Délmagyarország, 2008. július (98. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-01 / 152. szám

Kedd, 2008. júliusi. A HATÁRON TÚLRÓL JÖNNEK A BETEGEK MAKÓRA, AZ ORVOSOK VISZONT MENNEK Romániában jobban keresnek az ápolók is Változatlanul érdeklődnek a makói kórház iránt a Romániából érkező­ páciensek, ugyanakkor az ápolók, orvosok már nem. Sőt: a bérviszo­nyok az elmúlt egy évben úgy meg­változtak, hogy Baráth Lajos igazga­tó néhány beosztottja már azon gondolkozik, hogy a határon túl fog dolgozni. SZABÓ IMRE____________________ Bár tegnap épp egyet sem találtunk a kórházban, az intézmény statisztikái szerint változatlanul érdeklődnek a makói kórház iránt a Romániából ér­kező páciensek. Nagyjából egy évvel ezelőtt arról számoltunk be, hogy ha­vi kétmilliós bevételt hoznak a Dr. Di­ósszilágyi Sámuel Kórháznak a hatá­ron túlról érkező betegek, akiket az előre tervezhető vizsgálatokra, keze­lésekre olykor szervezett formában hoznak; akkor havonta nagyjából húsz érdeklődőt fogadtak, és ez a szám azóta sem csökkent. A legtöb­ben a különböző képalkotó és labora­tóriumi diagnosztikai eljárásokat ve­szik igénybe, de keresettek a korsze­rű sebészeti beavatkozások is, így például a laparoszkópiás epeműtét, a sérvműtét és a szemlencse-beültetés is. A magyarázat egyszerű: Romániá­ban a kórházi ellátásokért fizetni kell, a beavatkozások árát csak azok­nak térítik meg, és nekik is csak utó­lag, akik biztosítottak - így pedig fel­értékelődik a minőségi ellátás - ma­gyarázza az intézmény főigazgatója, Baráth Lajos. Az utóbbi egy évben viszont lénye­gében megszűnt a romániai egészség­ügyi dolgozók érdeklődése az itteni munkahelyek iránt, legyen szó akár ápolói, akár orvosi állásról. Az okok anyagi természetűek: odaát egy ápo­lónő átlagban már nettó százötven­­ezer forintot is megkeres, az orvos pe­dig ennek a dupláját. Bár korábban sem volt jellemző, hogy sok határon túli beosztottja lett volna Baráth Lajos­nak, most már számítani sem lehet ilyesmire, pedig két-három éve példá­ul még romániai lapok apróhirdetései­vel kerestek pszichiátert és gyermek­­orvost a határtól harminc kilométerre lévő makói kórházba - igaz, már ak­kor is eredménytelenül. Azóta nagyot fordult a világ, és a főigazgató már ar­ról beszélt, hogy nemcsak az fordul elő, hogy egy-egy kollégája például Angliában próbál szerencsét, de vol­tak néhányan már olyanok is, akik je­lezték: romániai munkavállaláson gondolkoznak. Erdős Irén nem megy vissza A makói kórházban most egyetlen romániai születésű nővér dolgozik - igaz, ő is tizenöt éve, egy szerelem miatt jött át, és akkoriban még nem is egészségügyi dolgozó volt; annak hatására választotta ezt a hivatást, hogy párja csontrákban meghalt. A marosvásárhelyi születésű, de nálunk már gyökeret eresztett, háromgyermekes Erdős Irén azt mondja, még a magasabb fizetésért sem menne vissza. Rokonait ugyan látogatja, de már itt érzi magát otthon, és nem a pénz érdekli, hanem a hivatása, tehát a makói kórház ápolási asszisztense marad. IS SZEGEDRE JÖNNEK SZÜLNI. Több száz román beteget láttak el tavaly a szegedi kli­nikai központban. Egy részük európai egészségbiztosítási kártyával sürgősségi ellá­tást kapott, más részük fizetős páciens volt. A legtöbb, 235 román állampolgár a szülészeti és nőgyógyászati ellátást vette igénybe, 1A3-an szemészeti, 116-an uroló­giai, 99-en idegsebészeti kezelésre érkeztek Szegedre. A MAKÓI KÓRHÁZ EGYETLEN ROMÁNIAI SZÜLETÉSŰ ÁPOLÁSI ASSZISZTENSE, ERDŐS IRÉN MUNKÁBAN­­ Ő MARAD, MÉG HA KEVESEBB IS ITT A FIZETÉS Fotó:Tosik Attila DÖNTÖTT A MEGYEI BÍRÓSÁG A FERTŐTLENÍTÉSI ÜGYBEN Nem kell fizetni a településeknek Elutasította a vásárhelyi BS Alfa ke­resetét a megyei bíróság: a beperelt kilenc kistelepülésnek nem kell saját zsebből fizetnie a 2006-os árvíz utá­ni fertőtlenítésért. A cég fontolgatja a fellebbezést. ILLYÉS SZABOLCS_________________ A vásárhelyi BS Alfa Rt. azért perelt be kilenc önkormányzatot, köztük Csa­­nádpalotát, hogy érvényesítse követelé­seit. A társaság még 2006-ban, az árvi­zet követően végezte el több település külterületi földjeinek fertőtlenítését. En­nek árát az önkormányzatok által meg­pályázható vis maior forrásból várta - összes kintlévősége 180 millió forintra rúgott. A központi támogatás azonban nem érkezett meg, miután a minisztéri­um sokallta a költséget, és úgy döntött, nem ad támogatást. A pereskedés ezt követően kezdődött, az önkormányza­tok, köztük Csanádpalota elsőként a szerződés érvényességét kérdőjelezte meg, majd a bt. nyújtott be keresetet a tartozás kiegyenlítésének érdekében. Amennyiben a településenként több tízmilliós, Palota esetében 31 milliós kö­vetelést saját forrásból kellett volna megfizetni, azzal az önkormányzatok csődhelyzetbe jutnának. A megyei bíróság tegnap elutasítot­ta a cég keresetét. Az indoklásban a bíró kitért rá: a szerződéskötéskor a bt. vezetői már tisztában voltak azzal, hogy munkájuk ellenértékét csak pá­lyázati forrásból lehívható összegből tudják megtéríteni, a nyereség rendkí­vüli lehetőséggel kecsegtetett, így tu­datában voltak, hogy kockázatot vál­laltak. Megtudtuk: a cég megfontolja, hogy fellebbez-e az ítélettel szemben. - Nagyon megkönnyebbültünk, hogy mellettünk döntött a megyei bí­róság, reméljük, hogy az ítélet jogerő­re emelkedik - nyilatkozott lapunk­nak Kovács Sándor csanádpalotai pol­gármester, aki úgy véli: a sikerhez hozzájárult, hogy a közvélemény is melléjük állt. Úgy vélik, az ügy tanul­sága, hogy hasonló esetben nem sza­bad felelőtlenül, a teljesítéshez szük­séges anyagi feltételek nélkül szerző­dést kötni a kivitelezőkkel. A polgár­­mester úgy fogalmazott: ezzel a dön­téssel jelentősen megnőtt településé­nek a gazdasági mozgástere is. Aktuális 13 SZÁVAY ISTVÁN Árak az egekben A helyzet legalábbis ijesztő. És nemcsak akkor, amikor a benzinkúton fizetünk, a gáz és sok élelmiszer is egyre többe kerül. A már 140 dollár fölött tartózkodó olajár ráadásul aligha a végállomás. Egyre több jós­latban szerepel 200-250, sőt akár 350 dolláros barrelenkénti ár. Rémítő! És ami legalább ennyire ijesztő: igazán senki nem tudja, valójában mi történik. Legutóbb éppen Katar olajügyi minisztere mondta, hogy van olaj bőven a piacon. Ennek az­­ árak folyamatos növekedése ellent­ ■ fl| Az EU mereven mondani látszik. És az is komoly fi­# W elzárkózik az gyelmeztetés hosszú távra, hogy az áremelkedést valószínűleg a gyorsan fejlődő Kína és India rohamosan nö­vekvő fogyasztása idézte elő. Pedig Kína és India lakosságának jó nyolc­­van-kilencven százaléka ma is sze­gény. Vajon mi fog történni az árak­kal, ha ezeknek az embereknek csak a negyede (négy-ötszázmillió em­ber!) autóba vagy motorra ül? Londonból mindenesetre rossz hírek jönnek. Albert Edwards a City legborúlátóbb előrejelzői között van: prognózisa szerint a Wall Street és más fő értékpiacok 70 százalékot is zuhanhatnak a tavalyi csúcsokhoz képest. A Société Générale bankcsoport vezető tőzsdeelemzője szerint a nyersolaj a 140 dolláros csúcsokról 60 dollárra zuhan, csak az a baj, hogy ennek oka és ára a vezető ipari gazdaságok „mély recessziója”, és a világgazdaságot még húzó, nagy felzárkózó gazdaságok meredek las­sulása lenne - szólnak egyes vélemények. Mindenesetre Nagy-Britannia lassulóban van. Lassítanak a hajótársaságok is, a Maersk Line közölte: Ázsia és Európa közötti útvonalain az eddigi 24 csomóról 20 csomóra (43 kilométer/óráról 36 kilométer/órára) csökkentette teherhajói átlag­­sebességét, amivel akár 40 százalékos fogyasztáscsökkenés is elérhető. Hasonlóan járnak el a légitársaságok is. A világ tehát próbál alkalmazkodni. Ezt teszi Brüsszel is, amikor az EU mereven elzárkózik az üzemanyagok fogyasztási adójának csök­kentésétől, bárhogyan is tiltakoznak a fuvarozók. Azt az elvet vallják ugyanis, hogy az csak növekvő keresletet és még magasabb árakat te­remtene a piacon. És hogy mi alkalmazkodunk-e? Jó néhány barátom épített már cse­répkályhát vagy kandallót az utóbbi években családi házába, már ak­kor is úgy vélvén, hogy megfizethetetlen a gáz ára. Az élet őket igazol­ja. Csak az a baj, hogy a panellakások, de az egyedi fűtésű társasházak sem igen állíthatók át hagyományos fűtésre kémények és infrastruktú­ra (például fáskamra) híján. Ha pedig az olaj (és a gáz) ára a jelenlegi­nek kétszeresére nőne, nem tudom, azt hogyan viselné el az ország. Hogyan bírná a gazdaság, és hogyan bírnánk mi? Lehet, hogy ki kell szállnunk autónkból? Lehet, hogy extra gyorsa­sággal el kellene kezdeni a tervezett új atomerőmű építését, mert áram­mal fűteni olcsóbb lesz, mint gázzal? Mármint ha lesz elegendő áram. Nem tudom. Csak egyben vagyok biztos: valamit tennünk kellene. Méghozzá hamarosan. Az EU mereven elzárkózik az üzemanyagok fogyasztási adójának csökkentésétő­l, bárhogyan is tiltakoznak a fuvarozók. Nem tárgyalt az epetem szenátusa a névváltoztatásról Nem tárgyalta tegnap a Szegedi Tu­dományegyetem szenátusa a név­­változtatás kérdését, a karok nem tudtak egységes álláspontot kialakí­tani Szent-Györgyi Albert nevének felvételével kapcsolatban. A világ­ban gyakoribb, hogy egy univerzitás a székhelyére utal a nevében, itthon azonban bőven akad ellenpélda. R. Tóth GÁBOR_______________­­ A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) 12 karának álláspontja nem egységes abban a kérdésben, hogy az SZTE felve­­gye-e Szent-Györgyi Albert nevét, ezért az intézmény szenátusa a mai ülésén nem vette napirendre az általános or­vostudományi kar erre irányuló javas­latát - adta hírül tegnap közleményben Keczer Gabriella sajtószóvivő. Információink szerint a múlt héten lezajlott kari tanácsi szavazások is fe­lemás eredményt mutattak, egyértel­műen csak a három orvosi kar állt ki a névváltoztatás mellett. A névváltoztatási procedúra követ­kező lépéséről még nem született dön­tés. A nyári szünet előtt lesz ugyan még egy szenátusi ülés, de ezen nem kerül szóba a téma. A nemzetközi gyakorlatban - vizsgá­lódásunk szerint - nem jellemző, hogy személyről nevezzék el az egyeteme­ket. Erről tanúskodik a sokszor emlege­tett sanghaji lista is (amelyen az ELTE mellett kizárólag az SZTE képviseli ha­zánkat) - a Jiao Tong Egyetem legutóbb 2006-ban állította össze a világ legjobb ötszáz felsőoktatási intézményének sorrendjét: az első tízben mindössze két olyan univerzitás szerepel, amelyet nem székhelyéről neveztek el. Ilyen a világ legjobb egyetemének tartott, 1636-ban alapított Harvard, amely John Harvard nevét viseli: az anglikán lel­kész halálakor az intézményre hagyta könyvtárát és birtokainak felét. A lista harmadik helyezettje, a szintén egye­sült államokbeli Stanford pedig Kalifor­nia egykori kormányzója előtt tiszteleg. Leland Stanford egykori birtokán áll ma az egyetem. A legtöbb univerzitás azonban a székhelyére utal az elneve­zésében - így tesz a cambridge-i, mas­­sachusettsi vagy éppen a tokiói is. Magyarországon azonban számos példát találunk a névfelvételre. Az ELTE például 1950 óta viseli Eötvös Lo­­ránd fizikus, egykori vallás és közokta­tási miniszter nevét, a SOTE Semmel­weis Ignác, az „anyák megmentője” előtt tiszteleg, míg a nemzetvédelmi egyetemet Zrínyi Miklósról keresztelték el. Az 1953 és 1990 között Marx Károly nevét viselő Magyar Közgazdaságtudo­mányi Egyetemet pedig 2003 óta Buda­pesti Corvinus Egyetemnek hívják.

Next