Délmagyarország, 2015. február (105. évfolyam, 27-50. szám)

2015-02-14 / 38. szám

14 Szieszta 1936 KARÁCSONYÁN JELENT MEG A DÉLMAGYARORSZÁG ELSŐ KÉPREGÉNYE DÉLMAGYARORSZÁG 2015.02.14., szombat Gyilkosság szórakozásból? Noha Rudolphe Töpffer 1827-ben készítette el a képregény ősének tekinthető illusztrált történetét, amit Goethe is nagyra tartott, az 1910-ben alapított Délmagyaror­­szágban még 26 évet kellett vár­ni az első képregényre. KÉPREGÉNY MUNKATÁRSUNKTÓL Ezt Szabó Zoltán Ádám szegedi képregénykutató írta meg a del­­magyar.hu/delmagyarchiv 1910 jent meg Barabás Tibor novellá­ja, a Végzetes pillanat alapján. 1970-ben újabb sztereotip kiro­hanást fedezhető fel a Délma­­gyarország hasábjain. Aszódi János keményen nekiment az általa ultraerőszakosnak vélt amerikai, illetve nyugati „futó­szalagon gyártott kalandregé­nyeknek”, amelyek túllicitálják egymást a borzalmak ábrázolá­sában. A kutató a tárgyi tévedé­sekből azt gyanítja, hogy nem sok nyugati képregényt olvasha­tott a cikk írója, hiszen épp az­ NAGY GERGELY FORDÍTOTTA J. K. ROWLING ÁLNÉVEN ÍRT REGÉNYÉT A krimi olvasni tanít Nagy Gergely, a Sze­gedi Tudományegye­tem oktatója ülteti át magyarra a Harry Potter-szerző J. K. Rowling álnéven, va­gyis Robert Galbraith­­ként jegyzett krimije­it. Az angol-ógörög szakos egyetemi ok­tató szerint a „vala­mit ki kell deríteni” alapképletre épülő krimi az olvasás me­taforája. IRODALOM ÚJSZÁSZI ILONA - Nem készültem műfordító­nak - jelenti ki Nagy Gergely, akinek nevét a Kakukkszó, Ro­bert Galbraith krimijét olvas­va fedeztük föl a könyv címne­­gyedívében. A Szegedi Tudo­mányegyetem Angol Tanszé­kek adjunktusa nyolc éve kez­dett angolról magyarra átten­ni szövegeket. Eleinte csak en­ciklopédiába szánt szócikke­ket írt. Az első irodalmi szö­veg, ami a fordításában látott napvilágot, Charles Baxtertől A szerelem bősége volt. Tizen­kilenc könyvvel később követ­kezett a Kakukkszó Robert Galbraith, vagyis J. K. Rowling tollából. STRIKE, A MAGÁNKOPÓ ÚJJÁSZÜLETÉSE Meggyőző, ahogy a Harry Pot­­ter-sorozat világhíres írónője férfi álnevet választva teszi próbára szövegteremtő erejét, igyekszik kitörni az „ifjúsági szerző” skatulyájából - véli Nagy Gergely. Rowling gyer­mekirodalomból való szaba­dulásának első kísérleteként megírta az Átmeneti ürese­dést. Ezt úgy népszerűsítették a kiadók, hogy ez „az első olyan regény, amelyet Row­ling felnőtteknek írt”. Az an­gol társadalmat, a kisváros nagy konfliktusait szociográfi­ai mélységgel megmutató re­gény mérsékelt sikere után nyúlt az írónő a krimi műfa­jához.­­ A nyugati világ­­ alapműfaja a krimi a múlt század 30-as, 40-es évei óta. A „valamit ki kell derí­teni” alap­képlet­re épülő krimi az olvasás me­taforája. Hiszen jelekre figyel, ezeket szedi logikus rendbe, majd rekonstruálja a történte­ket a nyomozó, és ugyanezt te­szi az olvasó is - fogalmaz Nagy Gergely. Bűnügyi regényében követi a krimi klasszikus mintáit, új­játeremtette a magánkopó alakját Rowling, vagyis Robert Galbraith. Nagy Gergely sze­rint Cormoran Strike valójá­ban Sherlock Holmes modern utóda. Strike a Kakukkszóban egy szupermodell rejtélyes ha­lálának körülményeit deríti Jelekre figyel, ezeket szedi logikus rendbe, majd rekonstruálja a történteket a nyomozó, és ugyanezt teszi az olvasó is­ föl, miközben maga is veszély­be kerül - mint a Chand­­ler-krimik főszereplője, Philip Marlowe, vagy a Hamett-féle hős, Sam Spade. De oldalán az olvasó London, az ottani divatvilág és a celebek életébe nyer bepillantást. Kész a folyta­tással, a máso­dik Ro­bert Galbra­­ith-mű, A selyemher­nyó fordításá­val Nagy Ger­gely. A könyv ma­gyarul várhatóan idén a napokban kerül a könyvesboltok polcai­ra és az olvasók szeme elé, hogy Strike nyomozóval együtt kiderítsük: ki és miért végzett egy vitriolos tollú re­gényíróval. TÚLLÉPNI HARRY POTTEREN - Nincs „népszerű” és „ma­gas” irodalom, csak „jó” iro­dalom - mondja Nagy Ger­gely, aki a Harry Potter-rajon­­gók népes táborába tartozik. Elárulja: felnőttként is „falta” a hét kötetet. - A nagyobbik öcsémtől kértem kölcsön az első könyv angol eredetijét. „Fantasztikusan jó” - állapí­tottam meg az első ötven olda­lon belül. Erről épp mostaná­ban meséltem a kislányom­nak, aki 9 évesen kezdte el ol­vasni Harry Potter történetét. A fantasy-irodalomba is so­rolt Harry Potter világa is­merős terep Nagy Gergely szá­mára. Angolosként ugyanis a minőségi fikciós irodalom el­méletét és gyakorlatát megújí­tó J. R. R. Tolkienről írta a doktori dolgozatát.­­ Újat hozott Rowling a Harry Potterrel. Világa más, mint amit az addigi fantázia­irodalomból ismerünk. A stí­lus és a nyelv dominál az első 3-4 részben, míg a vaskos záró kötetekben a történet a fontos - érvel Nagy Gergely, aki egye­temi kurzust is indított Y-ge­­nerációs tanítványai kedvenc hőséről. A szemináriumon olyan kérdésekre keresték a választ, mint például: A Harry Potter-sorozatnak mi a kultúr­történeti háttere? Mi­lyen műfaji párhu­zamosságok adód­nak? Mit mond a * m közösségekről és mit a média szerepéről? AZ ALAPKÉRDÉS: MIT GONDOLSZ? - Idegen nyelvből nem voltam különösebben jó. Mi még oroszt is tanultunk, de az angolt se kedveltem iskolásként - lep meg kijelentésével Nagy Ger­gely, aki a tanárképző szegedi I. számú Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolában kezdett ba­rátkozni a nyelvvel. Annál több élménye kötődik az olvasáshoz és a szövegalkotáshoz! A könyv és az olvasás sze­­retete ugyanis magától ér­tetődőnek számított a törté­nész-muzeológus Nagy Ádám és a magyar-történelem sza­kos tanárnő, Fazekas Mária irányította családban, így nem csoda, hogy kisdiákként nem egy felkapott „ifjúsági szerzőt”, hanem Karinthy Fri­gyest nevezte meg kedves író­jának Nagy Gergely. Figyelmét édesanyja irányította az akkor még létező és Szegeden ki­adott Kincskereső folyóirat Nincs „népszerű” és „magas” irodalom, csak „jó” irodalom, irodalmi pályázataira, így íz­lelte meg az írás, a szövegal­kotás örömét.­­ Ti mit gondoltok? „Mit je­lent?” - ez volt a leggyakoribb kérdése ifj. Bibó Istvánnénak a középiskolai magyarórán. A tankönyvet az alapvető élet­rajzi adatok áttekintésén kívül nem használtuk. Annál többet beszélgettünk „a” műről. Mert kit érdekel a szerző? Nem lé­nyeges, hogy „mit akar”­. Fon­tos viszont a mű, a kultúrtör­téneti és filozófiai háttér. Ös­­­szefüggésekbe ágyaztuk a szö­veget, arról értelmezéseket készítettünk - érzékelteti Nagy Gergely, miért érzi meg­határozónak a budapesti kö­zépiskolai irodalomórák em­lékét, egyetemi oktatóként mi­ért teszi föl ő is tanítványai­nak az inspiratív kérdést újból és újból a szöveg fölé hajolva: „Mit gondolsz, mit jelent?”, és 1970 között már elérhető lap­számai alapján. A kilencedik.hu blog szerzője felidézi: 1936 kará­csonyán 84 oldalas újságban egy 60 folytatásos amerikai krimi­­képregény közlésébe fogott a ki­adó. A címe A koronaékszerek el­rablása volt. Wade felügyelő ka­landjai nem sokkal korábban je­lenek meg Amerikában Lyman Anderson magazinillusztrátor tollából. A szerkesztők nem bíz­tak semmit sem a véletlenre, a 10 oldalas képfolyam mellé dr. Ka­posi György A képregény műfaj című írását is közreadták, mely egekig magasztalta ezt a műfajt. 1953-ban említette a Délma­­gyarország újból a képregényt. Akkorra fordult a kocka, a Béke Világtanács budapesti ülésén felszólaló kanadai küldött osto­rozó szavait idézte, besorolva a műfajt a ponyvairodalomba. Ennél is súlyosabb vád jelent meg 1962-ben: a Gyilkosság szó­rakozásból című lefordított cikk a képes gengsztertörténeteket is felelőssé tette a bűnügyekért. Mindez nem akadályozta meg a szerkesztőséget abban, hogy egy évvel később újabb képre­gényt osszon meg az olvasókkal heti folytatásban. A Capitai fe­nevadat Cs. Horváth Tibor és Zó­­rád Ernő rajzolta. 1966-ban egy Korcsmáros-képregénnyel je­ban az évben csendesedtek el Amerikában és Európában műfaj erőszakosságát érintő vá­dak. Az öncenzúra ugyanis olyan szinten megtette a hatá­sát, hogy akkoriban Ameriká­ban már azok az underground kezdeményezések számítottak újdonságnak, amelyek kiutat kerestek a kezesbárány-sze­­repből. Háry János Szegeden Tizenkilenc könyvvel később következett a Kakukkszó Robert Galbraith, vagyis J. K. Rowling tollából. A Harry Potter-sorozatról kurzust is tartott már a Szegedi Tudományegyetemen a J. K. Rowling álnéven írt kri­mijeit magyarra fordító Nagy Gergely. FOTÓ: KUKUS ISTVÁN Karikatúra 1970-ből. MÉSZÁROS ÁGI Nem rokona Mészáros Bélának. Ő egyszerűen a társulat »Üdvös­kéje«. Amikor a karrikatúra ké­szült róla, sírt. Megmutattuk ha­marosan a kolléganők karrikatú­­ráit, mire felderült az arca. Az életben is olyan naiva, mint a színpadon. Ismertető jele nincs. Hiába kerestük. (Karikatúra kép­ben és írásban lapunk 1936-os karácsonyi számában.) A VÉGZETES PILLANAT Egy képregényrészlet 1965-ből.

Next