek és egy település költségvetésének 80-90 százalékát az oktatási, művelődési intézmények és saját hivatalának fenntartása viszi el, akkor nincs sok választási lehetősége. Ilyenkor népszerűtlen intézkedéseket hoz és bezár egy iskolát. Ezt eleinte félve mondják ki, hiszen óriási a felzúdulás, az ellenzék pedig azonnal fogást talál a kormányzópárton. Előbb-utóbb azonban mégiscsak nevén kell nevezni a gyereket. Csongrádon és Mindszenten az általános iskolákat egy igazgatóság alá vonták, takarékossági okokból. A városok közül már csak Kistelek tart fenn középfokú oktatási intézményt, a többit „átadták" a megyének. Nem győzték a kiadásokat. Szeged újra döntés előtt áll, baljósak az előjelek. Mivel eddig egy ciklus sem múlt el oktatási intézmény bezárása nélkül, nem kell jósnak lenni ahhoz, hogy előre lássuk: legközelebb négy év múlva kerül sor megint egy hasonló lépésre. 3 Önkorlátozásra foghatják magukat a tejtermelők Kerülni szeretnék a túltermelési válságot Az agrártárca szeretné megakadályozni, hogy túltermelési válság álljon elő az országban tejből, ezért támogatást ad az önkorlátozó termelőknek. MUNKATÁRSUNKTÓL A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) literenként 10 forintos támogatást nyújt annak a termelőnek, aki 2003. évi termelését és értékesítését 5 százaléknál nagyobb mértékben visszafogja. A támogatás feltétele, hogy a termelő kvótával és tej terméktanácsi tagsággal rendelkezzen. Az önkorlátozás szándékát és a felvállalt mennyiséget március 31-éig szándéknyilatkozatban kellett jelezni a tejterméktanácsnak. A támogatással a kormányzat azt szeretné elérni, hogy az országban ne alakuljon ki túltermelési válság. Megjelent az FVM 32/2003-as rendelete is, amely lehetővé teszi, hogy a termelők eladják a kvótájukat. Az adásvételi szerződés formanyomtatványát három eredeti példányban április 15-éig kell elküldeni a tejterméktanácshoz. Mint ahogy azt Schultz József, a megyei FVM-hivatal főállattenyésztője elmondta, aki eladásról dönt, annak a kvóta teljes mennyiségét értékesítenie kell. Az FVM-rendelet a felvásárlási árat nettó 25 forintos kvótaliterben állapította meg. Az üzlet lebonyolítását vevőként a minisztérium megbízásából az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. végzi. Fontos tudniuk az érdekelteknek, hogy aki idén eladja a kvótáját, azt nem veszíti el végérvényesen, a szerződés szerint csak ideiglenesen mond le róla. Farkas Sándor interpellált Folytatás az 1. oldalról Derekegyházi, árpádhalmi, fábiánsebestyéni és nagymágocsi tenyésztők keresték fel panaszukkal Farkas Sándor Szentes térségi országgyűlési képviselőt, aki tegnap interpellációt intézett a parlamentben Németh Imre földművelésügyi miniszterhez. Ugyanis Farkas megítélése szerint csak kormányzati beavatkozással lehet a problémát megnyugtatóan rendezni. Ezért azt javasolta, hogy az állam vásárolja fel a sertéspiacon jelentkező túlkínálatot, biztosítsa az állatok levágását és a nagy áruházláncokon keresztül, önköltségi áron vásárolhassa meg a húst a fogyasztó - tekintettel a húsvéti ünnep közeledésére. A miniszter válaszában emlékeztette a képviselőt arra, hogy a közelmúltban éppen e helyzet megoldására fordítottak 13 milliárd forintot. A szentesi honatya szerint a támogatás hatása nem érződik a területen, ezért ő, illetve összesen 132 képviselő nem fogadta el a miniszter válaszát, 187 viszont igen. B. G. Tiltakozó gazdák a Békés megyei Gádorosnál. Fotó: MTI