Délmagyarország, 2006. január (96. évfolyam, 1-26. szám)
2006-01-20 / 17. szám
PÉNTEK, 2006. JANUÁR 20. Elhunyt Agárdy Gábor Szegeden született 1922. augusztus 2-án, ott volt már a szabadtéri játékok indulásakor is: gyerekszereplőként a Tragédia athéni képében Miltiadész fiát játszotta. 1937. szeptember 1-jén írta alá első szerződését a Városi Színháznál, ahol 1941-ig játszott. A következő évben katonai behívóval tábori színházba, majd az orosz frontra került, végül hadifogságba esett. Akkor kezdett rajzolni, festeni. Hazatérése után évekig vándorszínészként járta az országot vidéki társulatokkal. 1949-ben a Miskolci Nemzeti Színház tagja lett, három évvel később már a Fővárosi Operettszínházban játszott, ahol egyre népszerűbbé vált. Mégis átszerződött az Ifjúsági - később Petőfi - Színházba, ahol saját bevallása szerint pályafutása legszebb tizenkét esztendejét töltötte. Közel háromszázszor alakította Katz tábori lelkészt Hasek Svejkjében, és több mint kétszázszor Bicska Maxit Brecht Koldusoperájában. 1964-ben a Nemzeti Színház társulatának tagja lett és haláláig az is maradt, közben a teátrum nevét Pesti Magyar Színházra változtatták. 1954-ben játszott először filmben, gyakran osztottak rá emlékezetes, karakterisztikus figurákat. Befutott színészként nyaranta sokszor visszatért a Dóm térre játszani. Szerette Szegedet, ha itt járt, mindig felkereste szülei sírját az alsóvárosi temetőben. Amikor játszótársa, Székhelyi József lett a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója, rögtön meghívta A gyertyák csonkig égnek című Márai-regényből készült produkcióval vendégszerepelni. Emlékezetes, emelkedett hangulatú színházi este volt. Avar Istvánnal együtt elvarázsolták a közönséget. Vastapssal, felállva ünnepelte a két színészóriást a publikum. Főszereplésével két hét múlva a filmszemlén mutatják majd be a színdarab filmváltozatát. Még eljutott hozzá a hír: életműdíjjal tüntetik ki a szemlén. Tavaly nyáron, amikor régi, kedves szerepét, a Francia királyt alakította az újszegedi János vitézben, már komoly fájdalmai voltak. Akkor mesélte, hogy Mrozek Tangójában volt egy jelenet, a haláltangó, amiben egy rongybábúval táncolnak. Ő volt az a rongybábú. A levegőben pörgették nyolcvanhárom évesen. Megroppant a gerince. Fájdalomcsillapítókkal játszott. A Francia király már megrendítő, katartikus búcsú volt az élettől. Szeptemberben a Kútvölgyi kórházba került, ahonnan négy hónapos kezelés után engedték haza. Meggyógyítani nem tudták. Nagy színész volt. Belehalt, hogy már nem játszhatott. HOLLÓSI ZSOLT • Botka László polgármester lapunkhoz eljuttatott közleményében kifejti, mély megrendüléssel értesült Szeged szülötte, a Nemzet Színésze, Agárdy Gábor haláláról. Szeged város 2004-ben Pro Urbe-díjat adományozott a művésznek. A polgármester kinyilvánította: Agárdy Gábort Szeged is saját halottjának tekinti, és elrendelte a fekete gyászlobogó kitűzését a városházára. Hosszan tartó, súlyos betegség után, életének 84. évében tegnap reggel elhunyt Agárdy Gábor Kossuth-díjas művész, a Nemzet Színésze, a Pesti Magyar Színház örökös tagja. Temetéséről később intézkednek. «KULTÚRA* 7 A Kényes egyensúly Székhelyi Józseffel és Fekete Gizivel a kisszínházban Abszurd globális rettegés Galambos Péter (képünkön) rendezésében, Fekete Gizi és Székhelyi József főszereplésével holnap mutatják be a kisszínházban Edward Albee Kényes egyensúly című színművét, amely két középosztálybeli ötvenes házaspárról szól. A kényes egyensúlyt színpadra állító Galambos Péter a budapesti képzőművészeti gimnázium grafika szakán érettségizett, festőnek készült, de érdeklődése a színház felé fordult, és végül Vámos László utolsó osztályában színházrendezői szakon szerzett diplomát. Saját produkcióihoz, de másokéhoz is gyakran tervez díszletet - a kisszínházi Reviczky filmszerű, ötletes színpadképét is ő álmodta meg az ősszel. Szabadúszóként sokfelé dolgozik az országban, tavaly például Ibsen Nóráját vitte színre Nagy-Kálózy Eszter címszereplésével Sopronban. - Az Albee-darabot saját korában, a hatvanas években hagytam, noha negyven év múltán mostanra hozzánk is ideért az amerikai rémálom. Nagyjából mi is tudjuk már, hogyan él a módos középosztály - mondja Galambos Péter. - Nálunk is megváltoztak az emberi kapcsolatok, egyre kevésbé lehetséges igazi, őszinte közeledés, barátkozás. Woody Allen filmjeiben is láttuk: Amerikában az emberek többsége már nem a legjobb barátjának, hanem a pszichiáterének mondja el lelki bajait. Ez a távolságtartó, hűvös kapcsolatrendszer nálunk eddig nem volt jellemző, most van kialakulóban. Az üzleti élet, a pragmatikus világszemlélet ugyanis még ÖRDÖGI TÁRSADALOMKRITIKA Edward Albee 1928-ban született Washingtonban, ahol gazdag nevelőszülők fogadták örökbe és nevelték fel. Legtöbb színdarabjának hősei árva, sérült lelkű, felnőni és a társadalomba beilleszkedni képtelen emberek vagy gyűlölködő házastársak. Albee nevelőapja színháztulajdonos volt, talán a jólét is hozzájárult az író zaklatott, lázadozó természetének, kritikus, szkeptikus társadalomlátásának kialakulásához. 1959-ben, az Állatkerti történet visszhangos nyugat-berlini sikere nyomán vált elismert íróvá. A Tennessee Williams és Arthur Miller utáni generáció legjelentősebb egyéniségét látták benne. Darabjai Ibsen, Strindberg, Csehov, O'Neill hatását tükrözik, és a Beckett nevével fémjelzett abszurd dráma ihletését maga is vállalja azzal, hogy szuverén, modern amerikai szintézis létrehozása és „ördögi társadalomkritika" a célja, tudja változtatni az alapvető emberi viszonyokat is. Az előző rendszerben közösen lehetett ugyanarra haragudni, ma viszont nem lehet tudni, ki kivel van, sokszor a családok is megosztottak. Az üzleti alapon manipulált médiából dől az információdömping, amely hihetetlen rettegéssel, szinte már abszurd globális félelemmel képes eltölteni az embereket. Sokan még a létezéstől is félnek. Ebben is utolértük Amerikát. Közel van hozzánk a világ. Az iraki háború, a hurrikánok, a madárinfluenza mindennapjaink részévé vált. Albee darabjában engem az emberi kapcsolatok izgatnak. Ezeket jártam körül. Mindig maga a létezés érdekel. Albee-nél két éjszaka alatt megváltoznak az emberek. Hogy van az, hogy egyszer csak kimondódnak olyan dolgok, amelyek addig nem? - teszi fel a kérdést a rendező, aki egyben díszlettervezőként is jegyzi a produkciót. Az Albee-darab főhőse egy ötvenes házaspár, Agnes és Tobias, akik halott fiúgyermekük emlékével élnek. Hazaérkezik elfuserált lányuk is, aki épp otthagyta negyedik férjét. Velük él Claire, Agnes szókimondó, alkoholista húga is. A baráti házaspár, Edna és Harry a rájuk tört megmagyarázatlan félelem elől menekülnek Tobiasék otthonába. Hat ember tölti a hétvégét egy fedél alatt. A tétova szeretet, a leküzdhetetlen utálat, illúzió és kiábrándultság, passzivitás és kitörni vágyás egyszerre van jelen közöttük. — Briliáns szereplőgárdát kaptam - mondja Galambos Péter -, hiszen Fekete Gizi és Székhelyi József alakítja Ágnest és Tóbiást. Cseh Zsuzsa a lányuk, Csarnóy Zsuzsa, akivel korábban az Üvegcipőt és a Platonovot is megcsináltam már, játssza Ágnes húgát. Bajcsay Mária és Szerémi Zoltán kelti életre a baráti házaspárt. H.ZS. Fekete Gizi Ágnes és Csarnóy Zsuzsa Claire szerepében a próbán Fotó: Schmidt Andrea Szeged legrégebbi köztéri műalkotás-együttesét a Kass Galériában mutatják be Újjászületett a barokk Mária-szoborcsoport Ráday Mihály, a Magyar Televízió Kossuth-díjas főmunkatársa nyitja meg a Kass Galériában ma 16 órakor a Feltámadt barokk szobrok című kiállítást. Közreműködik az Al Fresco régizene-együttes. MUNKATÁRSUNKTÓL Évtizedeken keresztül elveszettnek hitték a szeged-alsóvárosi Mária-szoborcsoportot. A ferences rendház felújítása során 1991 -ben találtak rá a páratlan értékű barokk műkincsekre. A restaurálás sok időt vett igénybe. A Móra Ferenc Múzeum képzőművészeti kiállítóhelyén, a Kass Galériában mától megtekinthetők a fő- és mellékalakok, illetve az őket körülvevő angyalok is. Nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy mikor készültek a szobrok, az azonban bizonyos: Szeged legrégebbi köztéri műalkotásairól van szó. Abban egyetértenek a kutatók, hogy a 18. század elején már állt az alsóvárosiak körében komoly tiszteletnek örvendő szoborcsoport, amelyhez történetek is fűződnek. A legenda szerint egy idegen katona „Lássuk, a katolikusok istenasszonya képes-e magát megvédeni!" - felkiáltással rálőtt a szoborra. El is találta Szűz Mária alakját, amelynek jobb karja letört - ezért nevezték akkoriban Csonka Szűznek de a golyó visszapattant, és halálra sebezte az istenkáromló férfit. 1950-ben a ferences szerzetesek - attól tartva, hogy a kommunista hatóságok megsemmisítik a vallásos témájú kincseket - elásták a több száz éves szobrokat a rendház istállójában. Mivel e tényt sehol sem rögzítették, és az atyák elkerültek a városból, mindenki úgy gondolta, hogy a barokk kor remekei megsemmisültek. A rendszerváltozás után az egyháziak visszakapták régi rendházukat. Az épület rekonstruálásakor 50-60 centiméter mélyről kerültek elő az elveszettnek hitt szobrok. A maradványokat kőtárban őrizték, majd Rákos Péter restaurátorművész vezetésével megkezdődött a felújításuk. Először a főalakot, Máriát, továbbá a két mellékalakot, Szent Joachimot és Szent Annát sikerült újjávarázsolni, a második ütemben a négy angyal restaurálása történt meg. A szakértők szerint a szoborcsoport talán még új korában sem volt olyan gyönyörű, mint most. A tárlat március 12-éig tekinthető meg a Kass Galériában. Rákos Péter restaurátor az utolsó simításokat végzi a barokk Mária-szoborcsoporton MTI-fotó/Németh György