Délmagyarország, 2003. május (93. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-08 / 106. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. MÁJUS 8. ■ AKTUÁLIS* Egész osztályok vándorolhatnak egyik tanintézetből a másikba Bezárják a sportiskolát Megszűnik a Németh Imre Álta­lános Iskola és Atlétikai Sportis­kola, valamint összevonják és közös igazgatóság alá helyezik a Dózsa György és a Dugonics András, a Fekete István és a Gár­donyi Géza, valamint a Rókus II. Számú és a Napos Úti Általá­nos Iskolát. Végső döntés a má­jus 23-i közgyűlésen várható. A szegedi városházán tegnap, az iskolaigazgatók szakmai fóru­mán Kardos János, a polgármes­teri hivatal oktatási irodájának vezetője tájékoztatta a direktoro­kat az átvilágítás eredményéről. Az eseményen a város vezetői nem vettek részt. Az irodavezető elmondta: az adatok azt mutat­ják, hogy a szegedi oktatási in­tézményrendszer ilyen formában nem működtethető tovább, azt hatékonyabbá kell tenni, a meg­takarításokat pedig felújításokra és beruházásokra kell fordítani. A vizsgálatok alapján az okta­tási iroda a Németh Imre Általá­nos Iskola és Atlétikai Sportisko­la (lila iskola) megszüntetését, valamint a Dózsa György és a Dugonics András, a Fekete István és a Gárdonyi Géza, valamint a Rókus II. Számú és a Napos Úti Általános Iskola összevonását és közös igazgatóság alá helyezését javasolja. A Németh Imre diákjai a Tabán és a Weöres Sándor Álta­lános Iskolában folytathatnák ta­nulmányaikat. Elhangzott, az lenne a legjobb, ha egész osztá­lyok mennének át a fenti iskolák­ba, illetve a Dózsa és a Dugonics iskola fúziója csupán technikai kérdés. A Gárdonyi a Fekete Ist­ván tagintézményeként működ­ne a jövőben. A Fekete István Ál­talános Iskolában oktatott értel­mileg sérült gyermekek a Sólyom utcai iskolába kerülnének. A Na­pos úti iskolában megmaradna az alsó tagozat, a felső tagozatosok viszont a Rókus II. Számú Általá­nos Iskolában folytathatnák ta­nulmányaikat. Révész Mihály, az önkormány­zat oktatási bizottságának elnö­ke azt hangsúlyozta, hogy a ko­rábbi időszakban bezárt iskolák tanulói „felszívódtak" a rend­szerben. A Németh Imre iskolá­ra utalva elmondta, a pedagógu­sok úgy tudják megőrizni állásu­kat, ha kompromisszumkészek, ha egész osztályok mennek át a Tabán és a Weöres Sándor Általá­nos Iskolába. A nyugdíjas peda­gógusok foglalkoztatását ugyan­akkor csökkenteni kell, így elke­rülhető a jelentős pedagógus munkanélküliség. Révész Mi­hály reményét fejezte ki, hogy ebben a ciklusban már nem lesz szükség nagyobb szerkezeti át­alakításra, s nem kell további is­kolákat bezárni, illetve össze­vonni. Ismeretes, hogy az oktatási bi­zottság korábban már három óvoda, a Bem, a Hajnóczy és a Hóbbárt basa utcai intézmény megszüntetését javasolta a köz­gyűlésnek. sz. c. sz. A lila iskolából hamarosan szedhetik a sátorfájukat a diákok. Fotó: Schmidt Andrea INTÉZMÉNYVEZETŐK A DÖNTÉSEKRŐL Szarka Imre, a Németh Imre iskola igazgatója: - Új korszak kezdődhet ezzel a döntéssel. Nem va­gyunk elkeseredve. Szél Elemérné, a Fekete István iskola direktora: - Nem lepett meg a döntés. Meg­próbálunk az összevonásból a legjobban kijönni. Oláh Miklósné, a Rókus II-es iskola igazgatója: - Annak az intézménynek nehezebb, amelyet ve­lünk vonnak össze. Oltyán Béláné, a Dugonics is­kola direktora: - Nem látom, hogyan takarítható meg pénz az összevonással, hiszen megmaradnak az osztályok és a pedagógusok. Az biztos, hogy bő­vül a kínálat. Mártonffy Zoltánná, a Bem utcai óvoda vezetője: - Fájdalmasan érint bennünket, hogy bezárják az óvodánkat. A gyermekeknek még nem mertük megmondani. Szeri Istvánná, a Hajnóczy utcai óvoda vezetője: - Igény van az óvo­dánkra, amit az is mutat, hogy harminckét gyer­meket írattak be hozzánk. Huszkáné Pék Erzsé­bet, a Hóbiárt basa utcai óvoda vezetője: - Nem hiszem, hogy bezárják az óvodánkat. MARTONOSI INTERPELLÁLT Németh Imre agrárminiszterhez fordult a sertés­­ágazat válsághelyzete miatt a Parlamentben Mar­­tonosi György makói honatya. A parlamenti képviselő interpellációjában el­mondta: egyes becslések szerint közel negyed­­millió sertés felvásárlását várják hosszú ideje a termelők, erre azonban a túlkínálat miatt állami beavatkozás nélkül egyre kevesebb a remény. Martonosi György az agrártárca vezetőjétől a par­lamentben azt kérdezte: tervezi-e minimálár meghirdetését a sertésre, milyen eszközökkel kí­vánja végre megkezdeni a már említett, piaci za­vart okozó sertéstöbblet kivonását az ágazatból és számíthatnak-e valamilyen garanciára a ser­téstartók, vagy bele kell törődniük, hogy tönkre­mennek. Németh Imre reálisnak nevezte a makói hon­atya helyzetértékelését, ám elmondta: a kor­mányzat eddig is igyekezett segíteni a terme­lőknek, egyébként már ellehetetlenült volna a piac. A jelenlegi válságról megjegyezte, több té­nyező együttes hatásaként alakult ki. Ezek kö­zött megemlítette a három-négyévente mindig jelentkező ciklikus túlkínálatot, a forint felérté­kelődését és azokat a nemzetközi egyezménye­ket, melyek korlátozzák az exporttámogatás le­hetőségét. A miniszter hangsúlyozta: a tárca to­vábbra is meg akarja tartani a termelők serté­senként háromezer forintos támogatását, már­is lépéseket tettek az exporttámogatás emelésé­re, ám a lehetőségeknek a költségvetési keret szab határt. A miniszter válaszát Martonosi György nem fogadta el, a parlament igen. Le fogjuk nyelni KOVÁCS ANDRÁS Iskolabezárások. Lapunk számítógépes rendszere másodpercek alatt kiadja, hányszor írtuk le ezt a kifejezést az elmúlt három hónapban, betűre pontosan így, vagyis többes számban. Érde­kes, s bennünket is nagyon meglepett, hogy Csörög rovatunk­ban, az olvasói oldalon mennyivel többször szerepelt, mint ahányszor kollégáink leírták. Ha valamiről van vélemény, az az iskolabezárások ügye, s ha valamiben elfogult lehet az olvasó, akkor ez a téma az. Mindenki mondja a magáét, a szülő is, a fenntartó önkormány­zat is, közhelyeket hallunk az egyik oldalon, hasonlókat a mási­kon. S közhelyeket vetünk papírra mi, újságírók is. Ha csökken a gyereklétszám, kevesebb iskola is elég. Erre jön a kontra: ha keve­sebb a beiratkozó, nem kell többé zsúfolt osztályokban tanulni az iskolásoknak. Van még néhány ilyen agyonismételt ellentétpár, kár lenne mindet felsorolni. Mert úgyis a pénz az úr és persze a politika. A nehéz gazdasági helyzetben levő Szeged - de igaz ez több önkormányzatra is - ott takarékoskodik, ahol tud. És az iskolákon, óvodákon, közintéz­ményeken is fog, pedig pontosan tisztában van vele, mekkora tá­madási felületet kínál fel politikai ellenzékének. A hatalmon lé­vők akkor is megteszik, s ezt még a ciklus első évében célszerű meglépni. És lehetőleg előre gondolkodni, hogy a ciklus utolsó évére is megmaradjon valamiféle egyensúly, mert akkor már nem szabad iskolát bezárni. Tegnap Szegeden úgy jelentették be az is­kolaigazgatóknak a súlyos következményekkel járó változásokat, hogy a város első emberei közül senki sem ért rá. Szerintem az önkormányzatok már így is „maszatolnak ", bár nem kizárt, csupán a közvéleményt tesztelik a kiszivárogtatással, s ahol legnagyobb a felháborodás, akár visszavonulót is fújhatnak. Persze ez sem új módszer, az már inkább, hogy több településen is összevonást, közös irányítást emlegetnek a helyi oktatásfelelősök. Vagyis fokozatosan próbálják adagolni azt, amit nem mernek egy­szerre lenyomni a szülők, az állásukat féltő pedagógusok torkán. Pedig előbb vagy utóbb, de le fogjuk nyelni. 3 Analitikától a rehabilitációig A szegedi kórház hetedik alka­lommal rendezi meg a diag­nosztikai, gyógyszerészeti és re­habilitációs szakkiállítást, és az ehhez kapcsolódó konferenciát. Az újszegedi pedagógiai központ­ban vasárnap kezdődő ötnapos tudományos esemény, az AN­RE­­ az analitikától a rehabilitációig - célja, hogy naprakész informá­cióhoz jutassa az orvosokat, s más egészségügyi dolgozókat a jelen és a jövő egészségügyi tech­nikájának kínálatáról. A tudo­mányos előadások sorában szó lesz az onkológia jelenlegi hely­zetéről, a szív- érrendszeri meg­betegedések gyógyításáról, a lég­úti gyulladások korszerű diag­nosztikájáról és kezeléséről, az urológiai képalkotó diagnoszti­káról, az EU-csatlakozás várható hatásáról a hazai tudományos életre. A rendezvény negyedik napján, május 14-én tartják a la­boratóriumvezetők első országos találkozóját. A jövő héten megkezdődik a túlsúlyos disznók levágása Gyors beavatkozást kérnek a sertéstermelők Folytatás az 1. oldalról így legutóbb döntés született ar­ról, hogy 40 ezer, úgynevezett túl­súlyos, azaz­ 145 kilónál nehezebb sertést kivonnak a piacról. Az in­tézkedést szentesítő jogszabály várhatóan még ezen a héten meg­jelenik, s így a jövő héten már megkezdődhet a sertések vágása. Az FVM helyettes államtitkára emlékeztetett arra, a piaci fe­szültségek egyik oka, hogy az utóbbi hónapokban jelentősen emelkedett a sertések száma az országban. Azért, mert 2001-ben igen magasak voltak a felvásárlá­si árak, amelyek arra ösztönöz­ték a gazdákat, hogy több anya­kocát állítsanak tenyésztésbe. Számuk mintegy 30 ezerrel nőtt, a szaporulat pedig túltermelés­hez vezetett. Becslések szerint je­lenleg mintegy 100 ezerrel több sertést kínálnak a termelők érté­kesítésre a piacon. A gondok megoldása az agrár­tárcának érdeke, ezért az ágazat­nak az élő sertések kivitelére 85-90 forintos kilogrammon­kénti támogatást adtak, az elő­hűtött, hasított félsertések ex­portjához pedig 5000 tonna ere­jéig 150 forintot tettek hozzá ki­lónként. A helyettes államtitkár ugyanakkor nem tagadta, hogy az ágazatban nagy feszültségek vannak a csökkenő felvásárlási árak miatt.­­Jakab István, a Ma­gyarországi Gazdakörök és Gaz­daszövetkezetek Szövetsége, a Magosz elnöke szerint a gazdák­nak a jelenlegi alacsony felvásár­lási ár heti egymilliárd forintos veszteséget okoz.) A túlsúlyos sertések száma becslések szerint 78 ezer körül mozog, amelyből 24 ezerre szer­ződtek a feldolgozó üzemekkel. Csongrád megyében - tudtuk meg Kocsis Lászlótól, a megyei FVM-hivatal falugazdász osz­tályvezetőjétől­­ 9523 a túlsú­lyos disznó, amelyek közül 6200 darabra érvényes szerző­dést kötöttek a termelők a Pick Rt.-vel. Értesüléseink szerint je­lenleg a Pick 235 forintos kilón­kénti áron vásárolja meg a szer­ződéses túlsúlyos sertéseket, a nem szerződöttekért azonban csak 150 forintot fizet kilogram­monként. Amennyiben hatály­ba lép az állami támogatás, a nem szerződött túlsúlyos állato­kat is a Pick Rt. vásárolja majd meg az előzetes információk szerint 200-210 forintos kilón­kénti áron, az állam pedig a számlát egyenlíti ki. A 3 ezer „felesleges" disznó gazdája te­hát jól járhat. Zádori László, a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) titká­ra elmondta: az elmúlt évben az ágazat támogatása csaknem annyi volt, mint amit a kor­mány az idén a sertéságazat megsegítésére szán, azaz 14,5 milliárd forint. (Az éves keret­ből eddig mintegy 2-2,5 milliárd forintot használt fel az állam). A Hússzövetség elnöke, Jankó Fe­renc szerint viszont a feldolgo­zóipar nem tudja átvállalni a te­nyésztők terheit, ugyanis a fel­dolgozóüzemek átlag nyereség­szintje a múlt évben 0,5 száza­lék volt. Kocsis László pedig a gondok között az említette még meg, hogy Csongrád megyében 13 ezer kissúlyú, 145 kiló alatti sertést is neveltek, amelyek to­vábbi sorsáról viszont még nincs információ. F. K. A disznó ára politikai kérdés - akár az öreg, akár a fiatal állatról van szó. Fotó: Karnak Csaba

Next