Délmagyarország, 2006. május (96. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-16 / 113. szám

6 MEGYEI TÜKÖR __w....................................................... A modellezőbemutató nem papírrepülők dobálása - Egy gép halált okozott A levegőben sok a kalóz Tragédiával fejeződött be szombaton az őcsényi repülőtéren egy repülőmodell-be­­mutató. A német világbajnok sportoló irá­nyította gép „megbokrosodott", és egy há­zaspárt agyonütött. A vb-ezüstérmes Vörös Endre szerint szinte lehetetlen kideríteni teljes részleteiben a hiba okát. Azt mondta, a levegőben egyre több a kalóz. Az őcsényi repülőtéren a nézők közé zuhant egy repülőgépmodell, és halálosan megsebesített egy házaspárt. Hasonló tragédia soha nem tör­tént Magyarországon, de talán még külföldön sem. Erre azonban nem mert megesküdni Vö­rös Endre, a Szeged Városi Modellező SE világ- és Európa-bajnoki ezüstérmes versenyzője. A nyugdíjas tanár, aki ma is aktívan versenyez, és a rádióirányítású vitorlázó válogatott keret tag­ja, megdöbbent, amikor meghallotta a hírt. - Megesküdnék rá, hogy nem a német mo­dellező hibájából történt a sajnálatos baleset, hiszen ilyen repülőmodelleket csak felké­szült profik képesek a levegőben tartani. Márpedig ebben a kategóriában a német úr a legjobb. Néhány éve az újgazdagok is próbál­koztak ekkora gépekkel játszani, de rájöttek, nem elég milliókért megvenni a modellt, ha­talmas tapasztalat kell az irányításhoz. Álta­lában gépeik mindig lezuhantak, összetörtek - jelentette ki Vörös Endre, aki elmondta, a szakértők szinte a lehetetlenre vállalkoznak, amikor meg szeretnék állapítani a tragédia okát. Feltételezhetően azért vált irányíthatat­lanná a 25-30 kilós modell, mert a jeladó be­rendezést egy külső jel annyira megzavarhat­ta, hogy még a többszörös biztonsági rend­szer is felmondta a szolgálatot.­­ Az egyik évben, amikor az Eb-re készül­tem, a modellem érthetetlen okokból gyakor­lás közben lezuhant. Sajnos a rádiós zavar sokszor kivédhetetlen! Régebben az olasz ka­mionok rádiói olyan erős jeleket továbbítot­tak, hogy összezavarták a 35 MHz-es frek­venciánkat. Manapság pedig rengeteg a kalóz a levegőben - magyarázta a szakember, aki hozzátette: az őcsényihez hasonló bemuta­tók rendezésére pontosan olyan biztonsági intézkedések vonatkoznak, mint egy légipa­rádéra. Futballpályán ilyet nem lehet meg­rendezni, ezért és a milliós nagyságrendű költség miatt Szegeden nem szerveztek ha­sonló nyilvános bemutatót. A szlovákiai világbajnokságra készülő ta­nár évente tíz versenyen vesz részt és egy-két bemutatót vállal gépeivel. Közülük a legna­gyobb a tizenkét kiló starttömegű Mustang, a második világháború sztár vadászgépe, mely hatvan köbcentiméteres és öt lóerős. Őcsényben viszont ennél háromszor na­gyobb géppel bemutatóztak. CS. GÁT LÁSZLÓ Vörös Endre gépe csak két és fél kilós. Ennél tízszer nagyobb tömegű modell zuhant a tömegbe Fotó: Segesvári Csaba EGY A SZÁZEZERHEZ A Szeged Városi Modellező SE vezetőségi tagjá­nak, Vörös Endrének az unokaöccse, Vörös Jenő szintén világ- és Európa-bajnoki ezüstéremmel büszkélkedhet, de ő nem a motoros, hanem a szabadon repülő vitorlázó kategóriában szerezte a dicsőségeket. A civilben fogtechnikus sportoló úgy vélte: a repülőmodellezés semmivel sem ve­szélyesebb, mint a többi, ha a rendezési előírá­sokat betartják. A balesetek aránya egy a száz­ezerhez, ezért úgy gondolja, nem kell félniük az érdeklődőknek az ilyen rendezvényektől. A három cilinder a Pinceszínházban MUNKATÁRSUNKTÓL A szegedi Pinceszínházban játssza szerdán este 7 órai kez­dettel Miguel Mihura első mű­vét, a Trés sombreros de copa (A három cilinder) című darabot a Teatro Espanol Alternativo színtársulat. Az SZTE Hispa­nisztika Tanszékének hallgatói, doktoranduszai a spanyol lekto­rok támogatásával 2005 októ­berében alakították meg a tár­sulatot, amely a spanyol kultú­ra terjesztését tűzte ki célul. Miguel Mihura a Spanyol Kirá­lyi Akadémia tagja volt, és jog­gal tartják a 20. századi spanyol színház úttörőjének szürrealis­ta, néhol avantgárd, egyszer­smind humoros stílusa miatt. A darab a két főszereplő külö­nös barátságára, és az ebből fa­kadó átváltozásra fekteti a hangsúlyt. Mindkettőjük sorsá­ban azonos mozgatórugó a ha­zugság, a kiszolgáltatottság és a kitörni vágyás a megszokott hétköznapokból. A spanyol sza­kos egyetemi hallgatók eredeti nyelvű produkcióját mindazok­nak ajánlják, akiket az emberi érzelmek sajátos ábrázolása, a kortárs hispán irodalom moz­galmas, színes és ellentétekben gazdag világa érdekel. Tanárképzés csak az egyetemen Ősztől a főiskolai szakok harmada indul Megszűnik a szegedi tanárképző főiskolai karon a tanárképzés­­ mindazon szakokon, amelyeken eddig kétszintű volt a képzés. Az úgynevezett készségtárgyak tanárai, a tanítók, az óvoda- és gyógy­pedagógusok továbbra is a főiskolai karon tanulnak. Tanszékek szűnnek meg, és újak jönnek létre. Szeptembertől nem jelentkez­hetnek a szegedi főiskolai karra azok a diákok, akik például ma­gyar-történelem szakos általá­nos iskolai tanárok akarnak len­ni. A tanárképzés egységesítésé­vel, azaz a kétszintű képzés - a főiskolai és az egyetemi - meg­szűntével kizárólag a szegedi egyetem bölcsész- és természet­­tudományi karán tanulhatják a hallgatók mindazon szakokat, amelyeket eddig párhuzamosan két helyen is felvehettek. A főiskolai tanárképzés az ed­digi harmincegy szak helyett ti­zenhárom alapszakon folytató­dik. Továbbra is megmarad - egyebek mellett - az ének, a rajz, a testnevelés. És tovább működ­nek a főiskola pedagógusképző intézetei, az elképzelések szerint erősödik is például az óvodape­dagógia, a tanítóképző, valamint a gyógypedagógia. Kevesebb lesz tehát a tanszék, csökken a hallgatók száma. Ke­vesebb alkalmazottra lesz szük­ség. A hagyományos főiskolai képzések három év alatt futnak ki. A működő, de fogyatkozó lét­számú tanszékek mellett új fel­sőfokú szakképzések indulnak, és készülnek a mesterképzésre. A bölcsész- és a természettudo­mányi karral Galambos Gábor, a tanárképző kar főigazgatója fo­lyamatosan egyeztet. Az átszer­vezés végére, remélhetőleg e hó­nap végén, a gazdasági tanács, majd a szenátus döntésével ke­rülhet pont. Mindeközben a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola kari taná­csa egyhangú döntéssel a napok­ban a főigazgató harmadik veze­tői ciklusát szavazta meg. Pozíci­ója nem népszerű, hiszen a fel­adat a főiskola szerepének teljes újraértelmezése - vitákkal, elbo­csátásokkal. - Nem véletlen, hogy a progra­momban vért, verejtéket és könnyeket ígértem. Az arányo­kat nagymértékben befolyásolja, hogy milyen stratégiát választ az egyetem a tanárképzéssel kap­csolatban - érvelt Galambos Gá­bor. Az már biztos, hogy átcso­portosításra és leépítésekre kényszerülünk. A négyszáz al­kalmazott közül várhatóan idén és jövőre is húsz-negyven főt bo­csátanak el. Ezért a főigazgató fontosnak tartja átgondolni a ta­nárképző szerepét. - Új struktúrát építünk, a kö­zéppontjában a pedagógusképzés áll. Nem mondok le a felhalmo­zott értékekről - szögezte le a kar vezetője. - A főiskolának két éve ugyanaz az elképzelése: az egye­tem érdekeit az szolgálja a leg­jobban, ha a bölcsész- és a termé­szettudományi kar mellett erős pedagógusképző kar működik. Ehhez adottak a képzési és sze­mélyi feltételek. Csak az ELTE áll hozzánk hasonló előnyös helyzetben, azaz a pedagógus­­képzés teljes skáláján oktat. A jó stratégia előnye: több hallgató egyetemi-főiskolai munkahelye­ket ment meg. Racionalizálni természetesen szükséges. A főiskola azonban ragaszkodik hozzá, hogy a kari humánpolitikát elsősorban a kar érdekei határozzák meg. Galam­bos Gábor kijelentette, minden eszközzel tiltakozik a tanárképző főiskola személyi állományának „lefejezése" ellen. Nem enged „szemezgetni" a legjobbak közül már csak azért sem, mert nagyon igazságtalan lenne, ha egy karon jól kvalifikált oktatók állását fe­nyegetné veszély, míg más karo­kon a „negyedik sorban állók­nak" is biztos maradna a helye. DOMBAI TÜNDE Galambos Gábor főigazgató: Tiltakozom a kar lefejezése el­len Fotó: Schmidt Andrea Roma énekesnő - címlapon, lemezen, fesztiválon Miczura Mónika nem panaszkodik Roma dalok és indiai zene, elektronikus hangzás. Miczura Mónika zenekarával júliusban Angliában koncertezik. A töré­keny énekesnő szerepelt már női maga­zin címlapján is, bár a „trendiség" nem az ő világa. A fotózást azért is vállalta, mert roma lány ritkán kerül címlapra. Miczura Mónika 16 éves kora óta énekel. Az Ando Drom szólóénekesként vált is­mertté, három éve jelentetett meg önálló lemezt Mitsoura nevű együttesével. Az aprócska, törékeny énekesnő Szegeden a régi zsinagógában a MucaMitsou formáci­óval koncertezett. A Muca cigányul cicát jelent, a Mitsou pedig Mónika művészne­ve franciás írásmóddal - hogy külföldön is könnyen ki tudják ejteni. Erre szükségük lesz, hiszen idén júliusban Peter Gabriel angliai fesztiválján, a Womadon lépnek fel új lemezük anyagával. Mónika elmondta: az előző albumhoz képest a world music jelleg halványul, az elektronikus hangzás erősödik. A számok azonban változatla­nul a tradicionális cigány dalokból és indi­ai dallamokból születnek. Hogy miért pont ezekből? A roma dalokat Mónika családjából hozta magával, az indiai zené­vel pedig 13 évesen esett szerelembe. - A 80-as évek közepén épült fel a bé­késcsabai nagykönyvtár,­ahol bakelit le­mezeken különleges zenéket lehetett hallgatni. Volt két indiai zenét tartalma­zó album is - emlékszik. - Sosem hallot­tam még ilyet addig, de akkor azonnal megfogott. Úgy éreztem, hogy az a világ és az én világom teljesen megfér egymás mellett, a kettő között nagyon sok ha­sonlóság van. Mónika Békéscsabáról a szentesi gim­náziumba, majd családjával együtt Buda­pestre került. Az énekesnő ma is ott él 14 éves lányával, akit 10 éve egyedül nevel. Gyönyörűen táncol és nagyon jól énekel -meséli róla. Mitsou néhány évvel ezelőtt az egyik női magazin címlapján szerepelt. A lap azokat a művészeket díjazta, akiket vala­milyen szempontból különlegesnek tar­tott, és közülük is Mónikát ítélték a leg­jobbnak. - Nagyon jólesett, annak ellenére, hogy ez a lap nem az én világom - magyarázza. - A fotózást is azért vállaltam el, mert azt hiszem, ez volt az első női lap, amelynek címlapján cigány nő szerepelt. A cigány­ság érdekében annyit tehetek, hogy a ze­némmel pozitív dolgot adok és ez jó érzés. Számomra az a legfontosabb, hogy amit csinálok a lehető leghitelesebben, szívből csináljam, és akkor minden dal megkapja azt az egyedi értelmet, amit nekem jelent. A magyarok egyre nyitottabbak a sokszí­nű kultúra iránt, de az a fajta világ, amit én képviselek, nagyon is rétegzenének számít itthon. Külföldön már nem annyi­ra. Azért nem panaszkodhatom, mert bár­hol fellépünk - még ha nem is olyan gyak­ran van rá lehetőségünk - telt házas kon­certjeink vannak, nagyon szeretik a ze­nénket az emberek. „Nagyon szeretik a zenénket az emberek" - véli a MucaMitsou formáció énekese, Miczura Mónika Fotó: Frank Yvette G. ZS. KEDD, 2006. MÁJUS 16. Többen utaztak „jugóba" Szeged és Szabadka a jövőben is folytatja turisztikai együttműkö­dését, amelyet egy Phare CBC pályázaton elnyert 13 millió fo­rintos támogatásnak köszönhe­tően kezdett meg 2005-ben. Mi­hály Illés, a Szeged és Térsége Turisztikai Szolgáltató Kht. ügy­­vezető igazgatója kijelentette: Szeged és a 30-50 kilométeres környezetében található turiszti­kai attrakciók nem konkuren­sek, hanem egymás segítői. A program záró sajtótájékoztatóján Mirko Ostrogonac, a szabadkai önkormányzat ipari, mezőgazda­­sági és turisztikai osztályvezetője bejelentette: a program hatására az első negyedévben 23 százalék­kal több magyar turista látoga­tott Szerbia-Montenegróba. A két város közösen vett részt a tavaszi hét magyar és egy szerbi­ai idegenforgalmi szakvásáron, melyet összesen 174 ezren láto­gattak meg. A jövőben egy újabb projektbe szeretnék bevonni Te­mesvárt, illetve 2010 európai kultúrfővárosát, Pécset, és test­vérvárosát, Eszéket.

Next