Délmagyarország, 2015. február (105. évfolyam, 27-50. szám)
2015-02-14 / 38. szám
14 Szieszta 1936 KARÁCSONYÁN JELENT MEG A DÉLMAGYARORSZÁG ELSŐ KÉPREGÉNYE DÉLMAGYARORSZÁG 2015.02.14., szombat Gyilkosság szórakozásból? Noha Rudolphe Töpffer 1827-ben készítette el a képregény ősének tekinthető illusztrált történetét, amit Goethe is nagyra tartott, az 1910-ben alapított Délmagyarországban még 26 évet kellett várni az első képregényre. KÉPREGÉNY MUNKATÁRSUNKTÓL Ezt Szabó Zoltán Ádám szegedi képregénykutató írta meg a delmagyar.hu/delmagyarchiv 1910 jent meg Barabás Tibor novellája, a Végzetes pillanat alapján. 1970-ben újabb sztereotip kirohanást fedezhető fel a Délmagyarország hasábjain. Aszódi János keményen nekiment az általa ultraerőszakosnak vélt amerikai, illetve nyugati „futószalagon gyártott kalandregényeknek”, amelyek túllicitálják egymást a borzalmak ábrázolásában. A kutató a tárgyi tévedésekből azt gyanítja, hogy nem sok nyugati képregényt olvashatott a cikk írója, hiszen épp az NAGY GERGELY FORDÍTOTTA J. K. ROWLING ÁLNÉVEN ÍRT REGÉNYÉT A krimi olvasni tanít Nagy Gergely, a Szegedi Tudományegyetem oktatója ülteti át magyarra a Harry Potter-szerző J. K. Rowling álnéven, vagyis Robert Galbraithként jegyzett krimijeit. Az angol-ógörög szakos egyetemi oktató szerint a „valamit ki kell deríteni” alapképletre épülő krimi az olvasás metaforája. IRODALOM ÚJSZÁSZI ILONA - Nem készültem műfordítónak - jelenti ki Nagy Gergely, akinek nevét a Kakukkszó, Robert Galbraith krimijét olvasva fedeztük föl a könyv címnegyedívében. A Szegedi Tudományegyetem Angol Tanszékek adjunktusa nyolc éve kezdett angolról magyarra áttenni szövegeket. Eleinte csak enciklopédiába szánt szócikkeket írt. Az első irodalmi szöveg, ami a fordításában látott napvilágot, Charles Baxtertől A szerelem bősége volt. Tizenkilenc könyvvel később következett a Kakukkszó Robert Galbraith, vagyis J. K. Rowling tollából. STRIKE, A MAGÁNKOPÓ ÚJJÁSZÜLETÉSE Meggyőző, ahogy a Harry Potter-sorozat világhíres írónője férfi álnevet választva teszi próbára szövegteremtő erejét, igyekszik kitörni az „ifjúsági szerző” skatulyájából - véli Nagy Gergely. Rowling gyermekirodalomból való szabadulásának első kísérleteként megírta az Átmeneti üresedést. Ezt úgy népszerűsítették a kiadók, hogy ez „az első olyan regény, amelyet Rowling felnőtteknek írt”. Az angol társadalmat, a kisváros nagy konfliktusait szociográfiai mélységgel megmutató regény mérsékelt sikere után nyúlt az írónő a krimi műfajához. A nyugati világ alapműfaja a krimi a múlt század 30-as, 40-es évei óta. A „valamit ki kell deríteni” alapképletre épülő krimi az olvasás metaforája. Hiszen jelekre figyel, ezeket szedi logikus rendbe, majd rekonstruálja a történteket a nyomozó, és ugyanezt teszi az olvasó is - fogalmaz Nagy Gergely. Bűnügyi regényében követi a krimi klasszikus mintáit, újjáteremtette a magánkopó alakját Rowling, vagyis Robert Galbraith. Nagy Gergely szerint Cormoran Strike valójában Sherlock Holmes modern utóda. Strike a Kakukkszóban egy szupermodell rejtélyes halálának körülményeit deríti Jelekre figyel, ezeket szedi logikus rendbe, majd rekonstruálja a történteket a nyomozó, és ugyanezt teszi az olvasó is föl, miközben maga is veszélybe kerül - mint a Chandler-krimik főszereplője, Philip Marlowe, vagy a Hamett-féle hős, Sam Spade. De oldalán az olvasó London, az ottani divatvilág és a celebek életébe nyer bepillantást. Kész a folytatással, a második Robert Galbraith-mű, A selyemhernyó fordításával Nagy Gergely. A könyv magyarul várhatóan idén a napokban kerül a könyvesboltok polcaira és az olvasók szeme elé, hogy Strike nyomozóval együtt kiderítsük: ki és miért végzett egy vitriolos tollú regényíróval. TÚLLÉPNI HARRY POTTEREN - Nincs „népszerű” és „magas” irodalom, csak „jó” irodalom - mondja Nagy Gergely, aki a Harry Potter-rajongók népes táborába tartozik. Elárulja: felnőttként is „falta” a hét kötetet. - A nagyobbik öcsémtől kértem kölcsön az első könyv angol eredetijét. „Fantasztikusan jó” - állapítottam meg az első ötven oldalon belül. Erről épp mostanában meséltem a kislányomnak, aki 9 évesen kezdte el olvasni Harry Potter történetét. A fantasy-irodalomba is sorolt Harry Potter világa ismerős terep Nagy Gergely számára. Angolosként ugyanis a minőségi fikciós irodalom elméletét és gyakorlatát megújító J. R. R. Tolkienről írta a doktori dolgozatát. Újat hozott Rowling a Harry Potterrel. Világa más, mint amit az addigi fantáziairodalomból ismerünk. A stílus és a nyelv dominál az első 3-4 részben, míg a vaskos záró kötetekben a történet a fontos - érvel Nagy Gergely, aki egyetemi kurzust is indított Y-generációs tanítványai kedvenc hőséről. A szemináriumon olyan kérdésekre keresték a választ, mint például: A Harry Potter-sorozatnak mi a kultúrtörténeti háttere? Milyen műfaji párhuzamosságok adódnak? Mit mond a * m közösségekről és mit a média szerepéről? AZ ALAPKÉRDÉS: MIT GONDOLSZ? - Idegen nyelvből nem voltam különösebben jó. Mi még oroszt is tanultunk, de az angolt se kedveltem iskolásként - lep meg kijelentésével Nagy Gergely, aki a tanárképző szegedi I. számú Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolában kezdett barátkozni a nyelvvel. Annál több élménye kötődik az olvasáshoz és a szövegalkotáshoz! A könyv és az olvasás szeretete ugyanis magától értetődőnek számított a történész-muzeológus Nagy Ádám és a magyar-történelem szakos tanárnő, Fazekas Mária irányította családban, így nem csoda, hogy kisdiákként nem egy felkapott „ifjúsági szerzőt”, hanem Karinthy Frigyest nevezte meg kedves írójának Nagy Gergely. Figyelmét édesanyja irányította az akkor még létező és Szegeden kiadott Kincskereső folyóirat Nincs „népszerű” és „magas” irodalom, csak „jó” irodalom, irodalmi pályázataira, így ízlelte meg az írás, a szövegalkotás örömét. Ti mit gondoltok? „Mit jelent?” - ez volt a leggyakoribb kérdése ifj. Bibó Istvánnénak a középiskolai magyarórán. A tankönyvet az alapvető életrajzi adatok áttekintésén kívül nem használtuk. Annál többet beszélgettünk „a” műről. Mert kit érdekel a szerző? Nem lényeges, hogy „mit akar”. Fontos viszont a mű, a kultúrtörténeti és filozófiai háttér. Összefüggésekbe ágyaztuk a szöveget, arról értelmezéseket készítettünk - érzékelteti Nagy Gergely, miért érzi meghatározónak a budapesti középiskolai irodalomórák emlékét, egyetemi oktatóként miért teszi föl ő is tanítványainak az inspiratív kérdést újból és újból a szöveg fölé hajolva: „Mit gondolsz, mit jelent?”, és 1970 között már elérhető lapszámai alapján. A kilencedik.hu blog szerzője felidézi: 1936 karácsonyán 84 oldalas újságban egy 60 folytatásos amerikai krimiképregény közlésébe fogott a kiadó. A címe A koronaékszerek elrablása volt. Wade felügyelő kalandjai nem sokkal korábban jelenek meg Amerikában Lyman Anderson magazinillusztrátor tollából. A szerkesztők nem bíztak semmit sem a véletlenre, a 10 oldalas képfolyam mellé dr. Kaposi György A képregény műfaj című írását is közreadták, mely egekig magasztalta ezt a műfajt. 1953-ban említette a Délmagyarország újból a képregényt. Akkorra fordult a kocka, a Béke Világtanács budapesti ülésén felszólaló kanadai küldött ostorozó szavait idézte, besorolva a műfajt a ponyvairodalomba. Ennél is súlyosabb vád jelent meg 1962-ben: a Gyilkosság szórakozásból című lefordított cikk a képes gengsztertörténeteket is felelőssé tette a bűnügyekért. Mindez nem akadályozta meg a szerkesztőséget abban, hogy egy évvel később újabb képregényt osszon meg az olvasókkal heti folytatásban. A Capitai fenevadat Cs. Horváth Tibor és Zórád Ernő rajzolta. 1966-ban egy Korcsmáros-képregénnyel jeban az évben csendesedtek el Amerikában és Európában műfaj erőszakosságát érintő vádak. Az öncenzúra ugyanis olyan szinten megtette a hatását, hogy akkoriban Amerikában már azok az underground kezdeményezések számítottak újdonságnak, amelyek kiutat kerestek a kezesbárány-szerepből. Háry János Szegeden Tizenkilenc könyvvel később következett a Kakukkszó Robert Galbraith, vagyis J. K. Rowling tollából. A Harry Potter-sorozatról kurzust is tartott már a Szegedi Tudományegyetemen a J. K. Rowling álnéven írt krimijeit magyarra fordító Nagy Gergely. FOTÓ: KUKUS ISTVÁN Karikatúra 1970-ből. MÉSZÁROS ÁGI Nem rokona Mészáros Bélának. Ő egyszerűen a társulat »Üdvöskéje«. Amikor a karrikatúra készült róla, sírt. Megmutattuk hamarosan a kolléganők karrikatúráit, mire felderült az arca. Az életben is olyan naiva, mint a színpadon. Ismertető jele nincs. Hiába kerestük. (Karikatúra képben és írásban lapunk 1936-os karácsonyi számában.) A VÉGZETES PILLANAT Egy képregényrészlet 1965-ből.