Délmagyarország, 2005. február (95. évfolyam, 26-49. szám)
2005-02-26 / 48. szám
Szombat, 2005. február 26, Mozgasd az egeret, megmondom, ki vagy! A számítógépes egér használata ugyanúgy egyedi és megismételhetetlen, mint az ujjlenyomat vagy az íráskép - állítják az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársai. Az egérgrafológia egyelőre még csak néhány éve létező kutatási terület, de nem kizárt, hogy hamarosan komoly szerepet kaphat a részképességzavaros gyermekek kezelésében, vagy a mainál biztonságosabb internetes banki átutalásoknál. A módszer ötletgazdája az ELTE TTK Multimédiapedagógiai és Oktatástechnológia Központjának egyik munkatársa, aki nagyjából hat évvel ezelőtt grafológus szakasszisztensi tanulmányokat folytatva arra gondolt: meg kellene keresni az összefüggést a számítógépes egér használata és a személyiség között. Hanczár Gergely a módszer lényegét ismertetve elmondta: az egérgrafológiai elemzések során számítógép rögzíti, melyik pontokon vitte át a felhasználó a mutató eszközt, majd az így keletkezett adathalmazt elemzik különféle szempontok alapján. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vizsgálatok során golyós egérrel nem érdemes próbálkozni, mivel annál a mozgás rögzítése meglehetősen pontatlan, ezért már az első elemzések is optikai eszköz felhasználásával készültek. A módszer egyáltalán nem költséges, mivel az eljáráshoz mindössze egy számítógépes programra és egy komputerre van szükség, amely összehasonlítja a memóriájában tárolt és a frissen rögzített egérkezelési mintát. A tudósok megfigyelték, hogy az egérhasználat egyedi, vagyis nincs két olyan ember, aki ugyanúgy kezelné az eszközt. Akadnak például olyanok, akik a legrövidebb, mások a legkényelmesebb utat választják, amikor rá kell kattintani egy-egy ikonra. A szakemberek jelenleg is keresik, hogyan lehetne összefüggést találni a pszichológiai tesztek és a módszer által meghatározott mozgásjellemzők között. Az ELTE TTK Multimédiapedagógiai és Oktatástechnológia Központjának munkatársa azt állítja: automatizálódott egérhasználat szükséges ahhoz, hogy a vizsgálatok valós eredményekre vezessenek, vagyis csupán gyakorlott számítógépes felhasználóknál lehet biztos következtetéseket levonni a mozdulatsorból. Hanczár Gergely szerint a kutatóknak nem az a céljuk, hogy kidolgozzák a hagyományos grafológia vetélytársát, az egérgrafológia segítségével nem lehetne, de nem is kell olyan biztonságos és részletes következtetéseket levonni, mint a kézírás elemzésével. Az egérgrafológia egyik jelentős előnye a hagyományoshoz képest, hogy gyakorlati alkalmazása jóval kevesebbe kerülne, hiszen ehhez nincsen szükség szakemberre, csupán egy számítógépre és egy programra. Mivel a hagyományos íráselemzés évszázados tudomány, rengeteg adat, információ és tapasztalat áll a grafológusok rendelkezésére ahhoz, hogy viszonylag pontos jellemrajzot készítsenek egy-egy emberről az íráskép alapján. Az ELTE szakemberei is erre törekszenek jelenleg, a kutatás azonban lassan halad, mivel a pályázati támogatások mellett még több pénzre lenne szükség. Pedig az egérgrafológia eredményeit a gyakorlatban számos területen lehetne alkalmazni. Az egyik legfőbb felhasználási területet a hiperaktív, diszlexiás vagy különféle mozgáskoordinációs problémákkal küszködő gyermekek betegségének diagnosztizálása és gyógyítása jelenthetné. A tudomány jelenlegi állása szerint a diszlexiát négy- és nyolcéves kor között lehetne a leghatásosabban kezelni, a fejlesztőpedagógusok azonban nem mindig veszik észre a betegséget, az esetek többségében csak későn ismerik fel, és kezdik el kezelni. Az egérgrafológia segítségével a mozgáskoordinációs eltéréseket egészen korán és precízen ki lehetne szűrni. A módszer másik jelentős felhasználási területét az internetes azonosítás jelenthetné. Az egérgrafológia segítségével például növelni lehetne a világhálón lebonyolított pénzügyek biztonságát. A szoftver ugyanis nemcsak a számítógépes felhasználó pillanatnyi lelkiállapotáról ad megbízható információt, hanem arról is, hogy a felhasználó férfi vagy nő, illetve hogy a számítógépes program kezelője megegyezik-e azzal az emberrel, akinek a nevében például nagyobb összeget utal át a bankszámláról egy - adott esetben - ismeretlen számlaszámra. Az új módszerrel akár azt is el lehet majd érni, hogy a számítógépes rendszer „kételkedni" kezdjen, és értesítse a rendőrséget, vagy egyszerűen megtagadja a teljesítést. Hanczár Gergely szerint a program már most is alkalmasabb az azonosításra, mint az aláírás, amit például a bankkártyás fizetéskor alkalmaznak. Mint mondta: a bankkártya hátoldalán lévő, és a fizetéskor az igazoló szelvényre kerülő aláírás azonosságát vagy különbözőségét csak képzett szakemberek tudják elfogadható hatékonysággal megállapítani, az eladók nem. BÉKEFI ANETT Kérdések az amnéziáról Az emberi agyműködés egyik legcsodálatosabb képessége az emlékek elraktározása. Ám ez nem „működik” egyformán mindenkinél: van, aki számokat, más neveket képtelen tartósan megjegyezni, s ennek okát egyelőre még csak találgatjuk, mint ahogy nem ismert a ritka tulajdonság, a fotografikus memória előfordulásának magyarázata sem. Az emlékezés folyamatát a természetes adottságokon kívül például betegség, vagy egy baleset is befolyásolhatja. Az Alzheimer-kór következtében fokozatosan, míg egy traumatikus behatás eredményeképpen hirtelen veszítjük el emlékeinket, ekkor beszélünk amnéziáról. Az amnézia néha visszafordítható, néha végleges, és néha csak bizonyos emlékképeket veszít el az érintett. De vajon előidézhető-e amnézia mesterségesen? Mennyire lehet egy tudatos elfojtási folyamat eredménye az amnézia: képesek vagyunk-e szándékosan felejteni? Ezekre, s még sok más érdekes kérdésre válaszolnak a szakemberek a holnap este 7 órakor kezdődő Negyedik Dimenzió magazinban, amely a Telia Televízió képernyőjén jelentkezik. SZIESZTA 11 ÚJRAINDUL AZ ELMEBAJNOKSÁG, AZ EGYETEMEN RENDEZIK A SZEGEDI FORDULÓT Egri János életét ma is a játék és a sport tölti ki Nyolcéves szünet után újraindul az Elmebajnokság. Az egykor népszerű televíziós vetélkedőt most az Interpress Magazin hirdeti meg, s a csapatok az ország több nagyvárosában - így Szegeden is - összemérhetik tudásukat. A vetélkedő legjobbjai rész vehetnek a 9. Bajkál-Szibéria expedíción. A nemes versengés fővédnökének Egri Jánost kérték fel. A válogatott jégkorongozóként indult egykori sportkommentátor és televíziós játékmester jelenleg számítógépes rejtvényeket talál ki, de feladványai a kereskedelmi csatornákon is felbukkannak. A játék mellett a sport is megmaradt: ma is hetente többször teniszezik, és minden évben játszik Kanadában a magyar jéghokis öregfiúk válogatottjának tagjaként. Egri János huszonöt éven át dolgozott a Magyar Televízióban. Neve egybefonódott a hazai televíziós játékokkal, szellemi vetélkedőiből - Lehet egy kérdéssel több?, Keresztkérdés, Kérdezz! Felelek, Elmebajnokság, Melyiket a 3 közül?, Szellemi 5 tusa - milliók okultak. Az Elmebajnokság 1997-ben ért véget, s bár Egri nem dolgozik már a közszolgálati televíziónál, a játék fontos maradt az életében. A médiától távol tartja magát, a játékoktól azonban nem: a Magyar Játékkereskedők Egyesületének elnöki tisztét tölti be, és alapított egy játékgyártó és -forgalmazó vállalkozást. Maga is kitalál számítógépes rejtvényeket, és ő a játékfejlesztési igazgatója az egyik cégnek, amely médiapartnerek közreműködésével készít játékokat. Feladványaival ma is találkozhatunk a kereskedelmi televíziókban. Verekedés és eltiltás A játékmesterségig azonban kerülő úton jutott el. Négyévesen korcsolyát húzott a lábára, válogatott jégkorongossá vált. Igaz, 1964-ben nem vehetett részt az olimpián, kilenc hónapra eltiltották, mert összeverekedett egy riválisával. Mint mondta, már akkor, otthon kommentálta családja körében a mérkőzéseket. Televíziós pályafutása 1968-ban kezdődött, amikor francia ösztöndíjat kapott. Nemcsak hogy játszott, de két gólt is lőtt a grenoble-i csapatban a téli olimpia nyitó mérkőzésén, ráadásul itt már külsősként bedolgozott a Magyar Televízió sportműsorába. Mint fogalmazott, a dolog adta magát, beszélte a nyelvet, a sportosztály felkérését pedig örömmel fogadta. Öregfiúk a dobogón - A csendes exhibicionizmus már akkor szunnyadt bennem - emlékezett vissza. Egyébként úgy véli, az élsport is egyfajta exhibicionizmus, egy 80 ezer embert befogadó stadionban a játék magamutogatásnak számít. Később számos jégkorongmérkőzés kommentátoraként dolgozott, a moszkvai Izvesztyija-kupa meccseinek közvetítéseit szerkesztőségünk sportújságírói legendásnak minősítették. Egri elmesélte, Moszkvában a kommentátorokért mindig gépkocsit küldött az orosz televízió. Egy alkalommal a mérkőzés kezdete előtt öt perccel érkezett meg a helyszínre. Ennek nagyon prózai oka volt: fizetésnap lévén a sofőr kissé sok alkoholt fogyasztott, így aztán maradt a metró. Egri egyébként ma is rengeteget mozog, hetente többször teniszezik, és minden évben részt vesz a magyar jéghokis öregfiúk válogatott tagjaként a kanadai Old Boys-tornán. Azzal is büszkélkedett, hogy 1996- ban és 2000-ben a dobogó legfelső fokára állhattak, tavaly pedig döntős volt a magyar csapat. Búcsú a tévétől Ha a magyar televíziózás játékmestereire gondolunk, Egri János, Vágó István, Rózsa György, Vitray Tamás neve jut eszünkbe. Nőknek nem sok babér termett ezen a területen. Erről Egri úgy vélekedik, a tévé hőskorszakában a nők csak bemondóként kerülhettek képernyőre. Egri huszonöt év után mondott búcsút a televíziónak. Bár hetente kap felkéréseket, hogy vendégeskedjen különféle csevegős műsorokban, szinte mindet visszautasítja. Nem akarja sem magát, sem a műsorkészítőket méltatlan helyzetbe hozni. Megkeresték azzal is, hogy vezessen újra szellemi vetélkedőket, de ebből sem kér, interjút is csak ritkán ad. Az Elmebajnokság újraindítását azonban örömmel fogadta. Amikor az Interpress Magazin (IPM) megkereste, Egri azért mondott igent, mert az újság címlapján az áll: a gondolkodó ember lapja. Ezzel vették le a lábáról. Egykori műsorában is azt szerette, hogy az értelmes gondolatokat adott tovább. Ráadásul nem volt fontos, hogy valaki taxisofőr vagy orvos, saját maga választhatta meg a témaköröket, kérhette akár azt is, hogy Micimackó kuckójáról kérdezzék. A feladványokat egyébként mindig az adott terület szakértői készítették el. Az IPM szellemi csatáinak kérdéssorát Egri is segít összeállítani. Fontosnak tartja, hogy a fiatalok a „plaza-feelingen” kívül mást is kapjanak: logikai feladványokat, amelyek segítségével élesíthetik az eszüket. Egri huszonöt év után mondott búcsút a televíziónak. Bár hetente kap felkéréseket, hogy vendégeskedjen különféle csevegős műsorokban, szinte mindet visszautasítja. Lapunknak arra a kérdésére, hogy sportolónak, üzletembernek, feltalálónak vagy újságírónak tartja-e magát, Egri úgy válaszolt, üzletembernek a legkevésbé - egyetlen szóval: értelmiséginek. Ez az egyetlen meghatározás, amelyet nyugodtan vállal. NYEMCSOK ÉVA :„,1, Egri János fontosnak tartja, hogy a fiatalok a „plaza-feelingen" kívül mást is kapjanak: logikai feladványokat, amelyek segítségével élesíthetik az eszüket fotó: mti/kovács tamás