Délmagyarország, 2009. szeptember (99. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-01 / 204. szám

2009. SZEPTEMBER 1., KEDD A MAKÓI FAJTÁK TOVÁBBRA IS NÉPSZERŰEK­­ A KISKERTEK KÉTHARMADÁBAN EZEKET VETIK Hagymatermesztésben csak ezüstérmes a hagymaváros Makó csak második a vörös­hagyma-termesztésben az or­szágban. A hagymavárost a Jászság előzi meg a verseny­ben. A hagyományos makói faj­ták azonban továbbra is nép­szerűek a gazdák körében. MAKÓ SZABÓ IMRE Hosszú évek óta csak második a vöröshagyma-termesztés­ben a makói vidék. Míg Ma­kón tavaly mintegy 300 hektá­ron 10,5 ezer tonna termett a hagymából, a Jászságban en­nek négy-ötszöröse - tudtuk meg termelőkkel, szakembe­rekkel beszélgetve. Mindez természetesen csak becslés, a gazdálkodókat ugyanis sem­mi sem kötelezi adatszolgálta­tásra. A makói székhelyű Or­szágos Hagyma Terméktanács ugyan időről időre érdeklődik az érintettektől, ám alig-alig kap információkat - mondta el lapunknak Gazdag János, a szervezet elnöke, aki éppen emiatt nem vállalkozott becs­lésre. A termesztési kedv erő­sen csökkent az utóbbi évek­ben: a 90-es évek közepén még 100 ezer tonnát exportál­tunk Európába, főként Német­országba. Most az össztermés sincs ennyi - hangsúlyozta a piacokat jól ismerő felvásárló, Mágori Józsefné. Mely területek a hagyma­termesztés fő bázisai Magyar­­országon? Barnóczki Attila, az időközben megszűnt hagyma­kutató állomás nyugdíjba vo­nult vezetője az első helyezett Bár a klasszikusan makóinak számító hagymafajták magról vetett termesztésében Makó már csak második az országos ranglistán, a kétéves, dughagy­­más termesztés továbbra is ki­zárólagosan makói sajátosság. Ezzel máshol lényegében senki sem foglalkozik. Amiben pedig a makói hagymafajták torony­magasan elsők, az a kiskerti termesztés. Varga Sándor a közkedvelt színes vetőmagta­­sakok forgalmát alapul véve azt mondja: a kertek kétharmadá­ban ezeket vetik. Jászság, az ezüstérmes makói térség és a harmadik helyezett Duna-völgy mellett megemlíti még Zala megyét, a Hajdúsá­got és Békés megyét is, ahol szintén jelentős területeken termesztenek hagymát. Mind­ezt megerősí­tette a makói hagymafajták fenntartásá­val, nemesí­tésével és for­galmazásával is foglalkozó mezőkovácsházi Hortseed Kft. első embere, Varga Sándor is. A vetőmagok forgalma alap­ján - bár nem csupán fémzá­rolt vetőmag van a piacon - azt is tudni lehet, hogy a ha­gyományos makói fajták, illet­ve a makói jegyeket is magu­kon viselő hibridek továbbra is népszerűek. Becslése sze­rint szerte az országban a tel­jes termőterület 50 százalékán termesztenek hazai fajtákat, és ezeken belül 25-30 százalé­kos arányt képvisel a makóiak aránya. A legnépszerűbb to­vábbra is a leginkább ismert Makói Bronz. 91 Míg Makón tavaly mintegy 300 hektáron 10,5 ezer tonna termett a hagymából, a Jászság­ban ennek négy-ötszöröse. Amiben még mindig Makó az első Bár a hagymafesztiválon tornyokban áll a termés, a termesztési kedv erősen csökken. fotó: Karnok csaba •Maximálisan adható bruttó kedvezmény kiviteltől, teljesítménytől és felszereltségtől függően.­­ A kép illusztráció. Az ajánlat 2009. augusztus 1-től szeptember 30-ig vagy a készlet erejéig­­ érvényes. A tájékoztatás nem teljes körű, részletek márkakereskedésünkben. Vegyes átlag-1 fogyasztás 6,9-12,5 1/100, 002-kibocsátás 208-300 g/km. Ford Hovány Szeged, Algyői út 39. Tel.: 62/556-300 Szeged, Dorozsmai út 6. Tel.: 62/540-300 www.fordhovany.hu Tutajon utazik a hagyma a szegedi halfesztiválra. A makói szék­helyű Hagyma Terméktanács 56 mázsa vöröshagymát küld a szegedi halfesztiválra - 40 mázsát az óriásbográcsba, 16 mázsát pedig a főző­verseny résztvevőinek. A hagyma tutajon érkezik Makóról. A tutaj - amit pénteken indítanak - szombaton ér Szegedre. Makóról egyébként 18 fős delegáció jön a fesztiválra, ám a küldöttség nem a tutajjal, ha­nem sárkányhajón utazik. AKTUÁLIS Mellékhatások V. FEKETE SÁNDOR vfekete@delmagyar.hu A szegedi patikaügyelet sorsa kezd hasonlítani nem a gyógyszertári, hanem a tengeri kígyóhoz. Tekereg, te­kereg, időnként a saját farkába harap. Hagyományosan, évtizedeken keresztül a Kígyó Pati­ka látta el a hétvégi és az éjszakai ügyeletet. Ha a láz éj­nek évadján leverte a lábáról az embert, avagy a gyerek­be fészkelte be magát a betegség, akkor irány a belvárosi orvosi ügyelet. Onnan kőhajításnyira volt a kígyó, csak arra kellett kanyarodni, és már válthatta is ki az orvos ál­tal felírt pirulát a rászoruló. Minden klappolt. De nem az állandó ügyeletesnek. Éjszaka elenyésző for­galmat bonyolítottak le, így ráfizetéses volt a patika számára az éj­szaka is talpon lévő szakemberek bérének kicsöngetése. Persze könnyeket nem kell ejtenünk, de valahol igaza volt a Kí­gyónak, más is vállaljon részt a feladatból. Két évvel ezelőtt kezdődött a hercehurca, a megol­dás keresése. A város is ösztönözte volna egy közös ügyeleti alap létrehozását, ám ehhez nem volt minden­ki partner. Volt olyan elképzelés, hogy a kiskörúton be­lüli patikák ügyelnek, ám ez sem lett nyerő. Végül is a plázában található intézmény felvállalta az állandó éj­szakai ügyeletet. Ez az ügyfeleknek nem igazán tet­szett, mert messze van az orvosi rendelőtől, de az ÁNTSZ rábólintott. Egy évig bírta az üzlet. A legújabb fejezet pedig arról szól, hogy a 48 szegedi patikából 23-at beosztottak heti váltásban. A kicsik persze tilta­koztak, mert ez számukra fölöttébb megterhelő. Min­denesetre az országos tiszti főgyógyszerész úgy találta, rendjén van ez a módszer, ha megfelelő a tájékoztatás, akkor minden oké. A betegek sem örülnek, mert kóvá­lyoghatnak éjszaka a városban. Ha például Kecskéste­lepről taxizik valaki az ügyeletes dokihoz, nem tapsol annak, ha onnan még ki kell gurulnia a tablettákért a plusz két kilométerre lévő Debreceni utcába. De ki kér­dezi itt az érintetteket a mellékhatásokról? A megye más városaiban, például Makón, Vásárhelyen, Szentesen, Csongrádon készenléti ügyeletet tartanak, va­gyis az ügyeletes orvos riasztja telefonon kollégáját, igye­kezzen a patikába, mert küldi a beteget a gyógyszerért. Persze, nem kell itt nyavalyogni. Egyszerű a megol­dás: nem szabad éjszaka, hétvégén megbetegedni.­­ A betegek sem örülnek, mert kóvá­lyoghatnak éjszaka a városban. 23 határsértőt fogtak CSONGRÁD MEGYE. 12 óra alatt összesen 23 határsértőt fogtak el a Szegedi Határrendészeti Kirendeltség, valamint a Beve­tési Osztály járőrei. A 7 koszo­vói, 7 makedón, 6 szerb, és 3 af­gán állampolgár embercsem­pész segítsége nélkül, gyalogo­san lépett hazánk területére a röszkei és tiszaszigeti zöldha­táron. Céljuk Magyarország, il­letve Nyugat-Európa lett volna. MEGLÉPETT A KARANTÉNBÓL, VONZOTTA A 44 BIVALYHÖLGY Megjött Rómeó, Mórahalom bikája Nem bírt ösztöneivel Rómeó, a mórahalmi bivalyrezervátum új bikája. Pár órával azelőtt, hogy hivatalosan bemutatták volna 44 tagú új háremének, kiszö­kött hozzájuk udvarolni. Jövő nyárra remélhető bivalybébi. MÓRAHALOM DOMBAI TÜNDE_____________ önállósította magát tegnap délelőtt Rómeó, a mórahalmi bivalyrezervátum bikája; a 600 kilós tenyészállat kiszö­kött a gulyához. Szólította bő­vérű természete. Egy évvel ez­előtt költözött a 45 bivalyte­„Mire délután a karám­hoz értünk, hogy jelen legyünk Rómeó és a gulya hivatalos bemu­tatásánál, az ifjú bika megszökött.” Kén a Nagyszéksóstó 100 hek­táros területére a Fertő-Han­sági Nemzeti Parkból, de kö­zülük egy elpusztult. Önellá­tóak, a szikes tóban dago­nyáznak, a szabad ég alatt al­szanak. Egyikük vemhes lehe­tett, mert - népnyelven - bi­­valybocsot hozott világra a hölgytársaságban. A kis bika­palántát a Kormos névre ke­resztelték. A ringó járású, 400-500 kilós fekete igavo­nóhölgyek közé már csak egy bika hiányzott ahhoz, hogy igazi tenyészet válhasson be­lőlük.­­ Hónapokig tartott, mire a nemzeti park segítségével Kistelek határában megtalál­tuk a megfelelő bivalycsalá­dot. A bikát a bivalytenyész­tők egyesülete által delegált biztos vizsgálta meg. Megálla­pította, hogy járása, színe, fa­rának alakja, nagy busa pofá­ja, no meg a származása alap­ján alkalmas rá, hogy tulaj­donságait továbbörökítse. Az üzlet megköttetett, egy hó­napja Rómeó, a hároméves, erdélyi kötődésű bika megér­kezett Mórahalomra - tájé­koztatott Csányi László, a gaz­dálkodásban jártas alpolgár­mester. Korábban már bizo­nyította rátermettségét - pár­jának, Júliának nemzett már utódot. Kis bikájával, Jodával együtt hármukat vette meg a homokháti önkormányzat fél­millió forintért. Megszokták a családi gaz­daságban nevelt állatok a sze­­retgetést, Rómeó kezes bika­ként érkezett a rezervátumba. Hallgat a nevére, ez kiderült az egy hónapos karantén alatt is, amikor elkülönítve kellett várnia, hogy a véreredményei is tanúsítsák tökéletes egész­ségi állapotát. Tegnap reggel az alpolgármester megkapta a hivatalos okmányt, ám mire délután a karámhoz értünk, hogy jelen legyünk Rómeó és a gulya hivatalos bemutatásá­nál, az ifjú bika - mit neki a hármas villanypásztor - meg­szökött. Megkerültük a ná­dast, a neve hallatára pár pil­lanatra elő is tűnt a hölgyko­szorúban, de - a féltékenység nagy úr - az asszonyságok visszacsábították a nádas mé­lyére. Bivalyvér. A bivalyhölgyek három-négy hetes ciklusuk során - a re­mények szerint - szerelembe esnek a bikával, és a 44 bivalytehén legalább 60 százaléka teherbe esik télig. A bivalynászhoz és az ellés­­hez is a nádas rejtekébe vonulnak vissza. 10-11 hónapig vemhesek. A 80 kilós bivalybébivel 3-4 napos korában állnak elő, de az is előfor­dul, hogy négy-öt tehén bivalyóvodát nyit, és valahol a zsombékos­­ban nevelgeti a kicsiket. Az újoncok 8-10 hétig szopnak, utána a te­henek megint fogékonyak a bikára. Létszámellenőrzésre legközelebb jövő ősz végén kerülhet sor, behajtáskor. Rómeónak az érkezése előtt született Kormos és a saját fia, Joha nem jelent konkurenciát. Kétéves korukban férfivá érnek, és őket is meglátogatja a tenyésztők biztosa, hogy döntsön: más gulyába költöznek udvarolni, vagy kiherélik őket, és pörkölt lesz belőlük.

Next