Délmagyarország, 2005. április (95. évfolyam, 75-100. szám)
2005-04-16 / 88. szám
SZOMBAT, 2005. ÁPRILIS 16. Vádat emelhetnek a másolók ellen A szerzői jogok megsértésével gyanúsított szegedi fénymásolók ügyének iratait hamarosan vádemelési javaslattal továbbítja a rendőrség az ügyészégre. MUNKATÁRSUNKTÓL Lapunkban megírtuk: tavaly ősszel szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése miatt indult büntetőeljárás kiadók, szerzők bejelentése alapján a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságon. A nyomozás Szegeden felsőoktatási intézményekben, vagy azok közelében fénymásolással foglalkozó üzleteket érintettek. A tanúvallomások, házkutatások, alapján megállapították, hogy egyes üzletekben szinte iparszerűen másolták a Szegedi Tudományegyetemen vagy más felsőoktatási intézményekben használatos főiskolai, egyetemi tankönyveket, jegyzeteket. Ezt a jogtulajdonosok, szerzők, kiadók engedélye nélkül végezték részben a megrendelők által bevitt könyvek, részben pedig saját célra kialakított „könyvtár" alapján. E kiadványokról az üzletekben listát vezettek. A jogsértő módon sokszorosított művek természetesen olcsóbbak voltak a könyvesboltokban, illetve jegyzetellátókban beszerezhető valódi kiadványoknál, mivel csak a fénymásolás 5-7 forintos díját kellett megfizetni. A jövő héten a rendőrség vádemelési javaslattal továbbítja az ügy iratait az ügyészségre. Harmadik helyen végzett a hazai páros Eszmérő Szegeden Csütörtök éjjel kiderült, kinek mennyi esze van. Az IPM szervezte elmebajnokság Szegeden rendezett elődöntőjében az egyetlen hazai páros a 3. helyen végzett. Hogyan írják a Halotti Beszédet tartalmazó kódexet? Hány Árpád-házi király viselte az István nevet? Hol található a Loch-Ness-i tó? Mit eszik az, aki cibakot vesz a szájába? Ezekre a kérdésekre kellett jól válaszolni, továbbá képről felismerni Szent-Györgyi Albertet, Neumann Jánost. Az internetes tesztek után öt páros mérkőzhetett meg a szegedi elődöntőn: kémiai, matematikai, ének-zenei és biológiai ismereteikről is számot kellett adniuk. A nagy szellemi párbaj csütörtökön este a SZOTE-klubban maroknyi, ám lelkes szurkolótábor előtt folyt, a feladatok megoldásához kreativitásra és lexikális tudásra egyaránt szükség volt. Szabó Győző színész vezényletével négy Budapesten tanuló, illetve dolgozó páros, valamint egy szegedi csapat vette az akadályokat több-kevesebb sikerrel. A helyi erőket az orvosi egyetemen tanuló Patocskai Anna és Tátray Márton képviselte. A szegedi Marzipann duó a 3. helyen végzett. A játék fődíjaként a legjobb csapat a Bajkál-expedíción vehet részt - mondta a versenyt szervező IPM magazin ügyvezetője, Vajdics Enikő. A fiatalok méréseket végeznek, talajmintákat gyűjtenek, vizsgálják a vízminőséget.* Hogy kik utazhatnak a Bajkál partjára, az május 12-én, a budapesti döntőn dől el. NY. É. Az elmebajnokság egyik csapata Fotó: Gyenes Kálmán »MEGYEI TÜKÖR* 7 Mi a jó abban, ha nem járunk órára ? Kis nyelvi zavar, átmenetben Kényelmetlen döntési helyzetbe hozza a középiskolákat, a szülőket, a diákokat az idei tanév egyik specialitása. Lehetnek ugyanis olyan elsős gimnazisták is, akik a következő három évben nem járhatnak idegen nyelvi órákra. Az új típusú érettségire való áttérés átmeneti évében, az idén utoljára van lehetőségük a diákoknak, hogy állami nyelvvizsgájukat „érvényesítsék" az érettségin. Másképpen szólva utoljára működik a korábbi szabály, hogy a C típusú állami nyelvvizsga az illető nyelvből automatikusan érettségi vizsgának számít, ráadásul annyi pontot ér, mintha emelt szintű érettségit tett volna a diák. A vizsga ára A nyelvvizsgával rendelkező tizedik osztályosok, vagy akár kilencedikesek állítólag vérszemet kaptak és egyre többen jelentkeznek előrehozott érettségire. (Az „utolsó turnusnak" még augusztus 31-éig van erre lehetősége.) - Az egyik előny az, hogy két év múlva kevesebb tárgyat kell bifláznom, a másik, hogy bebiztosítom a pontszámomat, de a legnagyobb jó az egészben, hogy ezután nem kell angolórára járnom - mondja Lakics Gabriella, aki azt tervezi, hogy az így „megspórolt" időben matekot tanul. 99 „Nem kell órára járni - ez a fő vonzerő. ” Dobi János iskolaigazgató - Egy ombudsmani álláspont szerint nem is járhat tovább az illető az órákra, hiszen az adott tárgyból teljesítette a pedagógiai programot - tájékoztat Dobi János. Az SZTE Ságvári gyakorló gimnáziumának igazgatója időben gondolt a problémára: ha egy most másodikos gimnazista a következő két évben csak felejti a nyelvet - rosszul jár. Ami most előnynek látszik, végül kárt okoz neki. Ezért már februárban tájékoztatta a szülőket, a napokban pedig leveleket küldött nekik. Ebben az áll, hogy az előrehozott nyelvi érettségit tett alsóbb évfolyamos diákok részére az iskola - igény szerint - nyelvi szinten tartó tanfolyamokat szervez. Az egyéves, heti kétórás nyelvtanfolyam éves díja 60 ezer forint, amelyet az intézmény alapítványa használhat föl. A dominóelv - Megpróbáltuk elmagyarázni a szülőknek, hogy semmi hátrány nem éri a gyereket, ha nem hozza előre a nyelvi érettségijét, főleg ha nyelvi tagozatra jár, simán le tud érettségizni negyedikes korában is. De hiába. Azt tapasztaltuk, amelyik osztályban néhány tanuló ragaszkodott az előrehozott érettségihez, motiválta, vagy inkább úgy mondanám, magával rántotta a többit is. Nem kell órára járni - ez a fő vonzerő. Erre a szülők persze megijedtek, hol fognak ezek csellengeni, el fogják felejteni azt is, amit a nyelvből most tudnak - kérték, legyen legalább tanfolyam. A körlevél egy felmérés: meg akarjuk ismerni az igényeket. Április 18-ára kell visszajuttatni a válaszokat, azután döntjük el, hogyan legyen - mondja Dobi János. - Az idei átmeneti, a régi szisztémát lezáró év ilyen módon kellemetlen döntéshelyzetbe hoz bennünket és a szülőket, a diákokat is. Az is előfordulhat, hogy átmenetileg, még egy-két évig, amíg kifutnak ezek az évfolyamok, csökken az ellátandó nyelvi órák száma - teszi hozzá az igazgató. Ez utóbbi pedig hétköznapi nyelven annyit tesz, hogy kevesebb nyelvtanárra lesz szükség. Lovagias önkormányzat Az önkormányzati fenntartású középiskolákban kisebbnek tűnik a gond. A Radnótiban, a Tömörkényben, ahol szintén sokan előre hozzák a nyelvi érettségit, arról tájékoztattak az intézményvezetők, hogy nyelvi társalgási, szinten tartó csoportokat hoznak létre. Vagyis nem a „rendes" nyelvórára, hanem erre járnak majd, akik korábban leérettségiztek. A Déri szakközépiskolában is egyre többen tesznek nyelvvizsgát, de Lakatos Jenő igazgató szerint legfeljebb osztályonként egy-két tanulójuk hozza előre az érettségit, ők pedig továbbra is bejárnak majd az órákra. Adódik a kérdés: ahol a szinten tartó tanfolyamért a szülőktől nem kérnek pénzt, ott ezt ki fizeti? Az egyik iskolában járhat a diák továbbra is a nyelvórákra, a másikban nem? Az önkormányzat oktatási irodájának vezetőjétől tegnap nem tudtuk ugyanezeket megkérdezni - nem értük el. s. E. A Radnótiban is sokan előrehozzák a nyelvi érettségit Fotó: Karnok Csaba A Kossuth Nyomda nem fizeti időben a munkabért Április 12-én rendkívüli felmondással megszüntette munkaviszonyát a Szegedi Kossuth Nyomda Kft. egy dolgozója, mivel a munkáltató nem teljesítette alapvető kötelezettségét, a munkabér kifizetését. A nyomda vitatja a felmondás jogszerűségét. A Szegedi Kossuth Nyomda könyvkötője, Gábor Csaba a rendkívüli felmondás lehetőségével élve április 12-én megszüntette munkaviszonyát. A férfi 1984 óta dolgozik a nyomdánál, első munkahelye a korábbi patinás cég, amely ezekben a hónapokban újra válságos helyzetbe került. A dolgozók februári fizetésüket nem március 10-éig kapták meg - mint ahogy azt a törvény előírja -, hanem csepegtetve és megkésve, Gábor Csaba például az utolsó két részletet csak most, április 6-án és 11-én. A márciusi bérnek pedig még nem volt se híre, se hamva. A benyújtott rendkívüli felmondás következtében azonban a nyomda április 13-án a munkavállaló folyószámlájára utalta a márciusi járandóságot. Gábor Csabával Bálint János ügyvéd irodájában találkoztunk, mivel a történet a munkaügyi bíróságon folytatódik. Az ügyvéd elmondta ugyanis, hogy egy nappal később, április 14-én a nyomda levelet írt védencének, amelyben azt írta, hogy „intézkedett" a márciusi munkabér és a felmondásig, április 12-éig járó bér kifizetéséről, de jogellenesnek tartja a felmondást, arra hivatkozva, hogy egy-egy napi bérfizetési késedelem nem minősül jelentős mértékűnek. (Ennek ellentmond, hogy a dolgozó a februári bér utolsó két részletét április 6-án és 11-én kapta kézhez, a márciusi pedig csak a rendkívüli felmondás hatására érkezett meg.) Mivel Gábor Csaba már az ipari tanuló éveket is a nyomdánál töltötte, ezért számára 60 napi felmondási idő és négyhavi átlagbér mint végkielégítés jár. Az ügyvéd a munkaügyi bíróságra viszi az ügyet, azért, hogy az állapítsa meg: jogszerű volt a dolgozó rendkívüli felmondása. Gábor Csaba időközben még egyszer beszélt Tallián Istvánnal, a Szegedi Kossuth Nyomda Kft. ügyvezető igazgatójával, akitől azt a választ kapta, hogy innentől kezdve minden az ügyvédek és a bíróság dolga, a felmondást változatlanul nem tekinti jogszerűnek. Bent járva a cégnél az erről szóló levelet szerették volna vele átvetetni, de ő nem írta alá. Információink szerint a nyomdában még két dolgozó szerette volna rendkívüli felmondással megszüntetni a munkaviszonyát, akik végül „belementek" a közös megegyezésbe, így ők csak április 12-éig kapták meg a munkabérüket, a felmondási időre járót és a végkielégítést pedig nem. Gábor Csabától azt is megkérdeztük, „hősnek" tarja-e magát, hogy egyedüliként felmondott. A férfi azt mondta, nehezen éli meg ezt az időszakot, bántja, hogy így kellett otthagynia a céget, úgy, hogy még nincs elképzelése, hol fog dolgozni. Családja nincs, sokan azt mondják, ezért szánta rá magát a döntésre, ő azonban úgy véli: ha lennének eltartott gyermekei, még drasztikusabb lépésektől sem riadt volna vissza. Tegnap kerestük Tulkán István ügyvezető igazgatót is, de lapzártáig nem tudtuk elérni. FEKETE KLÁRA Bálint János ügyvédi irodájában a nyomda volt dolgozója, Gábor Csaba ....................................................................■••'.■..■•fc.'nví'ímiv............................ Fotó: Gyenes Kálmán