Délmagyarország, 2003. május (93. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-08 / 106. szám
CSÜTÖRTÖK, 2003. MÁJUS 8. ■ AKTUÁLIS* Egész osztályok vándorolhatnak egyik tanintézetből a másikba Bezárják a sportiskolát Megszűnik a Németh Imre Általános Iskola és Atlétikai Sportiskola, valamint összevonják és közös igazgatóság alá helyezik a Dózsa György és a Dugonics András, a Fekete István és a Gárdonyi Géza, valamint a Rókus II. Számú és a Napos Úti Általános Iskolát. Végső döntés a május 23-i közgyűlésen várható. A szegedi városházán tegnap, az iskolaigazgatók szakmai fórumán Kardos János, a polgármesteri hivatal oktatási irodájának vezetője tájékoztatta a direktorokat az átvilágítás eredményéről. Az eseményen a város vezetői nem vettek részt. Az irodavezető elmondta: az adatok azt mutatják, hogy a szegedi oktatási intézményrendszer ilyen formában nem működtethető tovább, azt hatékonyabbá kell tenni, a megtakarításokat pedig felújításokra és beruházásokra kell fordítani. A vizsgálatok alapján az oktatási iroda a Németh Imre Általános Iskola és Atlétikai Sportiskola (lila iskola) megszüntetését, valamint a Dózsa György és a Dugonics András, a Fekete István és a Gárdonyi Géza, valamint a Rókus II. Számú és a Napos Úti Általános Iskola összevonását és közös igazgatóság alá helyezését javasolja. A Németh Imre diákjai a Tabán és a Weöres Sándor Általános Iskolában folytathatnák tanulmányaikat. Elhangzott, az lenne a legjobb, ha egész osztályok mennének át a fenti iskolákba, illetve a Dózsa és a Dugonics iskola fúziója csupán technikai kérdés. A Gárdonyi a Fekete István tagintézményeként működne a jövőben. A Fekete István Általános Iskolában oktatott értelmileg sérült gyermekek a Sólyom utcai iskolába kerülnének. A Napos úti iskolában megmaradna az alsó tagozat, a felső tagozatosok viszont a Rókus II. Számú Általános Iskolában folytathatnák tanulmányaikat. Révész Mihály, az önkormányzat oktatási bizottságának elnöke azt hangsúlyozta, hogy a korábbi időszakban bezárt iskolák tanulói „felszívódtak" a rendszerben. A Németh Imre iskolára utalva elmondta, a pedagógusok úgy tudják megőrizni állásukat, ha kompromisszumkészek, ha egész osztályok mennek át a Tabán és a Weöres Sándor Általános Iskolába. A nyugdíjas pedagógusok foglalkoztatását ugyanakkor csökkenteni kell, így elkerülhető a jelentős pedagógus munkanélküliség. Révész Mihály reményét fejezte ki, hogy ebben a ciklusban már nem lesz szükség nagyobb szerkezeti átalakításra, s nem kell további iskolákat bezárni, illetve összevonni. Ismeretes, hogy az oktatási bizottság korábban már három óvoda, a Bem, a Hajnóczy és a Hóbbárt basa utcai intézmény megszüntetését javasolta a közgyűlésnek. sz. c. sz. A lila iskolából hamarosan szedhetik a sátorfájukat a diákok. Fotó: Schmidt Andrea INTÉZMÉNYVEZETŐK A DÖNTÉSEKRŐL Szarka Imre, a Németh Imre iskola igazgatója: - Új korszak kezdődhet ezzel a döntéssel. Nem vagyunk elkeseredve. Szél Elemérné, a Fekete István iskola direktora: - Nem lepett meg a döntés. Megpróbálunk az összevonásból a legjobban kijönni. Oláh Miklósné, a Rókus II-es iskola igazgatója: - Annak az intézménynek nehezebb, amelyet velünk vonnak össze. Oltyán Béláné, a Dugonics iskola direktora: - Nem látom, hogyan takarítható meg pénz az összevonással, hiszen megmaradnak az osztályok és a pedagógusok. Az biztos, hogy bővül a kínálat. Mártonffy Zoltánná, a Bem utcai óvoda vezetője: - Fájdalmasan érint bennünket, hogy bezárják az óvodánkat. A gyermekeknek még nem mertük megmondani. Szeri Istvánná, a Hajnóczy utcai óvoda vezetője: - Igény van az óvodánkra, amit az is mutat, hogy harminckét gyermeket írattak be hozzánk. Huszkáné Pék Erzsébet, a Hóbiárt basa utcai óvoda vezetője: - Nem hiszem, hogy bezárják az óvodánkat. MARTONOSI INTERPELLÁLT Németh Imre agrárminiszterhez fordult a sertéságazat válsághelyzete miatt a Parlamentben Martonosi György makói honatya. A parlamenti képviselő interpellációjában elmondta: egyes becslések szerint közel negyedmillió sertés felvásárlását várják hosszú ideje a termelők, erre azonban a túlkínálat miatt állami beavatkozás nélkül egyre kevesebb a remény. Martonosi György az agrártárca vezetőjétől a parlamentben azt kérdezte: tervezi-e minimálár meghirdetését a sertésre, milyen eszközökkel kívánja végre megkezdeni a már említett, piaci zavart okozó sertéstöbblet kivonását az ágazatból és számíthatnak-e valamilyen garanciára a sertéstartók, vagy bele kell törődniük, hogy tönkremennek. Németh Imre reálisnak nevezte a makói honatya helyzetértékelését, ám elmondta: a kormányzat eddig is igyekezett segíteni a termelőknek, egyébként már ellehetetlenült volna a piac. A jelenlegi válságról megjegyezte, több tényező együttes hatásaként alakult ki. Ezek között megemlítette a három-négyévente mindig jelentkező ciklikus túlkínálatot, a forint felértékelődését és azokat a nemzetközi egyezményeket, melyek korlátozzák az exporttámogatás lehetőségét. A miniszter hangsúlyozta: a tárca továbbra is meg akarja tartani a termelők sertésenként háromezer forintos támogatását, máris lépéseket tettek az exporttámogatás emelésére, ám a lehetőségeknek a költségvetési keret szab határt. A miniszter válaszát Martonosi György nem fogadta el, a parlament igen. Le fogjuk nyelni KOVÁCS ANDRÁS Iskolabezárások. Lapunk számítógépes rendszere másodpercek alatt kiadja, hányszor írtuk le ezt a kifejezést az elmúlt három hónapban, betűre pontosan így, vagyis többes számban. Érdekes, s bennünket is nagyon meglepett, hogy Csörög rovatunkban, az olvasói oldalon mennyivel többször szerepelt, mint ahányszor kollégáink leírták. Ha valamiről van vélemény, az az iskolabezárások ügye, s ha valamiben elfogult lehet az olvasó, akkor ez a téma az. Mindenki mondja a magáét, a szülő is, a fenntartó önkormányzat is, közhelyeket hallunk az egyik oldalon, hasonlókat a másikon. S közhelyeket vetünk papírra mi, újságírók is. Ha csökken a gyereklétszám, kevesebb iskola is elég. Erre jön a kontra: ha kevesebb a beiratkozó, nem kell többé zsúfolt osztályokban tanulni az iskolásoknak. Van még néhány ilyen agyonismételt ellentétpár, kár lenne mindet felsorolni. Mert úgyis a pénz az úr és persze a politika. A nehéz gazdasági helyzetben levő Szeged - de igaz ez több önkormányzatra is - ott takarékoskodik, ahol tud. És az iskolákon, óvodákon, közintézményeken is fog, pedig pontosan tisztában van vele, mekkora támadási felületet kínál fel politikai ellenzékének. A hatalmon lévők akkor is megteszik, s ezt még a ciklus első évében célszerű meglépni. És lehetőleg előre gondolkodni, hogy a ciklus utolsó évére is megmaradjon valamiféle egyensúly, mert akkor már nem szabad iskolát bezárni. Tegnap Szegeden úgy jelentették be az iskolaigazgatóknak a súlyos következményekkel járó változásokat, hogy a város első emberei közül senki sem ért rá. Szerintem az önkormányzatok már így is „maszatolnak ", bár nem kizárt, csupán a közvéleményt tesztelik a kiszivárogtatással, s ahol legnagyobb a felháborodás, akár visszavonulót is fújhatnak. Persze ez sem új módszer, az már inkább, hogy több településen is összevonást, közös irányítást emlegetnek a helyi oktatásfelelősök. Vagyis fokozatosan próbálják adagolni azt, amit nem mernek egyszerre lenyomni a szülők, az állásukat féltő pedagógusok torkán. Pedig előbb vagy utóbb, de le fogjuk nyelni. 3 Analitikától a rehabilitációig A szegedi kórház hetedik alkalommal rendezi meg a diagnosztikai, gyógyszerészeti és rehabilitációs szakkiállítást, és az ehhez kapcsolódó konferenciát. Az újszegedi pedagógiai központban vasárnap kezdődő ötnapos tudományos esemény, az ANRE az analitikától a rehabilitációig - célja, hogy naprakész információhoz jutassa az orvosokat, s más egészségügyi dolgozókat a jelen és a jövő egészségügyi technikájának kínálatáról. A tudományos előadások sorában szó lesz az onkológia jelenlegi helyzetéről, a szív- érrendszeri megbetegedések gyógyításáról, a légúti gyulladások korszerű diagnosztikájáról és kezeléséről, az urológiai képalkotó diagnosztikáról, az EU-csatlakozás várható hatásáról a hazai tudományos életre. A rendezvény negyedik napján, május 14-én tartják a laboratóriumvezetők első országos találkozóját. A jövő héten megkezdődik a túlsúlyos disznók levágása Gyors beavatkozást kérnek a sertéstermelők Folytatás az 1. oldalról így legutóbb döntés született arról, hogy 40 ezer, úgynevezett túlsúlyos, azaz 145 kilónál nehezebb sertést kivonnak a piacról. Az intézkedést szentesítő jogszabály várhatóan még ezen a héten megjelenik, s így a jövő héten már megkezdődhet a sertések vágása. Az FVM helyettes államtitkára emlékeztetett arra, a piaci feszültségek egyik oka, hogy az utóbbi hónapokban jelentősen emelkedett a sertések száma az országban. Azért, mert 2001-ben igen magasak voltak a felvásárlási árak, amelyek arra ösztönözték a gazdákat, hogy több anyakocát állítsanak tenyésztésbe. Számuk mintegy 30 ezerrel nőtt, a szaporulat pedig túltermeléshez vezetett. Becslések szerint jelenleg mintegy 100 ezerrel több sertést kínálnak a termelők értékesítésre a piacon. A gondok megoldása az agrártárcának érdeke, ezért az ágazatnak az élő sertések kivitelére 85-90 forintos kilogrammonkénti támogatást adtak, az előhűtött, hasított félsertések exportjához pedig 5000 tonna erejéig 150 forintot tettek hozzá kilónként. A helyettes államtitkár ugyanakkor nem tagadta, hogy az ágazatban nagy feszültségek vannak a csökkenő felvásárlási árak miatt.Jakab István, a Magyarországi Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, a Magosz elnöke szerint a gazdáknak a jelenlegi alacsony felvásárlási ár heti egymilliárd forintos veszteséget okoz.) A túlsúlyos sertések száma becslések szerint 78 ezer körül mozog, amelyből 24 ezerre szerződtek a feldolgozó üzemekkel. Csongrád megyében - tudtuk meg Kocsis Lászlótól, a megyei FVM-hivatal falugazdász osztályvezetőjétől 9523 a túlsúlyos disznó, amelyek közül 6200 darabra érvényes szerződést kötöttek a termelők a Pick Rt.-vel. Értesüléseink szerint jelenleg a Pick 235 forintos kilónkénti áron vásárolja meg a szerződéses túlsúlyos sertéseket, a nem szerződöttekért azonban csak 150 forintot fizet kilogrammonként. Amennyiben hatályba lép az állami támogatás, a nem szerződött túlsúlyos állatokat is a Pick Rt. vásárolja majd meg az előzetes információk szerint 200-210 forintos kilónkénti áron, az állam pedig a számlát egyenlíti ki. A 3 ezer „felesleges" disznó gazdája tehát jól járhat. Zádori László, a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) titkára elmondta: az elmúlt évben az ágazat támogatása csaknem annyi volt, mint amit a kormány az idén a sertéságazat megsegítésére szán, azaz 14,5 milliárd forint. (Az éves keretből eddig mintegy 2-2,5 milliárd forintot használt fel az állam). A Hússzövetség elnöke, Jankó Ferenc szerint viszont a feldolgozóipar nem tudja átvállalni a tenyésztők terheit, ugyanis a feldolgozóüzemek átlag nyereségszintje a múlt évben 0,5 százalék volt. Kocsis László pedig a gondok között az említette még meg, hogy Csongrád megyében 13 ezer kissúlyú, 145 kiló alatti sertést is neveltek, amelyek további sorsáról viszont még nincs információ. F. K. A disznó ára politikai kérdés - akár az öreg, akár a fiatal állatról van szó. Fotó: Karnak Csaba