Délmagyarország, 2016. február (106. évfolyam, 26-50. szám)

2016-02-01 / 26. szám

2 Aktuális MÁS A TERMÉSZET KÖZELÉBEN ÉLNI - MONDJA A HAT ÉVE KIKÖLTÖZÖTT CSALÁD Új tanya építésére is adnak majd CSOK-ot NAGYMÁGOCS-MÁGOCSOLDAL FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Most sem csak idősek élnek tanyán. A Redleczki család Nagymágocs külterületén, Mágocsoldalban lakik. - A ta­nya a feleségem nagymamá­jáé volt. Évekig üresen állt. Mielőtt a most ötéves kislá­nyunk megszületett, úgy dön­töttünk, ideköltözünk mondta a 33 éves férfi. Ennek már hat éve. A tanyát, ahogy anyagi lehetőségük engedi, folyamatosan újítgatják. - A tetőt már megcsináltuk, a kö­vetkező nagy munka az alászi­­getelés lesz - beszélt a terve­ikről. Azt is elmondta, a há­zuk már most „tud” annyit, mint egy városi vagy falusi kertes ház. - Van villanyunk, vizünk. A központi fűtési bálás kazán-Biztosan lesznek, akik a régi, talán már nem olyan jó állapotú ta­nyájuk helyére vagy mellé az állami támo­gatás segítségével új otthont építenek. Bedleczki László­nál üzemeltetjük. A feleségem egyébként hódmezővásárhe­lyi, én nagymágocsi vagyok. Egyikünk sem élt tanyán ko­rábban. A nyugalom miatt vá­lasztottuk. Közeli szomszéda­ink néhány száz méterre lak­nak, nem vagyunk túl messzi­re a falutól sem. Tiszta időben idelátszanak a házak. Biztonságuk érdekében tér­figyelő kamerával is felszerel­ték a házat, és van három ku­tyájuk is. Ez csupán elővigyá­zatosság. Bedleczki László azt mondta, legutóbb 2-3 éve volt a környéken egy betörés, a rendőrök hamar elkapták az elkövetőket. A fiatal családapa korábban is a mezőgazdaságban dolgo­zott, most saját gazdaságát építi. Jószágokat tart, földet művel. Felesége egy nagymá­gocsi mezőgazdasági vállalko­zás munkatársa. - Csak kiné­zünk a kerítésen, és elénk tárul a vadvilág, az őzek, nyulak, fá­cánok és a ragadozó madarak. Más egy kisgyereknek ilyen kö­rülmények között felnőni - mondta az édesapa. Hozzá­tette: egyelőre nem terveznek újabb gyermeket, de nem lehet tudni, mit hoz a sors. Szerinte jó, hogy az otthonteremtési tá­mogatást új tanya építésére is kiterjesztik, bár szerinte nem valószínű, hogy ez növeli a ta­nyára költözési kedvet.­­ Aki a tanyát választja, az életforma miatt teszi. Ez a késztetés vagy megvan valakiben, vagy nincs. Biztosan lesznek, akik a régi, talán már nem olyan jó állapo­tú tanyájuk helyére vagy mellé az állami támogatás segítségé­vel új otthont építenek - tette hozzá. Nem csak a kutyák vigyáznak a tanyára. Lászlóék elővigyázatosságból térfigyelő kamerát is felszereltek. FOTÓ: KOVÁCS Erika Fogadóóra SZEGED. Lakossági fogadóórát tart Zélity László rendőr ezre­des, a Szegedi Rendőrkapi­tányság vezetője ma délután egy és három óra között a rendőrkapitányság Párizsi körúti székházában. A részvé­telhez előzetes bejelentkezés nem szükséges. Kockázatos most a thaiföldi nyaralás CSONGRÁD MEGYE Több euró­pai polgárt is megfertőzött már a Zika-vírus, amely októ­berben járványt okozott Brazí­liában. Németországban kettő, Hollandiában hat, Finnországban és Dániában egy-egy, az Egyesült Király­ságban 5 esetet regisztráltak. A vírus csupán enyhe, influ­enzához hasonló tüneteket okoz, és négy-hét nap alatt elmúlik, terhes nőkre azon­ban nagyon veszélyes, mivel nagy valószínűséggel súlyos születési rendellenességet, úgynevezett kisfejűséget okoz a magzatnak. Elsősorban szú­nyogok terjesztik, de néhány beteg szexuális úton fertőződött meg, és az anya is átadhatja a magzatnak. A fertőző betegség behurco­­lásának kockázata Magyaror­szágra rendkívül alacsony, de nem zárható ki. Hazánkban a járványügyi felügyeleti rend­szerben még nem szereztek tu­domást Zika-vírus-fertőzésre gyanús megbetegedésről. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ és az ÁNTSZ is azt javasolja, hogy valamennyi külföldre készülő várandós, illetve gyermekvál­lalást tervező nő tájékozódjon arról, hogy a célország érin­tett-e a Zika-vírus járványban. Kockázatos ország jelenleg Bo­lívia, Brazília, Ecuador, Fran­cia Guyana, Guyana, Kolum­bia, Paraguay, Suriname, Ve­nezuela, El Salvador, Guate-Elsősorban szúnyo­ gok terjesztik, de né­hány beteg szexuális úton fertőződött meg. mala, Honduras, Mexikó, Pa­nama, Barbados, Guadeloupe, Haiti, Martinique, Puerto Rico, Saint Martin, a Szamoa-szige­­tek, Thaiföld és a Zöld-foki Köztársaság. DÉLMAGYARORSZÁG 2016.02.01., hétfő Piri Kati: Közben összeomlik Európa Most úgy lehet eljutni Sze­gedről Lisszabonba kocsival, hogy senki sem állít meg a ha­tárokon. Ez Schengen. Ez omol­hat össze. Jöhetnek újra a so­rompók, kerítések. Az már nem Piri Kati Európája lesz. A ma­gyar származású holland kép­viselővel, az Európai Parlament külügyi bizottságának tagjával beszélgettünk az egyre súlyos­bodó menekülthelyzetről. STRASBOURG SZABÓ C. SZILÁRD - Március közepéig meg kell ol­dania az Európai Uniónak a mig­rációs válságot, máskülönben összeomolhat a belső határel­lenőrzés nélküli schengeni öve­zet. Ezt Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke mondta. Össze­omlik Schengen?­­ Ha nem történik gyorsan valamilyen drasztikus válto­zás, akkor igen. Egy reális op­ció, hogy papíron még létezni fog Schengen, de valójában mindegyik ország megint be­vezeti a határőrizetet. Én azért még mindig reménykedem, hogy sikerül a menekültkér­désre értelmes, emberi választ adni. Több szolidaritást kell, kellene mutatni a menekültekkel és a Szíriával szomszédos országokkal szemben, és több szolidaritás kell, kellene mutatni az Európai Unión belül. Ha ez meg­lenne, nem kellene krízisről beszélnünk. Piri Kati, az Európai Parlament külügyi bizottságának tagja - Mit tud tenni ebben a kiéle­zett migrációs helyzetben Hol­landia, amely júniusig az Euró­pai Unió soros elnöki tisztét töl­ti be? - A holland kormány most mutatott be egy új javaslatot. Remélem, hogy ezt sikerül el­fogadtatni. Ennek lényege, hogy az Európai Unió tíz or­szága - Franciaország, Olasz­ország, Spanyolország, Portu­gália, Németország, Ausztria, Svédország, Belgium, Hollan­dia és Luxemburg - évente 250 ezer menekültet venne át Törökországtól, így ennek a negyedmillió embernek nem kellene embercsempészekre bíznia és kockáztatnia az éle­tét, hanem szervezetten, legá­lisan telepítenék át őket a tag­államokba. Ugyanakkor min­denki mást, aki megpróbál il­legálisan, a görög szigeteken keresztül az Európai Unióba jutni, visszatoloncolnák Tö­rökországba. A terv megvaló­sításához az is kell, hogy le­hetőség szerint az ENSZ, de legalább az EU biztonságos országként ismerje el Törökor­szágot. Eddig ez a legembe­ribb ötlet, amit hallottam me­nekültügyben egy kormány­tól. Remélem, megvalósul. A másik alternatíva, hogy az EU folytatja az Orbán Viktor által mutatott utat: szögesdrót kerí­téseket húz fel a határokon, és nem vesz tudomást azokról az emberekről, akik a háború elől menekülnek. Ez nem az én Európám!­­ Nem csökkent jelentősen a menekültek száma a tél beálltá­val. Mikor csillapodhat, esetleg szűnhet meg a migráció? - Amíg tart a háború Szíri­ában, jönni fognak a mene­kültek. Viszont ha legális úton lehetőséget adunk nekik arra, hogy menedéket kérjenek Eu­rópában, akkor így ki lehet ik­tatni az embercsempészeket. - A márciusi uniós csúcsig meg kellene oldani a migrációs krí­zist. Sürget az idő. Mi most a leg­fontosabb teendő?­­ Az, hogy ne csak üljünk és várjuk, hogy magától elmú­lik a probléma, mert közben összeomlik Európa. Több szo­lidaritást kell, kellene mutatni a menekültekkel és a Szíriával szomszédos országokkal szemben, és több szolidaritás kell, kellene mutatni az Euró­pai Unión belül. Ha ez meg­lenne, nem kellene krízisről beszélnünk. „Reménykedem, hogy sikerül a menekültkérdésre emberi választ adni” - mondta Piri Kati. A SZÍR-TÖRÖK HATÁRON Piri Kati édesapja az 1956-os forradalom után emigrált nyu­gatra, ahová később követte a családja. A magyar származású holland szociáldemokrata euró­pai parlamenti képviselő el­mondta, beleégett az agyába, ahogy a rendszerváltás előtt mindig kilakoltatták őket a ma­gyar határon, amikor hazajöt­tek. Piri Kati folyékonyan beszél magyarul, hollandul, angolul és németül. Az Európai Parlament külügyi bizottságában és embe­ri jogi albizottságában migráció­val foglalkozik, többször járt uniós megfigyelőként a szír-tö­rök határon lévő menekülttábo­rokban. Meggyőződése, a politi­kai menekülteknek mindig ha­zát kell tudniuk találni Európá­ban.

Next