Délmagyarország, 2003. április (93. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-01 / 76. szám

KEDD, 2003. ÁPRILIS 1. A gusztustalan hulladék az út Csongrád megye útjai mentén Gazdátlan szeméthalmok A Szegedi Környezetgazdálko­dási Kht. a városi közterületek, a közútkezelő kht. az út menti sávok tisztántartásáért felel. Ez utóbbi azonban csak azt a sze­metet köteles elszállítani, amit az autókból kidobtak. A jogszabályokat általában úgy alkotják meg a törvényhozók, mintha normális országban nor­mális állampolgárok élnének. Azt például senki sem feltételez­te volna, hogy az emberek sze­métlerakónak nézik az út menti erdősávokat, dűlőutakat. S miu­tán mégiscsak annak nézik, ne­héz megtalálni, kit terhel az árok partjának rendben tartása, kitől kérhetjük számon, hogy időt és fáradtságot nem kímélve üres műanyag flakonokat és nejlon­­zacskókat gyűjtögessen sziszifu­szi munkával. A tény az, hogy Szeged köz­­igazgatási területét Sándorfalva irányában elhagyva, s áthaladva a töltésen, mintegy 5-6 kilomé­teren keresztül elképesztő lát­vány tárul elénk: szemét borítja be az út két oldalán található sá­vot. Arról a rongyok, zacskók, reklámtáskák nem akadnak fenn a bozótoson, még a földeken is azokat görgeti a szél. Szabó Ferenc, a Szegedi Kör­nyezetgazdálkodási Kht. ügyve­zető igazgatója jól ismeri a hely­zetet, hiszen évente egy-két al­kalommal méltányossági ala­pon a cég szervezi meg a sándor­­falvi utat borító szemét össze­gyűjtését. Holott ez nem az ő feladatuk, hiszen a környezet­gazdálkodási kht. a szegedi kommunális hulladék, vala­mint a közterületeken képződő szemét összegyűjtéséért és el­szállításáért felelős. Az igazgató elmondta, többször meggyanú­sították már azzal, hogy a kht. járműveiről esik le a hulladék, amikor a szintén a sándorfalvi út mellett található központi szeméttelepre szállítanak. Ez azért nem igaz - tette hozzá Sza­bó -, mivel zárt rendszerűek a kommunális hulladékot szállító járműveik, az ömlesztett­­ hulla­dékot pedig takarófóliával fedik be. A hétről hétre újra termelő­dő szemétkupacokat azok az emberek okozzák, akik lusták még pár kilométert utazni a sze­méttelepig, és a hulladékot az út mellé pakolják. Ugyanezt teszik azok a vállalkozók is, akik a sze­métlerakási díjat szeretnék megspórolni. Velük szemben pedig tehetetlenek a hatóságok. Az utak mentén fekvő szeme­tet a Csongrád Megyei Állami Közútkezelő Kht.-nak kell elszál­lítania a rendelkezések szerint, ez a cég felel a közutaknak a vá­rosokon áthaladó szakaszaiért is. A kommunális hulladék elhor­­dása azonban Rigó Mihály, a köz­útkezelő kht. műszaki igazgatója szerint nem az ő cégének a dolga. A 2000-ben megjelent XLIII. számú törvény szerint ugyanis a közútkezelőnek csak azt a hulla­dékot kellene összegyűjtenie, ami azért keletkezett, mert vala­melyik járműből kidobták. Rigó Mihály azt mondja, a lebontott házak törmeléke, a döglött birka, az autógumi, az akkumulátor és a festék háztartásokból szárma­zó települési szilárd hulladék. A hulladékkezelést pedig az önkor­mányzatoknak kell megszervez­niük. A törvény szerint tehát nem le­hetne szemét az út mellett, még­is van. Az út menti szemetet va­lahogy vissza kellene téríteni a törvény szerinti életpályára - mondta Rigó Mihály. A szemét tulajdonosa lenne köteles a kör­nyezeti és az egyéb károkat meg­téríteni, a helyreállítás költségeit vállalni, ehelyett ma néhány em­ber a költségeit a társadalomra hárítja át. Mivel azonban a szemét erede­tét nem lehet bizonyítani, az utak továbbra is rondák marad­nak. Hiába takarít felváltva a környezetgazdálkodási és a köz­útkezelő közhasznú társaság. EK. Ez speciel a Makó és Szeged közötti szakaszon készült felvétel, ám másutt is lencsevégre kaphattunk volna hasonló csendéletet. Fotó: Gyenes Kálmán Drágulnak a cigaretták, jönnek az olcsóbb változatok Zacskóban a dohány Mától átlagosan húsz százalékkal emelkedik a cigaretta után fizetendő jövedéki adó, aminek vélhetően nem örül a becslések szerint országosan 2,5-3 millió dohányos. Térségünkben nem lesz osztatlan az öröm, hiszen a dél-alföldi régió­ban, benne Csongrád megyében él a legtöbb dohányzó az országban. Tavaly január eleje óta több lépcsőben ugyan, de összesen 62 száza­lékkal drágult a cigarettaféleségek adótartalma. Ezzel lassan EU-kon­­form dohányt szívunk, legalábbis az államnak fizetendő forintokat tekintve. Az unióban ugyanis a cigaretta jövedékiadó-tartalmának a kiskereskedelmi ár 57 százalékát kell kitennie, míg nálunk ez a hol­naptól érvényes emeléssel 47 százalékra kúszik. A trafikosok véleménye szerint az áremelések hatására ritkán szok­nak le a dohányosok kedvelt szenvedélyükről, a szokás és vele a vá­sárlás mennyisége marad a régi. A gyártók igyekeznek márkahű vevő­ik kedvében járni, ezt igazolja az is, hogy a debreceni dohánygyár teg­nap négy régi, ismert dohánymárkát dobott piacra, új formában, s persze jóval olcsóbban. A Symphonia, a Mustang, a Főnix és a Pakli cigaretták ezentúl zacskóban, vágott dohányként, házi sodrásra alkal­mas változatban is kaphatók. Egy doboz 20 szálas Symphonia ára a holnapi emelés után 330 forintra emelkedik, míg a 4 dekás vágott változat 270 forintba kerül. Szakavatott dohányosok szerint ebből a­­ már említett 40 grammnyi dohányból mintegy ötven szál cigaretta sodorható, így a „zacskóból füstölés" még akkor is jóval olcsóbb lesz, ha hozzászámoljuk a külön kapható cigarettapapír és a füstszűrő árát. Vágott cigarettadohányt egyébként eddig is lehetett kapni a trafi­kokban, ám az ára csomagonként jellemzően 300-650 forint között mozgott. A négy kedvelt hazai márka sikere minden bizonnyal nem az árán fog múlni, s nem is a név ismeretlenségén. A kérdés az, hogy az ezeket a márkákat szívó „nagydohányosok" hajlandóak lesznek-e a napi húsz-harminc, vagy még ennél is több szálat sodorgatni, cseré­be az élvezet olcsóságáért. Az április elejétől érvényes áremelések kapcsán egyébként az is tény, hogy annak sem a vevő, sem a kereskedő nem örül, ám a csem­pészek napja minden ilyen hír hallatán újra felragyoghat. O.K.K. «AKTUÁLIS* Vendéglátós kiállítás MUNKATÁRSUNKTÓL A vendéglátóiparban érdekelt vállalkozások - éttermek, ven­déglők, panziók, szállodák - kép­viselőinek érdeklődésére számít elsősorban az a kétnapos bemu­tató, amely holnap fél tízkor nyí­lik a szegedi Forrás Szállóban. A Hoventa Regional Vendéglá­tóipari Szakkiállítást ötödik al­kalommal rendezik meg Csong­rád megye székhelyén. A sereg­szemlét Botka László polgármes­ter és Makláry Lászlóné, a Forrás Hotel igazgatója nyitja meg. A harminc különféle kiállító cég egyebek mellett a vendéglátó­­iparban használt gépeket, beren­dezéseket, bútorokat, üveg- és porcelántermékeket, a terített asztalra való kiegészítőket ajánl az érdeklődők figyelmébe. A láto­gatók kedvezményes üzletkötési lehetőségekkel is élhetnek. A kiállítást számos rendezvény kíséri. A második napon, csütör­tökön 10 órától az európai uniós csatlakozás vendéglátósokat érintő kérdéseiről tartanak fóru­mot. De nemcsak a szakmabeli­ek, hanem a laikus közönség is találhat magának érdekességet, így például megtudhatja, hogyan lehet karamellből formás dísze­ket készíteni, vagy megismerheti a zöldségszobrászat fortélyait. Menetrend Pályaépítési munkálatok miatt módosul a Budapest-Szeged vas­útvonal menetrendje. A Nyugati pályaudvarról péntektől április 11-ig az eddiginél korábban - 6.05, 14.05, 18.05 órakor-indul gyorsvonat Szegedre. Baljós előjelek FEKETE KLÁRA Amikor a statisztika azt mutatja ki, hogy ideális osztálylétszámok alakultak az iskolákban, hogy végre elérkezett az a Kánaán, ami­kor egy pedagógus 18-20 gyereknek tarthat órát, akkor nem örü­lünk, hanem azt mondjuk, nagy a baj. Amikor a szülők versenge­nek azért, hogy gyermekeik bekerüljenek a pici, barátságos, kis létszámú csoportokkal működő óvodába, akkor azt akár intő jel­nek is vehetjük. A magyar gazdaság ugyanis még mindig nem elég erős ahhoz, hogy fenntartson olyan állapotokat, amelyek egy spontán fejlődés során váltak ennyire ideálissá, olyanokká, mint amilyenek csak a tankönyvekben, no meg álmainkban szerepelnek. A magyar gaz­daság és benne egy települési önkormányzat képtelen kifizetni azokat a béreket és azokat a fűtésszámlákat, amelyek a kevés gyerek szellemi épülését szolgálják. Hiszen ugyanennyi pénzért dupla annyi nebulót lehetne okítani, vagy fordítva, fele ennyi pénzért is megtanulják a betűvetést gyermekeink, legfeljebb szo­rosabban ülnek a padban. Mondom mindezt én, annak a demog­ráfiai boomnak a gyermeke, aki annak idején az egyik évben so­kadmagával délután járt iskolába. Mert délelőtt egy másik osz­tálynak kellett a hely. A tényekkel sajnos nem lehet vitatkozni: ha kevés a gyerek és egy település költségvetésének 80-90 százalékát az oktatási, mű­velődési intézmények és saját hivatalának fenntartása viszi el, akkor nincs sok választási lehetősége. Ilyenkor népszerűtlen in­tézkedéseket hoz és bezár egy iskolát. Ezt eleinte félve mondják ki, hiszen óriási a felzúdulás, az ellenzék pedig azonnal fogást ta­lál a kormányzópárton. Előbb-utóbb azonban mégiscsak nevén kell nevezni a gyereket. Csongrádon és Mindszenten az általános iskolákat egy igazga­tóság alá vonták, takarékossági okokból. A városok közül már csak Kistelek tart fenn középfokú oktatási intézményt, a többit „átadták" a megyének. Nem győzték a kiadásokat. Szeged újra döntés előtt áll, baljósak az előjelek. Mivel eddig egy ciklus sem múlt el oktatási intézmény bezárása nélkül, nem kell jósnak len­ni ahhoz, hogy előre lássuk: legközelebb négy év múlva kerül sor megint egy hasonló lépésre. 3 Önkorlátozásra foghatják magukat a tejtermelők Kerülni szeretnék a túltermelési válságot Az agrártárca szeretné meg­akadályozni, hogy túltermelé­si válság álljon elő az ország­ban tejből, ezért támogatást ad az önkorlátozó termelők­nek. MUNKATÁRSUNKTÓL A Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium (FVM) li­terenként 10 forintos támogatást nyújt annak a termelőnek, aki 2003. évi termelését és értékesí­tését 5 százaléknál nagyobb mér­tékben visszafogja. A támogatás feltétele, hogy a termelő kvótával és tej terméktanácsi tagsággal rendelkezzen. Az önkorlátozás szándékát és a felvállalt mennyiséget márci­us 31-éig szándéknyilatkozat­ban kellett jelezni a tej­termék­­tanácsnak. A támogatással a kormányzat azt szeretné elérni, hogy az országban ne alakuljon ki túltermelési válság. Megjelent az FVM 32/2003-as rendelete is, amely lehetővé te­szi, hogy a termelők eladják a kvótájukat. Az adásvételi szerző­dés formanyomtatványát három eredeti példányban április 15-éig kell elküldeni a tej­termékta­nácshoz. Mint ahogy azt Schultz Jó­zsef, a megyei FVM-hivatal fő­állattenyésztője elmondta, aki eladásról dönt, annak a kvóta teljes mennyiségét értékesíte­nie kell. Az FVM-rendelet a felvásárlási árat nettó 25 fo­rintos kvótaliterben állapítot­ta meg. Az üzlet lebonyolítását vevő­ként a minisztérium megbízá­sából az Állattenyésztési Telje­sítményvizsgáló Kft. végzi. Fontos tudniuk az érdekeltek­nek, hogy aki idén eladja a kvótáját, azt nem veszíti el végérvényesen, a szerződés szerint csak ideiglenesen mond le róla. Farkas Sándor interpellált Folytatás az 1. oldalról Derekegyházi, árpádhalmi, fá­biánsebestyéni és nagymágocsi tenyésztők keresték fel pana­szukkal Farkas Sándor Szentes térségi országgyűlési képvise­lőt, aki tegnap interpellációt intézett a parlamentben Né­meth Imre földművelésügyi miniszterhez. Ugyanis Farkas megítélése szerint csak kor­mányzati beavatkozással lehet a problémát megnyugtatóan rendezni. Ezért azt javasolta, hogy az állam vásárolja fel a sertéspiacon jelentkező túlkí­nálatot, biztosítsa az állatok levágását és a nagy áruházlán­cokon keresztül, önköltségi áron vásárolhassa meg a húst a fogyasztó - tekintettel a húsvé­ti ünnep közeledésére. A miniszter válaszában emlé­keztette a képviselőt arra, hogy a közelmúltban éppen e helyzet megoldására fordítottak 13 mil­liárd forintot. A szentesi honatya szerint a támogatás hatása nem érződik a területen, ezért ő, illet­ve összesen 132 képviselő nem fogadta el a miniszter válaszát, 187 viszont igen. B. G. Tiltakozó gazdák a Békés megyei Gádorosnál. Fotó: MTI

Next