Délmagyarország, 2005. november (95. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-02 / 256. szám

SZERDA, 2005. NOVEMBER 2. • AKTUÁLIS* Tragédiába torkollt a szóváltás a nagymágocsi kastélyotthonban Lelökték a galériáról Az egyik lakó lelökte társát a nagymágocsi kas­télyotthon galériájáról, aki az esés következté­ben életét vesztette. A rendőrség az elkövetőt őrizetbe vette, ellene emberölés bűntettének megalapozott gyanúja miatt folyik eljárás. Két gondozott között támadt vita vasárnap délután 6 óra körül a nagymágocsi kastély­­otthon emeletén. A két férfi a galérián tartóz­kodott. A 49 esztendős ápolt a szóváltás he­vében lelökte 65 éves társát, aki többméteres zuhanás után a földszinti márványasztalra esett és a helyszínen életét vesztette. Az elkö­vetőt a rendőrség őrizetbe vette, ellene em­berölés bűntettének megalapozott gyanúja miatt folyik eljárás, elmeorvosi szakértői vizsgálat mellett - közölte Tuczakov Szilvá­­na, a megyei főkapitányság szóvivője. Vacsoraidőben éppen két turnus váltotta egy­mást az ebédlőben, amikor a kastély központi részén a gondozottak közül elég sokan tartóz­kodtak, az esetnek mégis egyetlen közvetlen szemtanúja van, akit kihallgatott a rendőrség. A feltételezett tettes középsúlyos értelmi fo­gyatékos férfi, akit a szegedi II-es kórház pszi­chiátriai osztályára szállítottak. A megyei fő­­kapitányság munkatársai az éjszaka folyamán helyszíneltek, a tragédia érthető módon meg­zavarta a kastélyotthon normális életét. - Próbáltam a lakóinkat megnyugtatni, az ápolókat pedig kértem, fokozottabban figyelje­nek gondozottjainkra - mondta Joó Károlyné, az intézmény vezetője. Az igazgatónő elmond­ta lapunknak, hogy az elmúlt évtizedekben előfordult néhány eset, amikor a lakók közül valaki önkezével akart véget vetni az életének, ám ehhez hasonló eddig nem történt. A kastélyotthon galériáján a díszkorlát mind­össze csípőmagasságig ér - a gondozottak szem­pontjából önmagában életveszélyes lehet. A Károlyiak egykori otthona műemlék, amelyet átalakítani, szerkezeti elemeit megváltoztatni nem lehet. Joó Károlyné Erzsébet szerint a korlát kiegészítése nem garantálná a hasonló veszélyes helyzetek elkerülését, hiszen ugyanez megtör­ténhet az erkélyeken vagy az ablakokban is. A kastélyotthon lakói mentális és egészségi állapotuk miatt másféle fizikai környezetben való ellátást igényelnének, ennek feltételeit azonban a fenntartó, a megyei önkormány­zat eddig nem tudta megteremteni. B.G. A 65 éves férfi a nagymágocsi kastélyotthon galériájáról zuhant a földszinti márvány­­asztalra Fotó: Kantok Csaba Fellélegezhetnek a rózsások Az országgyűlés által támogatott javaslatok közé került az adótörvény azon módosítása, amely majd a rózsatermesztőknek is ugyanazokat a kedvezményeket nyújtja, mint más őstermelők­nek. Az eddigi diszkrimináció ellen Újhelyi Ist­ván szegedi országgyűlési képviselő lépett fel és lobbizott évek óta - idén sikerrel. Az őstermelői igazolvánnyal rendelkezők a rend­szerváltást követően hosszú évekig egyformán 250 ezer forintos bevételig élveztek adókedvezményt, közéjük tartoztak a Szeged környéki rózsások is. Később, az szja-törvény többszöri módosításával az adómentes sáv felső határa előbb 400, majd 600 ezer forintra emelkedett. Kivéve a rózsásoknál, őket ugyanis kivették a kedvezményezettek köréből, együtt a dísznövénytermesztőkkel.­­ A rózsatőtermesztés ugyanolyan munkafolya­matokból áll, mint a gyümölcsfaoltványok előállí­tása - magyarázza Széll Imre, a Szőregi Virág- és Dísznövény ÁFÉSZ elnöke. Ugyanaz a technológi­ai sor a szemzéstől kezdve az ültetésig - amit rá­adásul gépesíteni sem lehet -, és mégis: a gyü­mölcsfát nevelő őstermelők 600 ezer forintig élvez­tek adómentességet, a rózsások azonban változat­lanul csak 250 ezer forintig. Most úgy tűnik, jövőre bekövetkezik a kedvező változás: Újhelyi István szegedi országgyűlési képviselő már évek óta lobbizott a rózsatermesz­tők érdekében. Mint elmondta, idén végre sike­rült bepréselnie az adótörvények módosító javas­latai közé a diszkrimináció megszüntetését. A képviselő hozzátette: a több száz javaslatból csak néhányat támogattak a képviselők, s a Szeged kör­nyéki rózsások ügye köztük volt. Egységesen 600 ezer forint lesz az adómentes sáv, afölött pedig jö­vedelemtől függően lépnek be más adózási szabá­lyok. Nemcsak Szőregen, hanem a környező települé­seken, Deszken, Ferencszálláson, Újszentivánon, sőt Algyőn is foglalkoznak az őstermelők rózsával. Széll Imre szerint mintegy háromezerre tehető azon családok száma, amelyek eb­ből élnek. F.K. Elkésett szabályozók MOLNÁR B. IMRE Szegedet rajzolták, nem lett. Az árvíz után mérnökök tervezték meg az utcákat, azóta is a mérnökök és az őket utasító döntésho­zók felelőssége, hogy milyenné válik a város. Két ház. Egyik előtt kátrányszagú pózna, cseresznyefa, előtte kis kert, dróttal kerítve, közepén pöffeszkedő hortenziákkal. A szomszéd előtt betonplacc, közepén a lyukból egy tufa nő. Emele­tek, garázsok, citromsárga falak, kőzúzalékkal hintett udvar. Szinte falu és város egymás mellett, így sűrűsödik a fogyó Szeged. Kétszázezres városra gondoltak másfél évtizede a tervezők, talán megszokásból hitték, hogy egy város csak nőni tud. Egész városrészek alakultak át teljesen. Felsőváros egyik felén paneleket emeltek, ami maradt, azt a társasházépítők bontották le­­ szabályosan. Lehet ez telekspekuláció, vagy mondjuk úgy: üzleti érdek. A lényeg: a szabályokat alkotó közszféra nem lépett. A rendszerváltás utáni építkezések mutatják: a befektető nyer, a hivatal gyenge, a közösség védtelen. A „köz"-nek kétféle magánérdeket kellene összeegyeztetnie. Az építtető minél több lakást akar belenyomorítani az épületbe, a polgár élhető környezetet szeretne. Építésügyben az országos sza­bályozás gyenge, és a helyi nem ellensúlyozza ezt. Még kijátszani is könnyű a hivatalt. A szabályzat módosítása hosszú éveket ké­sett. A magánszféra boldogan élt egy lehetőséggel, mire a közszfé­ra egyáltalán fölismerte: ideje korlátozni azt. Talán túl erős volt a mohó építtetők lobbiereje. Talán túl gyenge volt a hivatal. Egy po­litikus sem akarta népszerűségét a városkép védelmezőjeként növelni. Kedvező hitelek jöttek, a nagy lakásépítési boom bein­dult, engedélyezték a nagy házakat. A böhöm társasházak maradnak a helyükön, úgy száz évre meghatározzák a városképet. Mire a polgárok lázadni kezdtek, mire a politika egyáltalán észrevette, hogy lépni kell, Szeged telje­sen átépült. Most, jobb híján, korlátozták a későn ébredőket. 3 Betegcsereper: szünet A mai, negyedik tárgyalási nap­pal erre az évre befejeződik a betegcsereper, a folytatás jövő tavasszal várható. MUNKATÁRSUNKTÓL Ma újabb tanúk meghallgatásá­val folytatódik a Szegedi Városi Bíróságon a betegcsereper. A vá­dat képviselő ügyész, Rövid Csa­ba a vádlottak és tanúk meghall­gatásakor azt próbálta bizonyíta­ni, hogy egy beteghordó, egy ápo­ló és két orvos mulasztása okoz­ta, hogy tavaly nyáron a városi kórházban elcseréltek két idős beteget és az egyiket tévedésből, a másikat csak jelentős késéssel műtötték meg. Vele szemben a vádlottak és ügyvédeik azt igye­keztek elhitetni a bírósággal, hogy az érintettek közül senkit nem terhel személyi felelősség. A mai tárgyalás után az eljárás csak jövő tavasszal folytatódik. Magyar Ferenc szerint egyre nagyobb a kereslet a vadhúsra Pusztaszeri szarvasfarm Pusztaszeren található Magyar­­ország legnagyobb magán-szar­­vastenyészete. A telep tulajdo­nosa, Magyar Ferenc tíz éve öt állattal kezdte a tenyésztést. Ma már kétszázhatvan szarvast etet naponta.­ ­ Korábban libatenyésztéssel és vágott baromfival is foglalkoz­tam - meséli az élelmiszer-tech­­nológusi képesítéssel rendelkező Magyar Ferenc. A szarvaste­nyésztést hobbiként kezdte, de ma már csak a nemes vadakkal foglalkozik. Négy ünővel és egy bikaborjúval indultam, jelenleg már ott tartok, hogy évente 80-90 kicsivel szaporodik az ál­lomány - büszkélkedik a gazda. Még így sem tud annyi állatot kí­nálni a piacon, mint amennyire igény lenne. A vadhúsnak ugyanis igen nagy a keletje az Eu­rópai Unió országaiban, de itt­hon is egyre inkább megkedvelik. Az unió országaihoz képest ná­lunk 30 százalékkal olcsóbb a szarvashús, így nem csoda, ha óriási az érdeklődés a pusztaszeri gazdánál. Leginkább az élőál­lat-eladásból származik bevétele, de a húsért is sokan jelentkeznek Magyar Ferencnél. Egyre népsze­rűbb ugyanis a vadhús az eskü­vői lakomákon és más különbö­ző rendezvényeken. A vásárlói igények növekedésé­vel egyenes arányban nőtt az ál­lomány és a telep nagysága. Ma­gyar Ferenc jelenleg kétszázöt­ven hektáron tart szarvasokat. A területet tizenegy kilométer hosszan veszi körbe speciális ke­rítés, melynek köszönhetően ed­dig még egyetlen szarvast sem loptak el a telepről. Magyar el­mondta, hogy a szarvasok között olyan szelíd is akad, amely enge­di, hogy megsimogassák. A bi­kák azonban nem túl barátságo­sak - mondta a gazda, és meg­mutatta kezén az agancsnyomo­kat. - A nagyon jó bikák közül meg­hagyok ötöt-hatot, a többi pedig megy vágásra. Hosszú távon eb­ből szeretnék profitálni - magya­rázta a gazda. Magyar Ferenc a szarvasból ké­szült ételek specialistája. A szar­vaspörkölt és szarvasgerinc mel­lett szarvasszalámit is készít egyedi recept alapján. Elmondta: ha sikerül tovább szaporítania a jelenleg 260 állatból álló állo­mányt, kolbászból is több készül majd. SZINCSOK GYÖRGY Magyar Ferenc hobbijából megélhetési forma lett Fotó: Szincsok György

Next